Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-19 / 16. szám, szombat

24 Presszó ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 19. www.ujszo.com (Somogyi Tibor felvételei) Lámpák és világítótestek Jó néhány évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy a világítótest kifejezés úri huncutság. A lámpa az lámpa, és kész. Elég sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjek, bizony vannak lámpák és világító- testek, ez utóbbiak külön kate­góriába tartoznak. Ugyanis a lámpa az csak egy szerkentyű, amely eltünteti a sötétet a la­kásból. A világítótest viszont iparművészeti alkotás. Műhelyben ké­szül, gondosan megtervezik, még gondo­sabban elkészítik. Sebők Éva három éve kezdte a „szakmát”, egy négyszer négy órás gyorstalpaló tan­folyam elvégzése után. Rajztehetsége, fantáziája ré­vén már gyerekkorában kitűnt a képzőművészeti ne­velés órákon, de elég hosszú idő telt el, míg megtalál­ta a saját útját, azt a megnyilvánulási formát, amely­ben képzelőerejét, alkotásvágyát, kézügyességét és türelmét kamatoztatni tudja. Tiffany-lámpákat ké­szít. S ehhez nem elég, ha valaki kézügyes és fantá­ziadús, a búra megtervezéséhez, a minták lerajzolá­sához, az üveg földarabolásához és a darabok össze­illesztéséhez rengeteg türelem is kell. A munka vala­hogy úgy kezdődik, hogy elképzeli, kinek, a lakása mely helyiségébe és milyen céllal készít lámpát. Utá­na fogja a „kaptafát”, bevonja selyempapírral, erre rárajzolja a motívumokat, földarabolja az üvegtáblá­kat és a „kaptafa” csúcsára erősített „kalapkához” dolgozza fokozatosan. A módszer ugyanaz, csak az ernyők változnak, munkái közt nincs két egyforma. Szecessziós ihletésű virágok, Hundertwasser ablaka­inak részlete, a négy évszak színhangulata - mind­mind testet ölt egy-egy lámpaernyőn, készüljön bár olvasólámpára, csillárra. Ha belegondolunk, ezek a lámpák tulajdonképpen minden otthonba illenek. A modern bútorok közé épp úgy, mint a retró stílusban berendezett szobába, (end) Louis-Comfort Tiffany Louis-Comfort Tiffany (1848-1933) New York­ban született, Párizsban tanult festészetet. 1875- től dolgozott üveggel. 1880-ban a festészeti aka­démia tagja lett, miután 1879-ben üveggyárat alapított. A gyár termékeinek nagy részét ő ter­vezte. Kiváló iparművész volt, 1900-ban a világ- kiállításon nagydíjat nyert. A „Favrile Glass” a fémmel vagy fémötvözettel kombinált irizáló üveg feltalálója. A washingtoni Fehér Ház foga­dótermeinek újradíszítését bízták rá, templom­belsőket alakított ki. Színes üvegablakokat is ké­szített, a mexikóvárosi Képzőművészeti Palota üvegfüggönyei is az ő munkája (1911). Long Island-i birtokán alapítványt hozott létre fiatal művészek számára. A birtokot később eladta, hogy árából ösztöndíjat létesítsen. Az 1893-ban Chicagóban mutatta be Louis Comfort Tiffany az általa kifejlesztett és gyártott „opáleszcent” elne­vezésű üveget, amely abban különbözik a hagyo­mányos európai üvegektől, hogy bár áttetsző, „tejes” hatást kelt. J j \ •

Next

/
Thumbnails
Contents