Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-23 / 19. szám, szerda

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 23. www.ujszo.com Palesztin rapperek a Sundance fesztiválon A Hip-hop parittya röpte MTl-PANORÁMA Park City (Utah). Akár a világ­hír felé is repítheti a DAM palesztin rapzenekart az a film, amelyet az idei Sundance független filmfesz­tiválon mutattak be. A Hip-hop pa­rittya (Slingshot hip-hop) című film, Jackie Salloum ciszjordániai származású rendezőnő alkotása az izraeli, ciszjordániai és Gázai öve­zetbeli mindennapi életet mutatja be, valamint azt, hogy miként nyer ihletet a közel-keleti hip-hop kul­túra az olyan amerikai rapperek politikai retorikájából, mint a Pub­lic Enemy, Tupac Shakur vagy Eminem. A dokumentumfilm bemutatja Mahmúd Salabi rappert, az Arape- ját női duót és a Palestine Rapperz együttest, amely bár vallja az 1948 óta változatlan palesztin álláspon­tot, mégis bizonyos fokig pozitív üzenetet közvetít a fiatalok felé azáltal, hogy az erőszak helyett a szavak haragját hirdeti. A palesztin rapperek, bár még nem vezetik az izraeli toplistákat, máris szereztek híveket a zsidó kö­zösségben is, elsősorban a baloldali érzelműek körében. így vált híressé a térségben a DAM, amelynek leg­nagyobb sikerének címe: Ki a terro­rista? Salloum először klipet akart készíteni a dalból, de aztán egy egész dokumentumfilm kerekedett ki belőle, bemutatva politizálódá­sukat a 2000 szeptemberében kez­dődött második palesztin felkelés (intifáda) révén. Természetesen ők sem egységesek: vannak, akiknek nem tetszik a rapperek nemzetközi­leg elfogadott öltözködési stílusa, mások pedig ellenzik, hogy a nők színpadra lépjenek. A Nem vénnek való vidék vezeti az jelöltlistát Ismertek az Oscar-esélyesek MT1-JELENTÉS Beverly Hills. A Nem vénnek való vidék és a Vérző arany című film vezeti nyolc-nyolc jelöléssel az Oscar-díjért versenybe szálló alkotások listáját. Az Amerikai Filmakadémia tegnap hozta nyil­vánosságra a legrangosabbnak tartott filmes elismerésért induló alkotók és produkciók névsorát. A Nem vénnek való vidék című gengszterdráma a legjobb rende­ző Oscar-díját hozhatja Ethan és Joel Coennek, a rendező testvér­párnak. Julian Schnabel, a Szka­fander és pillangó direktora azonban megszoríthatja őket, hi­szen ő vitte el idén ezzel a drámá­val a kategória Arany Glóbuszát. A további Oscar-jelölt rendezők: Jason Reitman (Juno), Tony Gil­roy (Michael Clayton) és Paul Thomas Anderson (Vérző arany). A legjobb külföldi film díjáért a Pénzhamisítók című, második vi­lágháborús osztrák produkció, az izraeli Beaufort, a lengyel rende­ző, Andrzej Wajda Katyn című történelmi drámája, a Mongol című kazah film és az orosz 12 című bírósági thriller szállhat ver­senybe. Az Amerikai Filmakadémia a legjobb színésznő díjára jelölte Cate Blanchettet az Elizabeth - Az aranykor című filmben nyújtott alakításáért, amelyért Arany Gló­busz-jelölést is kapott. A további színésznőjelöltek: Julie Christie (Egyre távolabb), Marion Cotil- lard (Piaf), Laura Linney (The Sa­vages) és Ellen Page (Juno). A legjobb színészek között sze­repel Dániel Day-Lewis, a Vérző arany sztárja, áld a filmben nyúj­tott játékáért már elnyerte az ' Arany Glóbusz-díjat is. A kategó­riában versenytársai: George Clo­oney (Michale Clayton), Johnny Depp (Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya), Viggo Mortensen (Eastern Promises) és Tommy Lee Jones (In the Valley ofElah). A Oscar-dijak 80. kiosztására február 24-én kerül sor Holly­woodban. Az Amerikai írók Cé­hének 12. hete tartó sztrájkja egyelőre bizonytalanná teszi, hogy milyen körülmények között hirdetnek majd győzteseket. A legjobb külföldi film díjáért indul a Pénzhamisítók című, második világháborús osztrák produkció. A filmet már nálunk is vetítik. Közé­pen Kari Markovics és August Diehl. (Fotó: Continentalfilm) Akik alaposan betévedtek a Málnásba Los Angeles. A hétfőn nyilvánosságra hozott nevezések nyomán Adam Sandler, Lindsay Lohan és Eddie Murphy is jó eséllyel szüre­telhet az ellen-Oscamak szánt Arany Málna-díjakból, amelyeket évente osztanak ki a legrosszabb filmeknek, alkotóiknak és színé­szeiknek. Az I Know Who Killed Me című thriller különösen sokkolta az Amerikában Razzie Awards néven emlegetett díjat odaítélő cso­portot. Az eltűnt, majd megkerült identitászavaros lány sztorija ki­lenc kategóriában gyűjtötte be a jelöléseket. Nyolc-nyolc nevezéssel a második helyre szorult a Férj és férj című homoszexuális tűzoltókomédia, valamint Eddie Murphy Norbit című vígjátéka. A dívák közül Diane Keaton (Féijhez mész, mert azt mondtam) és Jes­sica Alba (Awake), a férfi sztárok közül pedig Nicolas Cage (A szel­lemlovas), Cuba Gooding jr. (Oviapu 2.) vagy Jim Carrey (A 23-as szám) is várva várt vendéga28.Razzie-show-n. (MTI) Ma este Léván a Dve Slová Színházi Klubban lép fel Juhász R. József, Dénes Imre és Kovács István Performer szerint a világ... Szavak nélkül a Két szóban. Hárman Léván, akik úgy érzik akciózni muszáj. Per- formansz fesztivál lesz ma este hét órai kezdettel. Egy Isabelle Allende ihlette dráma nyomán kapta a Dve Slová - Két szó nevet az ép­pen két éve működő szín­házi klub, ahol zömével nonverbális akciók láthatók majd az I. Nemzetközi „Dve Slová” Minifeszten. FORGÁCS MIKLÓS A performansz mint műfaj rit­kán tűnik fel ebben a városban. A szervezők remélik, hagyományt teremtenek ezzel a rendez­vénnyel, mely a műfajok közötti át­járást mutatja be. Három előadója lesz a fesztiválnak, egy szlovákiai és két magyarországi neves akcióművész - három teljesen kü­lönböző alakmását kapják majd ennek a művészeti iránynak az ér­deklődők. Az este egyfajta beveze­tésként is értelmezhető a perfor- manszba. Három teljesen külön­böző habitusú, eltérő eszköztárú, az akcióművészethez is más-más irányból jutó alkotó „lép színpadra” a minifeszten. Juhász R. József, a legendás érsekújvári Stúdió Érté és a Tran- • sart Communication Fesztivál alapítója, a honi akcióművészet egyik motorja, nemzetközi feszti­válok rendszeres résztvevője, akinek éppen az idén jelent meg Képben vagy? című, vizuális köl­teményeit tartalmazó kötete. Roccó akciói nagyon sokfélék, de performanszainak egy erős vonu­lata egyfajta ironikus-provokatív bohóctréfákként értelmezhető, melyben lényeges az öüet, a geg, a gesztus, a jelekkel és az érte­lemmel való „eljátszadozás”, a hangvétel látszólagos parodisz- tikussága, de a témák halálos komolysága. Lévára „graMOMAnia” elne­vezésű performansz/koncert/in- stallációját hozza az egyre multi- mediálisabb, egy ideje intenzív „akusztikus” korszakát élő, nyug­hatatlan alkotó. Az akciója egy­szerre hangkiállítás és zeneszo­bor, praktikus műtárgy és bizarr praktikum, haszontalanság és ön­cél, idézet és eredetiség. A magyarországi Monorról, az akcióművészet jól titkolt főváro­sából, két performer érkezik. Ko­vács István számára a kulcsszó a természet, legyen az az emberi természet, vagy az embert körül­vevő létezők tömege. Szobraihoz, Kovács István kivetkőzik önmagából, szül és születik, a lényegig nyúz­za magát. (Zoller Viktória felvételei) Dénes Imre pünkösd kapcsán gondolkozott el olyan fogalmakról, mint szenvedés és megvilágosodás, létezés és elmúlás, test és lélek. Mindkét akció a XIX. Expanzió Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozón volt látható Aszódon. installációihoz nagy előszeretet­tel használja a papírt alapanya­gul. Ismertek szabadtéri akciói, melyekben tulajdonképpen lakó­helyévé változtatja az erdőt, a kő­bányát, a tisztást. Megmutatja, hogyan lehet manapság primitív­nek lenni, a nézők szinte voyea- urként szemlélik egy furcsa „lény” hétköznapjait, aki egy picit em­ber, egy picit állat és egy picit nö­vény, de mindenképpen él. Ko­vács szívesen használja a body art eszköztárát, akciói a teremtésmí­toszokat, a természeti népek le­gendáit idézik. Fontos motívum a vándorlás, a születés és elenyé- szés, a környezettel való egyesü­lés és az abból való kilépés, a test átváltozásai, lehetőségei és lehe­tetlenségei. Kovács István per- formansza a „Cím nélkül” nevet viseli, talán azért is, mert nem bí­zik a szavakban, s úgy érzi nem a verbalitásban rejtőzik a lényeges. De gesztusa úgy is értelmezhető, hogy ő cselekvéseivel nevezi el a létezés egyes lehetséges fejezete­it, magával az akcióval ad címet a létezés nevű folyamatos perfor­mansz önkényesen kihasított sze­leteinek. Dénes Imre festőként és installá­ciók alkotójaként is ismert, akciói­ban szinte banális, mindennapos tárgyakkal vizsgálja az anyagta­lant, próbálja megnevezni a meg- nevezhetetlent, megmérni a meg- mérhetetlent, bejárni a bejárhatat­lant. Performanszai filozofikus-on­tológiai faggatózások. Dénes szelí­den, de konokul köt bele a látszólag evidens dolgokba, mint abba, hogy vagyok, hogy rendelkezem én tu­dattal, hogy a saját életemet élem, hogy kapcsolatba kerülök mások­kal. Dénes újrarendez, újragondol, szó szerint és képletesen is átszűri magán a külső világot. Meggyőző­dése, hogy ami tiszta, nem érinthe­tetlen. Két meditativ, minimalista akciót hoz Lévára, az „Emléknyelv- tan”-t és az „Egy perc”-et. Dénes Imre lehántja a sallangot, a hét­köznapi rárakódást a létezésről, mint, mikor egy titokzatos tárgyat porol le érzékenyen az ember. Cseppet sem misztikus, de annál mélyebb átváltozásokra kerül sor: néha szinte észrevétlenek, de min­dig lényegesek. A képlékenység grafikonjait szerkesztik ezek az ak­ciók, az elmosódó határokat rajzol­ják a térbe határozottan, az elilla- nás utolsó előtti pillanatát kivárva, egy belső utazás térképét rajzolják meg a mozdulatok. Nagyon konk­rét lesz az általános, teljesen sze­mélyessé válik az univerzális. Valószínűleg mindhárom alkotó hisz abban, hogy „Az vagyok, amit megtudoktenni”. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának ítélték oda Nógrád Megye Madách Imre Díját „Korszakos változásnak lehettünk tanúi” ÚJ SZÓ-HÍR Balassagyarmat. A magyar kul­túra napja alkalmából Balassa­gyarmaton 1964 óta minden évben átadják a Nógrád Megye Önkor­mányzatának Közgyűlése által lét­rehozott Madách Imre-díjat (Nóg­rád Megye Madách Imre Díja). Eb­ben az évben Lencsés Róbert képzőművész és a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma vehette át a dí­jat. A kitüntetést a pozsonyi intéz­mény a Mikszáth és Madách szel­lemi örökségének ápolása és to­vábbadása terén kifejtett munkájá­val, valamint a két irodalmi emlék­hely, a Madách-kastély és a Mik­száth Emlékház felújításával ér­demelte ki. A díjat szombaton a ba­lassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár dísztermében Becsó Zsolt, a Közgyűlés elnöke adta át Jarábik Gabriellának, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazga­tónőjének. Dr. Kovács Anna, a Nógrád Me­gyei Múzeumi Szervezet főigazga­tó asszonya a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma létrejöttét és működését ismertető, valamint munkásságát méltató köszöntőjé­ben elmondta: ,A Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma 2003 janu­árjában vette át a szklabonyai Mik­száth Kálmán Emlékházat és a sztregovai Madách-kastélyt. (In­tézményi együttműködésünk az­óta folyamatos - a Madách Irodal­mi Napot 2003-tól közösen ren­dezzük Csesztvén és Sztregován, de közösek a Mikszáth-rendezvé- nyeink is Horpácson és Szklabo­nyán.) Mikszáth szülőfalujában, Szklabonyán nem egészen két év alatt a múzeum vezetésének és munkatársainak szakmai és szer­vező munkája eredményeként megvalósult az épület teljes külső és belső felújítása, modernizálása, sőt2005-ben Itt élte át címmel új ál­landó, korszerű Mikszáth-emlék- kiállítás átadására is sor került, amely - hétfő kivételével - naponta látogatható. 2007-ben a múzeum egyetemek magyar tanszékeinek bevonásával nemzetközi tudomá­nyos konferenciát rendezett, amelynek tárgya a Mikszáth- művek fordítása volt.” A főigazgató asszony korszakos változást említett a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma munkájá­nak eredményeivel kapcsolatban, amikor arról beszélt, hogy: „Mind­azok, akik a múlt században, a hu­szadikban is jártunk a szklabonyai múzeumban - már ha bejutottunk az épületbe -, tudjuk és felmérhet­jük mekkora eredmények szület­tek, korszakos változásnak lehet­tünk tanúi.” Az elismerést így foly­tatta: „Hasonló az élmény az al- sósztregovai Madách-kastélyban járva is. Madách Imre szülő- és lakhelyén, mely egyben a költő nyugvóhelye is, egyebek között Rigele Alajos síremlékének hely­reállításával kezdődött meg a mú­zeumi munkák sora. A Madách Imre életét bemutató kiállítás mel­lett 2003-tól Kass János illusztrá­cióit, 2004-től Zichy Mihály műveit és Nagy Zoltán metszeteit, 2005-től a Tragédia szlovák szín­padi bemutatóit ismerheti meg a kastélyba látogató.” (tébé)

Next

/
Thumbnails
Contents