Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-16 / 13. szám, szerda
10 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 16. www.ujszo.com Megjelent az Irodalmi Szemle januári száma Szimbólumok fogságában LAPAJÁNLÓ „A politika világa nemcsak a valóságé, hanem a vágyaké, az emlékezeté, az álmoké is, akár azt is mondhatnám: legalább annyira, mint az irodalom. Egyszersmind a szimbólumok világa, minthogy az emberek, az emberi közösségek, akár egész nemzetek gondolkodását, érzéseit, következésképp cselekedeteit igen gyakran a szimbolikus értelemben használt történelmi események alapozzák meg” - írja Pomogáts Béla a Szimbólumok fogságában című esszéjében. A nemzeti himnuszok, címerek, nemzeti ünnepek mellett a történelmi események hőseit is említi a szerző a nemzeti szimbólumok között, melyek „igen nagy hatást gyakorolnak az emberek: egész nemzetek gondolkodására és identitására”. A jelképes értelmű eseményekkel persze vissza is lehet élni. Ennek „manipulációs” példájaként említi a szerző az 1907-es csemovai csendőrsortűz százéves évfordulóján felvonultatott szlovák „nemzeti párti” retorikát. Ez a szélsőjobboldali retorika „igen ártalmas mindkét nemzet számára és ártalmas a közép-európai együttélés szálpára is” - állapítja meg Pomogáts Béla. Kultusz és kultúra címmel közli a lap Tőzsér Árpád írását, melyben a Kossuth-díjas költő a Frak- nói Vilmos-díjjal kitüntetett Mons. Koller Gyula pápai prelá- tust, a Remény című katolikus hetilap alapító főszerkesztőjét köszönti. Irodalomtanítás a harmadik évezredben címmel egy Budapesten megjelent kiváló tanulmány- gyűjtemény kapcsán „gyűjti csokorba” Ardamica Zorán a szlovákiai magyar oktatásügy gondjait. A folyóirat Tények és kérdőjelek a szlovákiai magyar oktatásügyben feleimmel közli a tanulmányt, melyben a szerző nemcsak a kiadványról mondja el véleményét, hanem az egyes javaslatok alkalmazhatóságáról is. Megítélése szerint „... az irodalomtanításban Magyarországtól nyugatabbra már megelőzték a honi rendszert, keletebbre pedig lemaradóban vagyunk... Számomra különösen érdekes lesz az elkövetkezendő évek alatt megfigyelni: vajon a hatalom (...) hogyan viszonyul majd egy vagy több olyan irodalomtanítási modell megképződéséhez és bevezetéséhez, amely a helyzet jelenlegi állása szerint a jelenlegi rendszer hatalmi pozíciói ellenében is kénytelen lesz hatni...” Az eltűnt idő nyomában címmel közli a folyóirat Fonod Zoltán tanulmányának befejező részét, melyben Dobos László Kossuth-díjas író szépprózai munkásságát értékeli a szerző. Cseh és szlovák (anti)hősök egy magyar regényben címmel Juhász Dósa János utószavát olvashatjuk Juhász János (alias: Ján Hvozdik) Pókhálóban című regényéhez, mely - magyarul! - 1956 késő tavaszán jelent meg, Budapesten. A regény egyfajta görbe tükör a két világháború közötti Csehszlovákia politikusairól, közszereplőiről. U. ÉVF. D 1. SZÁM/2008. JANUÁR D ÁRA 20,-SK Irányban maradni iJfrk»i Aims díJuÜMi SzimőóCumokJogságáöan (P«nt$4t s 8*1» csarií) Szélcsend Aulisznál iSzaíay ZoitAri novelhtj.i) Az eltűnt idő nvi Dobos László szépprózai műt (Vonod Zolun tsi Ércbe öntött emlékezet {tfetren tv,; áíliinuák fel Jókai Mór sióéról Komáromban IRODALMI SZEMLE 2008 " 1 IRODALOM □ KRITIKA □ TÁRSADALOMTUDOMÁNY Közli a folyóirat Varga Imre, Tóth Krisztina, Bodnár Éva és Wass Albert, valamint (az új év alkalmából!) Szabó Lőrinc verseit. A szépprózát Aich Péter El című elbeszélése és Szalay Zoltán Szélcsend Aulisznál című novellája képviseli. Könyvkritikát olvashatunk Erdős Virág: Eurüdiké című novelláskötetéről (Szalay Zoltán írása), valamint Juhász Katalin Makacs foltok című verseskötetéről (Mizser Attila), (zsolt) tfcketportol oafcmEiB City Hotel Bratislava S3 "«•*** wm<*r jcyuuieu , 1 i MUSIC ART * a Szentpétervári Állami Jégbalett előadásában Zéne:PiotrI. ČajkoVskij az est védnöke Öexelenciája Alexander Ivanovié Udalcov,- ■ az Oroszországi Föderáció nagykövete 2008. januári 9. ís.oo 0 NTC Sibamac aréna POZSONY JEGYELŐVÉTEL: www.ticketportal.sk / tel: 02 52 93 33 23 NTC Sibamac aréna, Príkopová 6, Bratislava Dr. Horák / tel: 02/54 43 56 67 INFO: umw.imisic-art.sk, tel.: 0903 445 710 poznám * BP-7-15182 Tomáš Vorel filmje diákokról, szülőkről, tanárokról szóló komédia a diák-tanár viszony sűrűjéből Gimi, grafíti és zenegalopp A két fővezér: Michal Kolman (Jin Módi) és Peter Kocourek (Tomáš ml. Vorel) (Fotók: Continental film) Rekord starthelyzet Az 1993-tól napjainkig tartó időszak statisztikáját véve alapul Tomáš Vorel komédiája, a Gimi a cseh filmek mezőnyében megdöntött minden eddigi szlovákiai startolási rekordot. A filmet hazai bemutatója, január 10. óta az első hétvégén, tehát négy nap alatt 14 814 néző tekintette meg. Ugyanilyen időszak alatt 12 797-en váltottak jegyet a nézettségi lista második helyén álló opusra, Jan és Zdenék Svérák legutóbbi (nálunk bemutatott) munkájára, Az üvegvisszaváltóra. Ezt követi a 2006 márciusában bemutatott Raftingolók című ifjúsági komédia 10 242 nézővel, amely Karel Janák rendező műhelyéből került ki. (tb) Amikor a 90-es években bemutatták nálunk Michelle Pfeiffer főszereplésével a Veszélyes kölykök című amerikai filmdrámát, megvoltam győződve, hogy az egész csak etetés. Fikció. TALLÓS1 BÉLA Nem akartam elhinni, hogy a valóságban létezhet egy osztály, mit osztály!, egy egész iskola csupa ke- zelheteden ördögfiók gyerekkel.- Akik tanárokat tesznek sírba a szó szoros értelmében, felfordítják az egész iskolát, s nincs rájuk regula, amellyel fegyelmezni lehetne őket, csak a rábeszélés. Jó vagy rossz iskolákat fogtam-e ki, nem tudom, de egészen a legfelső szintig olyan fegyelem és szigor volt nálunk az órákon, hogy azok a mindent felforgató viszonyok, amilyeneket - szerepe szerint - kezdő tanárként Michelle Pfeiffer él meg a Veszélyes kölykökben, valótlannak tűntek. Amikor megnéztem Jan és Zdenék Svérák Az üvegvisszaváltó című, pedagóguskömyezetben játszódó moziját, amely arról szól keserű komédiázással, hogy az ember idős korára is megőrizheti szellemi-fizikai aktivitását, talán még azután is, hogy lapátra teszik, rádöbbentem, ez az iskola már nem az az iskola. Veszélyes munkahely lett. Abszolút érthető és elfogadható, hogy Az üvegvisszaváltó nyugdíjba hajszolt (igen, hajszolt) irodalomtanára megszökik a nebulók közül, elhagyja az iskolát, megfutamodik a vad viszonyok elől. S hol volt akkor még a Gimi (Gympl) című - ahogy hirdetik diákokról, szülőkről, tanárokról szóló új cseh komédia, amely a diák-tanár viszony legeslegsűrűbbjébe vezet. Másfél órát tölthetünk egy gimi- ben, meg a giminek otthont adó főváros legveszélyesebb pontjain, tornyokon, tetőkön, tűzfalak tövében, sötétben kúszva-csúszva, menekülve, futva. Mivelhogy ennek a giminek az átkozott növendékei Peter Kocourek (Tomáš ml. Vorel) és Michal Kolman (Jin Mádl) irányításával megszállott grafitisek, és éjszakánként nyakukba veszik a város legmélyét (a metrót) és legmagasabb pontjait. Ezek az elvetemült, vásott kölykök bravúros festményeket fújnak káprázatos technikával, de aztán másnap jön az iskola. Míg az éjszaka leple alatt elemükben érzik magukat, az iskola nem az a hely számukra, ahol szeretnek megmutatkozni. Legalábbis nem előmenetelben. Legfeljebb a tanárok szívatásában, mert ma már - a film valósága szerint - nem a nebulók szívnak, hanem fordítva. Felnőttnek, gyereknek egyaránt élvezhető, szórakoztató komédiázást kínál Tomáš Vorel, a film rendezője. Ha nincs poénkodás, van jó zene: több helyütt kapcsol át az ember filmnézőből egyfajta koncerthallgatóvá, annyira magával ragadó zenei futamai vannak a filmnek. Abban a jelenetben, amikor a rajtakapott grafitisek a tetőn ugrálva próbálnak egérutat nyerni, ámulatba ejtő bravúros zenegalopp az aláfestés. A film zenéje Wich műhelyében született. Nincs összefüggő tartalmi szála a filmnek, nincs nagy íve, inkább csak mesél, poénkodik, kiélezett helyzetekre, még inkább karakterekre épít. Egy pedáns, a cigarettá- zókat égő cigivel a kezében üldöző, csak a hivatásának élő, inkább hivatalnok, mint pedagógus igazgatónő, aki mindig minden bűnös helyzetben neveket akar. Neveket, a felelősök neveit. Szélsőségesen kedélyingadozó, csak egyetlen dologban kitartó, hogy elcsábítsa a szuper osztályfőnököt, Tomášt (Tomáš Matonoha). Mindenki kedvencét, aki megpróbál villámhárító lenni az igazgatónő és az osztály között. Valójában még maga is gyerek, aki a grafitizés ízét- veszélyét is ki akarja próbálni. A tanári karban jól megrajzolt típusok vannak: a meleg tornatanártól kezdve az elmezavar határán imbolygó irodalomtanárig. Ugyanúgy megvannak a felnagyított karaktervonásokkal megrajzolt szülőtípusok. Az újgazdagék, Kolman apja, aki szponzorálja az iskolát, viszonzásul megköveteli fia jól irányított előmenetelét. A vodkás- üveg fenekére gyakran néző anya, Kocourek anyja, aki pékségi alkalmazottként keresett pénzéből tartja el két fiúgyermekét, s mint egy hajóroncs, hagyja magát sodortatni mások akaratával. Ha ilyen jól megírt-megválasztott figurák életre keltéséhez megfelelő színészeket tudnak szerezni, adott a pazar komédiázás. A cseheknek pedig kiváló színészeik vannak. S mint a Gimi is mutatja, kiváló színésznőik, akik komikaként és drámai színészekként is tökéletesen hitelesek és meggyőzőek. Az igazgatónőt a cseh vígjáték intézménye, Éva Holubová alakítja. Nem kisebb és kevesebb a Kocourek anyját játszó Zuzana By- džovská, aki olyan jó a szerepben, mintha egyszerre lépett volna be a filmbe az alkoholelvonóról és a mentálisan sérültek intézetéből. Koloman is parádés szülőket kapott: anyját Ivana Chýlková, apját Jan Kraus alakítja. Másfél órára megéri újra beülni az iskolapadba, ha másért nem, hát azért, hogy hálát adjuk: ezen már túl vagyunk. Mert ilyen gimiből nem kérnénk. A szuper osztályfőnök (Tomáš Matonoha), aki után az igazgatónő (Éva Holubová) is tíz körömmel kapna Idei életműdíjasok és a Magyar Mozgókép Mestere cím kitüntetettjei A magyar filmes szakma elismerései MTl-JELENTES Születésnapi Ghymes-koncert Debrecen. A Ghymes először lép fel a Főnix Csarnokban a Debreceni Tavaszi Fesztivál programjaként, 25 év legnagyobb és legszebb dalai csendülnek fel március 28-án este 7-kor Magyarország egyik legszínvonalasabb multifunkcionális rendezvénycsamoká- ban. Az 1983-ban alakult (1984-től Ghymes nevet viselő) együttes öt aranylemez és hét platinalemez tulajdonosa, a szakma elismerését számos díj bizonyítja. Azenekar vallja, hogy az abban a pillanatban megszólaló élő muzsika energiája, varázsa a feltétele és záloga sikereinek. (g) Budapest. A 39. Magyar Filmszemle életműdíjait Schubert Éva színművész, Hildebrand István operatőr és B. Müller Magda fotográfus kapja, míg a Magyar Mozgókép Mestere elismerést Gyulai Lívi- usz animációsfilm-készítő és Kosa Ferenc rendező vehetik át - közölte Hermann Krisztina, a Magyar Filmművészek Szövetségének ügyvezető titkára. Az elismeréseket a rendezvény nyitóünnepségén, január 29-én adják át. Schubert Éva érdemes művész 35 magyar filmben játszott, egyik legemlékezetesebb szerepe a Szabó Magda regényéből készült Abigél című tévéfilm tanárnőjének megformálása. B. Müller Magda fotóművész évtizedeken át a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) standfotósaként dolgozott, ebben a minőségében ő készített felvételeket például Huszárik Zoltán Szind- bádjánakforgatásárpl is. Hildebrand István Balázs Béla- díjas, Aranyszarvas-díjas operatőr. Nevéhez 34 nagyjátékfilm fűződik, olyan alkotások, mint a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpá- thy Zoltán. Gyulai Líviusz filmrendező, grafikusművész, illusztrátor 1975 óta készít animációs filmeket, melyeknek forgatókönyveit, történeteit maga írja, zenéjét is maga választja. Nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Delfinia (1976), az Új lakók (1977), a Jómadarak (tévésorozat, 1979-80), a Tinti kalandjai (tévésorozat, 1987-1989), a Jónás (1996), vagy a Golyós mese (1998). Kosa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. Emlékezetes alkotásai közé tartozik A fény (rövidfilm), az Ön- gyilkosság (1967), azítélet (1970), a Nincs idő (1972), a Hószakadás (1975), a Küldetés (1977, dokumentumfilm Balczó András öttusázóról), A mérkőzés (1980), a Guernica (1982), Az utolsó szó jogán... (1976-87, kétrészes dokumentumfilm Béres József feltalálóról), A másik ember (1987), a Névtelenek (1990) és az Esti dal (1991).
