Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-16 / 13. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 16. Szülőföldünk 25 A kálvária felújításának kezdeményezője egy lévai polgári társulás, a Patrimonium Servandi, melynek neve annyit tesz: az örökség gondozói Az ősök lerombolták, az utódok újjáépítik Léva. A város polgárai hordták szét a Kálvária­templomot és a kiskápol­nákat a második világhá­ború utáni két évtizedben, s most a város polgárai kezdeményezték a szakrá­lis műemlék helyreállítá­sát is. FORGÁCS MIKLÓS rint eltűntek a dombról, hiszen kellett az építőeanyag a város új­jáépítéséhez, s aztán már senki nem látta értelmét a romok újjá­építésének. Katarína Holbová néprajzkuta­tó, a Barsi Múzeum nyugdíjas munkatársa elmondta, a fal- és padlómaradványok szinte látha­tatlanok voltak, hiszen azokat tel­jesen eltakarta a rárakódott föld és a burjánzó gaz. Csak kevesen tudták, tudatosították, hogy a táv­közlési torony lábánál a volt kegy­templom kövei rejtőznek. A szakrális hely kialakítása ele- fánti Jakiin Miklós bárónak, lévai várkapitánynak köszönhető, hi­szen ő hagyományozott 1702-ben kelt végrendeletében 700 aranyat e célra. így épülhetett meg a Szent Kereszt-kápolna, melyet 1827-ben bővítettek kegytemplommá, s ké­sőbb is több átépítésén esett ke­resztül. A zarándokhely fenntartá­sára Bars megye szőlészegylete 400 arany értékben alapot hozott létre. Katarína Holbová hangsúlyoz­ta, itt volna az ideje egy alapos le­véltári kutatásnak, amely ponto­san felmérné a templom architek­tonikái változásainak, alakulásá­nak szakaszait. Érdekesség, hogy eredetileg hat kiskápolnában volt két-két stációkép, s az utolsó kettő állomás a kegytemplomban, illet­ve a kőkerítéssel elkerített udva­ron, a kőkereszteknél volt találha­tó. A templomban egy Piétát he­lyeztek el - Szűz Mária Krisztus testével a karjaiban -, s az udva­ron a keresztre feszített Krisztus és a latrok kőkeresztjei alatt három kőszobor volt található - Szűz Má­ria, János apostol és evangélista, Jozef Frtús neves építész, a Lévához közeli Podluzsány szülötte a Patrimonium Servandi Polgári Társulás egyik ülésén éppen a terveket ismerteti (Képarchívum) valamint Mária Magdolna. A szob­rok sorsáról nem sokat lehet tud­ni, a történelem viharai során fo­kozatosan tűntek el. A Kálvária szerepe az 1808. július 24-i hatal­mas tűzvész után értékelődött fel, mivel ekkor nemcsak a városnak a fele, hanem a katolikus templom is leégett. Tavaly áprilisban alakult meg a Patrimonium Servandi Polgári Tár­sulás mely kezdeményezte a kegy­hely „felélesztését”, a terület hely­reállítását. A civil szervezet neve szó szerint annyit jelent: szolgálni az apák örökségét, más szavakkal őrizni, védeni az örökséget, melyet őseink ránk hagytak. A lelkes „civilek” szervezésében napokon át több tucat önkéntes tisztogatta a romokat, tárta fel lassacskán az el­feledett épületmaradványokat. A neves építész, a podluzsányi születésű, Besztercebányán élő Jozef Frtús - akinek a nevéhez több szakrális épület, építmény terve is fűződik - ingyen elkészí­tette az új keresztút és a templom terveit, melynek egy szellemes megoldással szerves tartozékai lettek a konzervált falrészek és a nyolcvanas években épült rádióto­rony vaskonstrukciója is. Katarína Holbová elmondta, évente két nagy körmenetet tartottak: egyet húsvét idején, zöldcsütörtökön, a másikat pedig - a tűzvész emléké­re -július utolsó vasárnapján. Jozef Frtús számára már az ere­deti 350 méter helyett csak egy alig százhúsz méteres szakasz állt rendelkezésre a keresztút megter­vezéséhez, hiszen időközben be­épült a terület, a lakóházak pedig szinte elérték a domb tetejét. A Kálvária-domb környékén nagy változást hozott az 1974-es év is, ekkor robbantottak ugyanis utat a várdomb és a Kálávria-domb közé. Többen emlékeznek még a közeli kertekbe, házudvarokba becsapó­dó kőtömbökre, s a domb út fölöt­ti fala máig is balesetveszélyes, az utat hálóval kell védeni az esetle­ges omlástól. A tervek szerint nemcsak a ke- resztutat alakítják ki ismét, hanem úgynevezett civil ösvény is vezet majd a dombtetőre. Holbová kö­zölte, a 19. században működő kő­fejtő pereméhez közel vezet ez a másik út; a kőbányát a helyi legen­da szerint egy szerencsétlenség miatt kellett idő előtt bezárni. A megvalósítás tervezett költség- vetése hatmillió korona, ebből egy­előre 230 ezer korona gyűlt össze egyéni adakozóktól, Léva városától és a tolmácsi gépgyártól. Az ado­mányokat a 2627765946/1100 számlaszámra lehet küldeni. Ér­deklődni a 0902/573 151-es vagy a 036/631 22 50-es telefonszámo­kon, valamint a katka.holbova @atlas.sk email címen lehet, (fm) Az ősök lerombolták, az utódok újjáépítik. A civil összefogás szép példája a kegytemplom és a ke­resztút kialakítása az évtizedek óta elhagyatott Kálvária-domb belsejében. Egy kálvária nemcsak a hitéletet szolgálja, hanem a leg­több város fontos épített emlékei közé is tartozik. Jellegzetes szín­foltja, büszkesége egy-egy telepü­lésnek, és általában pihenőhely­ként is szolgálja az embereket. Lé­ván hosszú ideig hiányzott ez a hely, hiszen a második világhábo­rú végén megsérült templom és stációk a hetvenes évekig szó sze- Az egykori Kálvária-domb Egy Kálvária nemcsak a hitéletet szolgálja, hanem a legtöbb város fontos épített emlékei közé is tartozik A bűnözők arra is számíthatnak, hogy akár a szlovák, akár a magyar rendőrség az államhatárt átlépve is tovább üldözi őket, méghozzá viszonylag széles jogkörrel Újfajta rendőri együttműködés Schengen után ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS December 21-én lépett életbe a szlovák és a magyar rendőrség közt az a szerződés, melynek értelmé­ben Schengen kapcsán a határon átnyúló bűnüldözés új formában, újabb szempontok alapján, kiter­jedtebb együttműködés keretében valósul meg. Minderről Szórád György, az Érsekújvári Járási Rend­őr-főkapitányság bűnügyi igazga­tója tájékoztatta lapunkat. A bizonyítékszerzés és a tanúk kihallgatása ugyanúgy zajlik majd, mint eddig, tehát a jogsegély kere­tein belül, újdonság viszont, hogy ha például egy adott bűnügynek magyarországi vagy szlovákiai vo­natkozása van, a tárgyi bizonyíték, orvosi látlelet azonnal és egyene­sen beszereztethető a másik féllel. Ha például Szlovákiában nyo­moznak egy adott ügyben, amely­nek viszont magyarországi vonat­kozásai és előzményei vannak, ak­kor a szlovák rendőrség kérése alapján azonnal előállíttathatnak célszemélyeket a magyar oldalon, elkobzásra kerülhet sor stb. A kérvények most már nem lesznek fordításhoz kötve a határ menti megyék rendőrségei közt, ugyanis mindkét oldalon (és min­den megyében) van olyan, termé­szetesen mindkét nyelvet bíró összekötő személy a határ menti kapitányságokon, aki online tartja a kapcsolatot péídául Érsekújvár, Párkány, Esztergom és Tatabánya közt. Szórád György elmondta: most már egy közvetlen bűncselekmény utáni rendőrségi üldözés sem sza­kad meg például a Mária Valéria hídnál; a bűnözők arra is számít­hatnak, hogy akár a szlovák, akár a magyar rendőrség az államhatárt elhagyva is tovább üldözi őket, mi­közben azonnal kapcsolatba lép a másik oldalon szolgálatot teljesítő kollégákkal. Eddig miniszteri bele­egyezés kellett ahhoz, hogy rend­őrautóval és egyenruhában mehes­sen át a rendőr a határon. Ez most megszűnt, azaz a szlovákiai rendőr minden további korlátozás nélkül átmehet Magyarországra, a ma­gyarországi pedig hozzánk. Persze, bejelentési kötelezettség van, de súlyosabb bűnügyekben utólagos bejelentés is lehetséges. A szlováki­ai rendőr Magyarországon a fegy­verét nem használhatja, a villogót és a szirénát azonban igen. Ha a bűnözőt a szlovák rendőrség Ma­gyarországon fogja el, át kell adnia a magyar hatóságnak, s ugyanez érvényes Szlovákiában a magyar rendőrökre nézve. Telefonos és személyes kérésre szolgálatilag az egész rendőrségi nyilvántartás rendelkezésre áll a határ menti kapitányságok közt, te­hát akinek nálunk priusza van, és például Esztergomban komolyabb bűncselekmény miatt rendőrkézre kerül, számíthat arra, hogy Érsek­újvárból vagy Párkányból azonnal Magyarországra küldik az adatait. Ez a mobiltelefonokra és a hívás­listákra is vonatkozik. (Persze, ko­molyabb bűncselekményekről van szó, a határon átnyúló rendőri együttműködés olyan esetekre vo­natkozik, amelyekre legalább egy­éves szabadságvesztés szabható ki.) Szórád György alezredes szerint a schengeni határnyitással főként a házaló lopások, csalások és betöré­sek szaporodnak majd el. Ebből az is következik, hogy az efféle bűn- cselekmények elkövetői az ország­határokat ádépve főként olyan he­lyeken ütnek tanyát, ahol a rendőr­ség nem lép fel határozottan. Közös rendőri szolgálatok is lesz­nek. Nemcsak közös járőrszolgálat­ról van szó, hanem például közös házkutatások is szóba jöhetnek, ha alapos a gyanú, hogy szlovákiai és magyarországi vonatkozása is van az ügynek. Igazoltatáskor is talál­kozhatunk szlovák-magyar rend­őrcsoporttal. Az új szerződés az összes, a szlo­vák-magyar határ mentén fekvő hazai megyére vonatkozik. A rendőrök akár egymás műsza­ki felszerelését és járműveit is igénybe vehetik, de szolgálati fegy­vert nem. Az operatív munka során leginkább közös csoportokra lehet számítani, de például indokolt ese­tekben bilincset vagy gumibotot használni, motozni is lehet a határ mindkét oldalán. A közeljövőben az összes határ menti rendőrkapitányság informá­ciót cserél majd a gyanúsítottak kö­réről. (buch) Mindkét oldalon (és minden megyében) van olyan, természetesen mindkét nyelvet bíró összekötő személy a határ menti kapitányságokon, aki online tartja a kapcsolatot (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents