Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-09 / 34. szám, szombat
PRESSZÓ J 2008. február 9., szombat 2. évfolyam 6. szám 27. oldal Gáspár Laci összeomlott Az a hír kering, hogy a magyar énekes elhagyta feleségét Geometrikus formák, finom romantika Meghatározó trendek a párizsi haute couture divathéten 29. oldal 31. oldal Szerelmi élete egy katasztrófa? Miért érzik a nők, hogy nem becsülik meg a kapcsolataikban? Szívesen beengedik a turistákat, s a házigazda örömmel mutatja meg, hogyan éltek a máltai nemesek az elmúlt 400 évben Látogatóban de Piro márki otthonában k \ I ; ■ Nicholas de lr Piro márki az egyik leg- ~ régebbi máltai nemesi család ' sarja. A családalapító Cosimo de Piro még a nagy exodus idején a máltai lovagokkal együtt hagyta ke/ Rodoszt, és 1530-ban tele- A pedett le a szigeten. ' Kíváncsi az ember és egy kicsit izgul is, ha egy márki hívja meg otthonába, elvégre nem mindennapi esemény. Vallettában adódott ilyen alkalom, ahol Nicholas de Piro márki, máltai lovag tessékelt be a Casa Roc- ca Piccolába. URBÁN GABRIELLA A vallettai Casa Rocca Piccola Szívélyes, közvetlen úriember a márki - igaz, egy kicsit másképp képzeltem el. Nem tudom, pontosan hogyan, de nem pulóverben. Pedig hát ma már egy márkinak is joga van lezseren öltözni, akár pulóverben mutatkozni a vendégek előtt. Minden mozdulatából, gesztusából, finom humorából azért nyilvánvaló, hogy az elegancia, a jó modor veleszületett. Az egyik legrégebbi máltai nemesi család sarja. Á csa ládalapító Cosimo de Piro egykoron, a nagy exodus idején a lovagokkal együtt hagyta el Rodoszt, és akkor telepedett le Máltán, amikor a spanyol király 1530-ban Fra Philippe Villers de Lisle Adam nagymesternek adományozta a szigetet. Kívülről a ház nem is tűnik olyan tágasnak, pedig összesen ötvenszobás, ezek nagy része a nyilvánosság számára is nyi tott. A márki és családja szívesen beengedi a turistákat, azt mondja: örömmel mutatja meg, hogyan éltek a máltai nemesek az elmúlt 400 évben, milyenek voltak a bútoraik, kedvteléseik, szokásaik, hagyományaik, hiszen otthona egyben évszázadok titkait őrző múzeum is, amelyet a belépőjegyekből és persze jólelkű adakozók pénzéből tud fenntartani. Máltán ugyanis a legtöbb nemes az óriási kiadások miatt rég eladta palotáját. Márványlépcső vezet felfelé a nagy szalonba, avagy a Sala Grandéba. Ez a ház legtágasabb szobája, amelynek talán legértékesebb darabja a Csehországból hozott, 18. századi üveg- - csillár. A halványrózsa- és mustárszínűre festett falakon egyebek közt két pápa, XI. és XIV. Kelemen portréja, a 16. századi festő, Antoine Favray önarcképe csodálható meg. A 18. századi fekete lakkozott szekrény tulajdonképpen szétnyitható, hordozható kápolna. Egykoron nagyon divatosak voltak az efféle kápolnák, főleg nyáron használták ki, amikor a csa Iád a nyári rezidenciára vonult - kápolnástul. A nagy szalonból nyílik a „mozdíthatatlan” díszes házi kápolna és a téli ebédlő, a hatalmas, gyönyörűen faragott fekete firenzei asztallal és székekkel. A házi levéltárban őrzik a családi iratokat, értékes dokumentumokat, házassági leveleket a 17. századig visszamenőleg. Szent Pál, Málta védőszentjének fából faragott szobrát helyezte el a ház asszonya, az angol születésű Frances de Piro márkiné a szoba közepén álló asztalra. A 17. századi szobor valószínűleg modellként szolgált Melchiorre Gafá- nak, aki a vallettai Szt. Pál-szé- kesegyház számára készítette az ott látható szobrot. Természetesen a márki is - mint minden máltai - feleleveníti az apostolról szóló történetet, mely szerint Szent Pál Kr. sz. 60-ban hajótörést szenvedett a szigetnél, és három hónapot töltött Máltán. A ház egyik legértékesebb kincse az az aranyozott gyalog- hintó, amelyet az egyik A HAB A KÁVÉN Tűrni tűrhetetlenül Magad asszonyom vagy szolga leszel! Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy a nők jelentős része még ma is inkább választja a rossz házasságot, a poklot, ahelyett, hogy egy könnyed mozdulattal becsapná maga mögött az ajtót, és ott hagyná sóbálvánnyá merevedett urát és parancsolóját, aki esetenként a tettlegességtől sem riadt vissza. Persze, magyarázatot talál az egyik, no meg a másik fél is. Az egyik abból indul ki zsi- gerből, hogy a pénz olvasva, az asszony verve jó. 0, persze, maga olvassa csak a pénzt, maga osztja el egy százas apukának sörre-borra-pálinkára (ez csak könnyed levezetés, bezzeg mások viszkiznek, neki meg ennyiért csak a lőre jut), egy ötvenes anyukának kenyér- re-húsra-zöldségre-háztartási cikkekre (legalább fölelevenítheti gyermekkori kedvenc társasjátékát, a Gazdálkodj okosan! -t), egy ötös a gyereknek tejre (ha nem tetszik, tessék újságot kihordani, segédmunkát vállalni, egyébként meg fogyókúrázni, mindig tele van a sajtó azzal hogy a mai gyerekek túlsúlyosak, az ő gyerekét aztán ne vegye a tollára egyetlen újságíró sem). Hogy az árak nem reálisak? Anyuka oldja meg a problémáját, agyereknek meg kuss. Ellenvetésnek helye nincs, s ha mégis erre vetemedne az asszony, megtudja, milyen harcedzett urat választott magának. Munkásököl vasököl oda csap, ahova köll, shaaz asszonynak jár a szája, oda köll csapni, hogy röpülnek a fogai is, oda se neki, legalább nem költ fogorvosra. Kész. Agyerek megúszhatja nadrágszíjjal edzés gyanánt. Ha fiú, legalább megtanulja, hogyan kell bánni a családdal ha lány, fölkészül arra, mi vár rá. Szülőpedagógiai szempontból hihetetlenül előrelátó. És a nő hallgat, begubózik, nem panaszkodik, nem lázad, nem pakol. Tűr. Tűrhetetlenül. Anyukához nem szaladhat, mert ott a nemmegmondtam kezdetűprédikációt kellene végighallgatnia, amit néha nehezebb elviselni, mint a rég megszokott ütlegeket. A barátnőknek mit mondjon? Az egyik ugyanabban a cipőben jár, amelyben ő, a másik meg a legdrágább, legdivatosabb topánban tipeg, annak a füléig el sem érnének a panaszhangok, más élet, más gondok, hogyan is érthetné meg az ő kínjait, amikor olyan komoly gondokkal küszködik, hogy március közepén vagy április elején utazzanak-e a Seychelle-szigetekre. Marad a slágerrészlet: elmenni képtelenség, maradni eszte- lenség. Meg a sovány vigasz: rossz a rosszal, de rosszabb a rossz nélkül. Grendel Ágota
