Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-07 / 32. szám, csütörtök
4 Régió ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com Nagyszelmenc e-mail: regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Tizenkét lakót kellett kimenekíteni Nagyrőce. Szerdán hajnalban tizenkét személyt kellett a nagyrő- cei tűzoltóknak kimenekíteniük egy kétszintes lakóház emeleti lakásaiból. A tűz a lakóház alagsorában ütött ki, a folyosókat olyan sűrű füst borította, hogy csak a létrás kocsi bevetésével lehetett a lakókat kimenteni. A nyolc felnőttet és a három gyereket, köztük egy csecsemőt, sérülés nélkül sikerült kihozniuk a tűzoltóknak. A kár meghaladjaaz ötvenezer koronát. Atűz okát vizsgálják, (szász) Szigorúbb büntetést kap a gyilkos Besztercebánya. Tizenkét év feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélte tegnap a Kerületi Bíróság Ivan Kubelkát. A 24 éves férfi két évvel ezelőtt ittas állapotban halálra verte a nagyanyját. A Járásbíróság előzőleg tíz év börtönbüntetést szabott ki a férfira, az ügyész azonban fellebbezett az ítélet ellen. Kubelka ellen eddig már hat alkalommal folyt bírósági eljárás, és jelenlegis börtönben ül betörésért. (SITA) Bankrablás Dénesden Dénesd (Dunajská Lužná). Kiraboltak tegnap egy bankot a Pozsonyhoz közeli településen. Nem sokkal délután fél kettő után egy fegyveres, álarcos férfi rontott be a bank épületébe. Arra kényszerítette az intézmény egyik dolgozóját, hogy pénzt adjon neki, majd több tízezer korona készpénzzel távozott. A rablás ideje alatt nem tartózkodtak ügyfelek a bankban. A 175 centiméter magas férfi fekete sildes sapkát, fekete kabátot és kék nadrágot viselt. A pénzt egy sárga műanyag táskában vitte el. (SITA) A Szlovák Karsztra négy kullancsfaj jellemző Kullancsveszély télen is KOZSÁR ZSUZSÁN NA Szádelő. A turisztika szerelmesei, akik télen is szívesen barangolnak a természetben, és például a Szádelői-völgybe is betévednek, nyilván nem gondolnak kullancsveszélyre a ködös-nyirkos vagy éppen napsütéses-havas téli időben. Pedig a völgyben télen sem alszanak a kullancsok, ahogy az a Parazitológiai Intézet sajtótájékoztatójából kiderült. A Haemaphysalis inermis nevű kullancs éppen télen a legaktívabb. Más fajokkal ellentétben, melyek „téli álmot alszanak”, ez a kullancsfaj októbertől júniusig a legelevenebb. A felnőtt nőstény példányok ilyenkor várják „áldozatukat”, melynek vérét szívhatják, a hímek pedig a nőstényt követik. Az utódok aztán tavasztól őszig fejlődnek felnőtt példánnyá. Ez a télen virgonc kullancsfaj valamivel kisebb a közönséges kullancsnál (Ixodes ricinus), világosabb és kerekebb hasú, míg a jól ismert közönséges kullancs inkább az almamaghoz hasonló alakú. A Szádelői-völgy egyik jellegzetessége épp az, hogy nem csupán az egyszerű kullanccsal szolgálhat a természetbarátoknak, hanem az említett téli kullancson kívül még két másik faj is várja a „vérszívás lehetőségét”. Ezeknek az élősködőknek az előfordulása az egész Szlovák Karsztra jellemző. A legnagyobb veszély természetesen tavasszal és kora ősszel leselkedik a túrázókra, ám nem árt óvatosnak lenni a téli hónapokban sem. A kullancsok ugyanis számos betegséget terjeszthetnek. Ezek közül a legismertebb az agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. A rovar általában fűszálakon, bokrokon megkapaszkodva várja az alkalmat. Az ember ruhájába kapaszkodik, a bőrön továbbmászik, és csak néhány óra múlva kezdi szívni a vért. Magától csak 3-8 nap múlva esik le. Fontos a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi eltávolítása, gyengén csavaró mozdulattal vagy csipesz segítségével. Ha időben felfedezzük az élősködőt, nem kerülhet vírus a szervezetünkbe, az állat ugyanis csak a vérszívást követően juttatja esetlegesen kórokozókkal fertőzött váladékát az ember szervezetébe. Egyesek diszkriminatívnak tartják a vámszabályok szigorítását, aláírásgyűjtést kezdeményeznének Csökkent a forgalom - emelkedett a csempészett ukrán cigaretta ára A nagyszelmenci határátkelőnél megszűnt a zsúfoltság, és a várakozási idő is minimálisra csökkent (Szabó Bernadett felvétele) Nagyszelmenc. Az alig egy hónappal ezelőtt hatályba lépett szigorú vámszabályok következtében minimálisra csökkent a személyforgalom a nagyszelmenci szlovák-ukrán határátkelőnél, rossz hír viszont a dohányosoknak, hogy a Bodrogközben és az Ung-vidéken vélhetően ugyanennek az intézkedésnek a hatására emelkedett a (csempészett) ukrán cigaretta ára. LECZO ZOLTÁN Nagyszelmencen manapság a község fizetett parkolójában naponta csupán néhány tucat autó fordul meg, korábban itt hatalmas volt a zsúfoltság. A parkolóőr elmondta, a forgalom csak a hét végén növekszik meg valamelyest, ám a szigorítások bevezetése előtti állapotokkal össze sem lehet hasonlítani a jelenlegi viszonyokat. A település utcáin a határnyitást megelőző éveket idézően gyér a személy- és a járműforgalom, az átkelőnél pedig gyakorlatilag megszűnt a várakozás. Egy Ukrajnából épp visszatérő csoport tagjai lapunkat úgy tájékoztatták, hogy az országból való kilépéskor mindössze 10-15 percet vártak, a hazatérés kb. ugyanennyi időt vett igénybe. Cigarettát nem vásároltak odaát, ugyanis a fejenként behozható egy doboz füstölnivaló miatt nem volt kedvük az ehhez szükséges papírok kitöltésével bajlódni. Korábban egy lapunknak nyilatkozó nő elmondta, a Szlovákiába belépőket a hivatalos szervek szigorúan ellenőrzik, gyakran a ruházatukat is átvizsgálják. A most megkérdezettek erre nem panaszkodtak, ám azt sérelmezték, hogy a korlátozások csak azokra vonatkoznak, akik a szlovák-ukrán határtól számított 15 kilométeres sávban élnek. Ukrajnából Szlovákiába ugyanis 2008. január 1-jétől az eddiginél jóval kevesebb üzemanyag és dohányáru hozható be vámmentesen. Az év elején hatályba lépett új szabályozás szerint a keleti határtól számított 15 kilométeres körzetben élők egyszerre mindössze 20 szál cigarettát - egy hónapban pedig fejenként legfeljebb 200 szál cigarettát, 5 szivart, 10 ciga- rillót illetve 25 grammnyi dohányt - hozhatnak be az országba. Akinek az említett határsávon kívül van az állandó lakhelye, az a havi „kvótát” akár egyszerre is hazahozhatja az ukrajnai kirándulásról. A személygépkocsival utazók egy alkalommal maximum 60 liternyi benzint vagy gázolajat hozhatnak vámmentesen Szlovákiába, és korlátozták az odaát megvásárolható szeszesital mennyiségét is. Az új évtől mindenkinek igazolnia kell, hogy az ország mely részén van az állandó lakhelye, számlával vagy a tömegközlekedésnél használt menetjeggyel szükséges bizonyítania, hogy az útja során Ukrajna mely településén járt, és ha azt a hivatalos szervek indokoltnak tartják, még egy részletes vámnyilatkozatot is köteles kitölteni. Információink szerint a keleti régiók lakosai közül többen sérelmezik, hogy a hivatalos szervek a korlátozásokat az utazók lakóhelyétől tették függővé. Egyes tiltakozók a szerintük diszkriminatív rendelkezés miatt fontolgatják, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeznek. A szigorú vámszabályok egyik felemás következménye, hogy az Ung-vidéken és a Bodrogközben a feketepiacon manapság emelkedett a csempészett ukrán cigaretta ára. Míg korábban egy doboz 28-30 koronába, vagy ennél is kevesebbe került, most 35 korona alatt nem lehet megvásárolni. Mivel Ukrajnában az árak nem változtak, vélhetően csak a csempészek haszna növekedett. Kevesebb dohányárut hoznak be Ukrajnából egyébként az elmúlt évben legálisan 6,5 millió szál cigaretta került Szlovákiába. A hivatalos szervek tájékoztatása szerint a nemrégiben bevezetett intézkedéseknek szinte azonnal érzékelhető volt a hatásuk, 2008. január 2-án az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a tiszacsemyői és a nagyszelmenci átkelőnél 76-80 százalékkal, a felsőnémeti határállomásnál pedig 15 százalékkal kevesebb dohányárut hoztak be vámmentesen az Unió területére, (leczo) Kassa megyének előreláthatólag 9,25 millió koronájába kerül az új pénznemre való átállás Költséges lesz az euró bevezetése ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. Az euró bevezetésének előre látható költségei megyei szinten meghaladják a 9,25 millió koronát. Az „átállás” megyei stratégiáját már kidolgozták, de március végére elkészül az az esettanulmány is, mely a Kassa megye költségvetésére irányuló hatásokat, kockázatokat dolgozza fel, beleértve a negatívumok lehetséges csökkentését és a kialakult helyzet megoldását is. Az informatika területén a költségek mintegy 1,65 millió koronára rúgnak majd. Ez főként az új szoftvereket jelenti, melyek a megyei adminisztrációhoz szükségesek. A gazdaság területén 6,8 millió koronára becsülik az átállással kapcsolatos kiadásokat, a megyei alkalmazottak iskolázása és informálása pedig újabb nyolcszáz ezer koronát emészthet fel. A tervezett 9,25 millió korona kiadás azonban korántsem a végső összeg, a tervek az információk fényében módosulnak, hiszen előre nem várt tételek is adódhatnak. A megye szakcsoportokat hozott létre, melyek az euró bevezetését felügyelik és elősegítik, valamint tanácsot, segítséget adnak a megye fennhatósága alá tartozó intézményeknek is, melyek maguk dolgozzák ki az idevágó helyzetelemzéseket és stratégiákat. Az euró bevezetése nemcsak a gazdaságban használatos szoftverek aktualizálásával jár, hanem az általános érvényű rendeleteket és megyei belső szabályokat is górcső alá veszik, és a helyzetnek megfelelően módosítják. Aktualizálni kell a hosszabb lejáratú szerződéseket, árlistákat is, és március végére el kell készülnie az emberi erőforrások új stratégiájának, melyben többek közt az alkalmazottak béréről és a szociális segélyekről is szó esik. (s, kozs) VISSZHANG ad: Petíció a perlitbánya ellen - Új Szó, 2008. február 6. «m r . imsm *tv.-.. " ■ ism. —-«•jac--. rmmmmmmGwmmrnmmmmmm A helységnevek és a tájegységek nevének helyes használatáról Örömmel, érdeklődéssel és nagyrészt egyetértéssel olvastam a 2008. február 6-án megjelent cikket, Kozsár Zsuzsanna Petíció a perlitbánya ellen című írását. Mint természetbarát - és a szűkebb hazáját szerető és talán kicsit ismerő ember, én is úgy vélem, ebben a piciny, de mégis páratlan értékeket őrző kistérségben valóban nem lehet megengedni olyan tevékenységeket, amelyek rombolással és pusztító tájátalakítással járnak, mint például a cikkben említett külszíni fejtés. Ami viszont arra késztetett, hogy tollat ragadjak, és tegyek néhány megjegyzést a cikkel kapcsolatban, az az írásban előforduló néhány pontatlanság. Mielőtt bárki is kukacoskodással vádolna, előrebocsátom, a helységnevek és tájnevek helyes használatát legalább olyan fontosnak tartom, mint a személynevek tiszteletét, hisz ezek a személyiség vagy térség azonosításának alapvető ismérvei. Nos, vegyük a cikkben szereplő tételeket. Először itt van a sokszor ragozott „tokaji borvidék”. Mivel ez a terület határokon átnyúló, nevét is elég későn kapta, hisz Tokaj városa csak gyűjtőhelye és kereskedelmi központja volt a hegyaljai területnek - helyesebb és elfogadottabb a Tokaj-hegyaljai borvidék megnevezés. A másik, ami szembeötlő, a községek nevének pontatlan használata. Először is a festői fekvésű Kis- és Nagybári közigazgatásilag már régóta (1960) egy község - Bári a neve. Viszont „Csamahó” nevű község nincs, csak „Csamahó (Černochov), és „Szőllőske” sem, helyesen Szőlőske a község neve, nem is beszélve a „Ladamóc” névről, hisz elég a község elején kéklő táblát megnézni, ahonnan visszaköszön a Ladmóc (Ladmovce) megnevezés. Végezetül egy szakmai adalék: a több kilométeres mélységben fekvő urán-tórium ércek léte vitathatatlan, hisz bizonyított a környékbeli községek fokozott sugár- és radon-terhelése. Viszont a ladmóci vízi erőmű, mint a Bodrogot, a Latorcát és az Ondavát felduzzasztó gát megtalálható a Kassai Megyei Önkormányzat fejlesztési tervében (az interneten bárki megtekintheti). Az áramot termelő egység szükségessége talán megkérdőjelezhető, de a szabályozásokkal csonkított folyók visszaduzzasztásának várható kedvező környezeti hatására aligha jó példa az ugyancsak mesterséges úton létrehozott Tisza-tó. Bogoly János
