Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-13 / 37. szám, szerda

26 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com Cél az épületek hőszigetelése, modernizálása Részesülni kívánnak az uniós alapokból ÚJ SZÓ-HÍR Szepsi. A város önkormányzata pályázni fog az uniós alapokhoz, amelyekből 2013-ig több milliárd koronát lehet meríteni. Az oktatási, valamint a környezetvédelmi és vi­dékfejlesztési minisztérium tájé­koztatása szerint az előbbinél 14 milliárd, az utóbbinál mintegy 60 milliárd korona áll majd rendelke­zésükre a sikeres pályázóknak. Az oktatási minisztérium oktatási in­tézmények kiépítésére és fejleszté­sére, valamint felújítására szánja az összeget. A város egy régebbi pá­lyázatot szeretne aktualizálni és ki­egészíteni, amely a Csehszlovák hadsereg utcán lévő két iskolaépü­let teljes felújítását célozná. Ezt a pályázatot már az előző kormány idejében leadták, ám az várólistára tette. Az új kormány onnan is levet­te. Zacharias István polgármester elmondta, az épületek hőszigetelé­se és az ablakcsere mellett a fűtési rendszer átépítése és a világítás­technika modernizálása is beleke­rül a pályázatba. A projekt 70 mil­lió koronával számol, amelyből 5 százalék önrészt a város vállal ma­gára. A környezetvédelmi és vidék- fejlesztési minisztérium pályázati kiírásában az elkövetkező öt évben a megpályázható összeg fele árvíz- védelemre vonatkozik. Bár Szepsi- nek ezzel kapcsolatban még nincs konkrét pályázata, de korábban el­készült egy elemzés a Bódva revitalizációjáról és árvízvédelmé­ről. Erre alapoznák később a konk­rét pályázatot, (kov) Közvetlen eladással válnak meg az ingatlantól Lesz menzája az egyetemnek UJ SZO-HIR Rozsnyó. A legutóbbi testületi ülésen a képviselők egy olyan in­gatlan eladásával foglalkoztak, amely egyike az értékesítésre szánt hat városi épületnek. A volt járási hivatal mellett lévő étteremről van szó, amelyet a rozsnyói Gas Tel cég vásárolna meg. Az emeletes épü­lethez telek is tartozik, továbbá konyha és étkezde. Az épület érté­ke 1 182 661 korona. Az érdeklődő cég az épületet ételkészítésre hasz­nálná, főleg a közelben lévő P. J. Šafárik egyetem diákjai számára. Az emeleten egy klubhelyiséget is kialakítana, ahol a diákok az elő­adások közti szüneteket tölthet­nék. Még tavaly szeptemberben a testület úgy döntött, hogy az ösz- szes eladásra szánt ingatlant köz­vetítő ügynökségen keresztül érté­kesíti, de a határozat ellentétben áh az általános érvényű rendelet­tel. Az ugyanis kimondja, hogy csak árverés útján adható el városi vagyon. Mielőtt a képviselők elfo­gadták volna az érdeklődő cég kér­vényét, a szóban forgó épületet ki­vonták a korábban elfogadott ha­tározat alól. Az építésügyi és a pénzügyi bizottságok egyetértet­tek az épület árveréssel történő el­adásával 3,2 millió koronáért, de a városi tanács a közveden értékesí­tés mellett döntött az aktuálisan felbecsült értéket figyelembe véve. A legfrissebb, január 17-i felbecsült ára 3,2 millió korona, (kov) A képzettség hiánya a legnagyobb probléma Felzárkóztatják a romákat ÚJ SZÓ-HÍR Szepsi. A város önkormányzata 17,5 millió koronát nyert felnőtt- képzésre az Európai Szociális Alap­ból. Szepsiben 875 a roma lakosok száma, s éppen ők alkotják a mun­kanélküliek jelentős részét. A leg­több romának alapfokú végzettsége van, s emiatt csak közhasznú mun­kát végezhet, vagy legjobb esetben segédmunkásként helyezkedhet el. Mivel a szociálisan hátrányos hely­zetű lakosság éppen a képzettség hiánya miatt munkanélküli, a város üyen módon keresi a felzárkóztatás lehetőségét. A programba hatszáz embert szeretnének bevonni. Főleg építőipari szakképzés, lakossági szolgáltatás vagy számítástechni­kai képzés terén szerezhetnek új is­mereteket az érdeklődők. Aki pedig sikeresen elvégzi a tanfolyamot, mesterlevelet kap. (kov) A két község polgármestere együttműködési szerződést írt alá a későbbi közös pályázatok érdekében Debrőd azonnal megtetszett Hejce polgármesterének Debrőd. Együttműködési szerződést írt alá január vé­gén Debrőd és a légika­tasztrófáról elhíresült Hejce község. A múltbeli tragikus események azonban nem befolyásolták a két önkor­mányzat döntését. KOZSÁR ZSUZSANNA A kapcsolat kialakításának folya­mata mesébe illő. A nyáron felszen­telt debrődi növénytemplomhoz két „ügyeskezű és jóindulatú fafa­ragó” vállalta el egy-egy kereszt ki­faragását. Cselényi Árpád tornaijai és Kiss László encsi művész. Az Rohály Géza polgármes­ternek megtetszett Debrőd, mely fekvésében, hangulatában is hasonlít Hejcéhez. utóbbi személyes jó barátságban volt Hejce polgármesterével, Rohály Gézával, és őt kérte meg, hogy a kereszt ideszállításában se­gédkezzen. Hejce polgármesterének azon­nal megtetszett Debrőd, mely fek­vésében, környezetében, hangula­tában is hasonlít Hejcéhez. A kez­deményezés így a magyarországi féltől jött. „Most, hogy a határok megszűntek, újra egymásra talál­nak a kultúrák. Szerencsés ebből a szempontból, hogy bár két külön­böző országban vagyunk, egy kö­zös nyelv köt össze minket. Egy­mást támogatva több lehetőségünk van az uniós pályázatok elnyerésé­ben. De ha nincs közveden gazda­sági hozadéka, akkor is nagy előny egymás községének megismerése” - nyilatkozta Hejce polgármestere, Rohály Géza. A tervezett együttműködés nem­csak a turizmus, hanem a kultúra és a művészoktatás területére is kiter­jedhet majd. A hejcei három hetes nyári művészeti tábor programjá­ban például változatosságot jelent­hetne, ha a táborozok egy hetet Debrődön töltenének, a nálunk mű­ködő Rovás polgári társulás bevo­násával, melynek Papp Adrianna, Debrőd polgármestere is tagja. A konkrét elképzeléseket a pá­lyázati kiírások formálják majd. Az együttműködési szerződés azon­ban az első lépés a majdani közös pályázatok kidolgozásához. A do­kumentumot a két polgármester a debrődi bál keretében írta alá. Debrőd és Hejce együttműködése lényegében a növénytemplom ke­resztjével kezdődött. (Képarchívum) Évente mintegy 180 ezer tonna hulladékot értékesítenek Szlovákia területén Hat év alatt 300 millió korona a szemétért KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. A hat éve létrejött recik- lációs alap (recyklačný fond) Kas­sa megye területén eddig a vállal­kozóknak, falvaknak és városok­nak 294 millió koronát adott hul­ladékgyűjtés és -feldolgozás célja­ira, azaz 846 kérvényt bírált el po­zitívan. Ezen belül a szelektív sze­métgyűjtésért 15,3 mülió koro­nát, a szemét újrahasznosításá­nak támogatására 195 mülió ko­ronát, és egyes falvak dotálására 67,8 millió koronát fizetett ki. Or­szágos viszonylatban a reciklációs alap eddigi működése során 2,77 milliárd korona értékben hagyott jóvá pályázatokat, eleget téve 6100 vállalkozó és település kér­vényének. Ebből az összegből a 2007-es év termése 646 millió ko­rona volt. Az alap támogatásával évente mintegy 180 ezer tonna hulladékot gyűjtenek be és érté­kesítenek Szlovákia területén. En­nek hozadákaként ezer új munka­hely is létesült. Működésének első négy évében főként a szemét érté­kesítését, illetve az ezt szolgáló berendezések beszerzését támo­gatta az alap. A tavalyi évtől azon­ban elsősorban a szelektív sze­métgyűjtésre fókuszálnak. 2010- re ugyanis el szeretnék érni, hogy minden községben természetessé váljon a papír, műanyagok, üveg és fémek osztályozása. Jelenleg a részleges szelektálás 2200 hely­ségben folyik Szlovákia 2924 tele­püléséből. Csupán a községek ön- kormányzatán múlik, hogy költ­ségeiknek akár 95 százalékát a reciklációs alap állja egy-egy hul­ladékszelektálással összefüggő Országos viszonylatban a reciklációs alap eddigi működése során 2,77 mil­liárd korona értékben ha­gyott jóvá pályázatokat. pályázat esetén. „Egy tonna hasz­nosítható szelektált hulladékért 1300-1800 koronát fizetünk” - közölte Ján Líška, a reciklációs alap igazgatója. 2007-ben a reciklációs alap egyebek között a kenyheci V.O.D.S. váUalatot támogatta használt gumiabroncsokat feldol­gozó gyára továbbfejlesztésében. Hozzájárult továbbá Dobsinán és a környező községekben a szelek­tív hulladékgyűjtés beindításá­hoz, a Föld barátai társulás szá­mára segítséget nyújtott a hulla­dék-újrahasznosítás propagálásá­ban, a kassai Kosit vállalatnak pe­dig lehetővé tette a környezetvé­delmi nevelés központjának és egy újabb hulladékgyűjtőnek a ki­alakítását. Az alap által támoga­tott városok többsége pedig legin­kább konténerek, autók vásárlá­sára és gyűjtőudvarok kialakításá­ra fordítja a kapott összeget. A falu önkormányzata megalapította az Aranykőtés Vándordíját Kürti világbajnokságra várják a legjobb kőtéskészítőket 26 községnek segítenek egy-egy konkrét tervezet elkészítésében Népi egyetem az árvízmegelőzésért KOZSÁR ZSUZSANNA ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Kürt. Világbajnokság helyszí­ne lesz a kürti faluház február 23-án 14 órától. A község önkor­mányzata ide várja a csíráztatott búza vagy rozs vízzel kevert le­véből és lisztből készülő böjti fi­nomság készítőit. A szervezők már most fontos­nak tartják közölni a megméret­tetés pontos idejét, mivel a kötés elkészítése több napos odafigye­lést és gondos előkészületeket igényel. Az ötödik, kóstolóval egybekötött vetélkedő résztve­vőit idén újabb meglepetéssel várják a kürtiek. Danczi Mónikától, a rendez­vény szervezőjétől megtudtuk, a bajnokság ötlete Sütő Zsolt al­polgármestertől származik. Kürt híres a borfesztiváljáról, ezért úgy gondolta, az ügyes kezű gazdasszonyoknak is illendő te­ret adni a bemutatkozásra. Sütő Zsolt javaslatára idén a falu ön- kormányzata megalapította az Aranykőtés Vándordíját. Minden versenyző elismerésben része­sül, ám az öt legjobb elnyeri az aranykőtés fokozatot. A nem mindennapi vándordíj tulajdonosának azonban való­ban kivételes csemegét kell az asztalra tennie. A helyiek azt tartják, a szegé­nyek süteményeként - vagy biracsként, búzacsíramáiéként, csiripiszliként, méraként, szal­dósként - is emlegetett édesség a legegyszerűbb népi ételek egyi­ke, nem engedhetik, hogy ez a kivételes étek feledésbe merül­jön. A hozzáadott édesítőszer nélkül készült, mégis mézédes finomság fogyasztása mellesleg nagyon egészséges is, az érdek­lődők a verseny napján megis­merkedhetnek a legjobb recep­tekkel. (száz) Kassa. Január végén kezdő­dött A víz népi egyeteme (Ľu­dová univerzita vody) elnevezé­sű projekt, mellyel az árvízvéde­lemre és az árvizek megelőzésére irányulva akar hathatós segítsé­get nyújtani a községeknek a Ľudia a voda nonprofit szervezet és a Szlovákiai Falvak és Városok Társulása (ZMOS). A projekt októberben ér véget, 26 község bevonását tervezik a szervezők, a Hernád, a Tapoly, a Tarca, a Bódva, a Poprád és a Ki- szuca mentén. Az érdeklődés hi­ányától nem kell tartani, hiszen a kezdeményezés is a községektől jött, melyek szeretnék árvízzel kapcsolatos problémáikat megol­dani, ám pénzhiány miatt nem tehetik. Ez a népi egyetem azon­ban nemcsak féléves oktatást nyújt a kiválasztott községek munkacsoportjainak, hanem végeredményként egy-egy kész tervezettel kell majd rendelkez­niük, mely helyi szinten megold­ja a gondokat. Ezzel a továbbiak­ban a község pályázhat majd, és megfelelő forrásokból pénzt sze­rezhet a megvalósításra. A beve­zető konferenciára, melyet Eper­jesen tartottak, negyven telepü­lésnél is több jelentkezett, ezek közül fogják majd bizonyos krité­riumok alapján kiválasztani azt a 26 községet, melynek a vízgaz­dálkodás és a pályázatírás terüle­tén egyaránt segít A víz népi egyeteme. A kiválasztott községekben 5- 10 fős akciócsoportok alakulnak majd ki, az embereket telewor­king segítségével képzik ki. „A projekt célja, hogy bevonják a he­lyi erőket a munkába, megtanít­sák a lokális árvízmegelőző meg­oldások megtervezésére és alkal­mazására” - közölte a Ľudia a voda képviselője, Michal Kravčík. A csoportokat szeretnék főként családi alapon működtetni, az el­képzelések szerint például az egy családba tartozó, egyetemet vég­zett állástalan fiatalok és az ötve- nen felüli munkanélküliek bevo­násával. A képzés után kitüntető címek is járnak az abszolven- seknek, „vízi nagykövet” vagy „ví- zimester” válhat belőlük. Az előb­bi a megtanultakat terjeszti to­vább és szakmai tanácsadást is nyújt másoknak, az utóbbi gya­korlatban valósítja meg az árvíz­megelőzési terveket. A szervezők remélik, a projekt nem áll meg a választott 26 községnél, hanem a későbbiekben jóval szélesebb cél­csoportja lesz. A víz népi egyeteme projekt megvalósítása 14,4 millió koro­nába került, az összes költséget uniós alapokból fedezik. Versenyfeltételek Az 5. kőtéskóstolóra a rendezvény napjáig nevezhetnek be az ér­deklődők. A versenyzők legalább 1,5 liter léből készült, előre meg­sütött kötéssel érkezzenek a vetélkedő napján a faluházba. A kitűnő hangulatról Szalóki Ági népdalénekes gondoskodik. További tájé­koztatást Danczi Mónika nyújt a 035/64 97 560 és a 0910/981868 telefonszámon, és kérdéseiket feltehetik e-mailben is: kultúra. strekov@hotmail.com. (száz)

Next

/
Thumbnails
Contents