Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-08 / 33. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 Droglabort talált a rendőrség Privigyén egy lakásban. Különféle, kábí­tószer (főként pervitin) előállításához használt eszközök, edények ke­rültek elő. Tulajdonosuk egy 18 éves fiú. A Trencséni Kerületi Rendőr­főkapitányság tájékoztatása szerint az illető vizsgálati fogságban van, és akár tíz évre is rács mögé kerülhet. (Rendőrségi felvétel) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Sikkasztott az elárusítónő Lekárd (Lekárovce). Hűden kezelés miatt vonnak felelősségre egy 36 éves ungpinkóci (Pinkovce) elárusítónőt a nagymihályi já­rásbeli Lekárdon, mert a helyi élelmiszerboltnak csalással több mint 90 ezer korona kárt okozott. Pénzt vett ki a kasszából, árut vitt el a üzletből, és csak fiktív módon fizetette ki a boltnak szállító ’ egyes cégeket - közölte lapunkkal a Kassai Kerületi Rendőr-főka­pitányság. (ú) A város nem rendelte el a fák kivágását Kivágják? Nem vágják? UJ SZO-HlR Kassa. Revitalizálni akarják a városi parkot. Egyesek szerint ez azt jelenti, hogy 355 fát kivágnak. A városvezetés cáfolja ezt, és nyi­latkozatban kijelenti: a városi zöldövezet kezelősége nem ren­delte el 355 darab fa kivágását. Jana Geročová, a kassai ma­gisztrátus szóvivője szerint a fák eltávolítása csak a képviselő-testü­let jóváhagyásával történhetne meg. Ezek szerint nem igaz az a hír, hogy az egész városi parkot likvidálják. A parkot csupán revita- lizálják, azaz a beteg és öreg fákat távolítják el, illetve azokat a fajo­kat, melyek nem megfelelőek a vá­rosi környezetbe, mivel allergiát válthatnak ki. Készülőben van a városi parkról szóló urbanisztikai tanulmány, mely ezzel a témával foglalkozik, és részletesen vizsgál­ja a városi park fáinak állapotát. Az esetleges változtatásokat a képvi­selő-testületnek is jóvá kell majd hagynia, ám aggodalomra nincs ok, mivel ez a zóna továbbra is a pihenést és a kikapcsolódást szol­gálja. A Kassa Szépítéséért Egyesü­let tagjait azonban ez nem nyug­tatja meg. A parkok, zöldövezetek rendezésével kapcsolatban rosz- szak az eddigi tapasztalatok, gyak­ran valóban csak a fák kivágásáról van szó. Szakemberek szerint semmi szükség rá, hogy a fákat el­távolítsák a városi parkból. Ladi­slav Rovinský, az egyesület elnöke szerint „komoly és szakszerűden beavatkozás készül, melyet sem a szakmával, sem a nyilvánossággal nem vitattak meg.” (s, kozs) Még mindig keresik a tegnapi dénesdi (Dunajská Lužná) bankrablás tettesét. A 175 cm magas férfi fekete sildes sapkát, fekete kabátot és kék nadrágot viselt. A rendőrség kéri, aki tud valamit a holläéról, hív­ja a 158-as telefonszámot. (A biztonsági kamera felvétele) Egyre csökken a város népessége, ennek ellenére a lakáshiány még mindig jellemző Rimaszombatra Évente mintegy száz lakos költözik el a gömöri városból Rimaszombat. Több mint ezerötszáz fővel csökkent Rimaszombat lakosainak száma az elmúlt egy évti­zed alatt, ez körülbelül megegyezik egy átlagos szlovákiai nagyközség lé- lekszámával. SZÁSZl ZOLTÁN Évente átlagban száz-százöt­ven főre lehető a csökkenés. 