Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 2. www.ujszo.com Elhunyt Sík Olga énekpedagógus Budapest. Életének 97. évében, hosszú betegség után hétfőn meghalt Sík Olga, a magyar énektanítás kimagasló személyisége. Sík Olga, Sík Sándor költő húga, verseinek megzenésítője, sok év­tizedet töltött a pályán, a budapesti Bartók Béla konzervatórium­ban és magántanárként operaénekesek tucatjait nevelte föl, köz­tük Fried Pétert, Kincses Veronikát, Kukely Júliát, Markovics Eri­kát, Pitti Katalint és Szonda Évát. Növendéke volt Presser Gábor és Sztevanovity Zorán zeneszerző-előadóművész is. Szinte élete utolsó pillanatáig tanított, az utóbbi években számos, a könnyűzenei pályán jelentős karriert befutott művészt indított el pályáján, így Zsédenyi Adriennt, Zsédát, a Cotton Club Singers énekeseit, Vince Lillát, a Padödő egyik tagját, Falusi Mariannt és a betegágyánál jelen lévő Katona Klárit. (MTI) Spanyolországban adták ki a rendező tudósításait Illusztrált Pasolini-napló /WTl-PANORÁMA Madrid. Spanyolországban ad­ták ki Pier Paolo Pasolini 1959-ben írt útinaplóját, amelyet Philippe Séclier francia fotós 42 évvel később készített fotói il­lusztrálnak. 1959 nyarán a Suc- cesso című olasz magazin olvasói nyomon követhették a lap külön- tudósítójának, Pasolininak az utazását. Az akkor még elsősor­ban íróként, nyelvészként ismert, filmes pályafutását forgatókönyv­íróként kezdő művész egy fotós kíséretében egy Fiat 1000-sel jár­ta körbe az olasz tengerpartot Ventimigliától Triesztig. A napló a második világháború utáni Itáliá- ról szól, amely a gazdasági fellen­dülés fényes napjait éli, és ezt tük­rözi a tengerpartot elárasztó em­berek hangulata is - idézte fel az El País című spanyol napüap. Az utazás során Pasolini szá­mos hírességgel is találkozott. A toszkánai Forte dei Marmihál „a kövér, lebarnult” Fiat-főnökkel, Gianni Agnellivel futott össze, aki nem volt hajlandó a fotós kamerá­ja elé állni. A Róma közeli Frege- nében Alberto Moraviával talál­kozott, akit éppen új regénye, Az unalom végső simításai közben lepett meg. Ugyanitt várt rá Fe­derico Fellini, aki az Édes életet forgatta. Kevesen tudják, hogy Fellini és Pasolini az 1950-es évek második felében gyakran dolgo­zott együtt, Pasolini volt többek között a Cabiria éjszakái és az Édes élet egyik forgatókönyvírója. A Nápolyi-öbölben fekvő Ischia szigetén egy másik nagy filmren­dezőt, Luchino Viscontit sodort Pasolini útjába a sors. A körutazás jelentősebb állomása volt még Ancona, Rimini, Velence, Trieszt, majd Lazareto, az utolsó tenger­parti nyaralóhely, ahol a napló szerint „vége van Olaszországnak és a nyárnak”. MOZIJEGY Legenda vagyok Ő mindent megtett, ami tőle telt, de az sem volt elég. Robert Neville (Will Smith), a tehetséges tudós is tagja volt annak a csa­patnak, amely megpróBálta meg­állítani az emberiség történeté­nek legveszélyesebb vírusát. Az utolsó vírust. Ő, maga sem tudja, miért immunis a fertőzésre, de rajta kívül mindenki megbetege­dett. Lehet, hogy jobb lett volna a többiekkel együtt meghalnia. Mára ő New York utolsó lakója, sőt, talán az egész világon nincs már rajta kívül ember. Igyekszik életben maradni, igyekszik meg­őrizni a józan eszét, és nem adja fel a reményt: házi készítésű rá­dióadója folyamatosan keresi esetleges sorstársait. De nincs egyedül. A járvány mutáns túlélői ott bujkálnak a homályban. Ne- ville minden mozdulatát figyelik. Váiják, mikor követ el egy hibát - mert akkor habozás nélkül el­pusztítanák az emberiség utolsó reményét. I Am Legend / Som legenda. Amerikai akciófilm, 2007. Ren­dező: Francis Lawrence. Szerep­lők: Will Smith (Neville), Alice Braga (Anna), Salli Richardson (Ginny), Willow Smith (Marley), Charlie Tahan (Ethan) (p-t) Neville (Will Smith) New York utolsó lakója (Fotó: Continental film Keresztes Attila: „A Csárdáskirálynő sikerdarabnak íródott, hihetetlen szakmai tudású emberek által" A lélektan boncolgatása érdekli __________2________________________________i_____________i___ „Reggel tíz órától éjszaka kettőig a színházban vagyok" (Dömötör Ede felvétele) Harmincnégyéves, és ren­geteget tud a színházról. Húszévesen lett a Kolozs­vári Állami Magyar Színház színésze. Vaknadályt meg a Denevért játszotta a Leán- der és Lenszirom című me­sejátékban, NemecseketA Pál utcai fiúkban, a Tanít­ványt az Az ember tragédi­ájában, Bolyongót a Kulcs­keresőkben és még sok szerepet. SZÉL JÁNOS Nyolc éve rendez. Első rende­zését, a kilencvenkilencben be­mutatott A fátyol titkait a Komá­romi Jókai Színházba is elhozta a Kolozsvári Állami Magyar Szín­ház társulata. Moliére Mizant­rópjával együtt. Keresztes Attilára Oronte szerepét osztotta Tompa Gábor rendező. Emlékezetes két előadás volt. Először erről beszél­gettünk a Komáromi Jókai Szín­ház Vasmacska Stúdiószínpadán rendezett Határon Túli Magyar Színházak Ma-Holnap? című kon­ferencia után. Keresztes Attila, a Kolozsvári Állami Magyar Szín­ház aligazgatója elmesélte, egy hónapig és két hétig tartott az a turné a Vajdaságban és tájainkon. Komáromban nagy sikert arattak. Mindenhol hihetetlen fogadta­tásban volt részünk. Azontúl, hogy találkoztunk a vajdasági meg az itteni társulatokkal és a közönséggel, kaptam egy rémítő képet arról a valóságról, amit ad­dig csak sejtettem, vagy az isme­rőseimtől meg a vendégeinktől hallottam. Azt, hogy hasonló, de nem ugyanabban a sorsban élünk mi erdélyi magyarok. Szomorúan láttam, milyen megszorítottság- ban élnek elsősorban a vajdasági­ak, de hozzánk képest a felvidéki­ek is. Annak idején, miért döntött a színház mellett? Lelkipásztornak készültem, re­formátus kollégiumban végez­tem, már fel voltam öltözve a teo­lógiai felvételihez. Bizonyára már akkor az munkált bennem, amiből most is színházat tudok csinálni. A kíváncsiság. Az emberi lélektan boncolgatása, az összefüggések keresése, legyenek azok törté­nelmi vagy lélektani összefüggé­sek, amik az életünket előre vagy hátra mozdítják. Rendezni huszonhat évesen kezdett. Ez miképp kezdődött? Mert színész szakon végzett a Babes-Bolyai Tudományegye­tem Bölcsészettudományi Ka­rának Színházművészeti Tan­székén. Elvégeztem a főiskolát, és al­kalmazásba kerültem a Kolozsvári Állami Magyar Színháznál mint színész. Tanáraim, Csíky András osztályvezető és Spolarics Andrea asszisztens felkértek, hogy legyek a második asszisztens, így drámai gyakorlatot kezdtem tanítani a fő­iskolán, ahogy ma is teszem. Ami­kor másodéves lett az osztály, úgy hozta a sors, hogy én maradtam egyedül szakmai tanár. Vizsga­ként elkészítettük Moliére A kép­zelt beteg című darabját, és ennek a fogadtatása végképp meghatá­rozta karrierem további alakulá­sát. Rengeteg díjat nyertünk az előadással, a színház felvette a műsorára, két éven keresztül ment. A következő évben rendez­tem A fátyol titkait, ami modorá­ban hasonlított A képzelt beteg­hez. így lettem posztmodem ren­dező. A fátyol titkai előadásán egy pillanat alatt furcsa színpadi vi­lágba csöppent a néző. Apró égők világítottak a bokrokon és a fákon. Megálmodta, hogy ilyen lesz? Az igazán sikerült előadása­immal, mert vannak kevésbé sike­rültek is háľ istennek, úgy va­gyok, hogy amikor megnézem a harmadik, negyedik előadást, nem tudom, mik mozgatják eze­ket a dolgokat. A fátyol titkai ese­tében az alapgondolatom az volt, hogy megfogalmazzam a szuper- giccset, ami már átbillen blődbe. Az egész darabot újrafogalmaz­tam. Egyfajta puritán cirkuszi mi­liő keletkezett. A vígjátékokban azután is megpróbáltam mindent önmaga ellen fordítani. Romeo és Júliát is rendeztem, ami mást igé­nyelt, de abban is volt humor. Apropó, Shakespeare! Leg­utóbb A windsori víg nőket ren­dezte Kolozsvárott. Az előadás­ról készült fotókat nézegetve meglepett az a színkavalkád, amit alkalmazott. Sőt, mintha egy j átékmackót is láttam volna. A játékmackó azt énekli, hogy I Love You Baby. Amikor arról gon­dolkodom, milyen lesz egy elő­adás, elsősorban a képi világát ta­lálom ki. A windsori víg nőkben egy úriemberről próbáltam be­szélni egy őrült világban. Nem­csak azért, hogy valami mást csi­náljunk, mint amit Shakespeare írt, hanem azért is, mert azt gon­dolom, hogy Sir Falstaffot - egy lovagot - végül bedarálja ez a szí­neiben, mentalitásában, erköl­csében telhetetlen világ. Öncélú­an háromszor úgy megtréfálják, hogy belehal. Eddigi, tizennégy rendezése közül melyik a legkedvesebb? Barta Lajos Szerelem című da­rabja, melyet a Csíki Játékszínben rendeztem. Csöndes és eszközte- len előadás lett. Az egyetlen olyan előadás, amelyre azt mondom, hogy sikerült végigvinnem egy gondolatot úgy, ahogy addig nem. Mert azt mindig a rendező tudja a legjobban, hogy hol téve­dett. Ugyanabban az évadban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban rendezte a Csár­dáskirálynőt. A főiskolán a harmadik év vé­gén zenés gyakorlat van, a Csár­dáskirálynőt választottam, jele­neteket és néhány dalt. Ahogy elolvastam ezt az operettet, az jutott eszembe, hogy talán ez az egyik olyan operett, amelynek nagyon erős drámai magja van, nagyon igényesen vannak megír­va a lélektani összefüggései. Hi­ányzik belőle a buborék. Talán az egyetlen operett, amely nem az operettért van, hanem valóban egy életérzésről, a háborúról, egy nagy vihar előtti félelemről szól. Nem egy buta szerelemről. Élet­halál tétje van, hogy valaki itt marad vagy elmegy, főként, ha két ember összekötöttségéről van szó. Ha egy ilyen anyagot olva­sok, egyszerűen meg kell csinál­nom. Hamarosan a Komáromi Jó­kai Színházban rendezi a Csár­dáskirálynőt. A közönség már várja. Ezt a darabot alapvetően nem művészi kényszerből írták, ha­nem a pénzért, és azt be is kaszál­ták. A Csárdáskirálynő sikerda­rabnak íródott, hihetetlen szak­mai tudású emberek által.. Sepsi- szentgyörgy és környezete két éven át zsúfolt házakban nézte, elsöprő siker volt. Ismeri a komáromi társula­tot? Kisvárdán láttam előadásokat. Amikor felkértek erre a munkára, DVD-felvételeket kaptam, további előadásokat néztem. December közepén ideutazom, és személye­sen találkozom a színészekkel. Mert egy nagyoperettnek komoly színészi igényei vannak. A Kolozsvári Állami Magyar Színháznak nemcsak rendező­je, hanem öt éve aligazgatója is. 29 évesen került ebbe a funkci­óba, ráadásul egy olyan helyen, ahol a nemzetközi hírű Tompa Gábor rendező az igazgató. A vezetői munka nem vonja el az energiáit az alkotástól? Már ott tartok, hogy valamiről le kellene mondani. Évente két- három rendezést vállalok, ehhez jönnek még a főiskolásokkal a vizsgadarabok. Reggel tíz órától éjszaka kettőig a színházban va­gyok. Egy játék- és egy dokumentumfilm a ma is élő, az 1970-es évek Harlemében uralkodó drogkereskedőkről Fekete keresztapák sikeres szereplése a vásznon MTl-HÍR Hollywood. Két új amerikai film arat sikert a fekete maffia két fősze­replője történetének megörökíté­sével. Mindkét film a ma is élő, az 1970-es évek Harlemében uralko­dó drogkereskedőről szól. Az egyik filmet Ridley Scott ren­dezte, American Gangster a címe, és Frank Lucas szerepét Denzel Wa­shington alakítja. Lucas annak ide­jén egy másik nagy afroamerikai maffiózó, Ellsworth Bumpy John­son védenceként haladt előre a pá­lyán, és a heroin királyává vált. A drogot közvetlenül Vietnamból ho­zatta az amerikai katonák csomag­jaiban. Gyengéje, mint általában minden alvilági figurának, mérhe­tetlen pénzéhsége volt, valamint üldözője, Richie Roberts, aki a le­genda szerint azzal vívta ki kollégái tiszteletét, hogy talált egymillió dollárt, és azt visszaszolgáltatta, nem volt korrumpálható, addig ül­dözte, amíg sikerült őt börtönbe juttatnia. Robertset a filmben Rus­sell Crowe alakítja. A másik alkotás dokumentumfilm. A címe: Mr. Érinthetetlen. Rendezője, Marc Le­vin egy másik drogkeresztapa, Ni­cky Bames portréját rajzolta meg benne. Bames, akivel 1977-ben a The New York Times készített inter­jút a filmmel azonos címen, Gucci- szemüvegben, mint egy rocksztár állt a kamerák elé, és azzal dicseke­dett, hogy a rendőrség nem tudja őt letartóztatni. A két „boss” utálta egymást ak­kor is, most is. Ugyanis nemcsak hogy életben vannak, de mindket­ten szabadlábon is, annak ellenére, hogy életfogytiglanra ítélték őket. Bames a filmben maga mondja el: úgy sikerült kijutnia a börtönből, hogy közeli munkatársaitól kezdve a legkisebb teijesztőig mindenkit feladott bosszúból, mivel megtud­ta, hogy azok távollétében mesés üzleteket kötnek. Lucas a tanúknak járó védelem alatt elrejtőzve élvezi vagyonát. To­lószékben ülve részt is vett a forga­táson, segített a forgatókönyv meg­írásában. Őt azért engedték szaba­don, mert tanúvallomása alapján száz korrupt rendőrt sikerült letar­tóztatni.

Next

/
Thumbnails
Contents