Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-15 / 39. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 15. Kultúra 9 A Pozsonyi Városi Galéria kiállítása és kapcsolódó kiadványa a 20. századi szlovák grafikába kalauzol Intim tükrök korlenyomattal Pozsony. A Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermei a huszadik századba hívnak és visznek vissza. A képtár nagyszabású tárlatán a grafika szlovákiai fejlődésének, huszadik századi alakulásának stációit járhatjuk végig Ivan Jančár és Zuzana Böhmerová kalauzolásával - ők a kiállítás és a hozzá kapcsolódó kiadvány kurátorai, szerzői. TALLÓSl BÉLA Ahogy Ivan Jančár ismertette, valamint a tárlathoz készült kiadványban is megfogalmazta, a 20. századi szlovák grafikában az alkotóművészek lenyűgöző élet- történeteinek „intim tükrei” vetülnek ki oly módon, hogy egy elMiroslav Cipár: Komédia, 1967 lentmondásos kor lenyomatát is felvillantják. S bármilyen is volt a kor, az összegyűjtött anyag azt mutatja, hogy a művészi kreativitás és a belső szabadság megnyilvánulásaként sokszínű, szerteágazó grafikai műfajt engedett kibontakozni és hagyományozott ránk. A huszadik század olyan képet formált és alakított ki a szlovákiai grafikában, amelynek legékesebb mozaikjai időtálló igazságokról és belső énekről, egyéni lélekállapotokról hagytak számunkra üzeneteket. Főként ezek túlléptek minden határt, fizikait és szellemit - elsősorban ideológiait -, s európai, sőt kontinensen túli művészeti kontextusba emelkedtek. A szlovák grafika - különösen a század második felében, amikor gátolva volt a szabad művészi megszólalás - is tudott sajátosan kikristályosodó-kidom- borodó elemként megnyilvánulni. Olyan területként-felületként, amelyen elszántság- és alázattörténetek, szabadság utáni vágy, csendes meditációk ugyanúgy helyet találtak maguknak, mint (és ezekről sem feledkezhetünk meg) az állandóság szempontjából a korszak mellé állt, kiszolgáló bó- lingatások. Ahogy Ivan Jančár fogalmaz, a szlovák grafika felemelkedéseket és zuhanásokat is megélt. „Bárhogy is értékeljük azonban - írja -, nem vitathatjuk el a szlovák képzőművészet fejlődésében betöltött jelentőségét. Mai szemmel nézve egyes megnyilvánulásai konzervatívnak tűnhetnek, mások időfelettinek (időtállónak), ám azzal a tényelfogadással kell tekinteni rájuk, hogy a konkrét kor, feltételek, és környezet, amelyben, illetve amelyek között születtek, mindenképpen letöröl- hetetlen pecséttel bélyegezték meg őket.” Bár a tárlat március másodikéval bezár, anyaga, szellemisége tovább él egy több mint négyszáz oldalas színes kötetben, melyhez (ahogy a tárlathoz is) - Ivan Jančár szavai szerint nem volt könnyű összeválogatni a szerzőket. Mint elmondta, az eredeti szándék szerint csak a huszadik századi grafika meghatározó egyéniségeit akarták bemutatni, de az ilyen válogatás nem adott volna teljes képet a műfaj fejlődéséről. Holott az összeállítással olyan komplexitásra törekedtek, amelyből körvonalazódik a huszadik századi szlovák grafika huszonegyedik századba vezető útja is. Koloman Sokol: Táncosnők, 1932 A tárlaton több mint kétezer tárgy, dokumentum segítségével a kisember mindennapjait jelenítik meg Hogyan éltünk? - Szlovákia a 20. században ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mától látogathatja a nagyközönség a Szlovákia 20. századi történetét bemutató, Hogyan éltünk? című kiállítást a Szlovák Nemzeti Múzeum Vajanský rakpartiépületében. Az október végéig megtekinthető tárlaton több mint kétezer tárgy, számos kordokumentum (például iratok, filmhíradók, hangfelvételek és fényképek) segítségével elsősorban az úgynevezett