Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-18 / 15. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 18. www.ujszo.com . RÖVIDEN Újra megpróbálják leváltani Ficót Pozsony. Az ellenzék tegnap benyújtotta a parlamentbe a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet elsősorban Robert Fico pozsonyi telekvásárlási ügyleteivel indokolnak. Konkrétan egy 8 áras szőlőültetvényről van szó, amelyen Fico több tíz milliót keresett, mert építkezési területté nyilvánították. A bizalmatlansági indítvány megvitatását eredetileg december 7-ére tűzték ki, ám a kormánypártok éjszakai ülést akartak, ezért az ellenzék kivonult. Robert Fico és a kormány megbuktatásához 76 szavazatra lenne szükség, az ellenzék 64 széket birtokol a parlamentben, a beadványt pedig 46 képviselő írta alá. (SITA) 15 milliárdot követel a Dôvera Pozsony. A Dôvera Egészségbiztosító holland tulajdonosa tegnap eljuttatta azt a levelet az egészségügyi minisztériumba, melyben a peren kívüli megegyezés fejében 15 milliárd korona kártérítést követel a szlovák államtól. Ez a nemzetközi bírósági eljárás első lépése, melyet az egészségbiztosítókról szóló törvény januárban életbe lépett módosítása miatt kezdeményez a biztosító tulajdonosa. A jogszabály arra kötelezi a biztosítót, hogy éves nyereségét a következő évben a gyógykezelés finanszírozására fordítsa, ami a tulajdonos szerint ellentétes a külföldi befektetések védelméről szóló nemzetközi szerződéssel. Ez csak az első per, mellyel az egészségbiztosítókról szóló törvény módosítása miatt a Fico-kormánynak szembe kell néznie, hasonló lépésre készül az Union tulajdonosa is. Nem tartják lezártnak a magán-egészségbiztosítók a nyáron indított petíciójuk ügyét sem, melyet a több-biztosítós modell és a jogos haszon védelmében indítottak. Azt állítják, a parlament nem kezelte megfelelően 160 ezer ember tiltakozását, ezért az alkotmánybírósághoz fordulnak, (lpj) Magyarországi tanulási lehetőségek Agora helyett SZaKC ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 2008. január 1-től a Szövetség a Közös Célokért (SZaKC) irodahálózat végzi a magyarországi tanulási lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást és lebonyolítást, azaz átvette az Agora irodák feladatait. A budapesti központi Agora iroda szerepét a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumi Igazgatóságának Határon Túli Magyarok Irodája veszi át: koordinálja és szakmailag irányítja az információs irodák oktatással összefüggő tevékenységét. A SZaKC tájékoztat ezután a magyarországi felsőoktatási felvételi eljárásról, a magyarországi érettségi rendszerről és jelentkezési eljárásról, a magyarországi állami és nem állami felsőoktatási intézmények kínálatáról, nyelvvizsga megszerzésének feltételeiről, kollégiumi elhelyezésről. Az érdeklődők tájékozódhatnak a SZaKC központi irodájában (Pozsony, Május 1 tér 10- 12) és a pozsony@szakc.sk e- mail címen. A magyarországi felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésről (határidő 2008. február 15.) és felvételikről a www.szakc.skwww.felvi.hu, www.oktatasihivatal.gov.hu, www.martonaron. hu oldalakon találhatók információk, (ú) A hadsereg 400 milliót költött volna évente hóeltakarításra, 14-szer többet mint tavaly Hóhányók a védelmi tárcánál Rád már nem lesz szükség, minden havat elkotrunk... Kašický és egy bernáthegyi. (Jón Krošlók felvétele) Pozsony. Furcsa beruházásra készült a védelmi minisztérium - a következő négy évben majdnem 1,5 milliárd koronát akart fordítani hóeltakarításra. A győztes cég négy évig minden évben közel 400 millió koronát kapott volna arra, hogy a kaszárnyákból és katonai repterekről eltakarítsa a havat, ám a pályázatot lefújták, miután nyilvánosságra kerültek a részletek. ÖSSZEFOGLALÓ 400 millióra tavaly még a Szlovák Útkarbantartó Vállalatnak sem volt szüksége, 210 milliót költött közel 3000 kilométernyi út megtisztítására. Pozsonyban a 2006/2007-es télen 400 kilométernyi út rendszeres eltakarítása 174 millióba került. Tavaly a František Kašický vezette védelmi minisztérium 30 millió koronát fizetett hóeltakarításért, ami tizennégyszer kevesebb, mint amennyit a következő négy év mindegyikében ilyen célra fordított volna Kašický. Ráadásul a pályázati kiírás annyira testreszabott, szigorú feltételeket tartalmazott, hogy vélhetően csak egy előre kiszemelt cég nyerhette volna meg a pályázatot. Juraj Líška egykori védelmi miniszter .hihetetlen szemtelenségről” beszél. „Ez őrülten eltúlzott ár. Egy 60 ezres város egykori polgármestereként tapasztalatból mondhatom, hogy a megrendelést alaposan túlárazták” - szögezte le. A tárca egykori alkalmazottja, aki korábban a minisztérium közbeszerzési osztályán dolgozott, neve elhallgatása mellett elmondta, ilyen drága megrendelésről még nem hallott. „Ennyi pénzért négy évig hajlandó lennék akár a fogaimmal is letörni a jégcsapokat” - nyilatkozta a Pravdának a tárca egykori alkalmazottja. Az összehasonlítás kedvéért: a szlováknál kétszer több katonát alkalmazó cseh hadsereg tavaly hóeltakarításra 131 millió koronát különített el - ennek is csak egy részét használta fel. „Mivel nem esett sok hó, körülbelül 48 millió koronát költöttünk" - mondta Jan Pejšek, a cseh védelmi tárca sajtó- osztályának munkatársa. Martin Fedor képviselő (SDKÚ) szerint a védelmi tárcának információi lehetnek arról, hogy rövidesen egy újabb jégkorszak veszi kezdetét. „Kašický így képzeli el a megtakarítást az államigazgatásban, amiről még tavaly beszélt Robert Fico kormányfő. Ahelyett, hogy spórolnának, így pazarolják az adófizetők pénzét” - mondta. Vladimír Gemela, a védelmi minisztérium szóvivője tegnap este bejelentette, a pályázatot szabály- ellenesen hirdették meg, és vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, kit mekkora felelősség terhel ezért. Szerinte nem zárható ki, hogy egyzserűen elszámolták a végösz- szeget. (dem, p) Folytatódik Simon és Záhumenský vitája az ex-államtitkár cégének adott támogatásról Két szerződés ugyanarra a dohányra ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Simon Zsolt volt földművelésügyi miniszter tegnap sajtótájékoztatón mutatta be azokat az iratokat, melyek szerint Marián Záhumenský, a szaktárca volt államtitkárának cége jogtalanul jutott dotációkhoz. Az iratok alapján Záhumenský cége, az Agrokontrakt Mikuláš és az Agrodružstvo Rišňovce között két szerződés is létezik 65 928 kiló dohány kvótájának az eladásáról. Az egyiket 2006. január 31-én írták alá, ez lett elküldve az Agrárkifizető Ügynökségnek (PPA), s ez képezte a 2006-ban igényelt támogatás jogalapját. A másik, azonos tartalmú szerződést 2005. december 30-án írták alá - ezt az iratot a volt államtitkár múlt év december 27- én nyújtotta be Rimaszombatban a járási bíróságnak, melyen személyiségijogi pert folytat Simon ellen. Ezzel akarta bizonyítani, hogy cége még jogosan kapott támogatást - a dohánytermékek támogatása ugyanis 2006-tól megszűnt. „A 2006 januárjában aláírt szerződés alapján Záhumenský cége már nem kaphatott volna pénzt, mégis kapott” - nyilatkozta lapunknak Simon. Az MKP képviselője feltételezi, hogy a vállalat a 2007-es évre is megkapta a dotációt, szintén jogtalanul. Ä 2007-es adatok még nem érhetők el az ügynökség internetes honlapján. A szerződés alapján eladott dohányra 2006-ban 4,4 millió korona dotációt fizetett ki a PPA a cégnek. A volt miniszter szerint az ügynökség valószínűleg politikai nyomásra fizette ki a Smeres képviselő vállalatának a támogatást. Simon tegnap levélben értesítette a földművelésügyi tárcát a tényekről. „Azt kérem a minisztériumtól, szerezze vissza a jogtalanul kifizetett pénzt.” Arra a kérdésre, visszadátumozták-e a szerződést és csalás történt-e, Simon kitérő választ adott., ,Nem tudom, hogy csaltak-e vagy sem, csak a nyilvánosság elé akartam tárni mindezt.” Záhumenský szerint Simon a kettejük közt folyó bírósági pert akarja befolyásolni. „Nem megszokott dolog olyan témában nyilatkozni, amelyről rövid időn belül tárgyaim fog a bíróság” - jelentette ki a Smer képviselője. „Én a 2005- ös szerződésről tudok, amely Simon minisztersége idején került a hivatalba” - mondta Záhumenský. A tárca közlése szerint megvizsgálja az ügyet, (msz, sita) VILLÁMINTERJÚ Ipolyságról Komáromba - orvoshoz Anton Kováčik, az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) vezérigazgatója: Hogyan értékeli a tárgyalásokat az egyetemi kórházakkal? Azt mondják, az állami egészségbiztosító lovon érzi magát a kormányrendeletnek köszönhetően. Korrekt tárgyalásokat folytattunk az egyetemi kórházakkal Mennyivel kapnak több pénzt idén ezek az intézmények? Négy egyetemi kórház, a pozsonyi a kassal a turócszentmártoni és a besztercebányai több mint 25%-kal a többi egyetemi kórház sebészeti osztályain végzett kezelésekért mintegy 10%-kal. A fennmaradó osztályok esetében csak a kezelések mennyiségét növeljük, körülbelül 7%-kal. Nem tartja pazarlásnak, hogy ügyfeleik többségét egyetemi kórházakban akarják kezeltetni? Ezek az intézmények sokkal többet kérnek ugyanazért a kezelésért, mint a kisebb, regionális kórházak? Miért tartja pazarlásnak, ha az Általános Egészségbiztosító ügyfeleit magas színvonalú kezelésben akarjuk részesíteni? Úgy véli, a regionális kórházakban nem biztosítható azonos színvonalú ellátás? Az egyetemi és a regionális kórházakban biztosított kezelések színvonala az orvosok és nővérek hozzáállásától függ, minden kórházban lehetnek kiváló orvosok. Nem akarom megkérdőjelezni az egyes kórházak színvonalát. De úgy vélem, a jelenlegi feszültséget a bérkövetelések okozzák, ehhez kell több pénz az egyes kórházaknak. Ha nem kezdjük el a kórházak ösz- szevonását, és ezekbe nem tudunk több pénzt juttatni, akkor nem kerülhet sor béremelésre sem. Információink szerint az ipolysági kórházban egyáltalán nem rendelnek fekvőbeteg kezelést. Hová mehetnek azok, akiket ott kezeltek, vagy az van hozzájuk a legközelebb? Őket a lévai és a komáromi kórház veszi át, ebben nem látok problémát. Viszont a komáromi kórházban sem növelik a tavalyihoz képest a kezelések mennyiségét, hogyan fognak ott ellátni több beteget, ha nem lesz rá anyagi keret? Időben megoldjuk ezeket a problémákat a komáromi és a lévai kórházzal. Lépéseiket egyeztették az egészségügyi minisztériummal? Az Általános Egészségbiztosító 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársaság, a tulajdonosi jogokat az egészségügyi minisztérium, az egészségügyi miniszter gyakorolja, és mindenről tájékoztattuk. Nem tart attól, hogy intézkedéseik nyomán az Általános Egészségbiztosító elveszíti ügyfelei egy részét? A média miatt valószínűleg csökkenni fog ügyfeleink száma. Főleg akkor, ha folytatódnak az olyan támadások, hogy egymillió ügyfelünknek okozunk problémákat, miközben a számok azt mutatják, hogy 2007-ben ezekben a kórházaknak mindössze 200 befejezett kezelést fizettünk ki. Nincs ok pánikkeltésre azért, mert nem akarunk szerződést kötni néhány intézménnyel. Mit fognak akkor tenni, ha harminc kórháznak nem adunk szerződési ajánlatot, (lpj) " VILLÁMINTERJÚ Mentőövet dobnak a magánbiztosítók? Igor Dorčák, az Egészségbiztosítók Szövetségének elnöke: Valóban megszűnnek egyes kórházak amiatt, mert az Általános Egészségbiztosító nem köt velük szerződést? Úgy gondolom, igen. Példaként említhetem a kvetnicai szanatóriumot, melyben a betegek 70 százaléka az Általános Egészségbiztosító ügyfele, ebben az esetben nem sok reményt látok a túlélésre. Ennek az intézménynek az is nehezíti a helyzetét, hogy olyan szakkezelést nyújt, mely a tervezett kezelésnek számít, vagyis ezt nem köteles a biztosító szerződés nélkül kifizetni. Előfordulhat, hogy egyes kórházakat a magánbiztosítók mentenek meg azzal, hogy több kezelést rendelnek tőlük? Elképzelhető, de csak akkor, ha látjuk ennek értelmét, ha például olyan intézményről régióról lesz szó, ahol sok a biztosítottunk. Ha a kórházra szükségünk van, akkor finanszírozni fogjuk működését. Kérdés azonban, hogy az általunk biztosított többletbevétel valóban segít-e. Nem akarjuk mesterségesen életben tartani azokat a kórházakat, melyekben esetleg a nagyobb megrendelés is csak a bérekre lesz elég, és a gyógykezelés feltételeinek javítására nem lesz lehetőség, vagy például gyógyszerekre sem fog jutni. Elképzelhető, hogy a kulcsfontosságú kórházak esetében több biztosító összefog az intézmény megmentése érdekében. A jelenlegi információk alapján úgy tűnik, mintegy 60 kórház kevesebb beteget kezelhet, néhány meg is szűnhet, csak a rendeletben szereplő intézmények kapacitása biztosított vagy fejleszthető. Elég lesz ez az összes beteg kezelésére? Nehéz ezt megmondani. Meg kell különböztetni a magas színvonalon elvégzett, tervezett beavatkozásokat, melyekért a beteg hajlandó elutazni akár az ország másik végébe is, ebben nem látok problémát. De az akut esetekkel már baj lehet, hiszen betegen kellene utaztatni a pácienst nem kis távolságra, ha a kezelések többségét az egyetemi kórházak fogják végezni. Az az elképzelés, hogy a kezelések többségét az egyetemi kórházak végezzék, anyagüag is megterhelő, elég ha csak az utazási költségeket vesszük. Megterhelő azonban a biztosítók számára is, hiszen az egyetemi kórházban még az egyszerűbb esetekben is ugyanaz a kezelés többe kerül mint a kiskórházakban. Ha megszüntetjük a kiskórháza- kat, és mindent az egyetemiekben akarunk kezelni, azzal azt érjük el hogy a gyógykezelés kevésbé lesz elérhető, és hatalmas mértékben nőnek a biztosítók költségei. Az egyetemi kórházak a minimális hálózatról szóló kormányrendeletnek köszönhetően magabiztosak, a biztosítók kötelesek velük szerződést kötni. Úgy érzi, hogy visszaélnek ezzel a helyzetükkel? A törvény kimondja, hogy az egyetemi kórházakkal mindenképpen szerződést kell kötnünk. Ha ezt nem tennénk meg akkor megsértenénk a rendeletet, és az Egészség- ügyi Felügyeleti Hivatal eljárást indíthatna. Az egyetemi kórházak tehát érvelhetnek azzal a tárgyalásokon, hogy ha nem kapunk eny- nyit meg ennyit, akkor nem írjuk alá a szerződést, és ezzel önök megsértik a törvényt? Igen, ez is megtörténhet, de nem is kell ezt ilyen egyenesen kimondaniuk. Ez érzékeny téma, de figyelmeztetnek például hogy ha nem írják alá a szerződést, akkor nem teljesítjük a minimális hálózatról szóló rendelet előírásait. (lpj)
