Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-23 / 19. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 23. www.ujszo.com Palesztin rapperek a Sundance fesztiválon A Hip-hop parittya röpte MTl-PANORÁMA Park City (Utah). Akár a világhír felé is repítheti a DAM palesztin rapzenekart az a film, amelyet az idei Sundance független filmfesztiválon mutattak be. A Hip-hop parittya (Slingshot hip-hop) című film, Jackie Salloum ciszjordániai származású rendezőnő alkotása az izraeli, ciszjordániai és Gázai övezetbeli mindennapi életet mutatja be, valamint azt, hogy miként nyer ihletet a közel-keleti hip-hop kultúra az olyan amerikai rapperek politikai retorikájából, mint a Public Enemy, Tupac Shakur vagy Eminem. A dokumentumfilm bemutatja Mahmúd Salabi rappert, az Arape- ját női duót és a Palestine Rapperz együttest, amely bár vallja az 1948 óta változatlan palesztin álláspontot, mégis bizonyos fokig pozitív üzenetet közvetít a fiatalok felé azáltal, hogy az erőszak helyett a szavak haragját hirdeti. A palesztin rapperek, bár még nem vezetik az izraeli toplistákat, máris szereztek híveket a zsidó közösségben is, elsősorban a baloldali érzelműek körében. így vált híressé a térségben a DAM, amelynek legnagyobb sikerének címe: Ki a terrorista? Salloum először klipet akart készíteni a dalból, de aztán egy egész dokumentumfilm kerekedett ki belőle, bemutatva politizálódásukat a 2000 szeptemberében kezdődött második palesztin felkelés (intifáda) révén. Természetesen ők sem egységesek: vannak, akiknek nem tetszik a rapperek nemzetközileg elfogadott öltözködési stílusa, mások pedig ellenzik, hogy a nők színpadra lépjenek. A Nem vénnek való vidék vezeti az jelöltlistát Ismertek az Oscar-esélyesek MT1-JELENTÉS Beverly Hills. A Nem vénnek való vidék és a Vérző arany című film vezeti nyolc-nyolc jelöléssel az Oscar-díjért versenybe szálló alkotások listáját. Az Amerikai Filmakadémia tegnap hozta nyilvánosságra a legrangosabbnak tartott filmes elismerésért induló alkotók és produkciók névsorát. A Nem vénnek való vidék című gengszterdráma a legjobb rendező Oscar-díját hozhatja Ethan és Joel Coennek, a rendező testvérpárnak. Julian Schnabel, a Szkafander és pillangó direktora azonban megszoríthatja őket, hiszen ő vitte el idén ezzel a drámával a kategória Arany Glóbuszát. A további Oscar-jelölt rendezők: Jason Reitman (Juno), Tony Gilroy (Michael Clayton) és Paul Thomas Anderson (Vérző arany). A legjobb külföldi film díjáért a Pénzhamisítók című, második világháborús osztrák produkció, az izraeli Beaufort, a lengyel rendező, Andrzej Wajda Katyn című történelmi drámája, a Mongol című kazah film és az orosz 12 című bírósági thriller szállhat versenybe. Az Amerikai Filmakadémia a legjobb színésznő díjára jelölte Cate Blanchettet az Elizabeth - Az aranykor című filmben nyújtott alakításáért, amelyért Arany Glóbusz-jelölést is kapott. A további színésznőjelöltek: Julie Christie (Egyre távolabb), Marion Cotil- lard (Piaf), Laura Linney (The Savages) és Ellen Page (Juno). A legjobb színészek között szerepel Dániel Day-Lewis, a Vérző arany sztárja, áld a filmben nyújtott játékáért már elnyerte az ' Arany Glóbusz-díjat is. A kategóriában versenytársai: George Clooney (Michale Clayton), Johnny Depp (Sweeney Todd - A Fleet Street démoni borbélya), Viggo Mortensen (Eastern Promises) és Tommy Lee Jones (In the Valley ofElah). A Oscar-dijak 80. kiosztására február 24-én kerül sor Hollywoodban. Az Amerikai írók Céhének 12. hete tartó sztrájkja egyelőre bizonytalanná teszi, hogy milyen körülmények között hirdetnek majd győzteseket. A legjobb külföldi film díjáért indul a Pénzhamisítók című, második világháborús osztrák produkció. A filmet már nálunk is vetítik. Középen Kari Markovics és August Diehl. (Fotó: Continentalfilm) Akik alaposan betévedtek a Málnásba Los Angeles. A hétfőn nyilvánosságra hozott nevezések nyomán Adam Sandler, Lindsay Lohan és Eddie Murphy is jó eséllyel szüretelhet az ellen-Oscamak szánt Arany Málna-díjakból, amelyeket évente osztanak ki a legrosszabb filmeknek, alkotóiknak és színészeiknek. Az I Know Who Killed Me című thriller különösen sokkolta az Amerikában Razzie Awards néven emlegetett díjat odaítélő csoportot. Az eltűnt, majd megkerült identitászavaros lány sztorija kilenc kategóriában gyűjtötte be a jelöléseket. Nyolc-nyolc nevezéssel a második helyre szorult a Férj és férj című homoszexuális tűzoltókomédia, valamint Eddie Murphy Norbit című vígjátéka. A dívák közül Diane Keaton (Féijhez mész, mert azt mondtam) és Jessica Alba (Awake), a férfi sztárok közül pedig Nicolas Cage (A szellemlovas), Cuba Gooding jr. (Oviapu 2.) vagy Jim Carrey (A 23-as szám) is várva várt vendéga28.Razzie-show-n. (MTI) Ma este Léván a Dve Slová Színházi Klubban lép fel Juhász R. József, Dénes Imre és Kovács István Performer szerint a világ... Szavak nélkül a Két szóban. Hárman Léván, akik úgy érzik akciózni muszáj. Per- formansz fesztivál lesz ma este hét órai kezdettel. Egy Isabelle Allende ihlette dráma nyomán kapta a Dve Slová - Két szó nevet az éppen két éve működő színházi klub, ahol zömével nonverbális akciók láthatók majd az I. Nemzetközi „Dve Slová” Minifeszten. FORGÁCS MIKLÓS A performansz mint műfaj ritkán tűnik fel ebben a városban. A szervezők remélik, hagyományt teremtenek ezzel a rendezvénnyel, mely a műfajok közötti átjárást mutatja be. Három előadója lesz a fesztiválnak, egy szlovákiai és két magyarországi neves akcióművész - három teljesen különböző alakmását kapják majd ennek a művészeti iránynak az érdeklődők. Az este egyfajta bevezetésként is értelmezhető a perfor- manszba. Három teljesen különböző habitusú, eltérő eszköztárú, az akcióművészethez is más-más irányból jutó alkotó „lép színpadra” a minifeszten. Juhász R. József, a legendás érsekújvári Stúdió Érté és a Tran- • sart Communication Fesztivál alapítója, a honi akcióművészet egyik motorja, nemzetközi fesztiválok rendszeres résztvevője, akinek éppen az idén jelent meg Képben vagy? című, vizuális költeményeit tartalmazó kötete. Roccó akciói nagyon sokfélék, de performanszainak egy erős vonulata egyfajta ironikus-provokatív bohóctréfákként értelmezhető, melyben lényeges az öüet, a geg, a gesztus, a jelekkel és az értelemmel való „eljátszadozás”, a hangvétel látszólagos parodisz- tikussága, de a témák halálos komolysága. Lévára „graMOMAnia” elnevezésű performansz/koncert/in- stallációját hozza az egyre multi- mediálisabb, egy ideje intenzív „akusztikus” korszakát élő, nyughatatlan alkotó. Az akciója egyszerre hangkiállítás és zeneszobor, praktikus műtárgy és bizarr praktikum, haszontalanság és öncél, idézet és eredetiség. A magyarországi Monorról, az akcióművészet jól titkolt fővárosából, két performer érkezik. Kovács István számára a kulcsszó a természet, legyen az az emberi természet, vagy az embert körülvevő létezők tömege. Szobraihoz, Kovács István kivetkőzik önmagából, szül és születik, a lényegig nyúzza magát. (Zoller Viktória felvételei) Dénes Imre pünkösd kapcsán gondolkozott el olyan fogalmakról, mint szenvedés és megvilágosodás, létezés és elmúlás, test és lélek. Mindkét akció a XIX. Expanzió Nemzetközi Kortárs Művészeti Találkozón volt látható Aszódon. installációihoz nagy előszeretettel használja a papírt alapanyagul. Ismertek szabadtéri akciói, melyekben tulajdonképpen lakóhelyévé változtatja az erdőt, a kőbányát, a tisztást. Megmutatja, hogyan lehet manapság primitívnek lenni, a nézők szinte voyea- urként szemlélik egy furcsa „lény” hétköznapjait, aki egy picit ember, egy picit állat és egy picit növény, de mindenképpen él. Kovács szívesen használja a body art eszköztárát, akciói a teremtésmítoszokat, a természeti népek legendáit idézik. Fontos motívum a vándorlás, a születés és elenyé- szés, a környezettel való egyesülés és az abból való kilépés, a test átváltozásai, lehetőségei és lehetetlenségei. Kovács István per- formansza a „Cím nélkül” nevet viseli, talán azért is, mert nem bízik a szavakban, s úgy érzi nem a verbalitásban rejtőzik a lényeges. De gesztusa úgy is értelmezhető, hogy ő cselekvéseivel nevezi el a létezés egyes lehetséges fejezeteit, magával az akcióval ad címet a létezés nevű folyamatos performansz önkényesen kihasított szeleteinek. Dénes Imre festőként és installációk alkotójaként is ismert, akcióiban szinte banális, mindennapos tárgyakkal vizsgálja az anyagtalant, próbálja megnevezni a meg- nevezhetetlent, megmérni a meg- mérhetetlent, bejárni a bejárhatatlant. Performanszai filozofikus-ontológiai faggatózások. Dénes szelíden, de konokul köt bele a látszólag evidens dolgokba, mint abba, hogy vagyok, hogy rendelkezem én tudattal, hogy a saját életemet élem, hogy kapcsolatba kerülök másokkal. Dénes újrarendez, újragondol, szó szerint és képletesen is átszűri magán a külső világot. Meggyőződése, hogy ami tiszta, nem érinthetetlen. Két meditativ, minimalista akciót hoz Lévára, az „Emléknyelv- tan”-t és az „Egy perc”-et. Dénes Imre lehántja a sallangot, a hétköznapi rárakódást a létezésről, mint, mikor egy titokzatos tárgyat porol le érzékenyen az ember. Cseppet sem misztikus, de annál mélyebb átváltozásokra kerül sor: néha szinte észrevétlenek, de mindig lényegesek. A képlékenység grafikonjait szerkesztik ezek az akciók, az elmosódó határokat rajzolják a térbe határozottan, az elilla- nás utolsó előtti pillanatát kivárva, egy belső utazás térképét rajzolják meg a mozdulatok. Nagyon konkrét lesz az általános, teljesen személyessé válik az univerzális. Valószínűleg mindhárom alkotó hisz abban, hogy „Az vagyok, amit megtudoktenni”. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának ítélték oda Nógrád Megye Madách Imre Díját „Korszakos változásnak lehettünk tanúi” ÚJ SZÓ-HÍR Balassagyarmat. A magyar kultúra napja alkalmából Balassagyarmaton 1964 óta minden évben átadják a Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése által létrehozott Madách Imre-díjat (Nógrád Megye Madách Imre Díja). Ebben az évben Lencsés Róbert képzőművész és a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma vehette át a díjat. A kitüntetést a pozsonyi intézmény a Mikszáth és Madách szellemi örökségének ápolása és továbbadása terén kifejtett munkájával, valamint a két irodalmi emlékhely, a Madách-kastély és a Mikszáth Emlékház felújításával érdemelte ki. A díjat szombaton a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtár dísztermében Becsó Zsolt, a Közgyűlés elnöke adta át Jarábik Gabriellának, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatónőjének. Dr. Kovács Anna, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet főigazgató asszonya a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma létrejöttét és működését ismertető, valamint munkásságát méltató köszöntőjében elmondta: ,A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma 2003 januárjában vette át a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékházat és a sztregovai Madách-kastélyt. (Intézményi együttműködésünk azóta folyamatos - a Madách Irodalmi Napot 2003-tól közösen rendezzük Csesztvén és Sztregován, de közösek a Mikszáth-rendezvé- nyeink is Horpácson és Szklabonyán.) Mikszáth szülőfalujában, Szklabonyán nem egészen két év alatt a múzeum vezetésének és munkatársainak szakmai és szervező munkája eredményeként megvalósult az épület teljes külső és belső felújítása, modernizálása, sőt2005-ben Itt élte át címmel új állandó, korszerű Mikszáth-emlék- kiállítás átadására is sor került, amely - hétfő kivételével - naponta látogatható. 2007-ben a múzeum egyetemek magyar tanszékeinek bevonásával nemzetközi tudományos konferenciát rendezett, amelynek tárgya a Mikszáth- művek fordítása volt.” A főigazgató asszony korszakos változást említett a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma munkájának eredményeivel kapcsolatban, amikor arról beszélt, hogy: „Mindazok, akik a múlt században, a huszadikban is jártunk a szklabonyai múzeumban - már ha bejutottunk az épületbe -, tudjuk és felmérhetjük mekkora eredmények születtek, korszakos változásnak lehettünk tanúi.” Az elismerést így folytatta: „Hasonló az élmény az al- sósztregovai Madách-kastélyban járva is. Madách Imre szülő- és lakhelyén, mely egyben a költő nyugvóhelye is, egyebek között Rigele Alajos síremlékének helyreállításával kezdődött meg a múzeumi munkák sora. A Madách Imre életét bemutató kiállítás mellett 2003-tól Kass János illusztrációit, 2004-től Zichy Mihály műveit és Nagy Zoltán metszeteit, 2005-től a Tragédia szlovák színpadi bemutatóit ismerheti meg a kastélyba látogató.” (tébé)