kisember mindennapjait, megpróbáltatásait igyekeznek megjeleníteni körülbelül 1200 négyzetméteren. Ehhez nemcsak a múzeum anyagát használták fel, hanem számos közintézmény archívumában is kutattak a szakemberek, sőt, Bécsből, Prágából és Budapestről is kölcsönöztek. A kiállítás tervezői segítik az érdeklődőt, hogy könnyebben eligazodjon az elmúlt évszázadban tett virtuális bolyongása során. Hét főbb korszakra bontják a bemutatott időszakaszt, neves történészek (például Dušan Kováč, Roman Holec és Ivan Kamenec) által készített kísérőszöveget kínálnak meghallgatásra minden fontosabb fejezetnél. Másfelől azonban kellő szabadságot is biztosítanak a múzeumlátogatónak, hogy saját képet alkothasson a közel- és fél- múltról. Ez a képzeletnek biztosított mozgástér egyébként elengedhetetlen, hiszen a vendégek zöme életkortól függően hosszabb-rövidebb ideig élő részese volt az előző évszázadnak, töb- bé-kevésbé szubjektívan viszonyul ahhoz. A jobbára időrendi sorrendben elrendezett, „korszakolva tema- tizált” anyag - amelyből tegnap még az újságírók is csak ízelítőt kaptak - képet ad az első világháború előtti és alatti időszakról, a Csehszlovák Köztársaságról és az azt követő Tiso-féle szlovák államról, az 1945 és 1948 közti többpártrendszerről és a magyarok kitelepítéséről, majd - további belső tagolással - a pártállami időkről és a rendszerváltás utáni első bő egy évtizedről. A tárlat célja nem az, hogy rengeteg információt zúdítson a betérőkre, hanem egy-egy jellemző tárgy, dokumentum bemutatásával a kor szellemét igyekszik érzékeltetni. Válogatás látható például a két világháború közti választási plakátokból, a hatvanas évek reformkorszakában Alexander Dubčeknek írt képeslapokból, megtekinthetjük az első szlovák űrhajósnak, Iván Bellának a Mir űrállomáson viselt öltözetét stb. A kiállítás október 31-ig, naponta 9 és 17 óra közt várj a a látogatókat. Az intézmény őszig számos kísérőrendezvény is tervez, például korabeli filmek beszélgetéssel egybekötött bemutatóit. Ezekről és a kiállításról a www.snm.sk és a www.20storocie.sk honlapon folyamatosan frissített információk olvashatók, (kor) Ötletes megoldás. A múzeum homlokzatán kifeszített vásznon az a fotó látható, amely az Apollo kőolaj-finomító elleni, 1944. június 16-i bombázáskor tönkretett múzeumépületet ábrázolja. (KorpásÁrpód felvétele) Nincs már veszélyben az Oscar-gála Vége az írósztrájknak F1GYELŐNET, MTI Befejeződött a hollywoodi írósztrájk, szerdától már munkába állhatták a forgatókönyvírók - közölte az Amerikai írók Céhe (WGA). A WGA keleti és nyugati parti szervezetének tagjai 92,5 százalékos arányban megszavazták a három hónapja tartó sztrájk befejezését, így a november 5. óta tartó munkabeszüntetés véget ért. A munkabeszüntetés, amelynek oka részben az íróknak az internetes produkciók utáni részesedése körüli vita volt, már több televíziós műsor gyártását megbénította. Veszélybe került a hollywoodi filmipar legfényesebb eseményének, az Oscar-gálának a megrendezése is, amelye most már teljes pompájában sor kerülhet. PENGE Megcselekedtük, amit...? „Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. ” Van-e valaki, aki e sorokat ne ismerné kívülről? De ha azt kérdeznénk, ki fordította azokat, már alighanem sokan haboznának. Mi tagadás, a műfordítókkal szemben meglehetősen hálátlan az utókor: még egy adott mű ki sem kopik a használatból, s máris feledik a magyarító nevét. Ponori Thewrewk Emil (1838-1917) kimagasló műfordító volt: a görög és latin költészet nagyszerű átlényegítője, akit kétszeresen is kiiktattak a műfordítás-történet fontosabb alakjai közül. Először