Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-13 / 37. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 13. Külföld 9 A canberrai törvényhozás az őslakosoktól, „az ország legszegényebb és leginkább hátrányos helyzetű kisebbségétől" kér elnézést Ausztrália bocsánatot kér MTl-HÍR Canberra. Az ausztrál kormány ma terjeszti be a parlamentben az őslakosoknak szóló ünnepélyes bocsánatkérés indítványát azokért az igazságtalanságokért, amelye­ket 1910-1970 között követtek el ellenük az egymást követő kormá­nyok. A javaslat szövege szerint a canberrai törvényhozás bocsána­tot kér a bennszülött lakosságtól, az ország legszegényebb és legin­kább hátrányos helyzetű kisebb­ségétől „mélységes fájdalmukért”, mindazért a „megaláztatásért, me­lyet korábbi kormányok és parla­mentek politikája és az általuk be­vezetett törvények okoztak nekik”. 1910 és 1970 között mintegy 100 ezer, többségében „félvér” ős­lakos gyereket szakítottak el szüle­iktől szövetségi törvényekre és a helyi államok jogszabályaira hi­vatkozva, amelyek úgy érveltek, hogy az őslakos közösség pusztu­lásra van ítélve, ezért jobb, ha a gyerekeket integrálják a társada­lomba. A témakörben tíz éve vég­zett vizsgálat arra a következtetés­re jutott, hogy az akkori gyerekek közül sokan tartós pszichikai káro­sodást szenvedtek családjuk és kultúrájuk elvesztése miatt. „Bo­csánatot kérünk ezeknek az ello­pott nemzedékeknek, leszárma- zottaiknak és családjaiknak a fáj­dalmáért, szenvedéséért. Bocsá­natot kérünk az anyáktól, az apák­tól és a testvérektől a családok és a közösségek szétszakításáért, illet­ve azért a méltánytalanságért és megaláztatásért, amely ezáltal ért egy büszke népet, egy büszke kultúrát” - olvasható a szövegben. Bizonyos, hogy az indítványt megszavazza a parlament, mert a kormányzó munkáspárt és az el­lenzéki konzervatívok is támogat­ják. Az új, baloldali ausztrál kor­mánynak ez volt az egyik legfon­tosabb ígérete a választások előtt. Ausztrál remény a békülésre. Kevin Rudd miniszterelnök az őslakosok képviselőjével egy „aboriginal" mű­sorszámot figyel. (SITA/AP-felvétel) Vlagyimir Putyin Viktor Juscsenko látogatása napján írta alá, hogy Moszkva felmond két hadi jellegű orosz-ukrán megállapodást Megegyezés az orosz-ukrán gázvitában Moszkva. Elvi megállapodás született Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Juscsenko uk­rán elnök találkozóján a két ország gázvitájában, amely miatt Moszkva az Ukrajnába irányuló gázszállítások leállí­tásával fenyegetőzött. MTl-HÍR Putyin a találkozó után bejelen­tette: a Gazprom orosz gázipari óriáscég elfogadhatónak tartja Ki- jev javaslatait az orosz gázszállí­tások miatt felhalmozódott ukrán adósság rendezése érdekében. Juscsenko elmondta, Kijev hol­naptól kezdi meg a tavaly novem­berben és decemberben felhal­mozott adósság törlesztését, tava­lyi árakon. A felek megállapodtak az idei és a jövő évi gázszáÜítások elveiről is; Ukrajna idén is ezer köbméterenként 179 dollárért kapja az orosz földgázt, ahogyan tavaly. A Gazprom 1,5 milliárd dollárt követel Ukrajnától - Kijev 1,07 milliárdos tartozást ismer el -, és tegnap délután négy óráig adott haladékot az adósság meg­fizetésére. Az orosz cég azzal fe­nyegetőzött, hogy ellenkező eset­ben leállítja gázszállításait Ukraj­nának. Az orosz-ukrán vita az eu­rópai uniós országokban is aggo­dalmat keltett, hiszen Moszkva és Kijev egy korábbi gázárvitája kö­vetkeztében 2006 januárjában egy időre leálltak az