Új Szó, 2008. február (61. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-06 / 31. szám, szerda

Külföld 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. FEBRUÁR 6. Bukarest ellenzi a koszovói függetlenség kikiáltását Thaqi marasztalja a szerbeket MTl-HÍREK Rubovc/Bukarest. Hasim Tha­qi koszovói kormányfő arra kérte a dél-szerbiai tartományban élő szerbeket, hogy Koszovó függet­lenné válása után ne hagyják el szü­lőföldjüket. Thaqi azóta, hogy a ko­szovói kormány élén áll, most elő­ször fordult közvetlenül a helyi szerbekhez. A Pristinától 35 kilo­méterre délre lévő Rubovc faluban lakó 49 szerb család egyikét láto­gatta meg, és arra kérte a szerbeket, maradjanak Koszovóban, mert „ez az ország mindenkié”. „Kérem azo­kat a menekülteket, akik jelenleg Szerbiában és Montenegróban él­nek, hogy téijenek haza” - fogal­mazott az egykori albán szakadár felkelővezér látogatása során a fa­luban, ahol 120 albán család is él. Thaqi azt fejtegette, hogy a függet­len koszovói kormány nem engedi majd a szerbek elleni megtorló ak­ciókat. Közölte, a nemzetközi ható­ságokkal személyesen együtt­működve munkálkodik majd egy új Koszovó felépítéséért. Koszovó albán vezetése nagy valószínűséggel még ebben a hónapban kikiáltja a tartomány függetlenségét. Korábban Pristi­na jelezte, bevárják a szerbiai elnökválasztást, amely vasárnap a Nyugat-barát Borisz Tadics győzelmével végződött. Koszo- vóból mintegy 200 ezer szerb menekült el az 1998-99-es konf­liktus után, attól tartva, hogy a helyi albánok bosszút állnak raj­tuk. A 2004 márciusában kirob­bant súlyos szerbellenes zavar­gásokban 19-en vesztették éle­tüket és 900-an sebesültek meg. Románia nem ellenzi Koszovó függetlenségét, viszont nem ért egyet azzal, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem élvezi Belgrád és Pristina együttes tá­mogatását - nyilatkozta Adrian Cioroianu román külügyminisz­ter. Hangsúlyozta, hogy Románia nem Koszovó függetlenségét el­lenzi, hanem azt szeretné, ha olyan megoldás születne, ame­lyet mind a koszovói albán fél, mind a szerb oldal elfogad. Nem indulhat Kaszjanov az orosz elnökválasztáson Putyin hátradőlhet MT1-H1R Moszkva. Az orosz legfelsőbb bíróság elutasította Mihail Kasz­janov ellenzéki politikus, volt mi­niszterelnök panaszát, és helyben hagyta a központi választási bi­zottság (CIK) döntését, amelynek értelmében nem jegyzik be Kasz- janovot a március 2-i elnökválasz­táson induló jelöltek közé. A CIK azzal indokolta döntését, hogy az ellenőrzések során a Kaszjanov ál­tal összegyűjtött, kétmilliónál jó­val több aláírás közül több mint 13 százalékot találtak nem elfo­gadhatónak (túlnyomórészt for­mai okokból), miközben a válasz­tási törvény legfeljebb 5 százalé­kot engedélyez. Kaszjanov kez­dettől fogva számos nehézségbe ütközött, s várható volt, hogy vé­gül nem kerül fel a neve a szava­zócédulákra. A legfelsőbb bíró­sághoz benyújtott fellebbezését azzal indokolta, hogy nem hagy­hatja cserben azt a kétmilliónál jóval több embert, aki indulását aláírásával támogatta. Kaszjanov volt az ellenzékinek tekintett politikusok közül az egyetlen, aki eljutott az aláírások gyűjtéséig. Valós esélye a győze­lemre azonban nincs és nem is volt, a felmérések szerint ugyanis mindössze a szavazatok 1 száza­lékára, de mindenképpen csupán elenyésző töredékére számítha­tott volna. Közvélemény-kutatások szerint a választók több mint 70 százalé­ka Dmitrij Medvegyev első mi­niszterelnök-helyettesre