Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-16 / 13. szám, szerda
24 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 16. www.ujszo.com A tavalyinál több beruházást tervez a város, ezek megvalósítása érdekében több minisztériumtól is támogatást kért a helyi képviselő-testület Vágsellyén utakat és iskolákat újítanának fel Vágsellye. „A 2008. évben a tavalyihoz képest élén- kebb beruházást tervez a város. Ennek megfelelően olyan projektek elkészítésére helyeztük a hangsúlyt, amelyek segítségével európai uniós alapokból szerezhetnénk támogatásokat” - tájékoztatott Ladislav Gáli, a városi hivatal elöljárója. GAÁL LÁSZLÓ A város kezelésébe tartozó alapiskolák közül eddig a Horná utcai J. Murgaš Alapiskola és a magyar tanítási nyelvű Pázmány Péter Alapiskola épületének felújítására, valamint városi utak rendbetételére készültek tervek. Igaz, hogy a Pázmány Péter Alapiskola sorsa egyelőre bizonytalan, mert - mint arról már többször is írtunk - a tanügyi hivatal javaslata alapján az iskolát át szeretnék költöztetni a vágvecsei Bernolák utcai iskola épületébe. Ez ellen petícióban is tiltakoztak az érintettek, végül a városi képviselő- testület idén tavaszra halasztotta a döntést. „Akár iskola fog az épületben működni, akár valami más, a felújításra szükség van. Egyelőre a homlokzat, a külső falak felújítását végeznék, amit csak a műemlékvédelmi szempontokat szem előtt tartva végezhetnek” - érvelt az elöljáró. Számolnak azzal a tervezettel is, amelyet a magyar alapiskola mellett működő szülői szövetség készíttetett saját költségen (több mint 800 ezer korona értékben) még az előző városvezetés idején, de magára a felújításra nem került sor. Az említett iskolákon kívül a város tíz helyi utat - négyet Vágsellyén, hatot Vágvecse városrészben - jelölt ki, amelyeket ugyancsak az uniós strukturális alapokból származó támogatást igénybe véve újítanának fel. Egy következő terv a Neš- porova utcai szociális szolgáltatáAkár tanintézmény működik majd a Pázmány Péter Alapiskola épületben, akár más, a felújításra szükség van Mégsem eladó a kastély mögötti zöldterület. A jövőben várhatóan a pihenőzóna részévé válik a kastély és az amfiteátrum környéke. (Szőcs Hajnalka felvételei) sok házának a bővítése. A jelenleg 20 férőhelyes idősek otthonában olyan átépítést terveznek, amely további 50 férőhelyet biztosítana. „A szociális gondozást nyújtó otthon klasszikus formájáról van szó, nem pedig kereskedelemi alapon működő létesítményről - világosított fel az elöljáró. - A jelenlegi kapacitás kicsi, sok idős lakosunk kényszerül elhagyni szülővárosát, hogy Szeredben, Vág- farkasdon vagy Nádszegen vonuljon otthonba. Mi azonban szeretnénk erre itt, helyben lehetőséget teremteni, mert még ha otthonban élnének is, a szülővárosukban maradhatnának, ami sokat jelent az idős embereknél.” Egy érdekes projektre az ún. Norvég Alapokból szeretne támogatást szerezni a város. A helyi artézi kutak kihasználására vonatkozó tervekről van szó. Ezúttal nem a vízminőséggel, hanem a vízmennyiséggel kapcsolatosak z elképzelések, a kutakból elfolyó, jelenleg veszendőbe menő, jó minőségű vizet szeretnék felfogni olyan módon, hogy azt a városi zöldterületek öntözésére használhassák. Egy projektet az oktatási minisztériumhoz is benyújtott a város, ez a sportcsarnok padló- burkolatának cseréjére vonatkozik. Remélik, az is nyom majd valamit a latban, hogy a vágsellyei kézilabdázók országosan ismertek. A kulturális minisztériumba is jutott egy vágsellyei projekt, mégpedig az egykori Galvannál (a jelenlegi városi könyvtár előtt) álló Szent György-szobor felújításához szeretnének támogatást kapni. Régóta megoldatlan probléma a vasútállomás melletti kihasználatlan, ideiglenesen gépkocsiparkolásra használt telek is. Ladislav Gáli szerint nagyon nem tesz jót a város hírnevének, ha az ide látogató idegen a vonatról leszállva egy rendezetlen, katasztrofális állapotban lévő területet pillant meg elsőként. „Hiába szeretnénk mi ott rendes parkolót vagy akármi mást építeni, a terület a Szlovák Vasutak tulajdonában van” - érvel a városi hivatal elöljárója. Elmondta, karácsony előtt is tárgyaltak a vállalat vagyonkezelési osztályának igazgatójával, és sikerült abban megegyezni, hogy előkészítenek egy szerződéstervezetet a terület valamilyen módon történő kihasználására. Elképzelhető, hogy a város bérbe venné a telket, de olyan megoldás is lehetséges, hogy egy részén valamilyen magánberuházónak biztosítanának lehetőséget vállalkozáshoz, természetesen azzal a feltétellel, hogy a parkolót is kiépíti. Hasonló, magánvállalkozás és közület közös beruházásaként nyílhat lehetőség a közeljövőben a szabadtéri mozi és a reneszánsz kastély környékének rendezésére is. Ugyan a városi képviselő-testület tavaly ősszel a kastély mögötti telek eladásáról döntött olyan céllal, hogy ott - magánberuházásként - több célnak is megfelelő, tehát például lakhatásra és szolgáltatások nyújtására is alkalmas épületeket emeljenek, ám a határozatot Martin Alföldi polgármester a lakosok tiltakozásának engedve nem írta alá. A terület a tervek szerint a felújítás alatt álló kastély körül majdan kialakítandó pihenőzóna része lesz. A távolabbi tervek közt szerepel a sétálóutca meghosszabbítása a Fő utca egész területére, egészen a Dubček téri körforgalomig, valamint a közvilágítás felújítása és a térfigyelő kamera- rendszer bővítése. A Sewon Ecs fejlesztésére komoly hatással lehet az egykori helyi laktanya ipari parkká való átalakítása Rimaszombati remények - újabb munkahelyek a gyárkomplexum iránt olasz befektető érdeklődik Az ipar miatt is létfontosságú az R 2-es út (Képarchívum SZÁSZ1 ZOLTÁN Mikor és mitől javul végre a Rimaszombatijárásban a foglalkoztatottság, jönnek-e befektetők, mennyi új munkahelyet tudnak kialaldtanai, lesz-e elég szakképzett munkaerő, a régió infrastruktúráját illetően mikorra várható számottevő javulás? Ezek a kérdések nemcsak a rimaszombati városvezetést, a járás falvainak polgármestereit, valamint a térség megyei és önkormányzati képviselőit foglalkoztatja már jó ideje, hanem a közügyek iránt érdeklődő állampolgárokat, a munkanélkülieket is. A 2008-as év első napjaiban biztató hírek érkeztek arról, hogy Rimaszombatba, az ország legnagyobb munkanélküliséggel küzdő régiójába befektetők érkeznek. Várhatóan közel félszáz alkalmazottal indít próbagyártást még januárban az egykori rimaszombati dohánygyár csarnokaiban az olasz Campagnaro Elettrotecnica; ez a vállalkozás az európai háztartási gépgyártás egyik vezető cége, konyhai kisgépek és berendezések gyártásával, forgalmazásával foglalkozik, rimaszombati üzemében információink szerint a kisgépek vezérlőegységeinek és elektronikai részeinek gyártása indul majd be. A rendszerváltás után bezárt dohánygyár néhány évig üresen állt, majd az igazságügyi minisztérium tulajdonába került, börtön lett belőle, annak ellenére, hogy mind a város lakói, mind pedig az akkori önkormányzati vezetés tü- takozotte döntés ellen. A jól megközelíthető helyen, szinte a városközpontban lévő gyárkomplexum iránt két évvel ezelőtt kezdett el érdeklődni az olasz befektető, nem kis fáradozásába és kissé hosszadalmas ügyintézésbe került, míg végül sikerült megvásárolnia az ingatlant az igazságügyi minisztériumtól. Tavaly végre elkezdhették a belsőépítészeti és a technológia elhelyezéséhez szükséges munkálatokat, már folyik a személyi állomány feltöltése. A finommechanikai és elektronikai gyártáshoz, összeszereléshez jó kézügyességgel rendelkező, precíz és megbízható munkaerőre lesz szükség, így remélhetőleg azoknak is alkalma nyílik újbóli elhelyezkedésre, akik korábban a tornaijai ruhagyár alkalmazottai voltak. A Rimaszombati járás szomorú, 28 százalék feletti munkanélküliségi mutatóit valószínűleg már idén módosítani fogja a dél-koreai érdekeltségű Sewon Ecs cég további bővítése. A szintén európai jelentőségű autóalkatrész-gyártó a zsolnai Kia autógyár beszállítója, hatszáznál is több alkalmazottjával az egyik legnagyobb munkáltató Rimaszombatban. Ha továbbra is folyamatosan növekedik a termelés, itt is újabb munkásfelvétellel lehet számolni. Sokan érdeklődnek a Sewonban való munka- vállalás iránt, van, akinek tetszik és jól bírja az egyébként komoly összpontosítást és kézügyességet, felelősségteljes hozzállást kívánó munkát, de olyanból is akad, aki nem bírja a tulajdonos diktálta tempót, egy viszonylag kisebb arányú munkaerő-vándorlás azonban normális jelenség minden induló vállalkozásnál. A Sewon Ecs fejlesztésére és bővítésére komoly hatással lehet az egykori rimaszombati laktanya ipari parkká való átalakítása. Ezt az ingatlant - amely több mint tizenhárom hektárnyi, szintén jól megközelíthető területen van - Rimaszombat városa a honvédelmi minisztériumtól kapta meg, becsült értéke meghaladja a 110 millió koronát. Elméletileg 2,5 ezer új munkahely kialakítására is alkalmas lesz a terület. Rimaszombat városának azonban legalább 50-60 millió koronát kell költenie az ipari park infrastruktúrájának modernizálására ahhoz, hogy az egykori laktanya épületeit felkínálhassa a beruházók számára. Német érdekeltségű cégek érdeklődéséről is érkeztek már hírek idén, a szintén jó nevű Kissling cég számítógép-alkatrészeket gyártatna Rimaszombatban. Ennek a vállalkozásnak a neve már ismerősen cseng a városban, idén állítólag legalább száz új munkahelyet tervez kialakítani. A dohánygyár épülete iránt olasz befektető érdeklődik