Ukrajnán ke­resztül Nyugat-Európába irányuló orosz gázszállítások. Az orosz-ukrán viszony egy másik érzékeny pontját, Kijev NATO-csatlakozási törekvéseit érintve Putyin nem zárta ki annak „elméleti lehetőségét”, hogy Moszkva rákényszerülhet rakétái ukrajnai célpontokra való irány­zására, ha Ukrajna belép az észak- adanti szövetségbe és hozzájárul rakétavédelmi rendszereknek a területén való elhelyezéséhez. „Képzeljenek el egy NATO-tá- maszpontot Szevasztopolban” - érzékeltette hallgatóságával Pu­tyin, hogy milyen következmé­nyekkel járhatna a NATO esetle- ges újabb keleti irányú bővítése. Juscsenko azt hangsúlyozta, hogy minden ország maga alakítja vé­delmi politikáját, bár Kijev tuda­tában van annak, hogy érzékeny kérdések egész sora merül fel, amelyeket nyüt párbeszéd útján kell megoldani. Putyin egyébként épp tegnap, Juscsenko moszkvai látogatása napján írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva felmondja a rakétatá­madások előrejelzését és a koz­mikus térség ellenőrzését szolgáló rendszerekről szóló orosz-ukrán megállapodást. A radarállomá­sokról 1997-ben született megál­lapodás értelmében Moszkva ezi- dáig használta a Szevasztopolban és Munkácson lévő volt szovjet radarállomásokat. Egy kérdésben értenek egyet az amerikai indulók Jelöltek a halálbüntetésért MTl-HÁTTÉR Washington. Éjszaka folyta­tódtak az amerikai előválasztá­sok. Az elnökjelöltségre pályázók valamennyien támogatják a ha­lálbüntetést. A demokrata Hillary Clinton New York-i szenátor még first la- dyként azért lobbizott, hogy a tör­vényhozók támogassák félje ja­vaslatát a szövetségi halálbünte­tés kiterjesztésére. Szenátorként támogatta azt a jogszabályt, amely előírja a szövetségi törvé­nyek alapján halálraítélt szemé­lyek DNS-vizsgálatát. A Demokrata Párt másik aspi­ránsa, Barack Obama illinois-i szenátor olyan bűncselekmények esetében támogatja a halálbünte­tést, amelyeknél „szükség van ar­ra, hogy a társadalom teljes mér­tékben kifejezhesse felháboro­dását”. Törvényhozóként olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely tehetővé teszi a kihallgatá­sok és a vallomások videón törté­nő rögzítését azokban az ügyek­ben, amelyekben akár halálbünte­tés is kiszabható. A republikánus elnökjelöltségre pályázó John McCain arizonai sze­nátor támogatja a szövetségi halál- büntetés kiterjesztését és a felleb­bezési lehetőségekkorlátozását. Mike Huckabee arkansasi kor­mányzóként egyértelműen támo­gatta a halálbüntetést. „Én magam 16 halálos ítélet végrehajtásához járultam hozzá. Arkansas állam történetében korábban egy kor­mányzó ciklusa alatt sem volt ilyen sok kivégzés” - mondta Huckabee. Újabb személycsere a Gyurcsány-kormányban Draskovics váltja Takácsot MTl-HÍR Budapest. Draskovics Tibor je­lenlegi tárca nélküli miniszter vált­ja Takács Albertet az igazságügyi és rendészeti miniszteri poszton jövő hétfőtől - jelentette be Daró- czi Dávid magyar kormányszóvi­vő. Draskovics elfogadta a jelölést. Daróczi hangsúlyozta: ez nem kormányátalakítás, a kabinet szerkezete változik. Nem Takács Albert munkájával volt gond, de a miniszterelnök szeretné megerősí­teni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot. Daróczi egy kér­désre azt közölte: Takács Albert nem kap újabb kormányzati szere­pet. Mint mondta, Draskovics Ti­bor tárca nélküli miniszteri posztja megszűnik, ezzel párhuzamosan átalakítják a Miniszterelnöki Hiva­tal (MeH) munkarendjét. Ez úgy változik, hogy a tárca nélküli mi­niszter eddigi feladatait a MeH felügyeli, ide tartoznak az igazga­tási és társadalmi kapcsolatok. A kabinet titkársága közvetlenül Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felügyelete alá kerül, vagyis ez a politikai irányítást és a stratégiai feladatokat érinti. Arra a kérdésre, hogy Draskovics egyfajta „Jolly Joker” lenne, hiszen már sokadik posztját kapja a kormányban, Da­róczi azt mondta, a politikus szakmai felkészültségét senki sem kérdőjelezte meg. Dán Mohamed-karikatúrák: őrizetben két tunéziai és egy marokkói Meg akartak gyilkolni egy rajzolót MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. Őrizetbe vett a dán rendőrség három személyt, akiket azzal gyanúsít, hogy tervet szőttek a nemzetközi felháboro­dást kiváltó Mohamed-karikatú­rák egyik rajzolójának a meggyil­kolására. A hatóságok hosszú meg­figyelés után Aarhus városban vet­ték őrizetbe a gyanúsítottakat: két tunéziai állampolgárt, valamint egy marokkói származású dán ál­lampolgárt - jelentette be Jakob Scharf, a rendőrség hírszerző szol­gálatának (PÉT) vezetője. Az első hírek még négy gyanúsított letar­tóztatásáról szóltak. A 40 éves dán állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy megszegte az ország terro­rizmusellenes törvényét, de ki­hallgatása után valószínűleg sza­badon engedik, ami a vizsgálat folytatását nem érinti. A két tuné­ziait kiutasítják Dániából, mert kockázatot jelentenek a nemzet- biztonságra. A tervezett gyilkosság célpontjának tartott karikaturista kilétét nem hozták nyilvánosság­ra. A PÉT közleményében „meg­előző” jellegűnek nevezte a rend­őrségi akciót, amelyet azzal indo­kolt, hogy „még korai szakaszában leállítsák a gyilkosság megterve­zését és kivitelezését”. Hangsú­lyozta, Dániában a terrorveszély általános szintje nem változott. A tizenkét Mohamed-karikatúra a Jyllands-Posten című dán kon­zervatív újságban jelent meg 2005. szeptember 30-án. A karika­túrákat több európai újság is lekö­zölte, amire a muszlim világ óriási tiltakozással reagált. A Jyllands- Posten honlapján az olvasható, hogy az őrizetbe vett gyanúsítot­tak a legnagyobb vihart kavaró, 73 éves Kurt Westergaard dán karika- turistát akarták megölni, akinek rajza Mohamed prófétát bombával a turbánjában ábrázolta. Wester­gaard és felesége több mint három hónapja szigorú rendőri védelem­ben részesül, és a házaspár több­ször kényszerült lakóhelyet válta­ni azóta, hogy a hatóságok felfed­ték a gyilkosság tervét. Egyre durvul a harc a cseh államfőválasztás pénteki fordulója előtt Éles töltényt kapott két szenátor KOKES JÁNOS Prága. Lőfegyverbe való tölté­nyeket tartalmazó levelet kapott tegnap két cseh szenátor asszony, akik a függetlenek klubjából egye­düliként Václav Klaust támogatták a hét végi sikertelen államfőválasz­táson - közölték Prágában. „A sze­nátusi posta szokásos reggeli ellen­őrzésekor a röntgengép két borí­tékban lőfegyverbe való golyókat mutatott ki. Ä levelek Jana Juren- čáková és Liana Janáčková szená­tor asszonyoknakvoltak címezve”- mondta Petr Kostka, a szenátus szóvivője azzal, hogy az ügyet átad­ták a rendőrségnek. A cseh parla­mentnek a múlt hét végén nem si­került megválasztania az új köztár­sasági elnököt, mert a két jelölt - Václav Klaus és Jan Švejnar - egyi­ke sem kapta meg az első választás három fordulójában a szükséges szavazatmennyiséget, bár Klaus csak egy szavazatra volt tőle. A választást pénteken megismét­lik; a jelölések határideje éjfélkor járt