1998-ban még 25 550-en laktak Rimaszombatban, a tavalyi ada­tok szerint már a 24 ezret sem éri el az állandó lakhellyel rendelke­zők száma. A Rimaszombati járás Beszter­cebánya Megyének még így is az egyik legnagyobb és legnépesebb járása, az elvándorlás miatti csökkenés és az elöregedés fo­lyamata azonban komoly figyel­meztető jelzés a városvezetés számára. Ä város a fejlesztési ter­vében éppen ezt a folyamatot szeretné megállítani és lehetőleg visszafordítani. A helyzet javulá­sához az új munkahelyek kialakí­tása mellett azonban lakásokra is szükség lenne. Rimaszombatban, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben nagy arányban csök­kent a lakosság száma, jelenleg nagyon nehéz lakáshoz jutni. Nagyon kicsi a kínálat, az árak pedig nem tükrözik a lakások reá­lis értékét, sok esetben irreálisan magasak. Még mindig emelke­dőben vannak, a tulajdonosok pedig az euró bevezetését várják, abban reménykednek, hogy még magasabb áron tudják értékesí­teni ingadanjukat. Egyes gazda­sági elemzések ennek éppen a fordítottját jósolják, az előrejel­zések szerint az euró bevezetése után az ingadanok ára enyhén csökkenni fog. A munkahelyek hiánya mellett a lakáshiány is ar­ra kényszeríti a pályakezdőket, hogy elvándoroljanak szülőhe­lyükről. A város fejlesztési tervé­ben önkormányzati tulajdonú startlakások építése információ­ink szerint nem szerepel, az ön­erőből építkezők száma pedig stagnál, a közművesített, olcsó építkezési telkekből sincs túlkíná­lat. Rimaszombatban már hóna­pok óta nem lehet kétszobás la­kást vásárolni, az egyeden eladó garzonlakásért pedig 300 ezer koronát kér a tulajdonos. Ugyan­ennyiért egy alig húsz kilométer­re lévő kisközségben már akár családi házat is lehet venni. A há­rom- és négyszobás lakások ára az állapottól és a fekvéstől füg­gően 450 ezer és másfél millió korona között van, természete­sen a városközpontban a legdrá­gább. Főleg a fiatalok és a szakkép­zett munkaerő elvándorlása már most megmutatkozik az iskolás korú gyermekek létszámában. A város alapiskoláiba a diákoknak közel a fele a környékbeli falvak­ból jár be, ez érvényes mind a szlovák mind a magyar tanítási nyelvű alapiskolákra. Új bérházat alakítottak ki egy eredetileg óvodának készülő befejezetlen épületből Több mint harminc lakás vár gazdára Az épület helyén nemrég még egy csúf betonkonstrukció éktelenkedett (Szabó Ottó felvétele) KOVÁCSÁGNES Szepsi. A város önkormányza­tának, a Kassa Megyei Önkor­mányzatnak, valamint a kivitele­ző Ménért cég képviselőinek je­lenlétében új bérlakásokat adtak át az Új utcában. Az épület 31 kü­lönböző alapterületű és felsze­rel tségű lakást tartalmaz. Több­nyire kétszobás lakások találha­tók a házban, de van három egy­szobás, nyolc garzon és egy két­szobás akadálymentesen kialakí­tott lakás is. Zacharias István polgármester elmondta, kezdettől fogva kis la­kásokat terveztek, mert arra gon­doltak, hogy Szepsiben sok olyan család van, akiknek a háromszo­bás lakás túl nagy, vagy éppen sok fiatal család szeretne kezdetben egy-két szobás lakást. Mindegyik­ben van konyhabútor, gáztűzhely vagy elektromos főzőlap, párael­szívó, kád vagy zuhanyozó fülke, mosdó. A négyemeletes házat fel­vonóval is ellátták. Minden lakás­hoz telefon-, kábeltévé és Inter­net-összeköttetés is tartozik. Az épület mellett parkoló van, ame­lyet a későbbiekben a lakók igé­nye szerint zárt parkolóvá alakít­hatnak. A lakbér a nagyobb alapte­rületű kétszobás lakásokért havi 6330 korona lesz, a kisebb alapterületűeké pedig mintegy 4200 korona. A garzon- vagy az egyszobás lakás havi bérleti díja több mint 2300 korona. Az üyen típusú lakásoknál a bérköltségek azért magasak, mert a 70 százalé­kos hitelfelvétel miatt és a 30 szá­zalékos támogatás mellett nem tudták alacsonyabbra szorítani. Annak ellenére, hogy nem olcsó bérleményekről van szó, nagy az érdeklődés. Eddig 20 szerződést írtak alá, összesen 72 kérvényt bí­ráltak el. A lakókkal szemben szi­gorú követelményeket támasztott az önkormányzat, ugyanis a lak­bért négy hónapra előre kell kifi­zetni. Az épület váza még 1986-ban készült el, eredetüeg óvodát akartak építeni, de nem sikerült befejezni. A várost csúfító épület kihasználásáról már régóta gondolkozott az önkormányzat. Mivel a lebontása mintegy kétmil­lió koronába került volna, a tá­mogatások kihasználásával dön­töttek bérlakások kialakítása mel­lett.. Az építkezés 2006 júniusá­ban kezdődött, 2007 novemberé­ben fejezték be. A kivitelezés csaknem 30 millió koronába ke­rült, amelyből az Állami Lakásfej­lesztő Alap közel 20 milliót bizto­sított, az építésügyi és vidékfej­lesztési minisztérium pedig több mint 9 millió koronát. A város ön­része is meghaladta a 300 ezer koronát. A kultúrház modernizálására eddig csak tervek készültek, a megvalósításra nincs elég pénz Megvásárolták a területet - pályázhat a város LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A bodrogközi te­lepülés önkormányzata legutolsó ülésén döntött arról, hogy megvá­sárolja a gazdasági minisztérium­tól azt az 1250 négyzetméteres földterületet, mely a helyi műve­lődési ház alatt található parcella részét képezi. Mivel az intézmény alatti földek így gyakorlatilag tel­jes egészében a település tulajdo­nába kerültek, a fenntartó a kul­túrház felújítására már akár az eu­rópai uniós források elnyerésére is eséllyel pályázhat. Švistun László, a Királyhelmeci Városi Hivatal elöljárója elmond­ta, a parcelláért 190 ezer koronát fizettek, a vételárat még a múlt év folyamán szakemberek vélemé­nye alapján határozták meg. Mivel az önkormányzat döntése után rendeződtek az ingadan tulajdon- jogi kérdései, a hivatal dolgozói nekiláthatnak a felújításhoz szük­séges tervdokumentáció kidolgo­zásának. Erre a célra a település idei költségvetéséből 950 ezer ko­ronát különítenek el, ám a kultúr­ház teljes rekonstrukciójához en­nél lényegesen nagyobb összegre lesz szükség - több mint 10 millió koronára. Egy ilyen nagyságrendű beruházást azonban a város saját költségvetéséből nem tud finan­szírozni, ehhez állami támogatás­ra vagy valamilyen európai uniós pályázati pénz elnyerésére lenne szükség. A hatvanas évek közepén emelt kultúrház modernizálására eddig több tervezet készült, ám egyelőre az elképzelések megvalósításához pénzt nem sikerült szerezni. Na- dasdi Péter, a Királyhelmeci Városi Hivatal művelődéssel és a nyilvá­nosság tájékoztatásával foglalko­zó ügyosztályának vezetője la­punknak korábban elmondta, a 280 néző befogadására alkalmas színházterem rekonstrukcióját már régóta tervezik. Ezt a múltban többen, többször felvetették, ám konkrét fejlesztés kevés valósult meg. A nagyterem komplex re­konstrukciójára korábban két ter­vezet készült. Az egyik szerint a he­lyiséget kiszerelhető széksorokkal lámák el, így koncerteket és bálo­kat is rendezhetnének ott. A másik elképzelés szerint az épület udva- rát beépítenék, így a nagyterem­ben csak színházi előadásokat tar­tanának, az egyéb rendezvények­nek az újonnan kialakított épület­szárny adna otthont. Nádasdi Pé­ter azt is elmondta, a királyhelme­ci kultúrház alagsorában lévő he­lyiségek eddig kihasználaüanul álltak. Ezekben a jövőben akár ká­vézó, kamaraszínpad és kiállítóte­rem is működhetne. A város most elfogadásra váró idei költségveté­séből egyébként a helyi kulturális és a sportélet támogatására 6,6 mülió koronát fordítanának, ami közel 2 millió koronával több a 2007-es esztendőben előirányzott összegnél.

Next

/
Thumbnails
Contents