Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-08 / 33. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Vizsgálatiban a SOI két felügyelője Pozsony. Vizsgálati fogságba helyezték a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (SOI) két felügyelőjét, akik ellen kenőpénz elfogadása miatt folyik eljárás. A felügyelőség három dolgozója tavaly nyáron több vállalkozótól is pénzt fogadott el annak fejében, hogy nem jegyzik fel a megállapított hiányosságokat. A bíró szerint azonban a gyanúsítottak közül ketten megpróbálták befolyásolni a tanúkat. A harmadik felügyelő továbbra is szabadlábon védekezhet. (SITA) Veszélyes fogkrém és lábbalzsam Pozsony. Veszélyes kozmetikai termékek fordulhatnak elő a szlovák piacon -figyelmeztet a Közegészségügyi Hivatal. A dél-af- rikában gyártott Colgate Whitening Advanced olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, amelyek bőr-, nyálkahártya- és fülgyulladást okozhatnak. A Biocomfort Heilkräuter - Fussbalsam, amit az osztrák Louise Pflegé Kosmetik hozott forgalomba, a megengedettnél jóval több tartósítószert tartalmaz, így könnyen allergiás rohamot válthat ki. (SITA) Nem akarnak eurót a kommunisták Pozsony. A Szlovák Kommunista Párt felszólította Robert Ficót, hogy hirdessen ki referendumot az euró 2009-es bevezetésével kapcsolatban. „Elismerjük, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan, azonban a 2009-es határidőt korainak tartjuk: rossz hatással lesz a lakosság szociális-gazdasági helyzetére” - véli Jozef Hrd- lička, a párt elnöke. A kommunisták aláírásgyűjtést is kezdeme- nyéznek az euró bevezetésének elodázása érdekében. (SITA) Állítólag ötezer koronába került egy átigazolás Kilenc eljárás Wänke ellen ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Már kilenc bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt folyik eljárás Vladimír Wanke, a szlovák labdarúgás egykori második embere ellen. Az utolsó eset, amely kapcsán eljárás indult ellene, Andrej Brzáč labdarúgóval kapcsolatos, akitől Wänke szintén kenőpénzt kért - tájékoztatott Andrea Poláčiková, az Országos Rendőr-főkapitányságról. Nem sokkal a korrupciós botrány kipattanása után a HFK Prievidza futballcsapatban játszó Brzáč kijelentette, hogy amikor egy német csapathoz akart átigazolni, Wänke 5000 koronás illetéket kért tőle, viszont az átigazolásról szóló engedélyt nem kapta meg. Privigyén aztán később további 30 000 koronát kért tőle Wänke. A korrupciós ügy tavaly márciusban kezdődött, a rendőrség tízezer koronás kenőpénz átvételekor tartóztatta le Wänkét. Állítólag azért akart pénzt, hogy egy osztrák csapatban játszó futballistát, Andrej Masarovičot gyorsított eljárásban bejegyezhessék a szlovák ŠK Eldus Močenok csapatába. Azután, hogy az esettel a sajtó is kezdett foglalkozni, a rendőrségen többen is feljelentették Wänkét, egyéb korrupciós ügyek miatt. Májusban további nyolc eljárás indult ellene. A forgató- könyv mindig ugyanaz volt. A labdarúgó szövetség egykori megbízott főtitkára ötezer koronát kért a játékosok átigazolásáért. Eddigi értesülések szerint a vizsgált esetekben összesen 30 ezer koronához jutott. Két alkalommal nem pénzt, hanem néhány üveg bort, és több láda gyümölcsöt kapott. Wänke mindvégig azt állította, hogy ártatlan, és az egész ügy csupán egy lejáratási kampány része. Most már nem akar nyilatkozni az esetről, (dem) Marek Maďarič kulturális miniszternek nem sikerült Hajthatatlan az Pozsony. Nem sikerült meggyőznie Marek Maďarič kulturális miniszternek Haraszti Miklóst, az EBESZ sajtószabadság-felelősét, a minisztérium és az EBESZ küldöttsége tegnap este tárgyalt a kormány által már elfogadott sajtótörvényről. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Haraszti az egyeztetés után leszögezte: ha a parlament a törvény módosítását jelenlegi formájában fogadja el, a jogszabály sérteni fogja a szólásszabadságot. Haraszti ugyanazokat a részeket kifogásolja a parlament előtt lévő jogszabályban, mint amelyek miatt az ellenzék bojkottálja a Lisszaboni Szerződést: a válaszadás joga, a helyreigazítás megjelentetése, és a minisztérium által kiszabható bírság szerinte ellentétes a szólásszabadság alapelvével. Marek Maďarič tegnap megpróbálta meggyőzni az EBESZ képviselőjét az említett paragrafusok fontosságáról, ám Haraszti szerint sikertelenül. „Igaz, hogy a kulturális minisztérium már jelenleg is, a sajtótörvény 2000-ben elfogadott módosítása szerint is bírságolhatja az újságokat, de adjunk Haraszti Miklós Ivan Sečtk államtitkár társaságában (SITA-felvétel) hálát az Istennek, hogy eddig egyszer sem éltek ennek a jogszabálynak a lehetőségével. Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy miniszter ellenőrizze az újságírókat, és lehetősége legyen bírságot kiróni a megjelent cikkekéit” - magyarázta Haraszti. Hozzátette: a törvénymódosítás a gyűlöletkeltés 18 formáját határozza meg, tehát ennyi fogalmat sorol fel, amelyek megjelentetéséért bírságolhatnák az újságírókat. „Ezzel a szlovák sajtó- törvény akár a rekordok könyvémeggyőznie Harasztit EBESZ be is bekerülhetne. Nagyon kreatív ember lehetett az, aki ezt összegyűjtötte. Ne feledjük, hogy nem a minisztériumnak, hanem a független bíróságoknak kell kimondaniuk egy esetleges per esetén, hogy mi sért törvényt és mi nem; mit lehet gyűlöletkeltésnek nevezni, és mit nem” - tette hozzá az EBESZ sajtószabadság-felelőse. Ivan Sečík, a kulturális tárca államtitkára leszögezte, hajlandóak bedolgozni a törvénymódosításba az EBESZ javaslatait, viszont a törvényt nem vonják vissza parlamentből, a módosításokat a második olvasatban fogják megvalósítani. Haraszti szerint sajnálatos, hogy a törvényt nem vonják vissza a parlamentből. „Bízom benne, hogy az általunk kifogásolt paragrafusokat módosítják. Ellenkező esetben kénytelen leszek jelenteni az EBESZ 26 tagállamának, hogy a vüágon egy olyan országgal több van, ahol a kulturális miniszter ellenőrzi a sajtót. Ugyanakkor biztosíthatom önöket, hogy ha a javasolt módosítások nélkül fogadják el a sajtótörvényt, és egy újságíró megtámadja az európai emberjogi bíróságon, megnyeri a pert Szlovákiával szemben” - zárta le Haraszti, aki kifogásait a törvénymódosítással kapcsolatban írásban is elküldi a szlovák kormánynak. (dem) Felosztanák a civileket Kaliňák: kell az új törvény a társulásokról Pozsony. A civil szektor átlát- hatóságának érdekében véli szükségesnek Robert Kaliňák belügyminiszter (Smer) az új törvény kidolgozását. Szerinte nem elég a régi törvényeket módosítani, hanem egy teljesen új szabályrendszerre van szükség, ami alapítványokra, egyesületekre, és a közjó érdekében tevékenykedő szervezetekre osztaná fel a polgári társulásokat. A törvény egyik fő célja, hogy nyilvántartást vezessen be - csak azok a társulások kerülhetnének fel a listára, amelyek végeznek valamilyen tevékenységet. A nyilvántartásban szerepelő szervezeteknek évente kellene jelentést készíteniük, ez viszont csak az alapadatokat tartalmazná. Ä törvény szabályozná a szervezetek üzleti tevékenységét is. A polgári társulások célja nem az üzleti tevékenység. Ezt a problémát is át lehet azonban hidalni: a szervezetek folytathatnának üzleti tevékenységet, a nyereséget viszont nem oszthatnák szét a tagok között, hanem az alapítási célkitűzéssel összhangban kell majd felhasználniuk. A belügyminiszter terve ellen a harmadik szektor élesen tiltakozott, ugyanis a kisebb társulásokra mérhetele- nül nagy terheket róna. (SITA) Szóba került a komáromi Selye János Egyetem, a szlovák nyelv oktatása és a tankönyvek kérdése is Szigeti László az SNS-es Ján Mikolajjal tárgyalt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tegnap megbeszélést folytatott a szlovákiai magyar iskolaügyről Ján Mikolaj jelenlegi és Szigeti László volt oktatásügyi miniszter. Szigeti szerint az elmúlt másfél évben felgyülemlett összes vitatott pont terítékre került. „Elsősorban azt kértem a minisztertől, hogy próbáljon meg komolyabb kommunikációt folytatni a szlovákiai magyar szakmai szervezetekkel” - mondta lapunknak a volt tárcavezető. Mikolaj ígéretet tett arra, hogy a jövőben fogadja a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség (SZMPSZ) vezetőit. Szigeti azt kérte, Mikolaj bővítse a kisebbségi tanácsát magyar szakemberekkel - mint korábban megírtuk, ebben a tanácsban több maticás pedagógus helyet kapott -, és bővítse a tavalyi év folyamán leépített nemzetiségi oktatási osztályt. Mikolaj azzal védekezett, hogy felvett egy dunaszerdahelyi szakembert az osztályra, ám Szigeti szerint neki „soha semmi köze sem volt a nemzetiségi oktatáshoz, mindig szlovák iskolákban dolgozott”, s egy időben a tanügyi hivatal vezetője volt. Megbeszéléseik során érintették a magyar tankönyvekben szereplő helységnevek írásmódját is. Mikolaj szerint nincs politikai akarat a kérdés rendezésére, s a tárcavezető szerint ő érte el a pártján belül azt, hogy „legalább kétnyelvű nevek szerepeljenek a tankönyvekben” - elöl a szlovák, zárójelben a magyar. Szigeti szerint a miniszter „nem lát rá esélyt, hogy a sorrend megforduljon”. Az MKP képviselője szerint a tárcavezető kifogásokat keresett a szlovák nyelv oktatásának koncepciója kapcsán is, melyben Szigeti együttműködést kért a magyar szakemberekkel ezen a téren is. „Gyakorlatilag nincs elmozdulás, köti az ebet a karóhoz” - értékelte a tegnapi tárgyalást Szigeti, ám szerinte pozitív jel az, hogy Mikolaj hajlandó a kényes témákról tárgyalni. Szigeti szerint szükség van újabb tárgyalásokra is, mert „a terepen, az iskolákban a szülők között nagyon nagy az elégedetlenség”. (MSz) Tegnap fejezte be kassai ülését a közös szlovák-magyar történészbizottság Újabb lépés a történelemkönyv felé? ÚJ SZÓ-HÍR I ^ ^ Szarka László, a bizottság magyar társelnöke, és Stefan Sutaj (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Szerdán és tegnap Kassán ülésezett a közös szlovák-magyar történészbizottság. Tagjai a tudományos konferencián kívül a készülő szlovákmagyar történelemkönyvről is tárgyaltak. A tervek alapján legkésőbb öt éven belül el kellene készülnie a közös szlovák-magyar tankönyvnek. Szarka László szerint, aki a bizottság magyarországi társelnöke, akár tizenkét hónapon belül is elkészülhet a projekt első „terméke”, a pedagógusok számára írt segédkönyv, ha a szlovák fél tisztázza a pénzügyi részleteket. „Magyar részről már megvannak az időpontok és a munkák befejezéséhez szükséges pénzügyi keret is” - mondta lapunknak Szarka. A készülő kötet 17 témakörben tárgyalná meg a közös történelmi múlt kulcsfontosságú eseményeit, módszertani elemekkel kiegészítve, magyar és szlovák nyelven. A második lépcsőben egy olvasókönyvet szeretnének kiadni, amely történelmi forrásokból közöl majd részleteket. A közös bizottságnak két szlovákiai magyar tagja is van, Simon Attila és Vajda Barnabás. A bizottság szerdán a Habsburg-ellenes felkelésekről tartott konferenciát, mely nagyrészt a mai Szlovákia területét érintette. A történészek terminológiai kérdéseket is tisztáztak a két nap alatt. Szarka szerint például a Felső-Magyarország kifejezést a „szlovák régió” terminus váltaná fel a készülő tankönyvekben. „A szlovák és magyar történészek mostani generációja együtt tud és akar is dolgozni. Ideologizálás nélkül tudjuk interpretálni nemzeti történelmünket, közös megnevezéseket tudunk kidolgozni és neutrális szakmai kategóriákban tudunk beszélni” - mondta Štefan Šutaj, a bizottság szlovákiai társelnöke. Šutaj szerint is most már a szlovák oktatásügyi minisztériumon a sor, s amint meglesz a szükséges anyagi keret, viszonylag rövid időn belül elkészülhet a pedagógiai segédkönyv. Legközelebb 2009-ben találkoznak a bizottság tagjai, Szarka szerint várhatóan Egerben. (MSz, SITA) Az alkotmánybíró kijelentette, biztosan nem válik meg önként posztjától A parlament is elküldené Horváthot ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS c Pozsony. Önszántából kellene lemondania tisztségéről Horváth György alkotmánybírónak - ez áll a parlament alkotmányjogi bizottságának tegnap elfogadott határozatában. A bizottság u- gyanakkor elutasította Vladimír Mečiamak, a HZDS elnökének javaslatát, aki azt akarta, hogy egy határozatban szólítsák fel az államfőt arra, hogy menessze tisztségéből a jogerősen elítélt, de az ítélet elévülése miatt érvényesen megválasztott alkotmánybírót. A bizottság szerint az alkotmánybíró nem jogosult arra, hogy tagja legyen a taláros testületnek, mivel a múltban szándékos bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélték. Dániel Lipšic, a KDH parlamenti képviselője leszögezte: a bizottság nem fogadhatott volna el más határozatot, mivel a parlament nem jogosult arra, hogy leváltson egy alkotmánybírót. Mojmír Mamojka, az alkotmányjogi bizottság smeres elnöke is értelmetlennek nevezte Mečiar javaslatát, mivel szerinte a parlamentnek arra sincs kompetenciája, hogy valakinek a leváltására szólítsa fel az államfőt. „Poli- tikaüag és szakmailag is korrekt módon teljesítettük egy feladatunkat” - mondta a határozat elfogadása után Mamojka. Horváth tegnap lapunknak elmondta: nem olvasta és nem ismeri a bizottság a határozatát, ezért nem kíván nyilatkozni róla. Eredeti állásfoglalásán viszont nem változtatott: véleménye szerint nincs ok a leváltására, és önszántából sem fog lemondani tisztségéről. „Nézze, én azok közé az emberek közé tartozom, akik nem szoktak változtatni véleményükön” - tette hozzá röviden Horváth. Egyes parlamenti képviselők azt sem tartják kizártnak, hogy az igazságügyi minisztérium korábban megpróbálta zsarolni Horváthot, hogy a szaktárca, illetve Štefan Harabin igazságügyi miniszter érdekeinek megfelelően döntsön a tárca és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Milan Karabín ügyében. A tárcavezető ugyanis fegyelmi eljárást indított Karabin ellen, mivel az nem engedélyezte a minisztérium ellenőrzését a Legfelsőbb Bíróságon. Horváthnak állítólag annak idején jelezték, ha nem szavaz a minisztérium javaslata szerint, akkor nyilvánosságra hozzák, hogy korábban jogerősen elítélték. „Ezt az értesülést nem akarom, és nem is fogom kommentálni” - tette hozzá Horváth. Horváthot 11 éve 270 ezer koronás adócsalásért jogerősen hat hónap börtönbüntetésre ítélték, büntetését egy évre felfüggesztették. A jogszabályok szerint az ítélet már elévült, ezért nem számít büntetett előéletűnek, a hatósági erkölcsi bizonyítványából törölték az ítéletet. Erről már csak a teljes adattartalmú hatósági erkölcsi bizonyítványban maradt bejegyzés, Horváthnak kinevezésekor viszont a hatályos jogszabályok szerint ezt nem kellett felmutatnia. Az alkotmányjogi bizottság szerint mielőbb módosítani kell a törvényt annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló eseteket. A bizottság képviselői abban egyetértenek, hogy azt a bírót, akit a múltban már egyszer elítéltek, nem szabad megválasztani alkotmánybírónak. A bizottság határozata viszont semmilyen jogi következménnyel sem jár. (dem)
