Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-29 / 24. szám, kedd
Vélemény És háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 29. TALLÓZÓ ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ Feltárják és turistaútvonal kialakításával teszik látogat- hatóvá Magyarország déli határszakaszának védelmi rendszerét, mely 1951-1955 között épült - írta hétfőn az Új Dunántúli Napló. A 630 kilométer hosszan épült, 1500 beton lőállást, tankcsapdákat, harcálláspontokat magába foglaló és 270 zászlóaljnak helyet adó „magyar Maginot-vonal” a Tito vezette Jugoszlávia felől érkező esetleges támadás kivédésére készült. A távlati cél az, hogy a védrendszert turistaútvonallal összekötik, így a hadi építmények látogatha- tóvá válnak. (MTI)- Bíró sporttárs, azonnal intézkedjen! Amikor az ellenfél játékosai a kapunkra lőnek, azt kiabálják: Hedvig, Hedvig! (Peter Gossónyi karikatúrája) Most üt vissza, hogy az MSZPSZ, de főként a korábbi miniszterek alábecsülték a tantárgyi kollégiumokat Legyetek nagyon óvatosak! Nem sokkal ezelőtt az Állami Pedagógiai Intézetben (ŠPÚ) átalakultak az országos tantárgyi kollégiumok (hivatalos magyar nevüknincs, ígyne- vezem, ami szlovákul Ústredné predmetové komisie). VAJ DA BARNABÁS A kollégiumok az ŠPÚ tanácsadó testületéi; beleszólási és döntési joguk van az alap- és középiskolai tantervek elkészítésébe, a tankönyvek engedélyeztetéssébe. A ún. nemzetiségi oktatási koncepció elfogadása után, és miután a közoktatási törvényt megszavazza a parlament, nagy felelősség hárul azokra a szakmai testületekre, amelyeknek részük lehet a magyar közösség számára nyüvánvalóan hátrányos iskolaügyi rendelkezések gyakorlatba való átültetésében. Fokozottabb felelősség hárul arra a három tantárgyi kollégiumra, amelyek a magyar szempontból legérzékenyebbek, mert kulcsfontosságú tantárgyakkal foglalkoznak. Jó hír, hogy abba a kollégiumba, amelyben a magyarok képviselete a legnépesebb, a felső tagozatos és középiskolás magyar nyelv és irodalom kollégiumába Csicsay Károly mellett új szakemberek kerültek. Megerősödött az egyetemi képviselet. Az új elnök, Misad Katalin mellett (Komenský Egyetem) találjuk Bárczi Zsófiát (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra) és a bizottság titkárát, Simon Szabolcsot, aki az SPÚ- t és a Selye János Egyetem magyar tanszékét is képviseli. A tanárkollégák mellett tehát a huszonkét tagú kollégium élén elismert nyelvészek és irodalmárok vannak. Itt volt a legfőbb ideje az együttműködésnek, hiszen ha valamiben, akkor épp a magyar irodalom és a nyelvtan területén vannak szakképzett embereink. Sajnos, a magyar kollégiumon kívül csak két másik bizottságban vannak magyarok: az alsó tagozatosban, valamint a szlovák nyelv és irodalmiban. Az összes többiben nincs, pedig matematika, biológia, földrajz stb. vonalon ugyanúgy kiváló szakembereink volnának. Most üt vissza, hogy a korábbi miniszterek - és az SZMPSZ is - alábecsülték a tantárgyi kollégiumokat, különösen a pedagógusok részvételét azokban. Mellékesen jegyzem meg, hogy korábban én voltam az egyetlen, aki nyilvánosan bíráltam, hogy a magyar tantárgyi kollégium (amelynek 2006-tól tagja voltam) nem működött, egyszer sem hívták össze. Mennyivel súlyosabb, hogy pl. Fibi Sándor a szlovák nyelvi bizottság tagjaként írhat levelet a miniszternek (lásd január 16-i, Pék Lászlóval közösen jegyzett állás- foglalásukat). Rossz hír, hogy a kollégiumok átalakítására olyankor került sor, amikor nem lehet eléggé hangsúlyozni az éberséget. Még akkor sem, ha a bizottsági tagok közt olyan szakemberek vannak, akik nemegyszer bizonyították a magyar iskolák iránti elkötelezettségüket. De mert várhatóan igen kiélezett helyzetekkel kerülnek szembe, pl. a magyar alsó tagozatosok írás-olva- sásórák számának csökkentése (miközben a szlovákórák száma növekedett), a túlságosan nyelvorientált érettségi, vagy a szlovák nyelv fejlesztése a magyar iskolákban, vagy a második, illetve harmadik idegen nyelv bevezetésének hatása a magyar tanulók órarendjére stb., igen komoly érveket kell felhozniuk pl. arra, hogy egy-egy tantárgy minőségét nem az óraszám növelésével, hanem korszerűbb módszertannal kell megoldani. Legyen intő példa a történelmi kollégium esete. Az ŠPÚ igazgatója nemcsak leváltotta az addigi elnököt, Viliam Kratochvíli, hanem egyúttal kollégiumi tagságát is megszüntette. Kratochvíli az oktatási miniszter beavatkozására a bizottságba ugyan visszavették, de az ŠPÚ-tól elbocsátották. A Komenský Egyetem docense a történelemdidaktika nemzetközi szintű szakembere, több történelemtanár-nemzedék mestere, közte sok magyar kollégáé, és Szlovákiában nincs, aki nála jobban értene a korszerű történelemdidaktikához. A döntés, amit én az ŠPÚ és a miniszter ámokfutásának tartok, indokolatlan, amiként azt sem érem föl ésszel, mit keres a Matica slovenská és a Zväz protifašistických bojovníkov képviselője a történelembizottságban. A véleményformáló szakmai közvéleménynek figyelnie kell, éberségre és józanságra van szükség, hogy elejét vegyünk minden szándéknak, amely a magyar iskolák ellen irányul. Áz előző országos magyar tantárgyi kollégiumot egyszer sem hívták össze. Az újat össze fogják hívni. Bölcsességre lesz szükség, hogy tagjai okosan tudjanak dönteni, amikor olyan rendelkezésekhez kell asszisztálniuk, amelyeket kényszerrel akarnak lenyomni a szlovákiai magyar pedagógusok és szülőktorkán. A szlovák történelem egy újabb skizofrén és képmutató lépéssel lesz gazdagabb Amit lehet a szlovákoknak... GÁLZSOLT Már csak napok kérdése, hogy Koszovó kikiáltsa függetlenségét, amit az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többsége várhatóan elismer. De nem Szlovákia! A kormányunk (és kivételesen ezzel a szlovák ellenzék is egyetért) úgy tartja, hogy az albán többségű tartomány végleges elszakadása Szerbiától veszélyes precedens lenne, ami beláthatatlan következményekhez vezethetne. Például a felvidéki magyarság Szlovákiától való elszakadásához vagyautonómiájához. Bárezta bődületes baromságot így senki sem mondja ki, mi azért sejtjük, hogy a háttérben az országuk megcsonkításától rettegő szlovák politikusok zsigeri komplexusai munkálkodnak. Igaz, hogy ezek a félelmek megalapozadanok, de azért félelmek maradnak, amelyek irányítják a szlovák diplomáciát. Jelenleg a nemzetközi elszigetelődés felé a koszovói kérdésben. Szlovákia Oroszországgal képvisel egy platformot, az egyetlen befolyásos állammal, amely ellenzi a visszafordíthatatlan önállósulási folyamat betetőződését. Természetesen a szlovák politikai elit számíthat Szerbia szimpátiájára is, de ez aligha védi meg a vajdasági szlovák kisebbséget attól, hogy mondjuk a Koszovóból odatelepült szerbek zaklassák őket. A szlovák történelem egy újabb skizofrén és képmutató lépéssel lesz gazdagabb, a vezető politikusok újra elvitatják azokat a jogokat egy másik néptől, amelyeket maguk számára a legnagyobb természetességgel tartanak fenn. Mert Koszovónak ugye nem szabad egyoldalúan kikiáltani a függetlenséget. A szlovák értelmiség egy csoportjának 1918 október végén joguk volt ezt tenni, amikor Tu- rócszentmártonban a Magyar Királyságtól való elszakadás mellett döntöttek. Rájuk vonatkozott a nemzetek szabad önrendelkezésének wilsoni elve, a koszovói albánokra nem. Csak emlékeztetőül, az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásakor nagyjából annyi szlovák élt a mai Szlovákia területén, amennyi albán jelenleg Koszovóban. Csak a szlovákok összlakosságon belüli aránya volt jóval alacsonyabb, a lakosság alig kétharmadát tette ki 1920-ban, míg Koszovóban jelenleg a lakosság több mint 90%-a albán. Mindegy, a szlovákoknak 1918-ban joguk volt elszakadni a Magyar Királyságtól, 1939-ben Csehszlovákiától, végül 1993-ban közös megegyezéssel elválni a csehektől és szétválasztani a közös szövetségi államot, a koszovói albánoknak meg nincs erre joguk. Kész, ennyi, ez ilyen egyszerű. És természetesen nagyon konzisztens... Persze, nem ez az egyeden eset, ahol a kettős mérce érvényesül, ha történelmi párhuzamot vonunk. Az természetesen rossz volt, hogy a szlovákok nem kaptak önrendelkezésijogot, azaz nem alakíthattak ki etnikai alapú területi autonómiát a Magyar Királyságban vagy a centralizált Csehszlovákiában. Az meg szintén jó, hogy a szlovák állam nemigen akar jogot adni a területén élő magyar kisebbségnek. Paradox módon a történelmi Magyarország területén a 19. század második felében csaknem ugyanakkora volt a szlovákok aránya, mint most a magyaroké Szlovákiában. Sebaj, akkor sem jár az autonómia (amely időközben szélesen elterjedt intézménnyé vált a világon) . Es mi a szlovák diplomácia álláspontja a koszovói albánok esetében? Meg kellene elégedniük a széleskörű autonómiával Szerbiában! A skizofrénia csúcsain korántsem maradunk le újdonsült partnerük, az új orosz birodalom mögött. Ők is azt szajkózzák, hogy Koszovó, meg mondjuk Csecsen- föld nem lehet függeden, mert az veszélyes, közben meg támogatják a két szakadár grúziai terület Áb- házia és Dél-Oszétia elszakadási törekvéseit és csapatokat állomá- soztatnak ott. Csakhogy Koszovó kérdése komoly ütőkártya Oroszország kezében egy nagy világpolitikai játszma keretében, amelyet majd alkalmasint aprópénzre (vagy inkább nagy pénzre) vált. Viszont mit ér él a szlovák diplomácia azzal, hogy a legkisebb rossz (Koszovó függetlensége) helyett irreális délibábokat (tárgyalásos rendezés, az albánok nagyfokú önrendelkezése Szerbián belül) kerget? KOMMENTÁR Vissza a gyökerekhez JARÁB1K BALÁZS Tovább fokozódik a december 27-i parlamenti választások óta tartó erőszakhullám Kenyában. Noha Kofi Annan közvetítésével már folynak a tárgyalások Mwai Kibaki államfő és Radila Odinga ellenzéki vezér között és az ellenzéki Narancsos Demokrácia Mozgalomnak (ODM) többsége van a kenyai parlamentben. De akkor miért és ki öl az eddig egyik legstabilabb afrikai országban? Az immáron nyolcszáz halott megerősíteni látszik azokat az elemzőket, akik szerint a decemberi választás óta generációs lázadás van Kenyában. Valóban, immáron elsősorban fiatal nincstelenek gyilkolásznak bandákba verődve, jobb híján az eddig a felszín alatt fortyogó évszázados törzsi ellentétek alapján. Ez a „vissza a gyökerekhez” mozgalom ugyan cinikusan hangzik, de akár pontos diagnózisnak is bizonyulhat a kenyai társadalom állapotáról. A hétvégén ugyanis az eddig a legtöbb vérveszteséget elszenvedett - Kibaki elnök révén hosszú évekig kivételezett helyezetben levő - kikuyu törzs lendült akcióba, mondván, elég volt az „ellenzéki” törzsek akcióiból. Azt nem tudni, mit is akarnak a radikális fiatalok, azt viszont igen, mit nem. Azt az öreg politikai elitet, amelyet országszerte csupán a beszédes „kleptokráciának” emlegetnek. Ebbe beletartozik mind az öreg Kibaki elnök, mind az ellenzéki Odinga, hiszen mind a ketten Daniel arap Moi kenyai diktátor egykori szekértolói voltak. A decemberi választások során viszont a kenyai választók Moi három fiát és egykori kleptokráciájának más fontos elvtársát is megbuktatták. A keménykezű Moi alatt nemigen voltak etnikai konfliktusok, hiszen az ügynökök ezreit foglalkoztató titkosszolgálatok képesek voltak kezelni ezeket. A kenyai fiatalok generációs lázadása törzsi indulatokkal fűszerezve pontosan oda juttathatja Kenyát, ahonnan Moi 2002-es távozása után elindult - egy kemény diktátor kezei közé. ; FIGYELŐ Kényesek az amerikaiak Állítólag holtpontra jutottak Prága és Washington tárgyalásai a Csehországban létesítendő amerikai radarállomásról, mert a felek több fontos kérdésben nem tudtak megegyezni - állítja a cseh média diplomáciai forrásokra hivatkozva. Bár az amerikaiak szeretnék minél hamarabb tető alá hozni a két titkos megállapodást, nem kizárt, hogy a viták miatt nem lesz könnyű - jegyezte meg a Právo. ,Az amerikaiak nem akarnak lemondani arról, hogy ellenőrizhessék az embereiket, akiket egy esetleges bűncselekmény elkövetése miatt a cseh hatóságok vizsgálnának ki. Nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy állampolgáraikat más ország letartóztassa és megbüntethesse” - nyilatkozta egy cseh diplomata. Tomáš Pojar cseh külügyminiszter-helyettes megerősítette, hogy a Csehországban szolgáló amerikai katonákra a cseh törvények vonatkoznának. A novinky.cz internetes hírportál szerint az amerikai fél szeretné elérni azt is, hogy az amerikai katonák csehországi tartózkodásáról szóló egyezmény ne csak a radarállomásra, hanem más esetekre és egész Csehországra vonatkozzon. Ezt a csehek elutasítják. További neuralgikus pont, ki milyen mértékben adjon anyagi kártérítést azokért a károkért, amelyek a radarállomással kapcsolatban egy harmadik országnak keletkeznek. Amerika szerint a károk 75 százalékát Washington, 25 százalékát Prága állná. A csehek azt követelik, hogy az esetleges károkat az amerikaiak térítsék meg. A közszolgálati televízió CT24 csatornája szerint a csehek egyik kérdésben sem kívánnak engedni az amerikai követeléseknek. „A tárgyalások nagyon konkrétak és kemények. Mi következetesen képviseljük a cseh álláspontot”- jelentette ki a televízióban Martin Barták, a cseh védelmi miniszterhelyettese, (kok) Örök jelöltségre ítélve Várható volt, hogy Mihail Kasz- janovot nem engedik indulni az elnökválasztáson, s nyilván csak azért kísérletezik újra és újra, mert évek óta az a fő foglalatossága, hogy elnökjelölt - vélekedett a Vedomosztyi című moszkvai lap. Kaszjanov elnökjelölti minőségben létezik az orosz belpolitikában, így fogadják Nyugaton, csak így támogatják anyagilag azok, akik rokonszenveznek vele. Minden más tisztsége - volt miniszterelnök, egy kis mozgalom vezére, egy alakuló párt vezetője (melyet várhatóan nem jegyeznek be) és egy félig szétesett ellenzéki koalíció társelnöke- jelentéktelenebb az elnökjelöltségnél. A jelöltség nem csupán a kampány heteiben létezik: a szerepet hónapok óta alakítja, és még nagyon sokáig ő lesz a jelölt, akit az utolsó pillanatban kizártak. Számos más magas funkciót betöltő politikusra sem úgy emlékeznek, mint akik sikeresen teljesítették feladatukat, hanem mint elnökjelöltekre, noha nevük nem került a szavazólapokra. Az elnökválasztás után Washingtontól Brüsszelig hosszas viták zajlanak arról, hogy az orosz elnökválasztás szabad és tiszta volt-e, s Kaszjanov újra a figyelem középpontjába kerül a kritikusok fő érveként, az egyetlen ellenzéki jelöltként, akit nem hagytak megmérkőzni a fő esélyes Dimitrij Medvegyewel. Kaszjanov számára pedig ez sokkal jobb helyzet, mint az, ha az öt jelölt közül az utolsó előtti helyen végezne a választáson - írta a Vedomosztyi. A lap feltette a kérdést, vajon a Kremlnek is jobb-e így, s arra a következtetésre jutott: úgy látszik, kevésbé jelentősnek ítélték a Kaszjanov Jdzárása miatt Oroszország tekintélyén esett csorbát, mint annak hatását, hogy részt vesz a televíziós vitákban, (mti)