szándé­kozik szavazni. Medvegyevet Vlagyimir Putyin elnök támogatá­sával a decemberi duma-választá­sokon kétharmados többséget szerző Egységes Oroszország és másik három párt jelölte államfő­nek. A csádi kormányfő elutasította a tűzszünetet Nincs kivel békét kötni? MTl-HÍREK Párizs. Elutasította Kassiré Delwa Koumakoye csádi minisz­terelnök, hogy a kormányellenes lázadókkal bármilyen tűzszüneti megállapodást kössenek, azt ál­lítván, hogy a biztonsági erők fel­számolták a felkelést. A csádi lá­zadók tegnap reggel elvi bele­egyezésüket adták egy azonnali fegyvemyugvásba, jóllehet a hét végén még úgy tűnt, képesek lesznek megdönteni Idriss Deby Itno tábornok-elnök kormányá­nak hatalmát. A lázadókat erőtel­jes nemzetközi diplomáciai nyo­másgyakorlás vitte rá a tűzszünet elvi elfogadására. A csádi minisz­terelnök a France 24 francia hír­tévének nyüatkozva viszont azt állította, a kormánycsapatok fel­számolták a felkelést, ezért nincs is szükség a tűzszünetre, amelyre vonatkozó megállapodást nem is tudnának kivel aláírni. A kor­mányerők megtizedelték a láza­dókat, akiknek maradék erőit most af fővárostól, N'Djamenától ötven küométerre vették üldöző­be; a csádi légierő Ulloa település térségében támadja a felkelőket, akik katonai járműveiket hátra­hagyva polgári személyek gépko­csijait ragadták el, hogy menteni próbálják a bőrüket - hangoztatta Koumakoye. Közben Párizs beje­lentette: kész akár katonaüag is beavatkozni, ha a helyzet tovább fokozódik. Tizenöt-húszezer csádi keresett menedéket a szomszédos Kame­runban az elmúlt napokban, a csá­di főváros térségében dúló harcok elől menekülve - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A tálibok erősödésének veszélyére figyelmeztetnek Neotálib fenyegetés MT1-H1R London. A széthullás veszélye fenyegeti Afganisztánt, ha az ott állomásozó NATO-erőknek nem sikerül legyőzniük az egyre in­kább aktivizálódó tálibokat - mu­tat rá egy londoni agytröszt jelen­tése. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) egy­úttal úgy látja: a Pakisztán törzsi vidékein tevékenykedő „neotá- libok” hamarosan globális fenye­getéssé válhatnak. Juscsenko elhalasztotta éves értékelő beszédét az ellenzék nyomására Ökölcsata Kijevben Ukrán demokrácia Kijev. Viktor Juscsenko ukrán elnök kénytelen volt elhalasztani az ország helyzetét elemző éves parlamenti beszédét, mert az uk­rán NATO-tagság terve ellen til­takozó ellenzék felforgatta a par­lamenti ülés rendjét: NATO-elle- nes plakátokat helyeztek el az ülésteremben, és körülvették a szónoki emelvényt. Arszenyij Ja- cenyuk házelnök ezt követően be­jelentette, az elnök tervezett be­szédét levették a parlament napi­rendjéről. Az elnöki beszédet egy későbbi időpontra fogják újra kitűzni. „Ha nem tudunk meg­egyezni, a parlamentből cirkuszt, sőt bokszmeccset csinálunk” - fi­gyelmeztetett Jacenyuk. Juscsen­ko január közepén kérelmezte, hogy Ukrajna csatlakozhasson az észak-atlanti szövetség tagsági akciótervéhez, amely az első lé­pés lenne a teljes jogú NATO-tag­ság felé. Az írásbeli folyamod­ványt Julija Timosenko kormányfő és a házelnök is aláírta. Az ukrán közvélemény jelentős része azon­ban, különösen a keleti és déli terü­leteken élő orosz lakosság ellenzi a (ČTK/AP-felvétel) csatlakozást. (MTI) Hajnalban ért véget az amerikai szuperkedd, mára kiderülhet ajelöltek neve tesz kedvetlenné? Kedd kit Washington. Közép-európai idő szerint hajnali ötkor zá­rult a legkésőbbi szavazás az idei amerikai elnökválasztási év„szuperkeddjén”: Alaszká­tól az Atlanti-óceán partjáig 24 államban rendeztekjelö- lőgyűléseketés előválasztá­sokat. Az eredmények meg­mutatják, kik szállnak ver­senybe az elnöki pozícióért a novemberi elnökválasztáson. MTl-HÍREK Összesen 43 „verseny” zajlott: a demokraták 22, a republikánusok 21 államban vonultak az urnák­hoz, illetve találkoztak helyi gyűléseken, hogy véleményt nyil­vánítsanak a két nagy párt elnök­jelölt-aspiránsairól. Mindkét párt tartott rendezvényt 19 államban, további 3-ban csak a demokraták, másik 2-ben csak a republikánu­sok. A demokrata jelöltségre pá­lyázó politikusok az augusztus végi denveri jelöltállító pártkon­venció delegáltjainak 52 százalé­káért versengtek. A republikánus oldalon a szeptember eleji min- neapolisi pártkongresszuson sza­vazó küldöttek 43 százalékát „osztották ki” tegnap. A demokrata oldalon elemzők szerint nem dől el a jelöltség sorsa: Hillary Clinton és Barack Obama fej-fej mellett halad a népszerűségi felmérésekben. A döntés azért fog valószínűleg elodázódni, mert a demokrata delegáltakat arányos alapon „osztják ki”. A republiká­nus oldalon ezzel szemben hét ál­lamban, például New Yorkban, New Jersey-ben és Arizonában a nyertes mindent visz elv érvénye­sül, így John McCain padlóra küldhette vetélytársát, Mitt Rom­ney-t. Az amerikai hírtelevíziók egyik fő témája tegnap az volt, hogy a két demokrata aspiráns rendkívül szoros Versenyben áll egymással. A volt first lady maga­biztos előnye már a múlté, Obama felzárkózott, egyes felmérések szerint már le is körözte. A legtöbb delegáltat adó államban, Kalifor­niában a C-SPAN/Zogby felmérése szerint Obama 49-36 arányban ve­zetett Clinton előtt. McCain arizonai szenátornak a legtöbb államban az előzetes fel­mérések szerint biztos előnye volt Mitt Romney egykori massachu- settsi kormányzóval szemben. Kali­forniában viszonylag szoros volt a verseny: egy kutatás szerint 7 pont­tal Romney vezetett. A legnagyobb államok közé tartozó New Yorkban és New Jersey-ben azonban McCa- innek több mint 10 százalékos elő­nye volt. Az előválasztások mintegy fele tegnap még nyitott volt, vagyis a sem demokrataként, sem republi­kánusként nem regisztrált szava­zók bármelyik párt választásán részt vehettek. A demokrata olda­lon csak Kaliforniában és New Jersey-ben 6 millió független van, s ez a számukra vonzóbb Obamá- nak kedvezett. A republikánusok­nál a nagy független szavazóbá­zissal bíró Illinois-ban és Missou­riban McCain győzelme valószí­nűsíthető. Egyenlők közt az elsők Az új amerikai elnök mindenképpen valamiben első lesz. Nézzük meg, miben: ♦ Hillary Clinton demokrata szenátor lehet az első női elnök. ♦ Barack Obama demokrata elnökjelölt aspiráns az első fekete bőrű elnök lehet. ♦ A republikánus Mitt Romney lehet az első mormon vallású elnök. ♦ John McCain augusztusban lesz 72 éves. Ó lehet a legidősebb hi­vatalba lépő elnök. (MTI) Amerikai delegáció utazik Budapestre a vízummentesség ügyében Szlovák remény USA-vízumügyben MTl-TUDÓSÍTÁS Washington. Az amerikai bel­biztonsági minisztérium küldött­sége március végén utazik Buda­pestre, hogy egyeztessen a jövő­beni vízummentességi szerződés tervezetéről. Egy kétoldalú meg­állapodás alapján csatlakozhat majd Magyarország a vízummen­tességi programhoz, ami lehetővé teszi, hogy magyar állampolgárok vízum nélkül utazhassanak az Egyesült Államokba. April Foley, az USA budapesti nagykövete múlt pénteken úgy nyilatkozott: Magyarország egy éven belül, még George Bush elnöksége ide­jén csatlakozhat a vízummentes­ségi programhoz. Magyarország az elsők között szerezheti meg a „pályázó” orszá­gok között a vízummentességi státust. Magyarország korábban biztosítékot kapott: noha tavaly a meghatározott 10 százalékos kü­szöb fölött volt az elutasított ví­zumkérelmek aránya, ugyanúgy kezelik, mint a küszöb alá eső or­szágokat, és elkezdődhet a ví­zummentesség feltételeinek vizs­gálata. Washington figyelembe vette a magyar vízumelutasítási arány egyértelműen csökkenő tendenciáját. A magyar nagykö­vetség tájékoztatása szerint az amerikai belbiztonsági tárca már­ciusban Magyarországhoz hason­lóan Lettországgal, Litvániával és Szlovákiával is egyeztet a vízum- mentességi szerződés tervezeté­ről. Az amerikai fél februárban Görögországgal, Csehországgal és Észtországgal egyeztet, Ciprus és Málta már szinte biztosan meg­kapja a vízummentességet. „Az amerikai fél őszintén azt mondta, hogy rendben lévőnek lát mindent. Megalapozottan re­ménykedem” - mondta Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet. RÖVIDEN Olasz népszavazás Róma. Az olasz kormány döntött: május 18-án népsza­vazást rendeznek a választó- jogi törvény reformjáról. Ha azonban a hosszas politikai egyeztetések eredményeként Giorgio Napolitano elnök a parlament két házának felosz­latása és előrehozott választá­sok kiírása mellett dönt, a re­ferendum automatikusan egy évvel elhalasztódik. (MTI) Tom Lantos nagyon beteg Budapest. A család kérésé­re Tom Lantos kitüntetését ké­sőbbre halasztották, vagyis Gyurcsány Ferenc nem utazik Washingtonba. Az amerikai kongresszusi képviselő nyelő­csőrákja miatt nem tudja át­venni a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. A budapesti születésű politikus­nak Gyurcsány adta volna át a magas állami kitüntetést, a po­litikus 80. születésnapja és visszavonulása alkalmából. Az eseményen George Bush amerikai elnök is részt vett volna. (MTI) Bíróság dönt a kórházról Moszkva. A Vaszilij Alek- szanjan volt Jukosz-alelnök ügyében tárgyaló bírósághoz tegnap igazolás érkezett arról, hogy a vádlott nyirokmirigy- rákban szenved, és feltétlenül kórházi kezelésre szorul. A bí­róság ma dönt arról, hogy Alekszanjan kórházba vonul­hat-e. (MTI) Izraeli légi csapás a Hamászra Gáza/Jeruzsálem. Izrael légi csapást mért a Gázai öve­zetben a Hamász radikális pa­lesztin szervezet biztonsági embereinek egy őrposztjára, és megölt hat embert. A légi támadásnak sérültjei is van­nak, köztük olyanok, akiknek állapota válságos. (MTI) Kenya: ezer fölött a halottak száma Nairobi. Ezer fölé emelke­dett a Vöröskereszt adatai sze­rint a kenyai zavargások halá­los áldozatainak száma. Több mint 300 ezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására a ke­let-afrikai országban a tavaly év végi parlamenti- és elnök- választás után kirobbant erő- szakmiatt. (MTI) Erősít az al-Kaida Washington. Az USA elle­ni terrortámadás veszélyére figyelmeztetnek az amerikai hírszerző szolgálatok, mert az al-Kaida terrorhálózat növeli csapásmérő képességét. Mike McConnell, a szolgálatok igazgatója által bemutatott je­lentés szerint a terrorszerve­zet 2006 óta nagy számban to­boroz tagokat a nyugati orszá­gokból, kiképzi őket a szerve­zet biztonságos rejtekhelyein, Pakisztán törzsek uralta ré­szében, majd kijelöli számuk­ra a műveleti helyet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents