Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-04 / 3. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 4. Kertészkedő 15 Ha kemény fagyokra van kilátás, bokrainkat burkoljuk be zsákvászonnal, ám készíthetünk fóliasátrat is Kerti növényeink fagyvédelméről ...ám megteszi a lopótök is. Az a fontos, hogy eleség is legyen benne. A januárban gyakori erős fagyok ellen védeni kell növényeinket. Az alacsony hőmérséklet és a szél együttes hatására még az örökzöldek is jelentősen károsodhatnak. ÖSSZEFOGLALÓ A szélfagy ellen kitűnő védekezés a szélfogó alkalmazása. Ha kemény fagyokra van kilátás, bokrainkat burkoljuk be ritka szövésű zsákvászonnal. Készíthetünk fóliasátrat is. Ilyenkor keretet készítünk faágakból, amely köré fátyol fóliát vagy légbuborékos műanyag fóliát tekerünk. A levegő áramlását azonban nem szabad megakadályozni, és elegendő fényt kell hagynunk növényünk számára. A hunyort és íriszt is tanácsos a fagytól védeni. Borítsunk rájuk üvegburát. Erős havazáskor ellenőrizni kell a védőberendezéseinket. Hó, fagy okozta károk kivédése A cserépben vagy kosárban tartott örökzöldeket vigyük védett helyre, üvegházba, verandára, és tartsuk ott az enyhe idő beálltáig. A függőkosarakban tartott növények is érzékenyek a fagyra, mert nemcsak a talajuk kevés, miáltal könnyen lehűlnek, hanem a szél hatásának is ki vannak téve. Ezért a függőkosarakat vigyük fedél alá. Ha erősen havazik vastag hóréteg rakódhat a tűlevelűekre, és az ágak a ránehezedő súly hatására akár le is törhetnek. Ezért rendszeresen rázzuk le a havat az ágakról, vagy puha zsineggel kötözzük körbe a növényt, hogy az Készíthetünk madáretetőt fából ágakat rögzítsük. Tujáinkat is a havazás előtt össze kell kötözni, hogy a ráhullott hó súlya alatt ne nyíljanak szét az ágai. Arra oda kell figyelni kötözés során, hogy ne kössük túl szorosan, tömötten egymáshoz az ágakat, mert enyhébb időjárás esetén a lomb befülledhet. Az örökzöld fenyőala- kúakat kúp formában tekerjük körbe. Zsinegkötelék szükséges a nagyméretű örökzöldek ágainak rögzítésére, amelyet úgy vezetünk körbe, hogy közben középen többször keresztülvetjük. Ügyeljünk rá, hogy a fa- és bokorcsemeték megfelelő méretű, helyesen leszúrt karókra támaszkodjanak. El ne ess! A téli síkosság-mentesítést jelentősen befolyásolja a burkolat felülete. A természetes burkolatok (fa, terméskő) még lefagyás után is kevésbé csúszósak. Egy új ház építésénél, a kert kialakításánál, már gondolhatunk a téli balesetek megelőzésére. A havat mindig magunk előtt tolva takarítsuk! A már letaposott havat sokkal nehezebb ugyanis felszedni. Nem kell mindig az összes havat letakarítani a járdáról. Elég egy, forgalmasabb helyen kétembernyi szélességben eltolni a havat. Különös gondot kell fordítanunk a lépcsők felületére, hiszen itt a legnagyobb a veszély. Kényelmesebb a lép- csőkrőLfelfelé haladva oldalra tolni a havat. Nem elég csak letolni, le is kell seperni a havat, mert a napsütésben felengedő vékony réteg hó, másnap reggel meglephet minket. Fontos a korlátok állapotát is ellenőriznünk, hiszen az nem az igazi, ha a „biztos pont” nem is annyira biztos! Só, műtrágya... Bár több munkával jár mégis érdemesebb a kerti utakat lapáttal megtisztítani a hótól, mert a sózás több növényt is erősen károsíthat. Viszonylag sóérzékeny növény pl. a rhododendron, a hortenzia, az árvácska, a magnólia, a babérsom vagy a hamisciprusok. A homok, vagy fűrészpor kiszórása már növénybarátibb módszer. A sózás helyett próbálkozhatunk műtrágya szórásával is, a havat ez is felolvasztja és még értékes tápanyagot is juttat a növények számára. A burkolatokról letakarított hó hasznos vízpótlást jelent növényeinknek, különösen a dézsában télen is kint levőknek. Gondoljunk a madarakra is Télen se feledkezzünk meg kertünk társbérlőiről a madarakról, hiszen évközben jó szolgálatot tesznek nekünk a kártevők elleni védekezésben. Madáretetőre minden hobbikertben szükség van. Ahhoz, hogy madarainkat a tél legnehezebb időszakán átsegítsük készítenünk, vagy vásárolnunk kell madáretetőt. Bár a boltokban a választék nagy, sokszor nagyobb örömet szerzünk magunknak, ha mi készítjük el. A legfontosabb, hogy az ele- ség esőtől védett helyen legyen, mert ha átnedvesedik a madarak számára veszélyessé válhat. A madáretetőt úgy helyezzük el a kertben, hogy a macskák ne férjenek hozzá. Az eleség kiválasztásánál főleg a cinkékre gondoljunk. A madarak számára a legrosszabbak a kemény faggyal, hóval és zúzmarával járó napok. Télen is kell öntözni Fagymentes időszakokban öntözzük meg örökzöldjeinket, hiszen télen is párologtatnak. Ha ezek a növények télen károsodnak, az többnyire nem a fagy, hanem a szárazság következménye. A párologtatáshoz a növényeknek vízre van szükségük, amelyet a gyökerek révén a talajból vehetnek fel. Ezért van szükség szárazság esetén télen is az örökzöldek öntözésére. (Oázis, w) (Fotók: Hocsi) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Védőoltás a nyulaknak Van egy 3 éves törpenyulam. Azt szeretném megkérdezni, hogy milyen védőoltások szükségesek a különféle betegségek megelőzésére? S. Ildikó DR. NAGY KORNÉL A törpenyulaknál két betegséget kell megemlíteni, amely ellen érdemes és kell védekezni. Ez pedig a myxomatózis és a nyulak vérzéses betegsége. A myxomatózist okozó vírus az 50-es években terjedt el Európában, amikor Párizsban egy magánpark üregi nyulait próbálták a fertőzött anyaggal kiirtani. A vírus a himlő vírusok családjába tartozik, elsősorban a szúnyogok terjesztik, de a bolhák és szúrólegyek is képesek továbbítani. Ez ad magyarázatot arra, hogy ez a betegség akár télen is előfordulhat. A betegség a fertőzött ízeltlábúak csípése után 7-10 nappal jelentkezik. Elsőként a füleken, a szemhéjakon és az orr bőrén észlelhetők a kocsonyás duzzanatok, majd a betegséget az egész fej vizenyőssége jelzi. További tünet, hogy a végbélnyílás beduzzad. Kötőhártya gyulladás, orrhurut, szélsőséges esetben légzési nehézségek alakulnak ki, majd a megfertőződött állat tüdőgyulladásban elpusztul. A nyulak vérzéses betegségét (az ún. RHD-t) egy ragályos vírus, az ún. Calcivírus okozza. A vírust a fertőzött nyulak érintkezésével vagy magától a gazditól kaphatják el a nyulak. A fertőzés után 24-48 óra múlva a nyuszik levertek, bágyadtak, nehezen lélegeznek, esetleg habosvéres orrváladékot produkálnak, de a betegség általában olyan gyors lefolyású, hogy mi magunk nem is tapasztaljuk a tüneteket. A kisnyulakat először 4 hetes korban kell oltani monovalens myxomatosis elleni vakcinával. Ezt követően, 10 hetes korban már mindkét betegség ellen lehet oltani. Nálunk a Pestoryn Mormyx vakcina van forgalomban, amely már mindkét vírus elleni oltóanyagot tartalmazza. Ha csak ezt használjuk, már a 6 hetes állatokat is be lehet oltani, majd az oltást 4 hét múlva újból meg kell ismételni. Az ún. alapimmunizálást (általános védekezőképesség-kialakítást) követően myxomatosis ellen 6 hónap múlva, a nyulak vérzéses betegsége ellen pedig 12 hónap múlva ajánlott az újabb vakcinázás. Említést érdemel még az ún. tularaemia nevű megbetegedés (ismertebb nevén a nyúlpestis), amely nálunk is gyakori. Ez a megbetegedés közegészségügyi szempontból is jelentős, mivel az ember tuleraemiáját is ugyanez a kórokozó okozza, tehát mi is ugyanúgy megbetegedhetünk, mint kedvencünk. Évente országszerte több ilyen humán megbetegedés is történik. Bár védőoltással nem lehet ellene védekezni, az idejében és szakszerűen kezelt állatok nagy valószínűséggel megmenthetők. A betegség terjesztésében szintén nagy jelentősége van az ízeltlábúaknak, így a szúnyogoknak is. A betegség tünetei - láz, étvágytalanság, a nyirokcsomók duzzanata - nem jellegzetesek, gyakran csak egy megfázásra utalóak, így sokszor szinte lehetetlen észrevennünk a betegséget. Ezért minden olyan esetben, amikor kedvencünkön hasonló tüneteket észlelünk, célszerű felkeresni az állatorvost. A myxomatózis és az RHD ellen az évenkénti védőoltással, ill. a vírus behurcolásának megakadályozásával - szúnyogok és a legyek rendszeres irtásával vagy az ízeltlábúak csípésének megakadályozásával (pl. szúnyogháló felhelyezésével) - tudunk a leghatékonyabban védekezni. (Képarchívum) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa • január 2-án január 2-án január 2-án január 2-án január 3-án január 2-án december 19-én sárgarépa 22 Sk/kg 12-14 Sk/kg 26 Sk/kg 13 Sk/kg 17 Sk/kg 17 Sk/kg 12-20 Sk/kg petrezselyem 45-50 Sk/kg 30 Sk/kg > 50 Sk/kg 27 Sk/kg 32-35 Sk/kg 50 Sk/kg 29-40 Sk/kg burgonya 13-17 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 15 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8-9 Sk/kg 10-14 Sk/kg tojás X 3,90-4 Sk/db 3,10 Sk/db X 3,40-3,50 Sk/db 3-3,70 Sk/db 3,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 25 (90-120) SK/kg 18-20 (100) Sk/kg 25 (120) Sk/kg 15-18(80) Sk/kg 18 (100-130) Sk/kg x (120) Sk/kg 10-29 (83-110) Sk/kg zeller 35 Sk/kg 10 Sk/db 50 Sk/kg 10 Sk/db 35 Sk/kg 25 Sk/kg 19-25 Sk/kg zöldpaprika 65-96 Sk/kg X 75 Sk/kg X 85-120 Sk/kg 70-96 Sk/kg 59-89 Sk/kg paradicsom 56-76 Sk/kg X 45 Sk/kg X 73 Sk/kg 70 Sk/kg 75 Sk/kg kelkáposzta 24 Sk/kg 14 Sk/db 35 Sk/kg X 25 Sk/kg 23 Sk/kg 16-19 Sk/kg őrölt fűszerpaprika X 280 Sk/kg 380 Sk/kg 250 Sk/kg X 360 Sk/kg X alma/körte 35-40/35 Sk/kg 18-28/x Sk/kg 25-35/48 Sk/kg X 25-35/x Sk/kg 30/40 Sk/kg 24-37/39 Sk/kg káposzta/karalábé 20 Sk/kg, 15 Sk/db 11 Sk/kg, 14 Sk/db 15/22 Sk/kg 12 Sk/kg/10-12 Sk/db 10/18 Sk/kg 12/22 Sk/kg 10-17/15 Sk/kg méz (dióbél) 120-160 (x) Sk/kg 100-130 (150) Sk/kg 120 (200) Sk/kg 100-120 (130) Sk/kg 100-120 (x) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100 (240-260) Sk/kg sütőtök 20-23 Sk/kg MJMH 20 Sk/kg X 10/szelet 15 Sk/kg uborka 50 Sk/kg X X X X 50 Sk/kg 49 Sk/kg
