Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-04 / 3. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 4. Kultúra 9 Kerekes Éva Sonát alakítja az első részben (Fotó: Continental filrrf Kerekes Éva és Mokos Atilla is főszerepet játszik Róbert Švéda három részre tagolt, első játékfilmjében A szerelem tébolyító démonai Lassú, lusta film, nehezen ad­ja magát. Azokhoz állhat kö­zel igazán, akik szeretik a po- étikus, jelképekkel tarkított elbeszélést és a színpadi ha­tást a mozivásznon. Róbert Švéda első játékfilmje, afil- mes eszközökkel kicsit „megmozgatott” színpadi kamaradarabra emlékeztető Démonok elsősorban a színé­szijátékra épül. TALLÓSl BÉLA Ezt a százöt perces mozidarabot színészek viszik a vállukon mesteri fokon teljesített, teljesen kitárul­kozó lélektani ábrázolással. Mellé az operatőrök, Peter Kelíšek és Martin Žiaran körítenek ugyancsak poétikusan fényképezett, a kará­csony és a szilveszter meghitt, áhí- tatos hangulatát árasztó képeket- kömyezetet. Meghatározó ez a hangulat, mivelhogy a film három epizódját az év végi ünnepek kötik össze. Három különálló rész alkotja ugyanis a Démonokat. E hármas tagolásnak egyszerű prózai oka van: nincs pénzünk filmgyártásra, ezért első játékfilmjét Róbert Švéda három szakaszban vette fel. így az eredetileg tervezett egy nő történe­te három nő története lett. Három különböző korú nő viaskodása az örökké kísértő démonnal, a szere­lemmel. S e szerelmi viaskodás tör­ténik karácsony és szüveszter von­zásában, a legbensőségesebb ün­nepeken, amikor a legjobban fáj az egyedüllét, s a legintenzívebben viaskodnak a démonok. Soňa a legfiatalabb nő. Aki még nem ismeri a szerelmet. Jóérzésű egészségügyi nővérként babusgat­ja a betegeket, s várj aanagyőt.Meg is hozza a Jézuska a tévében dolgo­zó Patrik személyében, aki a stúdi­óban a televíziós technikát bemu­tatva lenyűgözi és elszédíti a szelíd, szolid lányt. „Téboly, téboly, té­boly” - suttogja bele a puha havas tájba. S ez a tébolyító szédület hol másutt is végződhetne, mint az ágyban. A lány odaadó a hirtelen jött nagy érzéstől megtébolyulva. Aztán a nagy átélés után jön az éb­redés. És nem csak a fizikai, vagyis az ébrenlétre ocsúdás. A fiú húzza a nadrágját, öltözik. A lány ráébred: talán ennyi volt. Vagy lehet még remélni? Nemigen, mert a hirtelen jött érzést, a függönyt meglobbant- va, kifújja a szél az ablakon. Dáša a másik nő, túl a harmin­con. Jön valahonnan egy távolsági buszon ülve, messzi keleti kisfalu-, ba utazik a végekre. Szilveszterre bejelentedenül betoppan fél éve nem látott régi ismerőséhez, Mar- celhoz. A férfi azonnal lerázza ma­gáról, hiszen neki annyi volt, s el­bújtatja őt kicsit zavaros elméjű anyja elől, akivel agglegényként még mindig egy háztartásban él. Viszi egy eldugott, szocialista hegyi lakba, ahol egy nem éppen előkelő német társaság tölti a szilvesztert. Köztük is van egy magányos férfi, aki igyekszik rátuszkolni magát Dášára. Csakhogy a nő nem tud németül. Bár ez nem lenne kizáró tényező, ha jönne az érzés, ami nem akar jönni, hiába erőszakol­ják. Pedig a két kiégett, társra ki­éhezett lény a legeslegmélyebbre alacsonyodik le azért, hogy meg­kaparintsa a másikat, s az új évet már társ oldalán tölthesse. Klára a harmadik - ő már túl van a negyvenen, egy házasságtöréssel a háta mögött. Férje, hogy megcsa- latása miatt elégtételt vegyen, elvi­szi őt egy mentális sérülteket gon­dozó intézetbe, hogy a szentestét azzal a titokzatos valakivel töltsék, aki a férj megszállott csodálója. Teljes titok lengi be ezt a hármas kapcsolatot, amelybe még egy ne­gyedik személy is beférkőzik. A gondnok, akinek intézeti magá­nyában ugyancsak jól jönne egy kis szentestei összeborulás. Nincsenek sztorika film(ek)ben, a fentebb leírt helyzetekből csupán látleletek bontakoznak ki lassan, ráérősen a szerelem autentikus megnyilvánulásairól. A színészek is „autentikusnak”, teljesen életkö- zelinek, hitelesnek, valósnak tűnő érzésekkel élik a démonikus szere­lem adta helyzeteket. Valamennyi­en nagyot alakítanak, és nemcsak a nők, Kerekes Éva, Dada Duditšová, Beáta Dubielová, hanem a férfiak is, Mokos Attila, Laco Hrušovský, Martin Meló, Miroslav Kolbašský, Jaroslav Broz - fő- és melléksze­repben egyaránt. Értük érdemes beülni a Démonokra. Amely egyébként nem közönségfilm. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ A sztrájkoló Amerikai írók Céhe (WGA) hajthatatlan Veszélyben a Glóbusz-gála Szombat: 12.15-kor a Délidő vendége Csáky Pál, az MKP elnöke lesz. 13 órakor a Hétről hétre je­lentkezik. 15.30-tól a Kultúra vilá­gában dr. Basics Beatrix művé­szettörténész, a Magyar Történeti Múzeum igazgatóhelyettese beszél azokról a festményekről és egyéb képzőművészeti alkotásokról, me­lyek az első felelős magyar kor­mány miniszterelnökét, a kétszáz esztendeje Pozsonyban született Batthyány Lajost ábrázolják, Gál Tamás színművészt és Czajlik Jó­zsef rendezőt pedig Epopteia néven megalakítandó virtuális társula­tukról kérdezzük. A 16 órai hírek után Köszöntő, ezt követi a hír­összefoglaló. 18 órakor Térerő, 19 órától Slágerhullám. Vasárnap: 12.15-től Nótacso­kor, 13 órától a Randevúban 2007 legnagyobb könnyűzenei slágerei forognak, és felidézzük az elmúlt esztendő zenei történéseit. 15 órá­tól a Kaleidoszkópban Batthyány Lajosról lesz szó, akinek születése bicentenáriumáról a most elbúcsú­zott esztendőben emlékeztek meg Magyarországon és a nagyvilágban élő magyarok körében. Ä Szlováki­ai Magyar Pedagógusok Szövetsé­ge tavaly Batthyány Lajosról egy kétnapos konferenciát rendezett, ahol több mint félszáz történelem szakos tanár hallgatta nagy érdek­lődéssel a neves magyarországi szakemberek előadásait. Összeállí­tásunkban közülük Gergely And­rást, Katona Tamástés Kedves Gyu­lát kértük mikrofonhoz, akik első­sorban a 19. századi magyar törté­nelemmel és ezen belül is a reform­korral, valamint a magyar szabad­ságharccal foglalkoznak. A16 órai hírek után Köszöntő, 17.45-től hír­összefoglaló. 18 órától a Tékában megszólal Tóth Ferenc, a 2007-es év legjobb irodalmi alkotása pályá­zat nyertese, valamint Szászi Zol­tán nyilatkozik a Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága által szervezett Irófesztiválról. 19 órától a Vüágos- ság c. egyházi műsorban Barkóczi Sándor baptista prédikátor elmél­kedik. (bodri) MT1-JELENTÉS Los Angeles. Meghiúsulni lát­szik a tavaly még húszmillió nézőt a tévé képernyője elé ültető Arany Glóbusz-gálaest a hollywoodi írók sztrájkjamiatt. Bár a január 13-ra meghirdetett Arany Glóbusz-díjátadó show szer­vezői kétségbeesetten igyekeznek tető alá hozni egy megállapodást a sztrájkoló Amerikai írók Céhével (WGA), az írók egyelőre hajthatat­lannak bizonyultak, és a velük szimpatizáló televíziós és filmszí­nészek céhe is a rendezvény boj­kottjára szólította fel tagjait egy esetleges megegyezés létrejöttéig. ,A WGA nagyra becsüli és tiszteli a hollywoodi külföldi sajtó szövet­ségét (amely az Arany Glóbusz-dí­jakat odaítéli), de elkötelezetten harcolunk, hogy megvédjük bevé­teleinket és szellemi javainkat az elkövetkező generációk érdeké­ben. Mindent el fogunk követni, ami hatalmunkban áll, hogy igaz­ságos eredménnyel végződjenek a tárgyalásaink” - fogalmazott köz­leményében a szerzőket képviselő testület szerdán délután, s ezzel vi­lágossá tette, hogy nem ad enge­délyt tagjainak a gálaműsor meg­írására. A Glóbusz-ceremóniát ké­szítő Dick Clark Productions mind­azonáltal abban bízik, hogy David Letterman késő esti show-jához ha­sonlóan az utolsó pillanatban meg tud egyezni a WGA vezetőivel. A Letterman-tévéműsor függet­len produceri cége, a Worldwide Pants pénteken megállapodott az írókkal, így a beszélgetős program szerdától ismét visszatérhetett a képernyőre. Clarkék szintén füg­getlen státusukra hivatkoztak a WGA-nál, ám a céh közleménye szerint nincs mód az egyezkedésre, mert ők is ahhoz a produceri cso­porthoz tartoznak, akikkel szem­ben sztrájkba léptek. Az írók munkabeszüntetésének már számos tévéprodukció áldoza­tául esett, s a díjkiosztók évadjának első ceremóniája, a People's Choice közönségdíjak átadása szórakozta­tó élő adás helyett előre felvett „magazinműsorrá” változott. Kivételes egyéniség volt a népszerű cseh színművész Búcsú Véra Galatíkovától Prága. Családja, kollégái bú­csúztatták tegnap a Nemzeti Szín­házban Véra Galatíkovát, a decem­ber 21-én, 69 évesen elhunyt cseh színművészt. Michal Dočekal, a Nemzeti prózai társulatának veze­tője méltatta gazdag pályafutását, kivételes egyéniségét, aki a színpa­don és az életben egyaránt erőt tu­dott önteni az emberekbe. Számos felejthetetlen alakítás fűződik ne­véhez, egyebek közt František Vláčil remekében, A méhek völ­gyében láthatták a nézők. (čtk) ■ (ČTK-felvétel) PENGE •" ■.'msessmmmm „Ne félj: e sziget telistele hanggal” Ezra Pound egy híressé vált megfogalmazása szerint az iro­dalom Homérosz óta jelen idejű. És ez alighanem így van a többi művészeti ággal is, hiszen az ér­telmezés játékai a mindenkori befogadó szellemi horizontja és előítéletei függvényében bonta­koznak ki. Van-e értelmező átjá­rás a művészeti ágak közt, s mi zajlik le, amikor valamely fest­mény, kép, zene vagy irodalmi alkotás egy másik művészeti kö­zeg „martaléka” lesz? Létezik-e egy ilyen sokszor átláthatatlan interakcióban valami többlet, vagy inkább afféle kisemmizés- ről van szó? Megőrződik-e a fel­használt alkotás önazonossága? Szegedy-Maszák Mihály tu­dományközi kutatásait összege­ző könyvének egy jelentős tárgykörét a fenti kérdések jel­zik. És mindenekelőtt az a kuta­tói dilemma, mely folytonosan ott vibrál a szövegek fölött, s az emberben alapvetően rejlő rene­szánsz (nem romantikus!) kí­váncsiságot és párbeszédéhsé­get termékenyen szembesíti a minduntalan kísértő, a polihisz­torlét lehetedenségéből fakadó „felületesség” rémével. De vajon mindenkoron az alaposan leha­tárolt tudományterületek ter­minológiai és módszertani fel- vértezettségével közeledünk-e csupán a műalkotásokhoz, ami­kor „tudományos” megnyilatko­zásokra ragadtatjuk magunkat? Szegedy-Maszák valamennyi tanulmányának olvasásakor az a meggyőződésünk alakul ki, hogy a művészetek szétválasztása va­lamiféle eredendő téveszmén alapuló bűntény, az isteni har­mónia megszegése, az antik hübrisz maga, Minerva széttran- csírozott birodalma. Hogy is le­hetne másként látni, olvasni, hallgatni, mint hogy ez a tevé­kenység ne irányulna eleve az antik értelemben vett arsra, melybe minden művészet mel­Értékelés: •••••••••< lett még a kézművesség és pél­dául (gondoljunk Ovidiusra) a szeretkezés is beletartozott? A kötet szövegeiből egyre világo­sabban derül ki, hogy a kultúr­Csehy Zoltán kritikai rovata történet tele van nagy határátlé­pőkkel és kisajátítókkal: az Ezra Pound zenekritikusi tevékeny­ségéről szóló írás erre jó példa, de a könyv többi főszereplője - Csontváry, Wagner, Debussy, Britten, Shakespeare, Kosztolá­nyi, Henry James, Bartók-is bát­ran előszámlálható. Lehetséges- eaz,hogyegyviszonylag gyenge irodalmi mű a zene révén mégis a közgondolkodás eleven része marad, illetőleg fordítva? S ha mindkettő lehetséges egyidejű­leg, létezik-e kanonizálható sza­bályrendszer? Különösen hatásosak azok az elemzések, melyek az értelme­zés történetisége és a mű önazo­nossága közti viszonyokat taglal­ják. A mindenkori használat egyik sarkalatos pontja a mű­fordítás, s ezen belül a szószerin- tiség (mely a zenében a kottahű előadásmód párhuzama) babo­nája. Minden átváltozás vagy át­változtatás végső soron fordítás, s így talán nem túlzás azt állítani, hogy a fordítás vizsgálata egy­ben az egyik legfontosabb létér­telmezési metafora vizsgálata is. E rovat keretei meglehetősen szűkek ahhoz, hogy akár egyet­len írás gondolatmenetébe is be­pillantást engedjen, s az a végte­len gazdagság és sokszínűség, mely e kitűnő könyv lapjait ural­ja, csak halovány színekkel je­lezhető. A Szegedy-Maszák Mihály életművéből készült könyvsoro­zat minden bizonnyal a Kalli- gram Kiadó egyiklegjelentősebb tudományos vállalkozása, s ezt már a legelső kötet, a szó, zene, kép hármasság jegyében fogant, kitűnő arányérzékkel összeállí­tott, rendkívüli tudományos ap­parátust mozgósító, ugyanakkor pazar magyarsággal és rene­szánsz fantáziával megírt „ka­landkönyv” is bizonyítja. „Nefélj: e sziget telistele hanggal”, képpel és szóval, folytathatnánk Cali- bán megidézett szavait, „mulat­tat ésnemárt”. (Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata, Kal- ligram, Pozsony, 2007.)

Next

/
Thumbnails
Contents