a nyuga- tosok „szipolyozták” ki: nem egy, Babits, Radnóti és Szabó Lőrinc kezéből kikerült görög epigrammafordítás ugyanis az ő ihletésében, nyomán (minek szépítsünk: szinte az ő fordításának kreatív átírásával) keletkezett. Másodszor a Devecseri Gábor nevével fémjelzett műfordításeszmény diadalra jutása és régiségellenessége tette zárójelbe Ponori Thewrewk munkásságát: íliász-átültetéséből és epigrammafordítási ötleteiből kölcsönzött ugyan Devecseri is, de az általa hirdetett kizárólagosság elve igyekezett eltörölni mind a jelenkori, mind a történeti fordítói többszólamúságot. A 2006-ban megjelent kötet, melynek címéből (Ponori Thewrewk Emilmőfordításaiókorigö- rög és római költészetből) a fantázia mellett a névelő is hiányzik, azonban nem szerencsés hiánypótlás, hanem egyenesen filológiai botrány. A könyv döntő hányada gyakorlatilag korábbi Ponori Thewrewk-műfordítás- kötetek fénymásolt egybefűzé- se. Ezzel nincs is nagyobb baj, legfeljebb esztétikai kételyek merülhetnek fel. Amit viszont nehezményezni kell, az elsősorban a pluszban begépelt szövegek elképesztően hanyag minősége, másodsorban a kaotikus, tudományalan szerkesztés. Félregépelések tömkelegé jelzi az avatatlan, hozzá nem értő szöveggondozást (ráadásul a szerkesztő köszönetét mond a nyelvi szerkesztőnek „odaadó és figyelmes szerkesztői munkájáért”) . A találomra kiválasztott 173. oldalon például első olvasásra nyolc hibát számoltam össze. Ponori Thewrewk epigrammafordításai közt nem egy egyenesen értelmét veszti a hibás szövegközlés eredményeképpen, például Aszklépiadész híres verse, melyet egyesek a spleen első megjelenésének tartanak a világirodalomban, így kezdődik: „Húsz meg két éves se vagyok s már éltemet írnom. / Mért vagy, Erosok, e baj? mért van a szívbeli tűz?” (Kiemelés: Cs. Z.) Csak az 1891-es kiadást felütve sikerül korrigálni a sorokat: „Húsz meg két éves se vagyok s már éltemet unom. / Mért van, Erosok, e baj? mért van a szívbeli tűz?” Glaukosz versében sem a járadékon” kapnak a fiúk, hanem szeretőik ajándékain (172. o.). Egy Mele- agros-versből idézek: „Ismerem íjadat is. Cak szórd lelkembe a lángot. / Nem nyújtod többé: mert hamu már az egész.” Természetesen, nem valamiféle lé- leknyújtásról van itt szó, hanem: „Ismerem íjadat is. Csak szórd lelkembe a lángot. / Nem gyújtod többé: mert hamu már az egész.” (173. o.) A mitológiai alakok nevei vagy egyéb görög nevek külön hibacsoportot jelentettek a gépíró számára: Kiypris Kypris helyett (174. o.), Myskos Myiskos helyett stb. (173.). Akönyv előszava inkább csak a kötet születését kísérő körülményrajz, a függelék pedig valóságos paródia: nem Kicsi Sándor András hibájából, hanem a szerkesztőéből. Hogy kerülhet egy, a cigányzenéről szóló kisdolgozat egy antik műfordításokat tartalmazó verskötet végére, melyben Ponori Thewrewk a túldimenzionált címen kívül csupán egy bekezdésben szerepel? Kétségtelenül jelentős Ponori Thewrewk zenei és zeneelméleti munkássága is, de miért épp itt kap teret, s ha már ML .„Magyar Örökhagyók" • Ponori Thewrewk Emii TETi műfordításai ókori görög és római költészetből fi Válogatta és szerkesztette Szepes Erika 1 elkerülhetetlennek érezte is a szerkesztő (Szepes Erika) e tárgy feszegetését is, miért nem arról szól az írás, ami a címe (Ponori Thewrewk Emil a cigányzenéről)? Iám debuisset et pridem - valóban régen tartozunk Ponori Thewrewk Emilnek, de már itt lenne az ideje a tisztességes, szakmailag megalapozott törlesztésnek is. (Ponori Thewrewk Emil műfordításai ókori görög és római költészetből, válogatta és szerkesztette Szepes Erika, Budapest, 2006) Értékelés: •••••OOOOO