le. Már ismert, hogy Klaus és Švejnar is újra indul. Klaus a kor­mányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) jelöltje, míg Švejnart a koa­líciós Zöldek Pártja (SZ) és az el­lenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) kívánja támogatni. Várható, hogy az ellenzéki kom­munisták saját jelöltet állítanak, ami Klaus malmára hajtaná a vizet. A helyzet azonban nem világos, s a pártok folyamatosan tárgyalnak, hogy jelöltjüknek megszerezzék a szükséges támogatást. A képvise­lőkre és a szenátorokra hatalmas nyomás nehezedik minden oldal­ról, aminek következménye, hogy a múlt héten hárman egészségügyi problémák miatt nem vettek részt a szavazáson. A Nova televízió rögzí­tette és leadta Ivan Langer, polgári demokrata belügyminiszter szava­it, aki a választás szünetében rend­kívül élesen bírálta Martin Bursí- kot, a zöldek elnökét, mert azok Švejnart támogatják. Langer meg­jegyzése, hogy „valakik ezért ülni fognak” nagy felháborodást kel­tett, s az ellenzék és a média egy ré­sze a miniszter távozását követeli. Langer azt állítja, szavait kiragad­ták a szövegkörnyezetből. RÖVIDEN Putyin ott lesz a NATO-csúcson Moszkva/Genf. Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz a NATO bukaresti csúcsérte­kezletén - jelentette be Szer- gej Lavrov orosz külügymi­niszter. Putyin személyében orosz vezető első ízben jelenik meg NATO-csúcsértekezleten azóta, hogy 1992-ben létre­hozták az észak-atlanti szö­vetség és Oroszország közötti együttműködés intézményes formáját. Lavrov Genfben je­lentette be, hogy Putyin részt vesz az április 2-4. közötti csúcson. (MTI) Lavrov Koszovóról Genf. Koszovó független­ségének egyoldalú kikiáltása veszélyeztetné Európa bizton­ságát - vélekedett az orosz külügyminiszter az ENSZ le­szerelési konferenciája alkal­mával. „Ez aláásná az európai biztonság alapjait, az ENSZ Alapokmányát” - nyilatkozta Szergej Lavrov. (MTI) Bagdadba megy Ahmadinezsád Moszkva. Március elején Bagdadba látogat Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök - jelentette be Hosjar Zebari iraki külügyminiszter. ,Ah­madinezsád elnöknek meghí­vása van Irakba, s alapos okunk van azt gondolni, hogy látogatására valamikor már­cius elején sor kerül” - mond­ta. Ahmadinezsád az első irá­ni vezető lenne, aki a nemrég még háborús ellenségnek számító Irakba utazik. (MTI) Zuhan Sarkozy népszerűsége Párizs. Két friss felmérés is Nicolas Sarkozy francia ál­lamfő óriási népszerűség- vesztéséről tanúskodik. A Le Point hetilap számára készült felmérés szerint a francia el­nök tetszési indexe egy hónap alatt tíz pontot zuhant és már csak a franciák 39 százaléka elégedett az államfővel, míg a Le Párisién napilapban meg­jelent felmérés szerint Sar­kozy kedveltsége 42 százalé­kon áll. Kilenc hónappal ez­előtti megválasztása óta még soha nem volt ennyire nép­szerűtlen az államfő. (MTI) Brožová megmenekült Prága. Megmenekült a büntetéstől Ludmila Brožová- Polednová, aki 1950-ben ál­lamügyészként vett részt az egyik legnagyobb csehszlová­kiai koncepciós perben, amelyben négy személyt ha­lálra ítéltek. A prágai legfel­sőbb bíróság szerint ezek az 1950-ben elkövetett bűncse­lekmények mára elévültek. A volt államügyészt tavaly no­vemberben nyolc évi börtönre ítélték. A bírósági döntést a most 86 éves Brožová-Poled- nová megfellebbezte. Egyike volt azoknak, akik kidolgozták a Müada Horáková korabeli polgári demokrata politikus elleni vádiratot, (-kés)

Next

/
Thumbnails
Contents