Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-28 / 23. szám, hétfő
Mit tesz az egészségéért Németh Imre? TI III. oldal egészségünkre Tudja, milyen a szexuális egészsége? VI. oldal 2008. január 28., hétfő 6. évfolyam 4. szám I Nem a higiéniával függ össze Mit kell tudnunk az újra meg újra kiújuló hólyaghurutról? II. oldal Fiatalodjon 10 évet! Napi élelmiszeradagunk 55-60 százaléka szénhidrát legyen IV. oldal Nézze meg a nyelvét! Duzzadt, sós, „szőrös", lepedékes vagy égő? VI. oldal Már fiatal korban is kerülni kell a nagyon zajos helyeket, hogy elejét vegyük a későbbi halláskárosodásnak Nem betegség a fülzúgás (Képarchívum Általában az idősebb emberek panaszkodnak fülzúgásra (tinnitusz). Az Egyesült Államokban a lakosság 17 százalékát gyötri ez a kellemetlenség, vagyis 44 millió embert, a 65 éven felüliek 30 százalékát. DR. ĽUBICA ŠUCHOVÁ DR. MILAN PROFÁNT Szlovákiában nem készült ilyen felmérés, de a fülorvost felkereső betegek számából ítélve a helyzet hasonló lehet. Az élet folyamán sokan észlelnek különféle hangokat a fülben. Beteges állapotnak akkor lehet tekinteni, ha a hét nagy részében 10 percnél tovább tart. Az esetek döntő többségében ún. szubjektív fülzúgásról van szó, s a hiba a hallásanalizátorban vagy a központi idegrendszerben van. Ez azt jelenti, hogy ha az ember a legérzékenyebb mikrofont és rep- roduktort a fülére helyezné, az semmilyen hangot nem rögzítene. Az esetek kis részében létezik objektív tinnitusz is, amelyet mikrofonnal fel lehet fogni, de csak nagyon kivételes esetben. A megváltozott vagy károsodott erek „hangja” ez, amelyet rendszerint más ember is hallhat. Hangsúlyozni kell, hogy a tinnitusz nem betegség, hanem tünet, ami azt jelenti, hogy bizonyos betegségek kísérő tünete, de az esetek többségében oka és eredete ismeretlen. Fülzúgást okozhat a külső, a közép- és a belső fül, továbbá a hallóideg, a hallópálya, a központi idegrendszer betegsége. Okozhatja a felgyülemlett fülzsír, a középfül gyulladásos vagy daganatos betegsége, az Eustach-kürt működési zavara, érelmeszesedés, halláskárosodás, egyensúlyzavar, a Meniere- betegség, a hallóideg daganatos betegsége. Néhány gyógyszer is hozzájárulhat a fülzúgás kialakulásához. Ide tartoznak az acetilszali- cilsav tartalmú gyógyszerek, az aminoglükozid típusú antibiotikumok és az aspartam tartalmú mesterséges édesítők. Természetesen e gyógyszerek alkalmazása után sem kap mindenki fülzúgást. A nyakcsigolya zavara is előidézheti, mert az erek, amelyek vérrel látják el a belső fület, a nyak- csigolyán áthaladó erek folytatásának tekinthetők. Bár a fő okot nehéz meghatározni, mégis fontos, hogy a beteg felkeresse a szakorvost, akinek az a feladata, hogy kizárja a felsorolt betegségeket. Ha semmilyen kóros állapot nem mutatható ki, akkor a fülzúgás oka ismeretlen marad. Ebben az esetben olyan gyógymódot kell alkalmazni, amely ugyan nem szünteti meg a bajt, de legalább enyhíti. Ehhez a kezelési formához tartozik az ún. vazoaktív kezelés, amellyel a beteg infúzió vagy tabletta formájában olyan anyagokat kap, amelyek tágítják az ereket, javítják a kapillárisok és az egész szervezet - beleértve a fület is - vérellátását. Hatóanyagai között olyanok is vannak, amelyek enyhítik az allergiát, nyugtatnak, s amelyek a belső fül környékén hatnak. Ha a nyakcsigolyákban van a baj, akkor erre a területre kell összpontosítani a figyelmet. Az új módszerek közé tartozik az ún. retréning kezelés, amelyet Jast- reboff professzor dolgozott ki. Lényege a széles hangsávú háttérzaj alkalmazása. A módszer lényege abban van, hogy a szakember először kizárja a fent említett betegségeket, majd a páciens elbeszélget az orvossal a fül szerkezetéről, a zaj kialakulásának körülményeiről. Ezután kérdőívet tölt ki, amelyen 1-től 10-ig értékeli a fülzúgás erősségét, súlyosságát és azt, Elsősorban az idősek betegsége hogy mennyire nehezíti meg az életét, majd alapos fülvizsgálat következik. Az eredmények alapján ismét beszélgetés következik az orvossal a kezelés lehetőségeiről. Az esetek nagy részében a beteg állapota ezután javulni szokott. A beszélgetés célja megértetni a beteggel, hogy állapota nem annyira súlyos, hogy ne lehetne javítani rajta. Ezt követi a széles hangsávú háttérzaj generátorának próbája és beállítása. A generátort úgy állítják be, hogy tompítsa a saját fülzúgást, hogy hangja kissé gyengébb legyen, mrnt a fülzúgásé. A készülék beállításakor a betegnek mind a zajt, mint a fülzúgást kellene hallania. A háttérzajt az otthoni környezet hangjaiból állítják össze. Legjobbak a természetes zajok: a tenger zaja, az eső zaja, a madárének, ezoterikus zene. A televízió és a rádió hangja nem alkalmas erre a célra. A fő elv az, hogy soha ne legyen teljes csönd. A kezelés célja olyan állapot elérése, hogy a saját fülzúgását a beteg indiferens hangként érzékelje, amely az agynak sem veszélyt, sem pedig kellemetlenséget nem jelez, ezért nem is érzékeli. Képzeljük el, hogy hűtőszekrényt vásárolunk, amely ki- és bekapcsol, s közben pedig búg a kompresszor. Kezdetben még halljuk ezt a hangot, de hetek, hónapok múlva már nem. Pedig a hang ugyanúgy létezik. Jastreboff professzor módszerével is pontosan ezt szeretnénk elérni. A kezelés lényegét az alábbiakban foglalhatjuk össze: ♦ alapos kivizsgálás, a betegség mértékének felmérése; ♦ teljes orr-, fül- és gerinckivizsgá- lás, beleértve az audiometriai teszteket és a mágneses rezonanciát; ♦ a széles hangsávú háttérzaj beállítása. Ha megállapítják, hogy a beteg mindkét füle zúg, és a hallása is gyenge, akkor hallókészüléket kap, amely a külső zajok felerősítésével hatástalanítja a kellemetlen fülzú- gást. ♦ ellenőrző vizsgálatok fél év, egy év, másfél és két év múlva. Tapasztalataink szerint a betegeknek több mint a felénél már fél év múlva jelentős javulás áll be, némelyiknél teljesen megszűnik a fülzúgás. Fontos, hogy a beteg rendesen szedje a gyógyszereket, és a háttérzaj megfelelően legyen beállítva. Ezzel párhuzamosan más kezelési módot is lehet alkalmazni. Nem szabad elfelejteni, hogy a fülzúgás nem betegség, hanem tünet. Ha az okot nem sikerül megállítani, akkor az orvosnak olyan körülményeket kell biztosítani, hogy ne romoljon tovább a helyzet, s ne akadályozza a beteg mindennapi életét. Figyelmet kell fordítani azokra a körülményekre is, amelyek a fülzúgáshoz vezetnek. Ilyen káros körülmény az akut vagy krónikus zaj. A rövid ideg tartó fiatalkori fülzúgás még elmúlhat. Az ember fiatalon nem is tudatosítja, hogy károsodhatnak a hallósejtjei. A kor előrehaladása, valamint az ingadozó vérnyomás, az érelmeszesedés, a gerinc kóros elváltozása azt okozza, hogy a fülfolyadékban jelentősen romlik a kalcium ionjainak cseréje. A korábbi enyhe hallóideg-károsodással együtt a fülzúgás a hallás károsodását is elősegítheti. Ezért kell kerülni a nagy zajt, legyen szó vadászatról, koncertről vagy diszkóról. Jobban kell vigyázniuk a fülükre azoknak, akiknek családjában előfordult halláskárosodás. Sajnos, a fiatalok gyakran elhanyagolják az alapvető biztonsági előírásokat. Megelőzésképpen rendszeresen edzeni kell a gerinc izmait még mielőtt visszafordíthatatlan változások mennének végbe a gerinc izmaiban. Az ischémiás szívbetegségben szenvedő és ingadozó vérnyomású idős embereknek ultrahangos érvizsgálat ajánlott, s az erek esetleges kóros szűkülése esetén műtéttel kell eltávolítani a deformációt. (Bedeker zdravia) Sajnos, ők még nem gondolnak a fülzúgásra EGESZSEGM0NDAT0K ♦ A hörghurutot és a orrmellékü- reg-gyulladást tormával is lehet kezelni. Bár tovább tart, de nincs mellékhatása. ♦ Ha valami a garatot makacsul ingerli, s az ember köhécsel, felmerülhet az allergia gyanúja. Orvoshoz kell fordulni. GY0GYTURMIX Biztos, hogy ki akar égni? Főleg számítógépes munkakörökben igen elterjedt a burn-out szinróma, a kiégés tünetegyüttese. Az időkényszer, a technikai buktatók és a számítógépi környezet egésze okozta stressz felgyülemlik, és súlyos kimerültséghez vezet. A következmény: fáradtság, idegesség, alvási zavarok, gyomorpanaszok. A kiút nem utolsósorban a megelőzés: legalább ebédidőben álljunk fel az asztaltól, sétáljunk egyet, munka után és hétvégén ne sajnáljuk az időt az aktív pihenésre. Az ilyen intelmek persze nem csak a számítógépnél dolgozóknak szólnak. Előzzük meg a szemszárazságot! Kutatások igazolják: a szemszárazság kialakulásában nyolcvan százalékban a felső lipidréteg hiányossága játszik szerepet. Ez a vékony zsírréteg stabilizálja az ún. könnyréteget. Elváltozásnál a lipo- szómás szem spray nyújt segítséget, melyet a lehunyt szemekre fújunk, és az felszívódik a pillaszéleken. Helyreállítja a könnyfilm li- pidrétegét. Ezáltal csökkenti a könny párolgását, vagyis a könnyvesztést, így csökkentve a szemszárazságot. Óraközi sóhajtások Tanulni szép, jó, de nehéz is - főképp, ha a tanteremben elfogy a levegő. Télidőben, zárt ablak mellett, az áporodott, elhasznált levegőben nem csoda, ha a tanulók hamarabb elfáradnak, figyelmük és teljesítőképességük lecsökken. A megoldás egyszerű: szellőztessünk, mégpedig főképp kereszthuzattal. Az óraközi szünetekben mindig ablakot kell nyitni. A kereszthuzat 5-10 perc alatt kiviszi a rossz levegőt, s frisset ereszt be helyette, (e-é)
