Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-07 / 32. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Mečiar rögeszméje a népszavazás Pozsony. Vladimír Mečiar a parlament házbizottságának teg­napi kibővített ülésén újra megemlítette népszavazási ötletét. Úgy véli, hogy közvetlenül a lakosságot kell megkérdezni, ha a politi­kusok még márciusban sem tudják ratifikálni a Lisszaboni szerző­dést. „Megkezdhetjük a szükséges 350 ezer aláírás vagy a 76 kép­viselő támogatásának megszerzését” - jelentette ki a HZDS elnö­ke. Javaslatát azonban komolytalannak tartja minden parlamenti párt. „Senki sem reagált a felvetésére - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. - Ez nagyon kockázatos, rossz ja­vaslat. Miért nem jutott eszébe a népszavazás az ország szétválasztásakor?” (lpj, s) Terítéken az üzletlánctörvény Pozsony. Második olvasatba utalta a parlament az üzletláncok működését szabályozó törvénytervezetet. A jogszabály megtiltaná például az olyan akciókat, amikor egyes termékeket a gyártási ár­nál is olcsóbban kínálják. Nem ritka ugyanis a nagy üzletláncok­ban, hogy több terméket kedvezményes áron kínálnak, és a kiesést más termékek árán hozzák be. A tervezet szigorú büntetésekkel számol, akár 10 millió koronát is fizethet az az üzlet, amelyben a megengedettnél olcsóbban kínálnak egyes termékeket. A jogsza­bály pontosan szabályozza majd az üzletláncok és a beszállítóik közötti üzleti kapcsolatokat is, ezzel a beszállítókat próbálják elő­nyösebb helyzetbejuttatni a törvényhozók, (s) Kramplová is ellenzi a perlitbányát Pozsony. Zdenka Kramplová ellenzi, hogy Tokajban perlitet bányásszanak. A földművelésügyi miniszter szerint a szőlőter- mesztő vidéken, ahol minőségi bor készül, megengedheteüen a gyöngykőbányászat. Kisbári (Malá Bara) közelében egy tőketere- besi vállalat szeretne prelitet bányászni, mivel a becslések szerint nyolc millió tonnányi nyersanyag pihen 35 méter mélyen a föld alatt. Évek óta folynak a próbálkozások, hogy az UNESCO a Világ- örökség részévé nyilvánítsa a területet - a magyarországi Tokaj- Hegyalja 2002. júniusától szerepel az UNESCO listáján. (SITA) Veszélyes kozmetikumok a piacon Pozsony. Veszélyes kozmetikai szerek kerülhettek forgalomba az országban - figyelmeztet a Közegészségügyi Hivatal. A PEP- TILYS Contour des yeux URIAGE francia szemkrém olyan baktéri­umokat tartalmaz, amik egyebek mellett húgyhólyaggyulladást okozhatnak. Az amerikai gyártmányú Nail Stripe SOďEASY Glit­ter Silber, Nail Stripe SOďEASY Glitter Gold körömlakkok di- butylftalátot tartalmaznak, ami a terhes nőkre és születendő gyermekükre is nagy veszélyt jelentenek. (SITA) Mečiar a legbuzgóbb az alkotmánybíró ügyében Horváthot megzsarolhatták ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnap sem hozott határozatot a parlament alkot­mányjogi bizottsága Horváth György alkotmánybíróval kapcso­latban. Horváth ügyét Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke nyitotta meg a parlamentben, ő tett javas­latot arra, hogy a képviselők fog­lalkozzanak a jogerősen elítélt, de az ítélet elévülése miatt érvénye­sen megválasztott alkotmánybíró ügyével. Az alkotmányjogi bizott­ság tegnap már másodszor próbált állást foglalni, de mivel a kérdés­ben megosztott a kormánykoalíció is, és az ellenzék elutasítja Mečiar javaslatát, nem sikerült érvényes határozatot elfogadni. Gál Gábor (MKP) szerint a HZDS-t politikai szempontok vezérlik. „Azt akaija elérni, hogy újabb bírót juttasson be az alkotmánybíróságra, és egy­ben borsot akar tömi a köztársasá­gi elnök orra alá - magyarázta la­punknak a képviselő. - A parla­ment határozatának nincs semmi­lyen jogi alapja, és nem lesz sem­milyenjogi következménye sem.” Mečiar javaslatát a Smer sem támogatja, elsősorban azért, mert az a köztársasági elnöknek is „tanácsokat” adna. A HZDS elnöke azt is szeretné, hogy a parlament határozatban szólítsa fel a köztár­sasági elnököt Horváth leváltásá­ra. A HZDS korábban nyilatkozat­ban szólította fel Gašparovičot, hogy váltsa le az alkotmánybírót, pedig elismert alkotmányjogászok szerint erre nincs lehetőség. Az al­kotmány ugyanis csak abban az esetben teszi lehetővé az alkot­mánybíró leváltását, ha jogerősen elítélik funkciója gyakorlása ide­jén, illetve akkor tiltja megválasz­tását, ha korábban jogerősen el­ítélték, és az ítélet nem évült el. Dániel Lipšic (KDH) nem tarja kizártnak, hogy az igazságügyi minisztérium korábban megpró­bálta megzsarolni Horváthot, hogy a szaktárca, illetve Štefan Harabin igazságügyi miniszter érdekeinek megfelelően döntsön a tárca és a Legfelsőbb Bíróság el­nöke, Milan Karabín ügyében. A tárcavezető ugyanis fegyelmi eljá­rást indított Karabin ellen, mivel az nem engedélyezte a miniszté­rium ellenőrzését a Legfelsőbb Bí­róságon. „Erős a gyanúm, hogy Horváth- nak annak idején jelezték, ha nem szavaz a minisztérium javaslata szerint, akkor nyilvánosságra hoz­zák, hogy korábban jogerősen elítélték” - jelentette ki Lipšic. Az Alkotmánybíróság Karabinnak adott igazat, ez után jutottak el a sajtóhoz a Horváth elleni korábbi jogerős ítéletről szóló hírek. Bizo­nyítékai nincsenek, de Gál Gábor sem tartja kizártnak ezt a forgató- könyvet. „Ismerve Štefan Harabin bosszúálló természetét, nem lehet kizárni ezt a forgatókönyvet sem” - mondta Gál. Harabin ugyanis ko­rábban Karabin ellen indult a Leg­felsőbb Bíróság elnöki posztjáért, és veszített. Az alkotmánybíróság ma újra ülésezik, és Mečiar javaslata mel­lett további kettő közül választhat. Pártelnöke javaslatát finomította Katarína Tóthová HZDS-képvise- lő, ő már nem akar Ivan Gašpa- rovičnak „tanácsot adni”, csak kije­lentené, hogy Horváth erkölcsileg nem alkalmas az alkotmánybírói posztra. Az ellenzék azt javasolja Horváthnak, hogy önként távoz­zon tisztségéből. (lpj, s) Tárgyalás az EBESZ-szel Elkezdődött a sajtótörvény megvitatása Ha nem engednek, kivonulunk... Csáky és Dzurinda. (SITA-felvétel) Továbbra sem tud szavazni a parlament a Lisszaboni Szerződésről Tart a patthelyzet Pozsony. Várhatóan ma sem ratifikálja a parlament a Lisszaboni Szerződést, az el­lenzék továbbra is a sajtótör­vény módosításához köti an­nak támogatását, a koalíció pedig nem hajlandó erről tárgyalni az ellenzékkel. ÚJ SZÓ-HÍR A házbizottság tegnapi ülésén a frakcióvezetők mellett Robert Fico és Ján Slota kivételével részt vett az összes parlamenti párt elnöke is, megegyezés azonban nem szü­letett. Ma este 5 órakor várhatóan megismétlődik a múlt heti színjá­ték: a koalíció újabb kísérletet tesz az uniós reformszerződés ratifiká­lására, az ellenzék pedig kivonul. Pavol Paška házelnök nem szavaz­tat, ha úgy látja, hogy nem lesz ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az iskola felújításra szánt uniós alapok operatív prog­ramjának pályázatregisztrációjá­nál csak az első 54 község pályáza­tát regisztrálták. Azt is mondhat­nák, akinek szerencséje volt, beke­rült, de nem kizárt, hogy a kivá­lasztott iskolákkal közölték a meg­felelő időpontot. Az SDKÚ képviselői szerint bot­rányos a pályáztatás módja. A pá­lyáztatás első fordulójának febru­ár 4-én kezdődött, pontosabb idő­pont megadása nélkül. ,J\ pontos meg a 90 voks. Akoalíció továbbra is zsarolással vádolja az ellenzé­ket, amely viszont a demokráciát félti a kormánytól. „A kormányko­alíció nem tett olyan javaslatot, ami megoldhatná a helyzetet” - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Az MKP azt javasolta, hogy a hat parlamen­ti párt közösen indítványozza a ra­tifikáció márciusra halasztását. A sajtótörvény az MKP számára ak­kor válik elfogadhatóvá, ha azt az EBESZ és a nemzetközi sajtószö­vetségek képviselői is megfelelő­nek tartják. Mikuláš Dzurinda éle­sebben fogalmazott, az SDKÚ csak akkor hajlandó ratifikálni a szer­ződést, ha neki megfelelő sajtótör­vény születik. Bárdos nem tart at­tól, hogy a koalíció néhány ellen­zéki képviselő támogatásával hagyná jóvá a Lisszaboni Szerző­dést. Robert Fico kormányfő a na­időt nem határoztuk meg, a mi­nisztérium nem feltételezett ilyen nagy érdeklődést” - nyilatkozta Miroslav Bátovský, az építésügyi tárca szóvivője. A minisztérium elemzései alapján 900 község tel­jesíti a pályázat feltételeit, a tárca által elkészített stratégia 640 isko­la felújításával számol - erre 400 millió euró áll rendelkezésre 2013-ig. Az internetes pályázatke­zelő rendszer az első fordulóban csak az első 54 pályázatot regiszt­rálta, miközben a minisztérium nem ismertette az anyagok leadá­sának pontos idejét. így annak, aki pókban kijelentette, legalább 15 olyan ellenzéki képviselőről tud, aki hajlandó igennel szavazni, csak pártelnökeik ezt megtiltották. Korábban Bugár Béla, az MKP volt elnöke is arról tájékoztatott, hogy a pártból többen nem értenek egyet az ellenzék taktikájával, köz­tük ő maga sem. „Ez csak kezdet­ben volt így, a mai frakcióülés is bi­zonyította, hogy az MKP egységes álláspontot képvisel” - mondta la­punknak Gál Gábor, akit ugyan­csak meglepett az ellenzéki párt­elnökök múlt heti döntése. Háttér­információk szerint a Dzurinda ál­tal választott taktikát az SDKÚ-ban sem támogatja mindenki. Bárdos szerint márciusban újra nyitott lesz a helyzet, ha érdemi változás lesz a sajtótörvény tervezetében. ,A márciusi ülésen elméletileg el­képzelhető a ratifikáció” - mondta lapunknak Bárdos, (lpj, s) reggel 9-kor regisztrálta pályáza­tát, „szerencséje volt”, aki később jelentkezett be és kimaradt az első 54-ből, két hónap múlva próbál­kozhat. „Kérdezzük, a minisztéri­um miért nem határozott meg pontos időpontot, miért csak 54 je­lentkezést fogadott el, és miért nem a minőség a döntő, hanem az, ki klikkel időben a tárca honlap­jára?” - tette fel a kérdést Stanislav Janiš, az SDKÚ frakcióvezetője. Az ellenzék képviselői ellenőrzést akar tartani a minisztériumban. Az 54 elfogadott között nincs magyar iskola pályázata. (MSz) % Pozsony. Tegnap megkezdő­dött a szlovák törvényhozásban a kulturális tárca által kidolgo­zott sajtótörvény vitája. Mint ismeretes, az ellenzék ennek a tervezetnek a visszavonásához, átdolgozásához kötötte a Lissza­boni Szerződés ratifikálását. Haraszti Miklós, az EBESZ saj­tószabadság-felelős hivatalának vezetője a hét elején megkapta a kulturális tárcától a parlament­ben már első olvasatban lévő saj­tótörvény angol fordítását, s ma délután már sor is kerül az első szakértői szintű tárgyalásokra. Robert Fico miniszterelnök ko­rábban azt nyilatkozta, az EBESZ és a nemzetközi újságíró szövet­ség észrevételeit hajlandó figye­lembe venni, az ellenzékét nem. Közben a parlamentben meg­kezdődött a vita a törvényterve­zetről. Az SNS-es Rafael Rafaj szerint a szlovákiai sajtótermé­kek saját véleményüket csempé­szik a hírek közé. „Ez gulyás - a szakirodalom nem ismert nevet a nálunk leggyakrabban hasz­nált műfajra” - mondta Rafaj. Szerinte a sajtószabadság Szlo­vákiában jó állapotban van, mi­vel egy nemzetközi felmérésben a hetedik helyre került, meg­előzve ezzel például a szomszé­dos Csehországot vagy az Egye­sült Államokat. Tomáš Galbavý SDKÚ-s képvi­selő szerint a probléma alapja az, hogy a tervezet alkotói kü­lönböző sajtótörvények