Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-16 / 13. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 16. Közélet 3 A szlovák nemzeti kultúra fellegvára az adófizetők pénzéből él, jóllehet, vállalkozásaiból milliók folynak be a kasszájába, főleg külföldi megrendelések révén Mire kell a Matica slovenská, a félállami intézet? Rátelelepedett Dél-Szlovákiára a Matica slovenská. A következő városokban működtet közösségi házakat: Besztercebánya, Dunaszerdahely, Fülek, Galánta, Igló, Komárom, Kassa, Léva, Liptószentmiklós, Losonc, Nagymihályi, Nagysurány, Nyitra, Pozsony, Rimaszombat, Szinna, Zsolna. (Képarchívum) Pozsony. A Turócszentmár- tonban székelő Matica slo­venská a szervezet alapdo­kumentumai és a 68/1997. számú törvény értelmében közhasznú intézmény. Kri­tikusai szerint viszont nem mindig viselkedik ehhez méltóan. MÓZES SZABOLCS A Matica slovenská a legrégeb­ben működő szlovák intézmény. 1863-ban nemzeti intézményként alapította az akkori szlovák ér­telmiség egy része, különlegessé azt tette, hogy a szlovákok két, addig ellentétes tábora, a katoli­kusok és az evangélikusok is részt vettek a folyamatban. Tisza Kál­mán belügyminiszter 1875-ös rendeletével pánszláv tevékeny­ségre hivatkozva betiltotta a szer­vezetet. A Matica a csehszlovák ál­lam megalakulása után újra működni kezdett, később a kom­munista hatalom állami intéz­ménnyé tette. Ez időben Ladislav Novomeský, majd Vladimír Mináč is vezette. A szervezetet 1990 óta Jozef Markuš irányítja. 1990 után újra szabad körülmények között működhetett, irányvonala viszont egyre inkább nacionalista, lett. A szervezet a választások során már hagyomásnyosan a Szlovák Nem­zeti Párt fő támogatója, a naciona­lista színezetű kormányokkal ápol jó kapcsolatokat, és tőlük várja az intézmény pénzügyi helyzetének javulását. Vladimír Mečiar kormányzása idején, 1997-ben fogadta el a par­lament a Matica slovenskáról szó­ló törvényt, amely közhasznú nemzeti szervezetként határozta meg. Az intézmény vezetőségét a tagság választja, az államnak te­hát semmilyen beleszólása sincs irányításába, gazdálkodásába és irányvonalába, bár a hatályos tör­vények alapján évente több tízmü- liós pénzinjekciókat kap. A har­madik Mečiar-kormány idején a Matica szimbolikus 1 koronáért megkapta az államtól a turóc- szentmártoni Neografiát, amely az ország legnagyobb és legjob­ban felszerelt nyomdái közé tar­tozott. A részvénytársaság hivata­los adatai szerint a kinyomott termékek közel felét külföldre ex­portálja, a könyvek esetében ez az arány eléri a 85%-ot. Korábban nagy botrányt váltott ki a hír, mely szerint a Neografia gondo­zásában pornókiadványok is meg­jelentek. A szervezet bevételi for­rásait tehát egyrészt az állam által egykor ingyen átadott vagyon használatából származó bevétel és az állami költségvetés által biz­tosított pénzek képezik. A Matica állami támogatása a Dzurinda- kabinet színre lépéséig mindig nőtt - 1999-ig az adófizetők éven­te több mint százmillió koronával támogatták a szervezet „kulturális és tudományos céljait“. 2000 óta, amikor a parlament törvény által leválasztotta az intézményről a Szlovák Nemzeti Könyvárat, a kulturális minisztérium megkurtí­totta a szervezet költségvetését. 2001-ben már csak 21 mülió ko­ronás közvetlen támogatást ka­pott a büdzséből. A Fico-kábinet újból növelte a szervezet költség- vetési forrásait - a kormányfő sze­rint a Matica felbecsülheteden értékű munkát végez, és nélkü­lözhetetlen a társadalom számá­ra. A kulturális tárca adatai sze­rint évente már 40-40 mülió ko­ronát utalnak át neki az állami költségvetésből. A Matica slovenská Miroslav Kusý politológus szerint „elvesz­tette létezésének értelmét“. A 19. században, amikor veszélybe ke­rült a szlovák nemzet további fej­lődése, fontos szerepet játszott, ám a veszély elmúltával a Matica elvesztette agendáját“ - nyüat- kozta lapunknak Kusý. -A pro­fesszor szerint ma a nemzeti ér­dekek védelme az állam feladata, nem pedig egy önmagát kulturá­lisnak hirdető szervezeté. „A Ma­tica slovenská ténykedésével az állami feladatokba avatkozik be­le“ - véli Kusý. Az intézmény több részegységet működtet - egyebek között szlovák irodalmi és törté­nelmi intézetet. 2000-ben sok­ként élte meg a nemzeti könyvtár leválasztását, ám ezzel csak egy paradox helyzetet orvosolt a Korábban nagy botrányt váltott ki a hír, mely sze­rint a Neografia gondozá­sában pomókiadványok is megjelentek. törvényhozás. Minden állam fenntart legalább egy könyvárat, melybe minden kiadó köteles az általa megjelentetett könyv és fo­lyóirat két példányát elküldeni. Szlovákiában a pozsonyi Egyete­mi Könyvtáron kívül a turóc- szentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtár látta el ezt a feladatot, mely 2000-ig a Maticáé volt. így az nem állami intézményként tör­vény által biztosított állami fel­adatot is ellátott. „A Dzurinda-ka- binet a Maticával kapcsolatban racionális politikát folytatott; úgy állt a szervezethet, mint kulturális intézményhez“ - mondta Kusý. Ezzel szemben a jelenlegi kor­mánykoalíció a politológus sze­rint újra túlértékeli a már így is idejétmúlt szervezet szerepét. „Kölcsönösen hasznosak egymás­nak - a kormány a Matica által is legalizálhatja nacionalista politi­káját, a Matica számára pedig pénzügyileg is gyümölcsöző ez a kapcsolat“ - véli Miroslav Kusý. A javuló kapcsolatok jelének is tekinthető, hogy a Matica egy újabb szakintézet alapítását jelen­tette be a napokban - a Szlovák Nyelv és Irodalom Nemzeti Inté­zetét hozta létre. Egy hasonló rendeltetésű állami intézmény már működik az országban, a Szlovák Tudományos Akadémia Ľudovít Štúr Nyelvtudományi In­tézete. Ez utóbbi vezetősége a „konkurens“ maticás intézet létre­jöttéről csak a médiából értesült, pedig egy folyóirat kiadásában korábban is együttműködtek. A Matica az új szervvel a „nyelv tisz­taságáért“ szeretne harcolni, ami Alexandra Jarošová, az akadémia szakintézetének munkatársa sze­rint „problematikus program“. A tudományos munkatárs nem tart­ja vetélytársának a Matica új sza­kintézetét. A most megalakított- hoz hasonlóan a Matica által működtetett többi intézet is olyan feladatokat végez, melyekkel a törvény alapján professzionális ál­lami intézmények vannak meg­bízva. Markus az elnök, aki ügynök volt Pozsony. Jozef Markus 1990 óta a Matica slovenská elnöke. 1944-ben Nyíregyházán született, szüleivel 1947-ben a lakosságcsere folytán te­lepedett át a Lévai járásban fekvő Felsőszecsére (Horná Seč). Bátyja szerint tizenegy éves koráig nem beszélt szlovákul. Aranyosmaróton mezőgazdasági szakközépiskolát végzett, majd Pozsonyban a Köz­gazdaság-tudományi Főiskolán diplomázott. Közel két évtizedig a SzlovákTudományos Akadémia közgazdasági intézeteiben dolgozott, majd 1989 után rövid ideig gazdasági reformokért felelős miniszter­elnök-helyettes lett. Az ÚPN dokumentumai alapján Ekonóm fedő­névvel az StB ügynöke volt, feladata az egyház megfigyelése volt. Báty­ja, Štefan Markuš a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke, embeijogi akti­vista, az első Dzurinda-kabinet idején Szlovákia magyarországi nagy­követeként tevékenykedett. (MSz) Tegnap délelőtt adták ki Pozsonyban a legújabb, már biometrikus adatot - az emberi arcvonások térképét - is tartalmazó szlovák útlevelek legelső példányait Kaliňáknak már megvan, mi még vár(hat)unk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Kaliňák bel­ügyminiszter és František Bla- nárik, a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatója tegnap délelőtt első­ként váltotta ki a legújabb, már biometrikus adatot - az emberi arc térképét - is tartalmazó szlo­vák útlevelet. A kép olyan arcvo­násokat rögzít, amelyek az ember élete során nem változnak. „Ezek az úti okmányok további elmoz­dulást jelentenek a nagyobb biz­tonság és az utazási feltételek egyszerűsödése felé. Többen is ki­jelentették, ez az égyik feltétele az USA-ba való belépés engedélye­zésének; sőt, egy szenátor ameri­kai belépőjegynek nevezte a bio­metrikus útlevelet“ - nyilatkozta az okmány átvétele után a belügyi tárca vezetője. Mindkét boldog útlevél-tulaj­donosnak két órával korábban rögzítették arcvonásait, és gyorsí­tott eljárással jutottak hozzá a korszerűbb úti okmányhoz. El­mondása szerint Robert Kaliňák valószínűleg először bulgáriai út­ján használja majd. Az útlevél külalakja és színe nem változott, a bordó borító elülső oldalán a szlovák címer és a Szlovák Köztársaság felirat látha­tó. Hátul az Európai Unió emblé­mája tapintható ki. Az adatokat tartalmazó oldalra kerülnek a biometrikus adatok, amelyeket csak speciális készülék segítségé­vel lehet leolvasni, így szinte száz- százalékos biztonság érhető el. Egyébként nem tervezik az eddig kiadott útlevelek cseréjét. A belügyminisztérium infor­mációi szerint a bennük található időpontig maradnak érvényben, (s, ú) Útlevél-arc. Blanárik és Kaliňák az okmányokkal. (SITA-felvétel) Szerda 179° Túlnyomóan borús idő várható, a nyugati régiókban átmenetileg felszakadozhat a felhőzet. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható, A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel VÁROSOK ■i MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős égbolt ľ 8' eső 2" 4" eső 3“ 6" Nyitra bőrös Idő 0- 5” eső r 4“ eső 2” 5’ Dvoaszerdahely felhős égholt r 9° eső 2" 4* eső 3" 6* Komárom felhős égbolt r 7" eső 2“ 5* eső 3° r Ipolyság boros Idő o” r eső 1“ 4' eső r 4* Rimaszombat boros Idő •3' ľ eső 0- 3* eső 0° 3" Kassa bonisldő-3' 1' boros idő 0” 4° eső V 3“ Királyfié Imec boros Idő-2* 2' bonis idő 0' 3* eső 1* 3“ Besztercebánya boros idő-2“ 3° eső 0° 3“ eső tr 3" Poprád jobbára felhős ág-1* 3’ eső •1* 3° eső-r 2' Csütörtök Vastag felhőzet, eső.záporok, a hegyekben havazás. Szél: VÁLTOZÓ 15-20 km/h Péntek Többnyire borait égbolt, helyen­ként záporok. I Szél: DK, 115-25 km/h Szombat Boros Idő, eső. záporok. Szél: DNY, 15-30 km/h Csorba-tó Jasenská dolina Mlynky - Biele Vody Drienica 60 cm 2008. január 16., 12:00 70 cm 70 cm 70 cm ^ Meander Skipark Ora vice 65 cm Tóle Chopok Juh - Srdiečko 60 cm A hőmérsékletek Celslus-fokban vannak megadva 07.38 Pozsony Chopok Juh - Kosodrevina60 cm ť szét m. melegtrort ■ öklön hidegfront - - okklúziós front V anticiklon Pozsony Sktcentrum Telgárt 60 cm Besztercebánya 07.32 Besztercebánya 60 cm 16.22 16.13 16.04 Pozsony 315 Komárom 195 Párkány 120 árad változatlan apad

Next

/
Thumbnails
Contents