Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-17 / 14. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 17. Külföld 9 Nemzeti gyász és általános sztrájk a palesztin területeken a keddi izraeli katonai csapások miatt, amelyek tegnap is folytatódtak Politikai válság Izraelben ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Háromnapos gyászt hirdetett a palesztin terüle­teken a Szalám Fajjád vezette pa­lesztin kormány, miután izraeli ka­tonák keddi gázai rajtaütéseik so­rán sok palesztint megöltek. Az is­kolák kivételével egy napig zárva tartanak a közintézmények is, til­takozásul az „izraeli agresszió” el­len. Az izraeli hadsereg palesztin rakétakilövő osztagok elleni rajta­ütésében 19 palesztin, köztük a Hamász fegyveres szárnyának 13 tagj a vesztette életét. Izraeli katonák tegnapra virra­dóra megölték Dzsenín közelében az Iszlám Dzsihád szélsőséges pa­lesztin szervezet ciszjordániai ka­tonai vezetőjét. A 40 éves Valid Obejdit, akit Izraelben évek óta köröztek, tűzharcban lőtték le. Iz­raeli légitámadásban meghalt tegnap a Gázai övezetben három palesztin civil. Az izraeli harci gép nyilván elvétette a célt. Eközben a palesztin egység ritka jeleként ál­talános sztrájk kezdődött mind az övezetben, mind Ciszjordániában. Kilép az izraeli kormányból Avigdor Liberman ultranacionalis­ta politikus, a stratégiai ügyek mi­nisztere, tiltakozásul a paleszti­nokkal való tárgyalások miatt. Li­berman - akinek pártja, az Iszrael. Beiteinu 11 képviselővel van jelen a 120 fős parlamentben-korábban is közölte: „ha a palesztinokkal fenn­álló konfliktus kulcskérdéseiről lesznek tárgyalások, akkor azok­ban mi nem veszünk részt. Végze­tes hiba a területet a békéért elv alapján tárgyalni.” A kormánypár­toknak még így is 67 képviselőjük lesz a törvényhozásban. (MTI, s, ú) Az első képen Avigdor Liberman izraeli miniszter. A másodikon az Iszlám Dzsihád megölt vezetője. (Reuters- és SITA/AP-felvétel) Szerbiában az érzelmek viharára lehet számítani Koszovó nem állítható meg ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/New York. Koszovó ügyében már alig van esély arra, hogy tárgyalásos úton mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak. Ezt tegnap jelentette ki Janez Jansa, az EU soros elnöksé­gét betöltő Szlovénia miniszterel­nöke az Európai Parlament plená­ris ülésén. Egyébként az ENSZ BT-ben is tegnapra tervezték Joachim Rüc- kemek, a koszovói ENSZ-közigaz- gatás vezetőjének a meghallgatá­sát. Előre bejelentették, hogy a BT- ülésen felszólal Borisz Tadics szerb elnök is. A BT legutóbb de­cember 19-én tárgyalt a függetle­nedni akaró szerb tartományról, s tagjai nem tudtak egyetértésre jutni Koszovó jövőjét illetően. Jansa az EP-ben úgy fogalma­zott, „Koszovó ügye jelenleg az egyik legnagyobb kihívás, amely- lyel az EU-nak szembe kell néz­nie”. Szerinte az unió „európai távlatok” keretében törekszik megoldásra, és szándékában áll, hogy nem katonai jellegű missziót küldjön Koszovóba, a „fenntartha­tó megoldás” biztosítása érdeké­ben. Hangsúlyozta, Koszovó nem elszigetelt terület, hanem a Nyu­gat-Balkán része, amely pedig az EU tószomszédságának számít. Valószínűsítette: Szerbiában rövid távon turbulenciára, az érzelmek felkavarodására lehet számítani, de fontos, hogy Szerbia is értse: jö­vője az európai integrációban van. Jansa gondosan kerülte, hogy né­ven nevezze a szerbek várható ér­zelmi felkavarodásának okát, Ko­szovó függetlenségének küszö­bönálló kinyilvánítását. Szombaton azonban a szlovén főváros melletti Brdóban tanács­kozásra ül össze a német, a francia, a brit és az olasz külügyminiszter, továbbá Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselő­je, valamint Olli Rehn, az unió bő­vítési biztosa. Uniós körökben úgy hírlik, hogy e négy ország - az USA-val együtt - az elsők között ismerné el Koszovói, ha a ma még nemzetközi jogi értelemben Szer­biához tartozó tartomány kikiál­taná függetlenségét. (MTI, ú) Az új hágai főügyész megnevezte prioritásait Mladicsék elfogása a fő cél AATl-HÍR Hága. A még körözött négy vád­lott kézre kerítését nevezte legfőbb prioritásának tegnap a volt Jugo­szlávia területén elkövetett hábo­rús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék új főügyésze. Serge Brammertz ugyanakkor azt is meg­erősítette, Hágában egyelőre nem készül új jelentés arról, milyen Belgrád együttműködése az ENSZ- testülettel. Brammertz közlemé­nyében értésre adta, Radovan Ka- radzsics, Ratko Mladics, Goran Ha- dzsics és Sztojan Zupjlanin őrizetbe vételéhez kulcsfontosságú a volt jugoszláv államok együttműködé­se Hágával. A törvényszék mandá­tuma elvüeg az évtized végén lejár. Törékenynek, de szellemileg élénknek tűnt a nyilvánosság elől visszavo­nult Fidel Castro kubai vezető a most közzäett legújabb fotókon. Ezeket abból az alkalomból hozták nyilvánosságra, hogy a műtét után lábado­zó Castro Havannában megbeszélést folytatott Luiz Inácio Lula da Silva (balra) brazil államfővel. Hónapok óta először adtak közre felvételeket Castróról, aki ezúttal is melegítőt és teniszcipőt viselt. (Reuters-felvétel) Nagy-Britannia nagyobb fenyegetést jelent, mint Afganisztán, Irán vagy lrak Európa a nagy kockázat? London. Ma már valószí­nűleg Európa jelenti az egyik legnagyobb kockáza­tot az Egyesült Államok biz­tonságára nézve. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tegnap mondta a BBC-nek az amerikai belbiztonsági minisz­ter, aki szigorításokat helyezett ki­látásba az Európából Amerikába utazók ellenőrzésében. Michael Chertoff szerint a terroristák cél­pontnak, de egyre gyakrabban tá­madások kiindulópontjának is te­kintik Európát. Különösen aggasz­tónak nevezte, hogy emelkedik Európában a „hazai neveltetésű”, vagyis az európai országokban született terroristák száma. Az USA-nak ezért fokoznia kell azon beutazók biztonsági ellenőrzését, akik a nem vízumkötelezett EU- tagállamokból - köztük Nagy-Bri- tanniából - érkeznek Amerikába. Nem részletezte a tervezett szigo­rítások mibenlétét, de kijelentette: az USA biztonsági helyzete a már eddig életbe léptetett ellenőrzési rendszerek - például a belépők ujj­lenyomatának kötelező rögzítése - révén is nagyon sokat javult az el­múlt években. A brit sajtó már korábban közölt nem hivatalos értesüléseket arról, hogy amerikai kormánykörökben - főleg a brit állampolgárságú isz­lám szélsőségesek által 2005júliu­sában elkövetett londoni merény­letek óta - a brit vízummentessé­get különösen aggályosnak tekin­tik. Állítólag Washingtonban fel­vetődött a brit állampolgárok ví­zumkötelezettségének visszaállí­tása is, bár ezt hivatalosan egyik országban sem erősítették meg. Je­lenleg évente 6,5 millió brit utazik az USA-ba, zömük turistaként, és ha tartózkodásuk nem haladja meg a 90 napot, beutazásukhoz nincs szükségük vízumra. Több korábbi brit sajtójelentés szerint azonban sok amerikai kormányza­ti és törvényhozási illetékes úgy véli: Nagy-Britannia most már na­gyobb biztonsági kockázatot jelent Amerika számára, mint Afganisz­tán, Irán vagy Irak. (MTI, ú) Ebben az államban mérik a legnagyobb, 7,4 százalékos munkanélküliséget. Mitt Romney győzött Michiganben ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Mitt Romney biztos előnnyel nyerte meg az amerikai Republikánus Párt el­nökjelöltségre pályázó politikusai közül a Michigan szövetségi ál­lamban kedden tartott előválasz­tást. A volt massachusettsi kor­mányzó, milliomos üzletember a voksok 39 százalékát szerezte meg. Legnagyobb vetélytársa, a New Hampshire-i előválasztás után az élre ugrott John McCain arizonai szenátor, a vietnami há­ború veteránja 30 százalékos eredményt ért el. A baptista lel­készből politikussá lett Mike Huc- kabee volt arkansasi kormányzó, aki a vallásos konzervatívok köré­ben népszerű, 16 százalékot ka­pott. Ismét csalódást keltett a nagy államokra koncentráló Rudy Giuliani volt New York-i polgár- mester (3 százalék), akit Raun Paul, a szövetségi kongresszus te­xasi képviselője (6 százalék) és Fred Thompson volt színész, ten­nessee-i kormányzó (4 százalék) is megelőzött. Romney-nak nagy szüksége volt a michigani győze­lemre ahhoz, hogy a következő fordulókban, így a február 5-i megakedden is - egyszerre 22 ál­lamban döntenek az elnökjelöl­tekről - versenyben maradjon. A demokrata előválasztáson Michiganben Hillary Clinton a le­adott szavazatok 55 százalékát szerezte meg. Nem volt ellenfele. Barack Obama és Edwards nem kampányolt és nem is indult, mi­vel a pártszabályok megsértése miatt az állam nem küldhet dele­gáltakat a nyári jelöltállító kon­1. ...j__________£___iIIÉÍl.1L_ Mitt Romney (SITA/AP vencióra. Az eredmény azért ér­dekes, mert a demokrata válasz­tók 45 százaléka Clinton ellené­ben voksolt. (MTI, ú) Eltemették a faji kérdést Washington. Hillary Clinton és Barack Obama egy kedd esti tévé­vitában egyetértésre jutott: eltemetik azt az indulatos vitát, amely az utóbbi napokban fellángolt közöttük a faji különbözőség kérdé­sében. Elemzők szerint mindketten gyorsan rájöttek, hogy az el­mérgesedő vita egyiküknek sem kedvezne hosszú távon az elnök- választási versenyben. (m) Tovább mélyül a Litvinyenko-ügy miatt kipattant diplomáciai válság Zaklatják a briteket az orosz hatóságok MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Rendkívül súlyos jelen­tések érkeznek Londonba arról, hogy az orosz hatóságok megfé­lemlítik és zaklatják a British Coun­cil oroszországi irodáinak alkalma­zottait, ami teljesen elfogadhatat­lan. Ezt tegnap mondta a brit kül­ügyminiszter, aki alig burkolt uta­lást tett a brit-orosz kulturális kap­csolatok esetleges befagyasztásá­ra. David Miliband közölte: tegnap bekérették az ügyben a brit kül­ügyminisztériumba Oroszország londoni nagykövetét. Az orosz kormány még a múlt hónapban, január 1-jei hatállyal el­rendelte a brit kulturális szervezet Moszkván kívüli oroszországi iro­dáinak bezárását, ám azok az új év­ben is kinyitottak. Az irodák bezá­rásáról szóló utasítást Moszkva kü­lönböző adó- és jogi rendellenessé­gekkel indokolta, valamint azzal, hogy a British Council több irodája a nemzetközi egyezményekkel el­lentétes módon a helyi brit konzu­látusok épületében működik. Lon­doni vélemények szerint azonban a lépés a Litvinyenko-ügy nyomán kipattant kétoldalú diplomáciai válságrésze. RÖVIDEN Antall József nevét viseli Brüsszel. Jóváhagyta az EP elnöksége azt a korábbi javaslatot, hogy a rendszer- váltás utáni első magyar mi­niszterelnök nevét viselje az Európai Parlament egyik új, brüsszeli épületszámya. A másik, az előbbivel szimmet­rikus szárnyat Willy Brandt- ról nevezik el. (MTI) Berlin ellenzi a csúcstalálkozót Berlin. A német kormány a leghatározottabban ellenzi az euróövezethez tartozó or­szágok Párizs által javasolt csúcstalálkozóját. Kormány­források szerint Berlin azért aggódik, hogy a tervezett ta­lálkozó megvalósulása sza­kadást okozhat az Európai Unióban, amit mindenképp el kell kerülni. A németek remélik, hogy a francia kor­mány ejteni fogja a tervet. A Handelsblatt szerint Jean- Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróöve­zethez tartozó országok cso­portjának elnöke is ellenzi a csúcstalálkozót. (MTI) Gesztus a cseh cégeknek Prága. Várhatóan június végéig tető alá kerül az a szerződés, amely lehetővé teszi, hogy cseh cégek is be­kapcsolódhassanak az ame­rikai rakétavédelmi pajzs ki­építésébe. Ezt tegnap jelen­tette be Karel Schwarzen­berg külügyminiszter Prágá­ban, egy cseh-amerikai fó­rum megnyitásán. A szerző­dés azt is lehetővé tenné, hogy a cseh cégek együtt­működjenek amerikai part­nereikkel technológiai té­ren, ületve egyszerűbb felté­telek mellett pályázzanak az amerikai hadsereg megren­deléseire. (-kés) Varsó megtalálja számítását Washington. Bogdan Klich lengyel védelmi minisz­ter az amerikai fővárosban bizakodó hangnemben nyi­latkozott arról, hogy Wa­shington és Varsó egyezségre tud jutni a Lengyelországba telepítendő elfogórakéták ügyében. Klich kijelentette: az USA hajlandó arról a vé­delmi ellentételezésről egyeztetni, amelyet Lengyel- ország kér a rakétapajzs tele­pítéséért cserébe. (MTI) Bajban az olasz kormány Róma. Lemondott teg­nap Clemente Mastella olasz igazságügy-miniszter. Korrupció vádjával eljárást indítottak felesége ellen, el­rendelték az asszony házi őrizetben tartását, és emiatt ő - mint mondta - nem akarja politikai válságba sodorni a kormányt. Mastel­la a kis kereszténydemokra­ta párt elnöke. Lemondása miatt a Romano Prodi ve­zette balközép kabinet el­veszti a párt támogatását, és ezzel a többségét is a szenátusban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents