Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-06 / 31. szám, szerda
22 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 6. www.ujszo.com A központ munkanapon 9 órától 13 óráig tart nyitva Kismamaklub Rozsnyón már naponta ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó/Dobsiná. A rozsnyói Margarétka Baba-Mama Központ Polgári Társulás tavaly október óta működteti a kismamaklubot, amely eddig csak hetente egy alkalommal állt rendelkezésére a gyermekgondozási szabadságon lévő anyukáknak. Január derekától már munkanapon 9 órától 13 óráig tart nyitva, a GIT Közösségi Ház biztosított számukra helyiséget. A klubot gyesen lévő nők hozták létre. A központ lehetővé teszi, hogy enyhüljön az anyák társadalmi elszigetelődése, amely a gyerekekről történő egész napos gondoskodás velejárója. „Ez egy olyan hely, ahol értelmesen tölthetik el az idejüket a gyermekükkel együtt, alkalmuk adódik bővíteni ismeretségi körüket, és elmélyíteni kapcsolataikat. A Margarétka a gyerekek számára lehetővé teszi, hogy elsajátítsák a csoportos játék formáit, és megtanuljanak együttműködni a többi gyerekkel, előkészítve őket ezzel a bölcsődei foglalkozásokra” - mondta Lucia Brab- cová, a központ vezetője. A klub tevékenysége egyre intenzívebb. Köszönhető ez a számos támogatónak is (magánszemélyeknek és üzemeknek), amelyek és akik főleg játékokat adományoztak. A klub egyetlen problémája, hogy nincs saját helyisége. Már kérvényt nyújtottak be a városi hivatalhoz, és remélik, a képviselők foglalkoznak az üggyel. „A kismamaközpontok világszerte nagy népszerűségnek örvendenek, már nálunk is szinte minden városban léteznek, sőt, néhány nagyobb községben is. A jövőben gyermekekre is felvigyáznánk” - tájékoztatott Brabcová. Sokan nem is sejtik, mi ez a központ, és összekeverik az óvodával. „Azt gondolják, hogy ez egy magánóvoda vagy bölcsőde, esetleg azt hiszik, az óvodát helyettesítjük. Nem vagyunk magánintézmény, és az óvodát sem helyettesítjük. Adományokból tartjuk fenn a klubot. A gyerekek számára ez amolyan óvodai előkészítő lehetőség. Tüdjuk jól, a gyes egyáltalán nem szabadság, a nő sokszor segítségre szorul” - magyarázta Brabcová. Dobsinán már öt éve működik üyen központ, és a tapasztalatok nagyon kedvezőek. „Számunkra az a legnagyobb elismerés, hogy az óvodából pozitív visszajelzéseket kapunk. Azok a gyerekek, akik legalább hetente egyszer jártak hozzánk, az óvodában az első hetekben sem sírnak, hiszen megszokták a közösséget, önállóak” - mondta a dobsinai szabadidőközpont igazgatónője, Anna Gömö- riová. (kov) A településen 21 lakásigénylést tartanak nyilván (Szekeres Éva felvétele) Télen sem álltak le az építkezéssel Újabb tíz lakás tető alatt Lukanényén ÚJ SZÓ-HÍR Lukanénye. A megnövekedett igények kielégítése érdekében újabb tíz startlakás építése folyik a nagykürtösi járásbeli községben. A lakások már tető alatt vannak, az enyhe idő pedig kedvez a munkálatok folytatásának. A térség központi, csaknem 1300 fős településén jelenleg 21 lakásigénylést tartanak nyüván. Az alig három évvel ezelőtt elindított lakásépítési program eredményeként eddig már 26 startlakást adtak át, a község saját tulajdonú telkén pedig jelenleg tíz új lakás került tető alá. A beruházáshoz szükséges pénzt az Állami Lakásfejlesztési Alap támogatásával és saját forrásból sikerült előteremtenie az ön- kormányzatnak. A tavaly ősszel átadott nyolc lakás értéke meghaladja a 12 millió koronát, a most épülő tíz lakás építése pedig több mint nyolcmillióba kerül. Hogy kedvezzenek a leendő lukanényei lakosoknak, a község vezetése nem szabott magas lakbért. Mivel jórészt fiatal házasok, pályakezdők kérvényeztek lakást, a bérleti díjak 1500 koronától kezdődnek - a lakás nagyságától és felszereltségétől függően. Kuzma Zoltán, Lukanénye polgármestere lapunknak elmondta, egyre több az igénylő. A polgár- mester szerint több környékbeli kistelepülésről is hozzájuk szeretnének költözni a fiatalok. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a faluban teljes szervezettségű alapiskola működik, van orvosi rendelő és gyógyszertár, viszonylag jó a település infrastruktúrája, élénk a kulturális és a sportélet. Lukanényén a szolgáltatások színvonala is javul, a magyarországi Balassagyarmat üzemei pedig könnyen elérhetők a község által működtetett buszjárattal. A még jobb életkörülmények kialakítása érdekében még idén befejeznék az iskola melletti torna- csarnok és újabb tíz startlakás építését. „2010-re összesen negyvenhat lakást adunk át, és addigra a sportcsarnokot és a stadiont is szeretnénk befejezni, felszerelni. Ha a fiatalok azt jelzik, itt kívánnak élni, akkor a falu vezetésének minden lehetőséget meg kell teremtenie ennek érdekében. Az új lakásoknak köszönhetően pedig legalább százötven vagy kétszáz fővel nő a falu lélekszáma” - állapította meg Kuzma Zoltán polgármester. (szász) * A Pázmány Péter Alapítványtól diákonként 22 400 forintnak megfelelő összeget pályázhatnak az iskolák Szülőföldön magyarul - ötödször Rigó Magdolna kuratóriumi elnök ünnepélyesen meghirdette a Pázmány Péter Alapítvány pályázatát (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Csakúgy, mint tavaly, idén is diákonként 22 400 forintnak megfelelő összegű támogatást pályázhatnak meg a szlovákiai magyar alap- és középiskolák mellett működő szülői szövetségek a Pázmány Péter Alapítvány (PPA) által ötödik alkalommal kiírt Szülőföldön magyarul elnevezésű pályázaton. Erről Rigó Magdolna, a PPA kuratóriumi elnöke tájékoztatott a január 25-én, az alapítvány székházában megtartott ünnepélyes pályázathirdetésen. Áz egyetemi hallgatók is a tavalyival megegyező támogatásra, 2800 forintnak megfelelő szlovák koronára jogosultak. Csáky Pál parlamenti képviselő, az MKP elnöke elmondta: „Két napja az MKP székházában az alapítvány, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és a Szlovákiai Magyar Szülői Szövetség (SZMSZSZ) vezetőivel megegyeztünk abban, amiben a hónap elején, Budapesten is megállapodtunk, hogy ezt a rendszert rugalmasan fogjuk működtetni. Nagyobb lehetőséget kínálunk az intézményeknek arra, hogy körültekintőbben nézzék meg, mi az, ami valóban szükséges a diákok számára.” Züahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese elmondta, az egész Kárpát-medencében összesen körülbelül 220 ezer diák és körülbelül hétezer egyetemi hallgató jogosult a támogatásra, amire a magyar kormány minden évben ötmilliárd forintot szán. Felvidéken körülbelül 50 ezer alap- és középiskolás diák, valamint 230 hallgató érintett, ide évente 1,1 milliárd forintot juttat a magyar kormány. „Azt szeretnénk, hogy elsősorban a diákok érdekeit szolgáló támogatási forma legyen az oktatási-nevelési támogatás, olyan eszközöket lehessen megpályázni - akár tankönyveket taneszközöket, oktatási segédanyagokat is -, amelyeket minél több diák tud használni, illetve a diákok tulajdonában tud maradni” - mondta Züahi. Rámutatott: a Szülőföldön magyarul pályázaton kívül más magyarországi támogatási lehetőségek is vannak, elsősorban a Szülőföld Alap, amely tavaly is több mint kétmilliárd forintot hirdetett meg pályázati formában (ebből százmilliót a Felvidékre), és ezt az idén is megteszi. Duka Zólyomi Árpád, európai parlamenti képviselő, a PPA kuratóriumának tagja elmondta, sokan bírálják a szlovákiai pályázati rendszert, mert nem közvetlenül a szülő kezébe juttatja a támogatást. ,Á szülőknek tudatosítaniuk kell, ez a támogatás arra van, hogy a családoknak nem kell bizonyos tételeket megfizetniük” - fogalmazott a politikus. Duka Zólyomi arról is szólt, hogy sokakban felvetődik a kérdés, van-e értelme ennek a támogatásnak, amikor a Kárpátmedencei magyarság többsége már közösen tagja az Európai Uniónak, sőt most már schengeni övezetnek. Szerinte továbbra is van értelme, sőt, az egységesülő Európában is példaértékű ez a támogatás. Rigó Magdolna arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapítvány a szóban forgó pályázaton kívül további, kisebb pályázatokat is kiír: az oktatási-nevelési intézmények mellett működő hagyományőrző és művészeti csoportok működésének, oktatási és szakmai programok vásárlásának, pedagógusok továbbképzését segítő programok és szakmai napok szervezésének, valamint a diákok központi iskolába való eljutását segítő kisbuszok vásárlásának a támogatására. A kuratóriumi elnök megemlítette, hogy az iskolabusz-vásárlási programot Bugár Béla akkori MKP- elnök, parlamenti képviselő javaslatára indították el, és tavaly négy kisbusz vásárlásához (Jányok, Vaján, Szalka és Nagyfödémes) járultak hozzá összesen 1,2 millió koronával. Pék László, az SZMPSZ elnöke megjegyezte, az utóbbi két évben a pénzbeli segítség részben szociális támogatásként fogható fel. „Igaz, hogy néhány leszakadt régióban ezek nagyon jól jövő támogatások, de úgy érzem, fő célunk, az identitás megmaradása és a magyar iskola választása szempontjából nem igazán ezek a tételek a fontosak” - véli Pék. Szerinte többet kellene fordítani tehetséggondozásra, szakkörök támogatására. „Nem biztos, hogy a színházlátogatás és a tanulmányi út elégséges az identitásmegőrzéshez, ha nem teremtünk lehetőséget arra, hogy az iskolán belül ezek a csoportok kellőképpen működjenek” - véli Pék. Mézes Rudolf, az SZMSZSZ elnöke közölte, a Kárpát-medencében elsőként nálunk hirdették meg a pályázatot, s remélhetőleg április végén vagy május elején a pályázati pénzek is eljutnak a címzettekhez. A Szülőföldön magyarul pályázat teljes szövege a www.paz- many.sk honlapon, valamint az SZMPSZ és az SZMSZSZ honlapján is olvasható lesz, valamint a szülői szövetség alapszervezetei postán is megkapják. A járás vidékfejlesztési lehetőségeiről beszélt Vajda Tibor, a régiófejlesztési ügynökség vezetője Szálláshely nélkül nincs falusi vendéglátás GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A vidéki turizmus terén elképzelhető a fejlesztés, de ehhez az kell, hogy a régiók, települések is érdekessé tegyék magukat - véli Vajda Tibor, a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség vezetője. „Lehetne halászatról, vadászatról és más idegenforgalmi lehetőségekről beszélni, de a vágsellyei régióban egyelőre hiányoznak az elszállásolási lehetőségek is - figyelmeztet a projektmenedzser. - Hatástanulmányokat, a potenciál felmérését, kockázatelemzést kell végezni. Ezekből állítható össze az a fejlesztési terv, amely nélkül semmit sem lehet csinálni.” Vidéki szálláshelyek kialakításához európai uniós támogatás is kérhető. Vajda szerint a kisebb beruházások esetében a leginkább járható út a mezőgazdasági jellegű támogatások megpályázása, „tőivel az agrártermelés eléggé rizikós ágazat, próbáljuk járulékos tevékenységgel kiegészíteni” - mondja Vajda. Úgy véli, annak hangsúlyozásával, hogy a fő tevékenység a mezőgazdasági termelés marad, a gazdálkodó például kisebb panziók építéséhez, tájházak, parasztházak átépítéséhez kérvényezhet támogatást. A gazdasági növekedési programon belül idegenforgalmi jellegű beruházásra falusi turizmus terén nincs nagy esély, mivel a nagyobb volumenű beruházásokra az innovációs pólusok jogosultak. Ezek a pólusok a nagyobb városok, amelyekben nagyobb panzió vagy szálloda építésére is lehet pályázni. Létezik továbbá egy középtávú, a 2007 és 2013 közti időszakra szóló idegenforgalmi fejlesztési stratégia, amely azonban nem határoz meg regionális szempontot. „Ez azt jelenti, hogy e stratégiába a már létező nagyobb létesítményeket is belefoglalták, és azok fejlesztésére van lehetőség. Ennél a stratégiánál is nagyon szigorúak a kritériumok, például a központi létesítmények minimális éves látogatottsága 200 ezer fő - figyelmeztet Vajda Tibor. - A Vágsellyei járásban egyetlen üyen sincs, Nyitra megyében talán hét-nyolc, köztük a nyitrai óvár, Komárom és a párkányi termálfürdő.” A deáki és a felsőszeli termálfürdőnek több mint harmincéves hagyománya van, de Vajda szerint még sokat keüene tenni ahhoz, hogy keüő számú szálláshely biztosításával e két településen is fellendülhessen az idegenforgalom. A régiófejlesztés terén további érdekes terület az ipari parkok létesítése. A Vágseüyei járásban több község területfejlesztési tervében is szerepel ilyen létesítmény építése, ám Vajda szerint e téren is vannak komoly negatív tényezők: „Ebben a régióban egyszerűen nincs rendelkezésre álló munkaerő. Sőt, ha nagyon szigorúan fogalmaznék, azt is mondhatnám, száz kilométeres körzetben nincs ilyen munkaerő. Ha létesülne itt egy ipari park, amely ötszáz főt alkalmazna, felmerül az elsődleges kérdés, hogy hon- nét veszünk ennyi embert. A másodlagos kérdés: ha kevésbé iparosodott régióból vagy külföldről érkezik ilyen munkaerő, akkor hol szállásoljuk el, milyenek lesznek a pluszköltségek.” Vajda szerint inkább kisebb fejlesztési telepek képzelhetők el ebben a régióban. „Ideje lenne, hogy meginduljon a reálbérek növekedése és olyan ipari parkok kialakítása, amelyek kevesebb, de szakképzettebb alkalmazott bevonásával speciális termelést folytatnának” - véli Vajda Tibor, a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség vezetője. A horgászati lehetőség önmagában, járulékos szolgáltatások nélkül mégnem elég a falusi turizmus fellendítéséhez (Szőcs Hajnalka felvétele)
