Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-02 / 28. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Késsel fenyegetőzött a rabló Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom). Késsel a kezében ra­bolt ki egy élelmiszerboltot egy ismeretlen, símaszkos férfi csütör­tökön este a városban. A riadt elárusítónő nem állt ellen, ezért a kés hegyével nyugodtan kinyithatta a pénztár alatti fiókot, és négyezer koronát kivett belőle. Zsákmányával gyorsan távozott, a rendőrség azóta is keresi, (ú) Sok a gyorshajtó Pozsony. Négy óra leforgása alatt 84 kihágást vett jegyző­könyvbe a rendőrség csütörtökön a Pozsonyi kerületben. A közle­kedés-biztonsági akció keretében szabálytalanságon ért sofőrök közül a legtöbb (66) túllépte a legnagyobb megengedett sebessé­get. A leggyakoribb okok közt szerepelt az is, hogy a gépkocsiveze­tők nem csatolták be a biztonsági övét, vagy nem használták a tompított fényszórót. Három kocsi nem felelt meg a műszaki elő­írásoknak. Ittas sofőrt nem találtak, (ú) A kamionon lévő kocsik is égtek Vágbeszterce (Považská Bystrica). Három Kia Sportágé sze­mélykocsi is lángra kapott azon az autókat szállító lengyel tréle­ren, amely csütörtökön este gyulladt ki a városban. Az anyagi kár több mint hárommillió korona - tájékoztatta lapunkat a Trencséni Kerületi rendőr-főkapitányság. A tűz oka egyelőre tisztázatlan, de valószínű, hogy a kamion gumiabroncsa kezdett el égni. (ű) FELHÍVÁS A költészet napja alkalmából április 14-én megrendezik a vers­mondó maratont VI. Verszuhatag címmel a Csemadok érsekújvári székházában. A szervezők a Szlovákiai Magyar írók Társaságával együtt idén is meghirdetik az irodalmi alkotópályázatot, amelyre február 28-ig jelentkezhetnek az alap- és középiskolás diákok. A vetélkedőbe versekkel és prózai alkotásokkal, mesékkel egyaránt benevezhetnek a fiatalok. A versíróktól legkevesebb három, legfel­jebb nyolc alkotást várnak. A prózaíróktól 0,5-6 oldalas műveket fogad el a zsűri, amely szlovákiai magyar írókból áll. A téma mind­három műfajban szabadon választott. A pályamunkához a ver­senyző csatolja nevét, életkorát, lakcímét, e-mail címét és iskolája elérhetőségét. A díjazott alkotások elhangzanak a VI. Verszuhatag rendezvényének délutánján, a beérkezett művek pedig bekerül­nek A képzelet szárnyain III. gyermekírók antológiájába. A pálya­munkákat World formátumban a következő e-mail címre várják: eucsemadok@freemaü.hu, vagy CD-n juttassák el a Csemadok címére: ZO Csemadok, Petőfiho 6., 940 01 Nové Zámky, (száz) Ciprián a szerzetesrend legérdekesebb alakja volt Film készül a repülő szerzetesről ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Alsólehnic (Červený Kláštor). Filmet forgatnak Cipriánról, a ka- malduli szerzetesről, aki a 18.szá- zadban az alsólehnici kolostorban élt. A koprodukciós film egyes jele­netei az eredeti helyszínen készül­nek. Ciprián semmiképp nem volt át­lagos szerzetesnek nevezhető. Ne­ve részint herbáriuma miatt ma­radt fenn - ez a 272 préselt nö­vényből álló gyűjtemény máig is megtalálható a TANAP-múzeum kiállításában. Ám ennél is nagyobb hírnevet szereztek neki siklórepü­lési kísérletei. Alighanem ezek ih­lették a film alkotóit is, hiszen a mű címe Repülő Ciprián. Az egész es­tét betöltő történelmi film forgatá­sának első része a napokban zajlik, Alsólehnicen kívül Kiszuca és Pie­niny területén. A második sza­kaszban, májusban javarészt a ko­lostorban készülnek majd el a film egyes jelenetei. A legenda szerint Ciprián rablóból lett szerzetessé, és az egyik legszigorúbb regulájú rendet választotta. A kamalduliak ugyanis némasági fogadalmat is tesznek. Ám ha néma volt is ez a különös barát, tettei beszéltek he­lyette. A gyógynövénygyűjtés mel­lett nem volt számára idegen az orvostudomány és az alkímia sem. Hogy a fizika törvényeivel és más tudományokkal is tisztában volt, legjobban az bizonyíja, hogy sike­rült megszerkesztenie első sikló­repülőjét. Ez a tett azonban erős nemtetszést váltott ki a rend elöl­járóiból, ezért a repülőt mint „ör­dögi találmányt” elégették. Ez azonban nem szegte a barát ked­vét, újabb masinát készített, me­lyet ki is próbált, és leereszkedett a Tri koruny csúcsról. A másfél mil­lió eurós költségvetésű film szlovák-cseh-lengyel-magyar ko­produkcióban készül. A filmgyár­tás mai költségei mellett ugyanis lehetetlen csupán Szlovákiában megszerezni a szükséges anyagia­kat egy igényes történelmi film el­készítéséhez. Az alkotás a tervek szerint jövő év elején kerül a mo­zikba. (s, kozs) Balog József a 369/1990-es számú törvény 13. paragrafusának 6. bekezdése alapján járt el Újabb vétó - posztján marad a királyhelmeci alpolgármester A királyhelmeci önkormányzat január 15-ei tanácskozása, melyen le­váltották az alpolgármestert, félbeszakadt, az ülést tíz nappal később (Szabó Bernadett felvétele) Királyhelmec. Fél éven belül másodszor vétózta meg Ba­log József polgármester a bodrogközi település ön- kormányzatának azon ha­tározatát, mely alapján Ka­lapos Árpád alpolgármes­tert leváltották volna posztjáról. LECZO ZOLTÁN Kalapos ellen először a testület 2007 októberi tanácskozásán Györgyfí Tibor képviselő nyújtott be bizalmatlansági indítványt, majd az önkormányzat -hét igen szavazattal, négy ellenében, egy tartózkodással - leváltotta tiszt­ségéből az alpolgármestert. Nem sokkal az eset után Balog József a 369/1990-es számú törvény 13. paragrafusának 6. bekezdése alapján a határozatot megvétózta, így Kalapos a posztján maradha­tott. Királyhelmecen a történtek után hónapokig nem tartottak olyan önkormányzati ülést, me­lyen érdemi döntések születtek volna - a testület gyakorlatilag működésképtelen volt. A képvise­lők így nem módosították a város 2007-es költségvetését, jó ideig nem döntöttek az ipari zóna ki­alakításával összefüggő újabb ki­adásokról, nem volt, illetve jelen­leg sincs lehetőség bizonyos adók beszedésére, ugyanis az ezek ki­vetéséhez szükséges általános érvényű rendeleteket sem hozták meg. A bodrogközi városban idén először 2008. január 15-én ült össze az önkormányzat, ám a kö­zel háromórás tanácskozáson mindössze egyetlen komoly(?) döntés született, mégpedig az, hogy Kalapos Árpád alpolgármes­tert újra leváltották tisztségéből. Egyéb kérdések részletes megtár­gyalása után azonban döntések nem születtek, ugyanis Györgyfí Tibor képviselő kezdeményezte, hogy ezekről majd egy későbbi, rendkívüli önkormányzati ülésen folytattak határozzanak. A január 15-én fél­beszakadt tanácskozást néhány napon belül folytatták, a képvise­lők 2008. január 25-én viszonylag nyugodt légkörben több, a várost érintő fontos ügyben is döntése­ket hoztak. A tanácskozáson szü­letett határozatokat Balog József a héten írta alá, ám az alpolgár­mester leváltását ugyanúgy, mint októberben újra megvétózta. In­doklása szerint a város számára előnytelen lenne, ha a részmunka- időben alkalmazott alpolgármes­ter nem foglalkozhatna tovább abban a formában a település ügyeivel, ahogy azt eddig tette. A polgármesteri vétó után egyéb­ként egy újabb szavazáson az al­polgármester leváltásához minő­sített többségre, azaz nyolc szava­zatra lenne szükség. Ha csak két hónap elteltével kerül újra terí­tékre az ügy, akkor a visszahívás­hoz elegendő a voksok egyszerű többségét megszerezni. Király­helmecen 2008. február 28-án kellene megtartani az önkor­mányzat soros ülését, melynek fő programpontja a város 2008-as költségvetésének megtárgyalása lenne. Törvénytelen a vétó? Egyesek kétlik, hogy Balog József2008. január 30-án hozott vétója a törvényes határidőn belül született. A 369/1990-es számú tör­vény 12. paragrafusának 6. bekezdése szerint ugyanis a polgármes­ternek legkésőbb 10 nappal azután alá kell írnia az önkormányzat határozatait, miután azokat a testület meghozta, ám Kalapos Árpád leváltásáról Királyhelmecen a képviselők már 2008. január 15-én döntöttek. Balog József lapunknak elmondta, az ügyben több füg­getlenjogi szakértő véleményét is kikérte, és ők úgy tájékoztatták, hogy törvényesen járt el, amikor csak a befejezett tanácskozás után írta alá (illetve vétózta meg) a testület határozatait, (leczo) Az építkezés a városnak nem kerülne semmibe, ám gondok adódtak a kiszemelt telkekkel Valami bűzlik a stadion körül KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. A város önkormányzata rendkívüli ülésen egyórás vesze­kedés után elnapolta az építendő új sportstadion ügyét. A 2011-re tervezett csarnok egy fillérjébe sem került volna a városnak. Talán ezért volt, hogy kezdettől fogva bűzlött valami a stadion körül. A csarnok építési terveit a prága Slavia Eden inspirálta. Az új stadi­on épületébe szállodát, éttermet, gyorsétkezdéket, kávézókat, iro­dákat is álmodtak, éppúgy, mint a cseh főváros létesítményébe. Sőt felmerült a kassai bolhapiac egyes standjainak átköltöztetése is. A csarnok tehát korántsem csupán kéthetente egyszer egy-egy meccs alkalmával telne meg, hanem kul­turális rendezvényekre is kihasz­nálnák. Egy ilyen négycsillagos, minden UEFA-követelményt telje­sítő épület létrehozása csillagásza­ti összegekbe kerül, a tervezett költségek egymilliárd korona kö­rülmozognak. A sport új fellegvárának meg­építése azonban a városnak és a futball-klubnak egy fillérébe sem kerülne. A finanszírozást az E Side Property Limited vállalat felügye­li, ahogy a prágai csarnok esetében is tette. A cég részvénytársaságot hoz létre, a részvényesek a vállalat és a kassai futballklub képviselői. Az anyagiak megszerzése és a me­nedzselés az E Side Property dolga lesz, a befektetés megtérülte után, mintegy 15-17 év múlva a közös társaság részvényei a futball-klub- ra szállnak át. A terveknek csupán egy aprócs­ka szépséghibája van: a földterü­let. A befektetők által kiszemelt telkek egy részét a kassai közleke­dési vállalat használja jelenleg, itt állnak garázsai. Ezt a területet a városi futballklub szimbolikus áron, egy koronáért szeretné meg­kaparintani, azaz bérbe venni az önkormányzattól. Az előnyösnek tűnő üzlet azonban megfeneklett a kéviselő-testület makacsságán. Nem csupán az a gond, hogy a földterület többi részét annak pia­ci árán árulták vagy adták bérbe mostanáig. Sokkal nagyobb gon­dot jelent, hogy a közlekedési vál­lalat elköltöztetése, és új helyek, új garázsok, kutak, csarnokok bizto­sítása a városi járművek számára nagyjából 700 müliótól egymilli- árdig terjedne. A város tehát el­ajándékozhatná egy koronáért a telket egy leendő stadion céljaira, elcsábulva attól az ígérettől, hogy a stadionépítés nem kerül neld semmibe, ugyanakkor egymilliárd koronát kellene szánnia a városi közlekedés szinten tartására, il­letve a „pótlás” biztosítására. A képviselők okosan kikerülték a csapdát, és a jelenlévő 46 képvise­lőből 44 a probléma elnapolása mellett döntött. Ez azonban nem jelenti a stadionos gondok sző­nyeg alá söprését, csupán az opti­mális megoldást kell megtalálni. Az előterjesztett anyagban ugyan­is nem volt benne az igényelt terü­let pontos fekvése, sem szakértő által meghatározott ára, ez pedig mindenképpen megnehezítette a tisztánlátást. Az egyezség szerint döntés a legközelebbi, február 28-i önkor­mányzati ülésen születhet, illető­leg a városvezetés ez ügyben egy újabb rendkívüli ülést is összehív­hat. Addig a komissziók és képvi­selői klubok tüzetesebben is meg­vizsgálják az építendő stadion kí­nálta anyagi előnyöket és hátrá­nyokat. A több mint kétmillió koronás adósságot a nonprofit szervezetté alakult kórház az elődjétől örökölte Levonták az adóelőleget, de nem vezették el ÚJSZÓ-HÍR Nagyrőce. A helyi kórház már egy ideje kiegyenlített gazdálko­dást mutat ki, mégis adósságai vannak. A sikert beárnyékolja az a több mint kétmillió koronás adós­ság, amelyet a jelenlegi, nonprofit szervezetté alakult kórház az elődjétől, vagyis az állami kórház­tól örökölt. Az akkori egészségügyi intéz­mény vezetése 2003-ban levonta ugyan az alkalmazottak fizetésé­ből az adóelőleget, de az adóhiva­talnak már nem vezette el. Ezért most a kórház a város segítségét kéri, de az önkormányzatnak az adósság kiegyenlítésére nincs módja. Marián Faška igazgató, aki egyébként a képviselő-testület tag­ja is, levélben kért a várostól anya­gi támogatást. Az önkormányzat több okból is elutasította a kér­vényt. Eva Cireňová polgármester szerint a kórháznak 2003 után nem kellett volna magára vállalnia az előző állami intézmény adóssá­gait, és a törvény szerint három hónapjuk lett volna arra, hogy megtagadják az adósság kifizeté­sét. „Az önkormányzat mégsem fi­zetheti meg a kórház adósságát a polgárok adóiból” - véli a polgár- mester. Majd hozzátette, hogy a város az induláskor csak 50 ezer korona tőkét biztosított. „Ez az összeg csupán minimális százalé­kát képezi a kórház tőkéjének” - mondta. Az egészségügyi intéz­mény feljelentést tett ismeretlen tette? ellen, amiért nem vezették el az adót, de a törvényszéki jelentés­re hivatkozva a vizsgálatot leállí­tották. A jelentés ugyanis kimond­ja, hogy a kórház azért nem fizette be az adót, mert nem volt rá pénze. „Ez nem a mi adósságunk. De a vizsgálat során megállapították, hogy ezért senkit nem vonhatnak felelősségre, és a kórház feladata, hogy az adósságot kiegyenlítse. Ez azonban lehetetlen. Jelenleg ki­egyenlített a gazdálkodásunk, és én nem veszélyeztetem az intéz­mény működését az adósság mi­att, amit valaki más okozott” - mondta az igazgató. Egyúttal meg­jegyezte, az állam akkor, amikor az adósságoktól tehermentesítette a kórházakat, csak a szociális biz­tosítóval szembeni tartozást egyenlített ki. Aez adóhátralékot nem rendezte, (kov)

Next

/
Thumbnails
Contents