Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-16 / 13. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 16. www.ujszo.com A Bodrogközben Szlovákia és Ukrajna között néhány éven belül új határátkelő nyílhat A két ország elnöke már megállapodott egymással Ágcsernyő/Tiszasalamon. A kelet-szlovákiai térség gazdasági életére az elkö­vetkező időszakban rendkí­vül kedvező hatást gyako­rolna, ha a Bodrogközben megvalósulna az utóbbi évek egyik legjelentősebb tervezett beruházása - azaz Szlovákia és Ukrajna között megnyílna a közúti teher- és személyforgalom foga­dására is alkalmas új határ­átkelő állomás. LECZO ZOLTÁN Arról, hogy a Királyhelmectől alig 10 kilométerre található Ág- csernyő (Čierna) és a kárpátaljai Tiszasalamon (Solomonovo) kö­zött 2011 végig új átkelő épül, Ivan Gašparovič szlovák és Viktor Juscsenko ukrán államelnök 2007 októberében írt alá megállapodást, s a tervezetet már a szlovák kor­mány is jóváhagyta. A két szomszé­dos ország mintegy 97 kilométeres határszakaszán jelenleg mindössze két ponton - Ubljánál és Felsőné­metinél - lehet az Európai Unió és a Schengenen kívüli övezet között személygépkocsival, teherautóval és kamionnal közlekedni. Ha meg­épülne Szlovákia harmadik ilyen jellegű átkelője, az vélhetően nem­csak a két határ menti községben élők mindennapjaira volna nagy hatással, hanem az egész régió ke­reskedelmét és gazdasági fejlődését is kedvezően befolyásolná. Jámbor László, Ágcsemyő polgármestere lapunknak elmondta, az itteni átke­lő építésének terve az elmúlt 10-15 évben többször napirendre került, ám a beruházás megvalósítása ér­dekében eddig nem sok konkrét in­tézkedés történt. Néhány évvel ez­előtt az állami szervek mintegy 15- 20 hektáros területet vásároltak meg a községtől, hogy azon épüljön fel a majdani átkelő. 2005-ben arról érkeztek hírek, hogy az itteni beru­házás megvalósítására a Dzurinda- kormány több mint 130 millió koro­nát fordítana. A falu első embere el­árulta, eddig az új szolvák-ukrán határátkelő kialakításának tervéről semmiféle hivatalos értesítést sem kapott. A négyszázhetvenöt lélekszámú Ágcsernyő lakosainak többsége - a polgármester elmondása szerint - támogatja a határátkelő megépíté­sének tervét. A településen sok az állástalan, a legtöbb embert (hu- szonötöt-harmincat) a községi hi­vatal foglalkoztatja, a helyi alapis­kola az alacsony diáklétszám miatt évről évre a megmaradásért küzd, és az óvoda épületét is tatarozni kellene. Az átkelővel kapcsolatos elképzelések megvalósításához azonban több, eddig tisztázatlan kérdést is meg kell oldani. A határ menti földek egy része községi tu­lajdonban van. Ezeknek és a ma­gánkézben lévő, valamint az úrbé­ri társaságok által birtokolt parcel­lák felvásárlásának részleteiről mi­nél előbb tárgyalni kellene a po­tenciális vevőkkel. Ahhoz, hogy később zavartalanul működhessen a határátkelő, nemcsak Ágcsemyő és Tiszasalamon között szükséges utat építeni. A helyiek értelemsze­rűen nem szeretnék, ha a kamion- és személygépkocsi-forgalom a község útjain haladna keresztül, Tervekből eddig sem volt hiány A Bodrogköz és az Ung-vidék gazdasági életének fellendítésére az elmúlt években különböző, helyenként hajmeresztőnek tűnő ter­vek születtek. Volt, aki repülőteret akart építeni Kis- és Nagykövesd között, volt, aki kikötőt szándékozott nyitni a Bodrog folyón. Mások perlitet bányásztak volna a Tokaj-hegyaljai borvidék tőszomszédsá­gában, s ezt a területet egyesek még arra is alkalmasnak vélték, hogy itt épüljön meg az ország legnagyobb széntüzelésű hőerőmű­ve. Ä tervezőasztalon (sem) létező ipari parkokkal pedig mostanra már nemcsak Tiszát, Bodrogot és Latorcát, hanem talán már Dunát is lehetne rekeszteni az ország keleti régióiban, ha a folyó, kilépve medréből, időközben errefelé vette volna az irányt. Tény azonban, hogy ezekből az elképzelésekből - szerencsére vagy sajnos - eddig semmi sem valósult meg. (leczo) „Az átkelő megépítésének tervét támogatjuk, de néhány kérdés­ben még meg kell állapodnunk a beruházókkal“ - mondja Jámbor László polgármester ám a probléma megoldását nem az jelenti, hogy a megnövekedett for­galmat a már most is katasztrofális állapotban lévő környező utak va­lamelyikére terelik át. Ezt a kér­dést csak egy komplex, az egész ré­gió közlekedését érintő, átfogó ter­vezet kidolgozásával és megvalósí­tásával lehet majd kezelni. Jámbor László szerint ugyanilyen fontos, hogy az állami szervek a határát­kelő majdani megnyitása után is garantálni tudják a környéken élők biztonságát, a cigaretta- és ember- csempészet ugyanis ezen a tájon nemcsak az újságok rendőrségi ro­vatából ismert fogalmak. Ágcser­nyő polgármestere az átkelő építé­sével kapcsolatban nemrégiben te­lefonon kért tájékoztatást ukrajnai kollégájától, ám erről a tiszasala- moni községi hivatalban sem tud­tak részleteket elárulni. A szom­szédos falvak vezetői megállapod­tak, hogy az ügyről hamarosan személyesen is tárgyalnak majd. Az Ungvártól 27 kilométerre fekvő Tiszasalamonnak ezernégy­száz lakosa van, ebből csaknem ezer magyar nemzetiségű. A köz­ség határában létesített Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezetbe az utóbbi években több külföldi válla­lat települt, így míg a térség többi településén gondot jelent az elhe­lyezkedés, itt szinte teljes a foglal­koztatottság. A kárpátaljai város közelségéről ez az ágcsernyői utcanévtábla is sokat elárul Az nehezen elképzelhető, hogy ezen az úton nemzetközi teherforgalom haladjon keresztül A Kis- és Nagyszelmenc közötti átkelő megépítésére sokáig vártak a helyiek, aztán egy szép napon mégis csak megjelentek a munkagépek a határon (Szabó Bernadett felvételei) A szlovák-ukrán határ megfelelő őrizete a régió lakosainak közös érdeke SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Korpás Árpád és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-maÚ: korpas.arpad@centrum.sk

Next

/
Thumbnails
Contents