egyes, jól működő passzusait vették át, együttesen viszont nem hasz­nálhatóak. A képviselő szerint a tervezet a sajtóra nézve meg­semmisítő hatású. Az egyik leg­kritikusabb pontnak a sajtóvá­laszt tartja. „A kiadó vagy megje­lenteti a választ, vagy büntetést fizet, mivel a tervezet szerint amennyiben nem hozza le a vá­laszt, automatikusan büntetést kell fizetnie” - mondta Galbavý. Bárdos Gyula, az MKP frak­cióvezetője ügyrendi javaslatot tett a tervezet visszavonására. A képviselő botrányosnak tartja a törvénytervezetet, és felszólalá­sában Maďarič minisztert kriti­zálta, amiért a tárcavezető nem volt hajlandó az EBESZ kritiká­jára reagálni. Bárdos szerint a miniszter az 1989 utáni folya­matokat akarja a tervezettel visszafordítani. Maďarič szerint nem kell félni a sajtóválasz intézményétől, a kormányszervek ezt nem fogják tudni kihasználni, mivel nem jo­gi személyek. (MSz) Az ellenzéki képviselők szerint megkülönböztető a minisztérium gyakorlata Gyanús pályáztatás az iskolaügyben Ha másra nem is, az adócsökkentés arra jó volt, hogy a kiadók ne emeljék az árakat Valamivel olcsóbban adják a könyveket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A kiadók többsége már olcsóbban juttatja forgalom­ba a könyveket, hiszen január el­sejétől 19%-ról 10%-ra csökkent a könyvek után fizetett adó. Ale­xius Aust, a Könyvkiadók és For­galmazók Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: könyvet most nemcsak a csökkentett áfa miatt lehet olcsóbban venni, ha­nem azért is, mert az év első hó­napjaiban rendszerint nagyon sok kiadványt árengedménnyel adnak. „A könyvesboltok ugyanúgy mint más üzletek, próbálnak az év elején megszabadulni a ré­gebbi könyvektől, úgymond he­lyet csinálnak a raktárakban, ezért adják olcsóbban a könyve­ket. Ennek köszönhető az is, hogy az országban már nem csak kará­csony előtt, de januártól márciu­sig is a megszokottnál több köny­vet vásárolnak az emberek” - magyarázta Aust. Leárazták a régebbi kiadványokat is Tájé kottása szerint a kiadók többsége a könyvek után fizetett csökkentett adóhoz igazította az árpolitikáját, tehát a kiskereske­delmi árak is csökkentek, de mi­nimum öt százalékkal. „Áremel­kedéstől nem kell tartani, ez leg­feljebb akkor következhet be, ha emelkedik a gáz, a papír ára, vagy az energiaköltségek” - fogalma­zott Aust. A Slovart-Print kiadó jelenleg több mint 30 kiadványt árul 30^10 százalékos árenged­ménnyel. Zuzana Hriňová, a Slo- vart-Print igazgatója az Új Szónak elmondta: kiadójuk január elsejé­től 9 százalékkal csökkentette az adót. Andrea Budajová, a Slovenský Spisovateľ kiadó mun­katársa szerint januártól a két év­re visszamenőleg kiadott könyvek árát is levitték 9 százalékkal. „Az újonnan kiadott könyve­inkre már a 10 százalékos adó érvényes” - tette hozzá lapunknak Budajová. Szigeti László, a Kalligram Könyv- és Lapkiadó igazgatója elmondta: az adócsökkentés a veszteségek pótlásában segít, a Kalligramnál ennek következté­ben nem merült fel a könyvek árának csökkentése. A magyarországi könyvek nem lesznek olcsóbbak Alexius Aust elmondta, a Ma­gyarországon kiadott könyvek semmiképp sem lesznek olcsób­bak nálunk. „Ezek árát a magyar- országi kiadók határozzák meg, és azt a kereskedők még jelentős szállítási költségekkel toldják meg” - mondta. Véleménye sze­rint a szlovákiai adócsökkentés inkább arra volt jó, hogy ne drá­guljanak tovább a könyvek. A kiadók szerint a szlovákiai könyvpiac stagnál, de több könyv jelenik meg. Tíz éve 4500 új könyvet adtak ki, 2006-ban a kul­turális minisztérium adatai sze­rint 9400-at. A szlovákiai könyv­piac éves forgalma megközelítő­leg 1,7 milliárd korona, (dem, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents