Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-15 / 39. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 15. Kertészkedő 13 A borászat alapja a szőlő, avagy a szőlő minősége határozza meg a borkészítés lehetőségeit A szőlő és a bor kezeléséről (Képarchívum) Február elején immár harmadik alkalommal rendezte meg a Párkány melletti Garamkövesden a Szkala Polgári Társulás az Újévi Borászati Tanfolyamát. Az előadássorozat keretében szakemberek beszéltek szőlészetről és borászatról, s persze a borkóstoló sem maradhatott el. M1R1ÁK FERENC Elsőként Bálint Sándor növény- védelmi tanácsadó beszélt a szőlő hatékony növényvédelméről. Rámutatott: a gyártók olyan növényvédő szereket akarnak kifejleszteni, amelyek hatékony, szelektív és célzott kezelésre alkalmasak, s igazodnak az adott kultúra termesztési és környezeti adottságaihoz. A szőlőben előforduló károsítok többsége komoly veszélyt jelent a kultúrnövényre. így például a sző- lőperonoszpóray akár 80-100 %-os terméskiesést is okozhat. Közvetlenül fürtpusztulást és levélfelü- letvesztést okoz, közvetve a vesz- szők, rügyek károsításával a következő évi termést is veszélyezheti, rontja az ültetvény általános kondícióját. A sikeres védekezés alapja a fürtök megelőző jellegű védelme hatékony készítményekkel (faka- dástól, érésig), továbbá szakszerű zöldmunka és megfelelő tápanyaggazdálkodás. A peronoszpóra ellen a Tanos gombaölő szert javasolta, amely 25% curzatet és 25% famoxadont tartalmaz. A két hatóanyag hatásmechanizmusában, módjában és tartamában tökéletesen kiegészíti és erősíti egymást. Az erős enzimgátlás miatt már alacsony dózisban (0,4 kg/ha, 10001 permedé) is hat. Hosszú preventív hatás mellett kurativ és erudaktív hatássá, elpusztítja a zoospórákat, meggátolja a sporulációt, azonnali stophatással rendelkezik, a levélfelületeken újra aktiválódik, egyedülálló esőállóságú. A szőlőlisztharmat az elmúlt húsz év egyik legnehezebben leküzdhető betegségévé vált. Hazánkban korábban elsődlegesen micélium alakban telel át a rügypikkelyek közt és a vesszők kérge alatt. Az utóbbi évek (viszonylag meleg tél, száraz nyár) kutatásai alapján úgy tűnik, adott évjáratban a ldeisztotéciumos átte- lelés dominál. Tavasszal (általában május elején) az aszkuszokból kiszabaduló aszkospórák nagy tömegben jelennek meg és okozzák a fertőzést. Ez is a korai védekezést indokolja. A fertőzés környezeti feltételei: 18-25 °C és magas relatív páratartalom. A lisztharmat minden vegetatív részt megtámad (fürt, virág, levél, kacs, vessző), azt megfeketíti, elszárítja, így fakadás- tól érésig veszélyes. Az erős fertőzés több évre visszaveti az ültetvény általános kondícióját, mert megakadályozza a vesszők és a rügyek beérését. A fertőzött fürtök kellemetlen íz- és szaganyagaikkal rontják a must és a bor minőségét. A védekezést nem lehet elég korán kezdem és elég későn befejezni. Szakszerű zöldmunka, célzott bogyóvédelem, hatékony szerkombináció vezethet sikerhez. A sikeres védekezés egyik lehetősége a Ta- lendo. Hatóanyaga a guinozalin, amely gátolja a spórák képződését, szóródását és csírázását, megakadályozza a spórák fertőzését. Dózisa 0,2-0,25 1/ha 3 alkalommal megelőző jelleggel, legkésőbb virágzás kezdetén. Nagyon fontos, hogy időben és megfelelő igényességgel elvégezzük a zöldmunkát. A szőlőt károsító lepkefajok közül térségünkben a legnagyobb gazdaságijelentőséggel a szőlőmoly (a tarka szőlőmoly és a nyerges szőlőmoly) bír. Az utóbbi években a tarka szőlőmoly elszaporodása volt megfigyelhető, ám egyes tájegységeken a nyerges szőlőmoly dominált. Az I. nemzedék kártétele a fürtmegnyúlás, -virágzás idejére esik. Egy lárva képes egy teljes fürtöt elpusztítani, vagy fürtrészeket, virágkezdeményeket kiodvasítani. A II. nemzedék kártétele a fürtzáródás idejére esik, amikor a kikelt lárva azonnal befúrja magát a bogyóba. Az igazai kár nem az 1-3 bogyó megfúrásából, hanem az ezek körzetében kialakult fürt rothadásából adódik. AIII. nemzedék kártétele az érés idejére tevődik, így kártétele megegyezik a 2. nemzedékével. A szakember az indo- xakarb hatóanyagú Avaunt készítmény alkalmazását (0,25 I/ha dózisban) javasolta. Bomlásterméke a kártevőben az idegrendszer csatornáját blokkolja, felszívódása után teljes bénultságot okoz. A kezelés után 2-6 órával a táplálékfelvétel leáll, az érzékeny rovarok gyakorlatilag éhenpusztulnak. Borhibák és bőrbetegségek A tanfolyamon Dezsényi Ágnes, a neszmélyi Hilltop borásza a borhibákat és bőrbetegségeket ecsetelte. A borhibákat nem baktériumok, gombák vagy egyéb élőlények okozzák, hanem valamilyen külső ok, legtöbbször gondatlan tárolás, kezelés következtében jönnek létre. Az egyik leggyakoribb borhiba a penészíz és a dohosság. A bor íze és szaga kellemetlen, penészes vagy dohos. A penészízt leginkább friss, élő penész, a dohosságot pedig a hordó szöveteiben behatolt és kiszáradt régi penész okozza. Megelőzhető tisztasággal, az üres hordók rendszeres kénezésével. Enyhe esetben nyűt fejtéssel, a bor szellőztetésével segíthetünk, erősebb szag fellépésekor antiodoros kezeléssel. Súlyosabb esetben a bor csak ipari szesz készítésére használható. A másik gyakori borhiba a feketetörés. Fejtés után a bor zavaros lesz, és kékesfekete üledéke képző- dúc. A feketetörést az okozza, hogy a borban felesleges sav vagy más fém van oldott állapotban, amely a levegővel érintkezve kiválik. Köny- nyen gyógyítható az üyen bor kékderítéssel (sárgavérlúgsóval). Az egyéb borhibák közül gyakori még a fehértörés, fémíz, kénes íz, kocsányíz, darabíz, öregíz, lúgos íz, seprő- és élesztőíz, poshadt, fülledt íz. A bőrbetegségeket szabad szemmel nem látható gombák, baktériumok idézik elő. A bor magasabb alkoholtartalma, alacsony pH-érté- ke, illetve az alacsony tárolási hőmérséklet csökkenti a borvirágoso- dás veszélyét. Mindig csak a bornak a levegővel érintkező felületén jelentkezik olyan hordókban, amelyek a töltögetés elmulasztása vagy darabban tartás következtében nincsenek tele. Fogyasztja a bor alkoholtartalmát. Előrehaladottabb állapotában a bor zavaros és darabízű lesz. Ha a bor felületén virághártya van, a nyálka átszúrásával hosszú szárú tölcséren, lopón át öntsük tele a hordót, és a felemelkedő hártyát fújjuk le. Ezután ügyeljünk, hogy a hordó mindig színültig legyen. Lassú feldolgozás esetén már szüretkor kezdődhet az ecetese- dés. Fellépését elősegíti a meleg pince. Könnyen megelőzhetjük az ecetesedést a szőlő gyors feldolgozásával, a borok gondos töltögeté- sével, és nem darabban való tartásával. Az ecetbaktériumok működését hektoliterként 3-4 g kén vagy 10-15 g borkén megbénítja és a gondos töltögetés megakadályozza. Az ecetesedés veszedelmes betegség, mert a borban levő ecetsavat nem tudjuk eltávolítani, tehát a borhiba nem javítható. A tejsavas erjedéstől beteg bor opálos, zavaros, pohárba kiöntve egy ideig füstszerűen kavarog. A tejsavas erjedés leginkább a must erjesztésekor lép fel, ha a must hőmérséklete 28 fok fölé emelkedik és az alkoholos erjedés lelassul vagy megakad. Gyógyításakor legelőször a tejsav- baktériumokat pusztítjuk el hektoliterenként 15-20 g borkénnel. Erősebb ízű és szagú bort 15-20 g csersavval és 20-30 g zselatinnal derítsük meg. A gyakori borhibák közül megemlíthetjük még a barnatörést, nyúlósodást, egérízt, záptojásszagot. Dr. Dula Bence egri borász a borászat alapjáról beszélt. Előadásában a szőlőtermesztés és a borászat összefüggéseire mutatott rá, s arra, hogy jó bort csak hozzá való szőlőből lehet készíteni. A jó szőlő kitermelésének előfeltétele a termőhely (fekvés, domborzat, talaj, mikroklíma) és a helyhez igazodó fajta megválasztása, a helyhez igazított fajta művelésmódjának, terhelésének kiválasztása. Fontos minőség-befolyásoló eszköz a szőlész kezében a metszés, a termésszabályozás hajtásválogatással, fürtritkítással és a zöld szüret, valamint a szüret időpontjának megválasztása. AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A díszmadarak tojásvisszatartásáról Van egy pár hullámos papagájunk. Úgy egy hónapja a tojó nem evett, viszont sokat ivott és érdekes hangon csipogott. Elvittük állatorvoshoz, aki azt mondta, hogy a tojónak tojásvisszatartása van. Ki is vett belőle egy kis tojást, ám azóta sem világos, mitől volt ez neki, és hogyan tudnánk ezt a későbbiekben megelőzni. Németh R. DR. NAGY KORNÉL A tojásvisszatartás vagy tojás- retenció főleg az első alkalommal tojást rakó papagájoknál és díszmadaraknál tapasztalható. A madár a tojást heves erőlködéssel próbálja kijuttatni - legtöbbször a kalitka sarkában üldögél, időnként csendes, fájdalmat, jelző csipogást hallat. A visszatartott tojás a madár hasfalát tapintva jól érezhető. Tartós tojásretenció esetén a madár egészségi állapota gyorsan romlik: étvágytalanság, bágyadtság, légzési nehézség és fokozott víz- ivás jelentkezik. A tojásvisszatartás oka fiatal madaraknál a nemi szervek fejletlensége, ám okozhatják tartási, takarmányozási hiányosságok, illetve mozgáshiány, hideg nedves környezet vagy vitamin-ellátási zavar, lágyhéjú vagy túl nagy, esetleg deformált tojás vagy a petevezető kóros elváltozása (pl. gyulladás, csökkent izomkontraktili- tás és perisztaltika, valamint egyéb hormonális zavarok). A tojásretenció következtében kialakuló bélsárpangás intoxikációt, a visszatartott tojás kompressziós alapon vérkeringési és légzési nehézségeket, a tojás összeroppanás pedig has- hártyagyulladást, megfelelő ellátás hiányában a szervezet teljes kimerülését eredményezheti. A gyógykezelés rendszerint eredményes. A tojásvisszatartás kezelése történhet naponta egyszer vagy többször meghatározott Ca-készítményekkel, oxitocin és a hypophysis hátul- só lebenykivonatot tartalmazó injekciós készítményekkel. Ezt a kezelést 3-4 napnál tovább folytatni nem érdemes, változás hiányában vagy indokolt esetben a tojás eltávolítását célzó manuálisan elvégezni. A tojás manuális eltávolítása előtt a tojás tartalmát le kell szívni, a visszamaradt tojáshéj pedig már csipesszel könnyedén eltávolítható. Nem ajánlott a tojás hasfalon keresztül szétnyomni, mivel a beavatkozás a petevezető sérülését és hashártyagyulla- dást, a madár számára pedig sokkot okoz. A petevezetőben rekedt tojás eltávolításának legkíméletesebb módja a sebészeti feltárás és a petevezetőben rekedt tojás eltávolítása. A boltban vásárolt madáreledelt zöldtakarmánnyal (pl. csalánnal, reszelt sárgarépával, salátával, spenóttal, csibehuruttal, reszelt almával) pótolhatjuk, ám ez ne legyen nedves. Kiváló étrendi hatással bírnak a csírázott gabonafélék, valamint az akác, a nyárs, a hárs, a bodza rügyes ága és az útilapu zöld bugája. (Képarchívum) PIACI ARSETA Pozsony február 14-én Komárom február 14-én Rimaszombat február 13-án Zselíz február 13-án Losonc február 14-én Szepsi február 13-án Kassa február 13-án sárgarépa 19 Sk/csomó 12 Sk/kg 25 Sk/kg 18 Sk/kg 10-18 Sk/kg 10-16 Sk/kg 15 Sk/kg petrezselyem 48 Sk/kg 36 Sk/kg 45 Sk/kg 28 Sk/kg 39 Sk/kg 24-44 Sk/kg 45 Sk/kg burgonya 12-15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10 Sk/kg 10-12 Sk/kg tojás X 2.90-3,90 Sk/db 3 Sk/db 4 Sk/db 3,40 Sk/db X 3.40 Sk/db hagyma (fokhagyma) 25 (120) SK/kg 18-20 (100) Sk/kg 25 (120) Sk/kg 15-18(80) Sk/kg 14-20 (100-120) Sk/kg 15(110) Sk/kg 15-24 (50-110) Sk/kg zeller X 30 Sk/kg 45 Sk/kg 10 Sk/db 32-35 Sk/kg 20 Sk/kg 24 Sk/kg zöldpaprika 118 Sk/kg X 75-100 Sk/kg X 95-110 Sk/kg 72-96 Sk/kg 39-45 Sk/kg paradicsom 69 Sk/kg X 55 Sk/kg X 55 Sk/kg 46 Sk/kg 43-59 Sk/kg kelkáposzta X 20/db 25 Sk/kg X 22-25 Sk/kg 25 Sk/kg 16-19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 260 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg X X X alma/körte 38-44/x Sk/kg 16-28/x Sk/kg 35/x Sk/kg X 28—35/x Sk/kg 20-33/40-60 Sk/kg 19-37/39 Sk/kg káposzta/karalábé 19 Sk/kg/20 Sk/db 10-12/20 Sk/kg 12/22 Sk/kg 12 Sk/kg/8 Sk/db 12/15 Sk/kg 11/20 Sk/kg 11-17/19 Sk/kg méz (dióbél) X 100-130 (150-160) Sk/kg 120 (250) Sk/kg 100-120 (x) Sk/kg 120 (x) Sk/kg 90(130) Sk/kg 100-200 (240) Sk/kg sütőtök X X 20 Sk/kg X X X X savanyú káposzta X 20 Sk/kg 25 Sk/kg X X 25 Sk/kg 21 Sk/kg
