Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-06 / 31. szám, szerda
24 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com Az érdeklődők március elsejéig tekinthetik meg a Simonyi Lajos Galériában a Szobi Börzsöny Múzeum tárlatát, megismerkedhetnek a régió érdekességeivel Szobi vonatozás az ipolysági képtárban Ipolyság. Kevesen tudják, hogy a határ túloldalán, a magyarországi Börzsöny déli, délnyugati részén egy valódi különlegesség található. A szobi erdei kisvasút nemcsak egy helyi jellegű technikai érdekesség, hanem története a régió huszadik századi krónikája is egyben. Sorsán keresztül nyomon lehet követni a múlt és a mindennapi élet összefonódását, hogyan hatnak a világ- vagy országos méretű események egy kistérségre. FORGÁCS MIKLÓS A vasút kezdetben a Csák-hegyi kőbányában kitermelt andezitet szállította 2008 közepétől megnyílik a nagyközönség számára a Szob-Márianosztra erdei vasút, mely teherszállítási szerepének elveszítése után ismét magára talál Alig ismerjük a régió; az Ipoly mente érdekességeit, . állapította meg Lakatos József szobi és Pálinkás Tibor ipolysági műzeumvezető, s úgy gondolták, a két intézmény összefogásával változtatni kell ezen a helyzeten, fel kell hívni a figyelmet a helyi kincsekre. A két intézmény már körülbelül hat éve működik együtt, évente legalább egy-egy kiállítással vendégeskednek egymás múzeumaiban. A kapcsolat Mándli Gyulának, a váci Katona Lajos Városi könyvtár igazgatójának köszönhető, aki a Dunakanyar és a volt Hont vármegye térségének szerelmese, szenvedélyes fotográfus, a helyi kulturális élet és határon átnyúló kapcsolatok egyik motorja. Mándli vezette a szobi könyvtárat is, és Vácra költözése után sem feledkezett meg erről a valaha jelentős nagyközségről. Szob stratégiai fontosságát az adta, hogy a település a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál fekszik. Jelenleg az ipolysági Simonyi Lajos Galériában a Szobi Gazdasági Kisvasút történetét dokumentáló fotókiállítás látható. A három teremben mintegy száz fénykép mutatja be ezt az izgalmas technikai műemléket, melynek felújítása 2007 végére befejeződött, és jelenleg a járműállomány (1 dízelmozdony és 2 kocsi) gyártása folyik. Folyamatban van az engedélyezési eljárás is, és a remények szerint idén tavasszal vagy nyáron indulhat a rendszeres személyszállítás. Egy igazán különleges turisztikai attrakcióval gazdaghat a térség, mely egészen kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, de épített emlékei is jelentősek - például egyedülálló a szobi Kálvária, és itt található a Luczenbacher- kastélyis. A kisvasút gyönyörű útvonala átszeli a Börzsönyt. A múlt század elején nagyon jelentős gazdasági szerepe volt az erdei vasútnak, egészen Ipolypásztóig vitték a kocsik a fát, a követ, a mezőgazdasági terményeket, a faszenet, onnan pedig „nagy- vasúton” folytatódott a szállítás - például Ipolyságra is. Szob éppen a Luczenbacher családnak is köszönhetően forgalmas kikötőként működött, pezsgett az élet a településen, jelentős teherszállító központ volt. A galéria első helyiségében a vasút 1992 előtti története követhető nyomon a kezdetektől, a virágzáson át a lassú romlásig. A második teremben a rendezők a kisvasúton használatos mozdonyokat, vagonokat mutatják be a kezdetektől egészen máig. A harmadik terem pedig az 1992-es leállás utáni helyzetet térképezi fel, szerencsére optimista végkicsengéssel, hiszen már a felújítási munkálatokról adnak hírt a fotók, a kisvasút jó egy évtized után ismét feléledt. A projekt első ütemében a Szob-Márianosztra szakaszt újították fel, egy alapítvány jött létre az emlék megmentése érdekében, és 2006-ban 600 millió forintot nyertek pályázati úton. A Nagybör- zsöny-Nagyirtás szakaszt folyamatos lobbizás, pályázás után 2002- ben sikerült felújítani; ez szintén egy több százmillió forintos beruházás volt. Tehát ha második ütemben a Márianosztra-Nagyirtás A szobi fűtőház régen részt ismét megépítik, visszaáll a teljes Szob-Nagybörzsöny útvonal, s ez azt jelenti, hogy az eredeti hossz majdnem háromnegyede ismét üzemképes lesz. A további cél pedig Nagybörzsönytől Ipolypásztóig jutni, s ezzel tulajdonképpen visszaáll a múlt század eleji állapot. A kisvasút építésének története egyébként nagyon kalandos. Érdemes vele megismerkedni. A táj gyönyörű, ha elkészül, a teljes szakaszon mindenképpen megéri végigutazni. Egyszerre időutazás, technikatörténeti kaland és turisztikai csemege is, interaktív helytörténet és rendhagyó múzeumi tárlat. Izgalmas és tanulságos szembesíteni a mai állapotokat: egy elfeledett, Isten háta mögötti, hanyatló térséget szemebesíteni az alig száz évvel ezelőtti állapotokkal, amikor virágzó korszakát élte a régió. Az érdeklődők a www.kisvasut.hu honlapon találhatnak további információkat a börzsönyi kisvasút- tal kapcsolatban, (fm) Balról jobbra: Pálinkás Tibor, az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője, Lakatos József, a szobi Börzsöny Múzeum vezetője, Jancsik Mónika márianosztrai népdalénekes és egy érdeklődő a kiállítás megnyitóján (Képarchívum) Főként a szociális szolgáltatásokkal ismerkedtek, szó esett arról is, miként működhetne együtt a két város a kultúra és a sport területén Galántára látogatott a vajdasági testvérváros, Óbecse küldöttsége GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A szociális intézmények működése terén való tapasztaltszerzés volt a vajdasági testvér- városból, Óbecséről érkezett küldöttség kétnapos galántai látogatásának célja. A vendégek Alexander Mézes polgármester meghívására január 30-án és 31-én jártak a mátyusföldi városban, ahol a Pátria és a Samaritán nyugdíjasotthont keresték fel. „Szerbiában még csak várunk arra, hogy végbemenjen a decentralizáció, és az idősek otthona is az önkormányzat kezelésébe kerüljön. Ezért szerettük volna látni, hogy itt, ahol ez már megvalósult, hogyan működik a rendszer, valamint az állam és az ön- kormányzat által a rászorultaknak nyújtandó anyagi támogatás módjáról is beszélgettünk - tájékoztatott Dusán Jovanovics, Óbecse polgármestere. Ritz György, az Óbecsei Gerontológia Központ, vagyis az ottani idősek otthona igazgatója elmondta, országos szintű állami intézménynek számítanak, amelynek az illetékes szakminisztérium a fenntartója, de a városi önkormányzattal nagyon jó az együttműködésük. Óbecse város a gondozói szolgálatot és a nyugdíjasklubok működését segíti intézményen kívüli támogatás formájában. Áz igazgató közölte, alig vátják, hogy az intézmény náluk is önkormányzati fenntartású legyen. A galántai létesítményekkel szemben előnye is van az óbecsei központnak: ott az intézmény részeként biztosított a napi 24 órás állandó orvosi szolgálat. Alexander Mézes a két város sokéves együttműködéséről szólva megemlítette, hogy Galánta regionális szinten vállalt részt abból a felajánlásból, amellyel az uniós tagállam Szlovákia Szerbia háború utáni újjáépítését segítette. A szlovák külügyminisztériummal együttműködve egy közös galán- tai-óbecsei uniós pályázaton 3 millió koronát szereztek két óbecsei artézi kút felújítására. Knézy Péter alpolgármester hangsúlyozta, ez nemcsak a vízszolgáltatás szempontjából volt jelentős segítség, hanem azért is, mert a több mint 200 éves kútásói hagyományokkal rendelkező Óbecsén az artézi kutak egyfajta jelképnek számítanak. Galánta polgármestere arról is beszámolt, hogy tavaly egy hasonló közös pályázatot nyújtottak be: A testvérvárosi együttműködés nem csak papíron létezik - hangsúlyozta Alexander Mézes polgármester (balról a második). Mellette balról Dusán Jovanovics polgármester, jobbra Knézy Péter alpolgármester, Ricz György igazgató és Csemez Henrietta, a Galántai Városi Hivatal elöljáró-helyettese. (Szőcs Flajnalka felvétele) hétmillió koronát kértek az óbecsei ivóvízhálózat bővítésére, de ez a projekt nem volt sikeres. „Újra próbálkozunk, talán ezen a téren, talán mással. Például az Óbecsén is meglévő termálvizeket szeretnénk kihasználni. Hasonló well- nessközpontban gondolkodunk, mint amilyen Galántán már működik” - említette az egyik lehetőséget a becsei alpolgármester. Mézes megemlítette, a Galántán több mint egy évtizede működő Galan- taterm vállalatnak a geotermális energia lakásfűtésre való kihasználásában szerzett tapasztalatait is szívesen megosztják a becseiekkel. Szó esett a találkozón arról is, a felek miként működhetnének együtt a kultúra és sportélet terén. Knézy megemlítette, hogy Óbecsén működik két nemzetközi hírű egyházi énekkar, a római katolikus és a pravoszláv egyház énekkara, van folklór- és moderntánc- csoport is, amelyek szívesen lépnének fel Galántán, a galántai együtteseket vagy sportcsapatokat pedig Óbecsén látnák szívesen. Az sem kizárt, hogy az óbecsei és a galántai nyugdíjasotthonok lakói számára szerveznek néhány napos „csereüdültetést” a testvérvárosokban. i ( I i I
