Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-19 / 16. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 19. Vélemény És háttér 7- Képviselő úr, vegye tudomásul, hogy a nemzetiségi kérdésről alkotott véleményének a téli kiárusításon sem lenne keletje! (Peter Gossányi karikatúrája) HÉTVÉG(R)E _________. A józan ész kiűzetése FIGYELŐ Bűntelen rabok vészhelyzetben Raul Rivero és Héctor Palacios kubai ellenzéki Madridban hangsúlyozta, számos politikai fogoly és bebörtönzött újságíró helyzete drámai Kubában, többen súlyos betegek. A két kubai másként gondolkodó kijelentése egybevág Elizardo Sánchez- nek, a Kubai Emberi Jogok és Nemzeti Megbékélés Bizottsága (CCDHNR) elnökének és a szervezetnek az emberi jogok helyzetéről kiadottjelentésével. A jelentés szerint 2007 végén legkevesebb 234 politikai fogoly volt őrizetben Kubában, és nem javult az emberi jogok helyzete, amióta Fidel Castro elnök öccsének adta át a kormányrudat tavaly nyáron. K Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet szerdán Madridban közölte, hogy Kubában a 234 politikai fogoly között 2008 elején - az előző évhez hasonlóan - 24 újságíró van. Raúl Rivero újságíró és költő Madridban tartott sajtóértekezletén közölte, hogy sok fogoly súlyos beteg. A legsúlyosabb esetek között említette Normando Hernandez, Adolfo Fernandez, Jósé Luis Garcia Paneque és Ivan Hernandez Castillo újságírók nevét. A 2003 tavaszán több mint hetven másik másként gondolkodóval együtt őrizetbe vett Raúl Ri- veró, akit egészségi okokból 2004 végén helyeztek szabadlábra, Spanyolországban él. Héctor Palacios, akit szintén 2003-ban vettek őrizetbe és 2006-ban engedtek szabadon, úgy ítélte meg, sok fogoly helyzete drámai, és segítségre szorulnak. A foglyok, akik. semmilyen bűnt nem követtek el, „a halálukon vannak” - mondta, hozzátéve, hogy az ő egészsége is megsínylette a magánzárkában eltöltött háromévi rabságot, (mti) Ebben az országban bármi megtörténhet. Vladimír Mečiar szerint például bárki újságíró lehet. Bárki, akinek kezébe toll vagy mikrofon akad. Mečiar szerint valahogy meg kellene oldani ezt az óriási problémát. MOLNÁR NORBERT Mi is osztjuk Mečiar nézetét. Ebben az országban például bárki lehet politikus. Nem kell hozzá érettségi, de még jogosítvány, alkalmassági vizsga, közgazdasági és általános politikai alapképzés, társadalomismeret, IQ-teszt, erkölcsi alapfeltételek sem, szóval, semmi. Elég, ha van ambíciója, pofája (vagy vastag bőrrel, vagy bőr nélkül), könyöke, s tud elég tompákat mondani, na és megtalálja azokat az agyakat, amelyek képesek mindezt befogadni. Szóval, Mr. Mečiar, ha Ön azt javallja, legyen általános szakmai vizsga a firkászoknak, ám legyen. Rögtön a politikusok után. Aztán jöjjenek a szülők. Ha valami tényleg probléma, hát az, hogy ebben az országban bárki lehet szülő. Ahhoz, hogy autót vezessen valaki, százféle feltételnek kell megfelelnie (újabban, de csak az újakat, a frissensült vezetőket egészségügyi ismeretekből is tesztelik, igaz, még nem tudni, csak orvosok vagy egyszerű vöröskeresztes segéderők is megtehetik), de ahhoz, hogy gyereket neveljen, gyakorlatilag csak az egyszeri vágyra van szüksége. Szóval, Mr. Mečiar, sok probléma akad e kerek világban, melyeket hamarabb kellene orvosolni, mint azt, hogy kinek van véleménye, betűtudása és késztetése, hogy írjon. Na meg gondolata. Mindenesetre: kezdjük a politikusokkal a megoldást. Aztán itt a számla 15 milliárd koronáról, amit a Dôvera biztosító nyújtott be Fico kormányának. Ezt is meg kéne oldani. Noha, amikor a kormány meghozta csodálatos, szocializmussal átitatott javaslatát a tőke kiűzéséről a betegfolyosókról, sokan figyelmeztették, hogy drága lesz ez még nekünk, adófizetőknek, de Fico nagy mellénnyel kijelentette, ő áll elébe. Könnyű neki, nem a saját pénzével játszik, hanem mindannyiunkéval. És most ott áll előtte, az eredmény meg mögötte: milliárdos perek, az állami egészségbiztosító gyakorlatilag likvidálja a kiskórházakat, az egészségügy totálisan eladósodott, a béremelési ígéretek a holdban, és még sorolhatnánk hosszú flekkeken keresztül. Fico maga bi- zoriyította be: a szocialista egészségügy beteg, s hasonlóan gyógyításra szorulnak az ő elképzelései is. És bármit mond: a maffia nem az egészségbiztosítók asztala... És emlékszünk-e még arra, milyen mondattal kezdte az idei évet Robert Fico miniszterelnök? Bizony, az ő és kormánya példaképe Jánošík. Jánošík, aki a gazdagoktól elvett, és meghagyott szépen mindent magának és bandájának (egy-két fülbevalótól eltekintve). Mit tudna erről mesélni Kašický védelmi miniszter, a milliárdos hó- lapáttendereivel és milliárdos luxus takarítónőivel? Végezetül álljon itt egy mondat, amelyet sajnos nem én találtam ki, hanem Boris Farkaš színművész, aki üdvözölte Slota dél-szlovákiai kettőskereszt-állítási szándékait mondván, a kereszt két ágán legalább hat turul elfér... Főként a kormány hatalomkoncentrációja és a civil szervezetek elleni lépései rontják a demokráciaszintet Romlott, de stabil a demokráciánk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár 2006-ban enyhén romlott a demokrácia állapota Szlovákiában, az ország még mindig konszolidált demokráciával és működő piacgazdasággal rendelkezik - derül ki a Freedom House évértékelő jelentéséből. A közép- és kelet-európai államokat értékelő elemzésben országunk megelőzte Csehországot, s Magyarországgal azonos szinten helyezkedett el. A Freedom House budapesti székhelyű nemzetközi civü szervezet, a posztszovjet térség államainak demokratikus átalakulásával foglalkozik. Évente értékeli a régió 29 országát, a demokrácia különféle „megnyilvánulási formáit” a választási folyamat tisztaságától a független médián át a korrupció mértékéig. Szlovákiáról a 28 oldalas jelentést Grigorij Mesežnikov, az IVÓ társadalom- kutató intézet igazgatója, Miroslav Kollár, az IVÓ munkatársa és Michal Vašečka szociológus írta. A 2006-os évet értékelve a szerzők leszögezik, a választások utáni hatalomváltás problémamentesen zajlott, ám a felálló kormánykoalíció néhány hónapon belül 1998 óta nem tapasztalt hatalomkoncentrációra próbált meg kísérletet tenni. Negatívan értékelik a szélsőséges nacionalista SNS kormányzati szerepvállalását is, amelynek „közvetlen negatív hatása” volt a nemzetiségek közti kapcsolatok alakulására. A civil társadalom szlovákiai fejlettségi szintjét a szerzők nagyon pozitívan értékelik, de negatívumként említik a Smer-HZDS-SNS kormányzat negatív hozzáállását a civil szervezetekhez, ami ellentétes az előző két kormányzati időszak gyakorlatával. (Ezt az állítást, mivel a 2006-os esztendő értékeléséről van szó, a szerzők csak a 2%-os adófelajánlások korlátozására tett kormányzati kísérletekre alapozhatták. Néhány hete a belügyminisztérium elkészítette a civil szervezetek státusát szabályozó törvénytervezetet, amely az érintettek heves tiltakozását váltotta ki.) A média függetlenségével kapcsolatban a dokumentum nem állapít meg elmozdulást a 2005-ös évhez képest, egyetlen politikai beavatkozásként azt említi, amikor Robert Fico telefonon világosította fel a közszolgálati televízió hírigazgatóját arról, hogyan kell a médiumnak tudósítania a kormányfő külföldi útjairól. Hasonlóan változatlannak ítélik meg a szerzők az önkormányzatiság helyzetét. Ezzel szemben negatív elmozdulás tapasztalható az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc terén. Az előbbi kapcsán említik a szerzők Štefan Harabin igazságügyi miniszter beavatkozásait a bírói hatalom működésébe, amikor megfelelő indoklás nélkül váltott le több bírósági elnököt. A korrupció megfékezésében a jelenlegi kormányzat a dokumentum szerint nem tett lépéseket, s nem is deklarálta elkötelezettségét a közélet tisztaságát szolgáló program megvalósítására. A felsoroltakat figyelembe véve Szlovákia 2007-es demokráciain- dexe (mely azonban a 2006-os állapotot veszi figyelembe) 2,14, ami 18 százalékos romlást jelent az előző évi 1,96-os osztályzathoz. Ugyancsak 2,14 az értékelése Magyarországnak, így a két ország meglepően megelőzi a 2,25-ös osztályzattal értékelt Csehországot. A régió legdemokratikusabb államai Szlovénia (1,82), Észtország (1,96) és Lettország (2,07) lettek. A legkevésbé demokratikusnak Belaruszt (6.68), Oroszországot (5.86), és Koszovót (5.36) tartották a szerzők. Az osztályzatok az 1-7 skálán mozognak, az 1-es a legjobb, a 7-es a legrosszabb értékelés, (czk) Az országok demokráciamutatói* Albánia 3,82, Belarusz 6,68, Bosznia 4,04, Bulgária 2,89, Horvátország 3,75, Csehország 2,25, Észtország 1,96, Grúzia 4,68, Magyarország 2,14, Koszovó 5,36, Lettország 2,07, Litvánia 2,29, Macedónia 3,82, Montenegró 3,93, Lengyelország 2,36, Románia 3,29, Oroszország 5,86, Szerbia 3,68, Szlovákia 2,14, Szlovénia 1,82, Ukrajna 4,25. *( Osztályozás 1-től 7-tig terjedő skálán, az 1-es a legjobb, a 7-es a legrosszabb osztályzat.) Forrás: Freedom House K0MMEHTÁR Döntő év? LAKNERZOLTÁN „Előre hozta” a döntő évet a Magyar Szocialista Párt. Amagyarorszá- gikormánykoalíciónagyobbikpártjánakvezetőieddigváltig állították, hogy2009-benfordulhatakocka: akkorra mutatkozhatnak meg a reformpolitika és a takarékosság eredményei, a ma mégharagos vá- lasztókakkorváltoztathatjákmega véleményüket. Ehhezképest az egri pártelnökségi ülésen 2008-atnyilvánítottákkulcséwé. Úgy tűnik, az MSZP lehetőséget is lát a népszavazásban, nem csak kéretlen kihívást. Megkezdhetiaválasztókreformokróléskormány- rólalkotottvéleményénekmódosítását. Máravezetőise hiszik, hogy a gazdasági növekedés valamelyes gyorsulása és az államháztartási hiány radikális csökkentéseautomatikusanjavítanépszerűségükön. Aszocialistákfeladtákaztastratégiátis, amely szinte kizárólag annyit üzent: nem fontos a népszavazás, úgyse mondunkle. Ezzel semmit sem mondtak arról, miért volna előnyös a választóknak elfogadni uk a kormánypárti választ a népszavazási kérdésekre. Az MSZP Egerben körvonalazott népszavazási stratégiája saját szavazóira koncentrál, nekik igyekszik támpontokat ad ni. Megpróbálják legalább annak a reményét felvillantani, hogy pártjuk álláspontja helytálló a népszavazási ügyekben, s hogy a kormányzás még vezethet pozitív eredményre. Az MSZP célja, hogy a Fideszhez 2006nyara után érkező szavazók, főként az MSZP-t kedvelő, ám a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ellen szavazni készülő választók elbizonyta- lanodjanak,nemenjenekvoksolni.Habeválikezastratégia,aFidesz kizárólag a törzsbázisára számíthatna. így növekedne annak lehetősége, hogy nem lesz eredményes a népszavazás, sokan elmennek, de nem elegen. Az SZDSZ stratégiája nem a Fidesz-féle „igenek” számát kívánja csökkenteni, hanem a koalíció által kért „nem” szavazatokat gyarapítaná. Akormánypártokhelyesen látják, hogy a Fidesz számára egyedül elfogadható és „eladható” az eredményes és nagy különbséggel megnyert népszavazás lenne. Ha a referendum nem eredményes, vagy csak szoros vereséget szenved a kormányoldal, a Fidesz nem győz. Ez a kormányoldal célja. Ha így alakulna, a kormánypártok mondhatnák, hogy az emberek nem vonták meg tőlük a bizalmat, csak most valamivel többen támogatják az ellenzéket. Nem merülne fel, hogy le kellene mondania akormánynak. Nemcsakközjogi kötelezés nem állna fenn, hanem politikai nyomás sem volna a miniszter- elnökön, a koalíción. Gyengülne a választók benyomása, hogy az MSZP biztosan elveszti a következő választást, s hogy az SZDSZ eltűnikasüllyesztőben. Erősödne a kormányoldal önbizalma és kohéziója, biztosabbá válna Gyurcsány Ferenc pozíciója. HaaFi- desz arat sikert, akkor mindennek az ellenkezője történik. Ez azonban már spekuláció. Jelenleg annyit állíthatunk, hogy a kormánypártok reálisan felmérték a helyzetüket és a lehetőségeiket. Nem egészen három hónapjuk van arra, hogy a kitűzött célhoz közelítsenek. Arra aligha számíthatnak, hogy a Fidesz tétlenül figyeli, amint a koalíció megpróbálja ledolgozni tetemes hátrányát. JEGYZET Bulvártények GRENDEL ÁGOTA Értem én az embereket. Sőt, megértem őket. Mert az ember, természeténél fogva pletykára éhes. S hol vannak már azok az idők, amikor Juli néni, Kati néni kiült a kispadra a kapu elé, és folyt a letye, petye, lepetye. Amikor még csak az volt a téma, vajon a szomszédék Juliskáját hozzáadják-e a felvégi Jóskához, mert ezeknek palo- tányi házuk, szántójuk van, amazok vályogházban éldegélnek, napszámba járnak, s már ki is szemelték a Juliskának való vőlegényt, de az a semmirekellő lány kisírja mind a két szemét Jóskáért. Az apja agyoncsapná, az anyja pártfogolja. Ki tudja, mi lesz ebből. Később Juliskáék szántóját elvették, azaz államosították, a Jóska gyerek traktoros lett, s az ő földjükön is végighajtott, fü- työrészve, mintha a sajátja lenne, elvégre közös volt. Még később megjelentek a tévékészülékek. Attól kezdve nem kellett kint pletykálkodni, egy gombnyomás és mindenki megtudhatta, mi történik a nagyvilágban. S ahogy haladt előre az idő, úgy izgatta egyre jobban a kisembert, mi is történik a nagyemberek háza táján. Más kérdés, ki a kisember, s miért gondolja egyesekről, hogy nagyemberek. Csak mert ezek nagyembert kreáltak magukból? Sztár a politikus, sztár a szépségkirálynő, sztár mindenki, akiből a bulvár sztárt farag. És a nép reszketve veszi kezébe a bulvárhírrel teli sajtót: ki kivel, kinek mije van, abból mennyi, mikor mit csinál, honnan ered a vagyona, egy a lényeg, a vájkálás mélysége, attól csurog a nyájas olvasó nyála. Ifjú barátom cégújságot szerkeszt. Riportozik is hírességekkel. Megszervezi az interjút, a fotózás helyét, idejét. Többnyire hazai sztárokkal beszélget, őket fotóztatja. A megbeszélt helyen beülteti kocsijába a megbeszélt alanyt, elviszi a megbeszélt színhelyre, ahol már várják a fotósok, akikkel szintén megbeszéli, amit ilyenkor szokás. Amikor végeznek, visszaszállítja az alanyt, aki kiszáll, átszáll, elvi- harzik, mert bokros teendői várják. Legutóbb az átszállást kileste egy lesifotós, hatalmas objektíyjét csőre töltötte, elsütötte, aztán, mint aki jól végezte dolgát, elviharzott. Harmadnapon a legbulvárabb napilapban megjelentek a képek, alattuk a szöveg, hogy ugyebár a fiatalember nem csüpán barátja a hölgynek, randiztak, kiszálltak, beszálltak, ki tudja, milyen érzelmek fűzik őket egymáshoz. Hiteles forrásból tudom, semmilyenek. Bár a képek valódiak, a cikk szóról szóra kitalált. Csak gratulálni lehet a szerzőnek. Ilyen teljesítményre csak Juli néni és Kati néni lett volna képes, akik ugyan nem adták volna Jóskához Juliskát, de biztosan teherbe ejtetik, mielőtt férjhez megy.