Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-16 / 13. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 16. www.ujszo.com RÖVIDEN 200 millió úszott el Tomanová miatt Pozsony. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter mulasztásai miatt mintegy 200 millió koronányi uniós támogatástól esett el Szlo­vákia - állítja Štefan Kužma, az SDKÚ szóvivője. Szlovákia az uniós alapokból továbbképzésekre kapott támogatást. A programot a szo­ciális ügyi minisztérium koordinálta, munkaügyi hivatalok és a ma­gánszféra is pályázhatott. A szerződéseket még 2005-ben hagyta jó­vá a tárca, 2007 végéig lehetett felhasználni a támogatást. Tomano­vá minisztériuma azonban a projektek felét képtelen volt elbírálni, így Brüsszel nem fizeti át az azokra szánt 6,8 millió eurót, az eddigi kiadások pedig a költségvetést terhelik. Kužma már tavaly júniusban figyelmeztette erre a veszélyre Tomanovát. Állítja, az uniós pénzek felhasználásától azért esett el az ország, mert a minisztériumoknál tisztogatás volt a kormányváltás után, az új hivatalnokgárda még mindig nem rendelkezik kellő tapasztalatokkal, ezért idén is uniós támogatásoktól eshet el Szlovákia. (SITA) Csáky-Obsitník megbeszélés Pozsony. Az MKP fővárosi székházában járt tegnap Vincent Ob- sitník amerikai nagykövet. Csáky Pállal, az MKP elnökével az amerikai-szlovák kapcsolatokról, továbbá a szlovákiai magyar kö­zösség időszerű problémáiról beszéltek. A nagykövet tervei közt sze­repel a dél-szlovákiai régiók felkeresése, és ellátogat a komáromi Se- lye János Egyetemre is, ahol előadást tart a hallgatók számára, (ű) Pozsony a Duna Bizottsághoz fordul Pozsony. A magyar-szlovák egyeztetések sikertelenségére hivat­kozva a szlovák környezetvédelmi minisztérium a Duna Bizottság­hoz fordul, hogy az megoldást találjon a közös Duna-szakasz hajózá­siproblémákra. Pozsony nem látja célravezetőnek a magyar féljavas- latait, s nem kíván pénzt költeni a hajóforgalom biztonságát szerinte nem szavatoló megoldásokra. Felkéri a Duna Bizottságot, hogy sür­getően tűzze napirendjére a hajózhatóság rendezését, és indítványát tanulmányokkal kívánja alátámasztani - derült ki a tárca tegnapi ál­lásfoglalásából. Szükség esetén felkéri a bizottságot, hogy szabja meg a hajózási feltételek megteremtéséhez haladéktalanul szüksé­ges munkák elvégzését. Ezzel egyidejűleg kérelmezni fogja, hogy az ilyen folyamszakaszon áthaladó hajók illetéket fizessenek. Az illeték nagyságát és a munkák költségeinek meghatározását a bizottságra bízná. (MTI) Mégse annyirabioabioüzemanyag? Brüsszel. Az Európai Bizottság elismerte, újra kell gondolni az unió bioüzemanyagokkal kapcsolatos terveit, miután azok környe­zeti károkat és szociális problémákat okozhatnak. A tagállamok 2007 márciusában állapodtak meg arról, hogy2020-ra a szállításban használt üzemanyagok 10%-ának bioüzemanyagból kell származ­nia. Azonban számos zöld szervezet és szakértő arra mutatott rá, hogy a célok megvalósítása negatív következménnyel járhat. Ugyan­is a jogszabálytervezet nem biztosít elegendő védelmet például a szavannáknak, a füves területeknek, amelyeket nagyban veszélyez­tetne a mezőgazdasági termelés kiteijesztése. Ha e széndioxid-el­nyelő területek csökkennének, nőne az üvegházhatású gázok atmo­szférába kerülése, így a bioüzemanyagok használata semmüyen előnnyel nem járna. Ajavaslat nem védi meg a víz- és talajkészleteket sem. Á nagymértékű bioüzemanyag-elóállítás viszont negatív hatás­sal lehet az élelmiszer- és takarmányárakra, végezetül növelheti a vízhiányt. A tavaly ősz óta tapasztalt világméretű élelmiszerdrágulás máris részbenabioüzemanyagteijedésénekkövetkezménye. (I,m) Mečiar az újságírókról Pozsony. Vladimír Mečiar szerint ma Szlovákiában bárki lehet újságíró, és ez nem tetszik a HZDS elnökének. „Kellene valami, ami bizonyítványt ad arról, hogy önök újságírók, kellene egy ka­mara, mely elbírálná az etikai vétségeket, döntene arról, hogy ki maradhat és ki nem, mert ma újságíró mindenki, akinek mikrofon van a kezében” - mondta Mečiar. Egyelőre a párt még nem döntött arról, hogy benyújt-e ilyen értelmű módosítást a sajtótörvény tár­gyalása során, melyet tavasszal tárgyal majd a parlament, (lpj) A nyugdíjtörvény módosítása nyomán plusz 1,7 milliárdos bevételre tesz szert a Szociális Biztosító 31 ezer kilépőben reménykednek Pozsony. A szociális ügyi mi­nisztérium elemzése szerint körülbelül 30 800 személy fog kilépni a nyugdíjbiztosí­tás második pilléréből. ÚJ SZÓ-HÍR A Szociális Biztosítónak ez 1,6 milliárd koronát jelentene, ennyi „folyna vissza” az első pillérbe a ki­lépők magán- nyugdíjtakarékossá­gi számláiról. Természetesen a ki­lépés után a nyugdíjbiztosítási járu­lékok már szintén a biztosító bevé­teleit gyarapítják. Január elseje óta alig hatszázan léptek ki a második pillér közel 1,6 millió ügyfele kö­zül, a pillér június végéig nyitott. Ivan Bernátek, a Szociális Biztosító vezérigazgatója viszont állítja, a második pillér mintegy egymillió személy számára hátrányos lehet, mert vagy túl kicsi a bevételük, vagy az életkoruk magas. Az ellen­zéki pártok szerint ez megalapozat­lan, Bemáteket emiatt akár rémhír­terjesztéssel is lehet vádolni. A par­lament szociális bizottsága tegnap határozatot fogadott el arról, hogy a szociális minisztérium átfogó elemzést dolgozzon ki a pillér megnyitásának várható hatásairól. „Tudni szeretnénk, mi alapján állí­totta a Szociális Biztosító, hogy a magán-nyugdíjpénztárak mintegy egymillió ügyfelének kedvezőtlen a második pillérben takarékoskod­ni” - nyilatkozta lapunknak Sárkö- zy Klára (MKP) bizottsági tag. A nyugdíjrendszer első pülérébe kiadáscsökkenést hoz a tavaly mó­dosított nyugdíjtörvény. A kivetési alap megemelése mintegy 48 000 személyt érint, az ő kivetési alapjuk 56 283 koronáról 75 044 koronára nő, ezáltal a biztosító 1,7 milliárd koronához jut. További 15 millió korona bevételt jelent idén, hogy 10-ről 15 évre nőtt a kötelező nyugdíjbiztosítási időszak, ez mintegy 800 személyt érint. A kor­kedvezményes nyugdíjat már csak két évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt lehet kérvényezni, ezáltal a Szociális Biztosító mintegy 445 millió koronához jut idén. A mi­nisztérium eredeti számításai sze­rint ez az összeg jóval magasabb - 1,8 milliárd korona - lett volna, ha a tárcának sikerül keresztülvinnie a parlamentben azt a javaslatot, hogy a korkedvezményes nyugdí­jasok ne dolgozhassanak - ezt azonban a képviselők nem fogad­ták el. Mintegy 60 millió korona to­vábbi bevételhez jut az első pillér annak következtében is, hogy az ál­lam már nem fizeti a rokkantnyug­díjasok után a második pillérbe a já­rulékokat. (sán) A magyar hívek régi kívánsága a magyar püspök kinevezése, ám kicsi rá az esély Három szlovák püspök megy, jöhet egy magyar? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Csáky Pál, az MKP el­nöke a hétvégén magyar püspök kinevezését sürgette, mondván, ha a görög-katolikusoknak és a pravoszlávoknak van saját egy­házmegyéjük, a magyaroknak miért nem lehet. A magyar püs­pök a szlovákiai magyar hívek régi kívánsága. 1990 után ebből a cél­ból kezdték szervezni Komárom­ban az Imanapokat. „Hat éve aláírásgyűjtést is szerveztek, az ötezer aláírást a Vatikánba is eljuttatták” - nyüatkozta lapunk­nak Csáky. A magyar hívek három katolikus egyházmegye területén élnek - a pozsony-nagyszombati- ban, a nyitraiban, a rozsnyóiban és a kassaiban. 2002 óta Pásztor Zoltán a kassai egyházmegyében érseki helynökként szolgálja a magyar híveket, míg a nagyszom­batiban Ján Sokol érsek Orosch Jánost segédpüspöknek nevezte ki. „Orosch tökéletesen beszél magyarul és sokat is tesz a magyar hívekért, de nincsenek megfelelő jogkörei, mert nem megyés­püspök” - mondta az MKP elnöke. Józsa Attila bősi plébános és egyháztörténész lapunknak el­mondta, „az egyházmegyék alap­vetően területi alapon szerveződnek”, és így a püspök minden ott lakó hívő főpásztora. A katolikus egyház nem alakít ki püspökségeket nemzetiségi hova­tartozás alapján. A magyar püspök kinevezésé­nek vagy egyházmegye kialakítá­sának kérdését az is aktuálissá te­heti, hogy František Tondra, a Szlovák Püspökkari Konferencia elnöke a napokban jelezte, két új egyházmegye kialakítását fogják kérni a Vatikántól. „Egy zsolnai püspökséget és egy pozsonyi ér­sekséget javasoltunk” - nyilatkoz­ta Tondra a ČTK-nak. A Szentszék időről időre rendezi az egyház­megyék határait. Jozef Kováčik, a Szlovák Püspökkari Konferencia szóvivője korábban úgy nyilatko­zott, „a szlovákiai magyaroknak vannak püspökeik, akik folyéko­nyan beszélnek magyarul és az ő pasztorációjukat végzik.” Csáky szerint a kérdés azért is aktuális, mert a közeljövőben három püs­pök is betölti 75. életévét, így be kell adnia lemondását. Csáky ide­ális megoldásnak tartaná, ha a le­köszönő püspökök egyikének he­lyére magyar főpapot nevezne ki a pápa, akire aztán a magyar hívek pasztorációját bíznák. „Ha lehet a romák és a fegyveres erők paszto- rációjával megbízott püspök, mi­ért ne lehetne a 400 ezer magyar hívő lelki gondozásával is egy fő­papot megbízni” - mondta az MKP elnöke. Csáky pár napja ez ügyben leve­let írt a szlovák és a magyar püs­pökkari konferenciának, a szlová­kiai nunciatúrának és a Vatikán­nak, melyben kifejti, a szlovákiai magyar hívők helyzete 1990 óta nincs rendezve. Csáky szerint az akarat lenne a legfontosabb, amely a szlovák püspökök részé­ről eddig hiányzott. (MSz) A gázművek eladása után nyomoznak, a Slovnaft és a Nafta Gbely privatizátorait békén hagyják Fico Mečiarral vizsgálja a privatizáció tisztaságát ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Gázművek privatizációjáról szóló jelentés megvitatását tartja Robert Fico kormányfő a január végén kezdődő parlamenti ülésszak legfontosabb pontjának. Az ellenzék szerint csak saját botrányairól akarja elterelni a figyelmet a kormány.,A gázművek privatizációja volt a legnagyobb lo­pás Szlovákia történelmében”-je­lentette ki tegnap Fico egy friss kormányjelentésre hivatkozva, részleteit azonban nem hozta nyil­vánosságra. A miniszterelnök kifo­gásolja a privatizációs tanácsadó sikerdíját, mely több mint 31 mülió dollár (több mint egymilliárd ko­rona) volt. Fico úgy véli, hogy a ta­nácsadó - mely a nemzetközileg el­ismert Credit Suisse First Boston volt - kiválasztása is törvényellene­sen történt. „A cég ellen Romániá­ban eljárás folyik, sót egyes alkal­mazottait bezárták” - jelentette ki. Fico állítja, egyes privatizációs do­kumentumok eltűntek, nincs meg például az ajánlatokat tartalmazó borítékok felnyitásáról készült jegyzőkönyv. Ivan Miklós, az előző kormány pénzügyminisztere úgy véli, hogy „Fico hazugságait” meg fogják cáfolni a parlamentben. „Je­lenleg nem tudok érdemben hozzá­szólni, mert nem ismerem a jelentést” - magyarázta az SDKÚ alelnöke. Szerinte azonban Robert Fico rossz társat választott magá­nak a privatizáció kivizsgálásához. „Magáért beszél, ha a tiszta privati­zálás akkora szakértőjét hívta meg, mint Vladimír Mečiar” - jelentette ki Mikloš. Szerinte Ficónak lett vol­na lehetősége ellenőrizni a gázmű­vek magánosítását, hiszen ellenzé­ki képviselőként tagja volt a priva­tizációt felügyelő bizottságnak, csak idő előtt kilépett belőle. Robert Fico egyelőre nem készül más nagy állami vállalat magánosí­tásának ellenőrzésére. „Erre a je­lentésre parlamenti határozat köte­lezte a kormányt” - magyarázta, mintha nem ő lenne a legnagyobb kormánypárt elnöke, melynek képviselői kezdeményezték a hatá­rozat elfogadását. Arról nem nyi­latkozott, hogy a Slovnaft, vagy a Nafta Gbely töredékáron való pri­vatizációja HZDS-közeli emberek­nek Vladimír Mečiar kormányzása idején miért nem sérti igazságérze­tét. Az SPP 49%-át a Dzurinda- kormány a német EON Ruhrgas és a francia Gaz de France alkotta kon­zorciumnak adta el. Fico kevesli a végleges eladási árat, a 2,7 milliárd dollárt, mely akkor mintegy 130 milliárd koronát ért. Azt állítja, hogy a végleges kínálatba ezt kéz­zel írták be, és a vevő tudott arról, hogy ő az egyetlen jelentkező az SPP 49%-ának megvásárlására, ezért szándékosan nem ajánlott többet, (lpj) A Vállalkozók Szövetsége etikai kódexet adott ki az euró jövő évre tervezett bevezetése kapcsán, azt állítja, nem kell indokolatlan áremelésektől tartani Kikerekedik a szemünk a kerekítés láttán? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A vállalkozók szerint a lakosságnak nem kell tartania nagymértékű áremeléstől az euró bevezetése után, tehát az árakat nem fogják felfelé kerekíteni az át­számításkor. Az ilyen aggodalma­kat a vállalkozók, főleg az élelmi­szer-kereskedelemben érdekeltek nem tartják megalapozottnak. A Vállalkozók Szövetsége ezzel kap­csolatban etikai kódexet adott ki, melyben tagjai kötelezik magukat, hogy az euróbevezetési folyama­tot nem használják fel indokolat­lan áremelésekre. Az etikai kóde­xet eddig mintegy 150 cég írta alá; a Tesco nem csatlakozott hozzá, ám jelezte, ezt megteszi, ha Szlo­vákiát valóban felveszik az euro- zónába. Euróbán ne adjunk borravalót Igor Barát euróbevezetésért fele­lős kormánybiztos szerint az indo­kolatlan áremelések ellen a vásár­lók leghatásosabban úgy védekez­hetnek, ha jobban odafigyelnek, összehasonlítják a termékek árait, s ott vásárolnak, ahol olcsóbb. Azt javasolja, a bevezetés után egy ide­ig a különböző szolgáltatásoknál nem kellene borravalót adnunk, hanem az utolsó centig elkérni a visszajárót,az indokolatlan áreme­lést így könnyebb ellenőrizni. Két tizedes, meg a többi Az euróátszámításnak megvan­nak a maga szabályai. Az átváltási árfolyam végleges megállapítása után- idénmájusban -avégösszeg úgy születik meg, hogy két tizede­sig kerekítik az árakat a matemati­kai szabályok szerint lefelé vagy fel­felé. Például egy kifli ára jelenleg 1,90 Sk. Ez átszámítva 0,0570 eu­ró, vagyis 5,7 cent, tehát a matema­tikai szabályok szerint felfelé kere­kítve 6 cent. Egy liter benzin jelen­leg 39,10 Sk, átszámítva 1,174 eu­ró. Bizonyos termékek és szolgálta­tások árait - egy liter benzin, egy ki­lowattóra villamos energia vagy gáz, egy hívott perc a hívásszolgál­tatónál - több mint két tizedessel kerekítik, így elejét lehet venni a nagyarányú áremeléseknek, tehát az euróbán megadott érték szinte teljesen megfelel a termék vagy szolgáltatás korona értékének. Az állam viszont felfelé kerekíti a kü­lönböző támogatások- családi pót­lék, nyugdíj, gyermekgondozási segély-összegét. Másfél évig kettős árazás A gazdasági tárca elkészítette az euróátváltással kapcsolatos szabá­lyokat, a tervezet tárcaközi egyez­tetésen van. Eszerint 2008 júliusá­tól (a végleges korona/euró árfo­lyam megállapítását követő har­mincadik nap után) 2009 végéig az árakat mindkét formában, ko­ronában és euróbán is fel kell tün­tetni a termékeken, az egyes szol­gáltatásoknál, a fizetési szalagon, a bankszámlán stb. Vannak azon­ban kivételek, elég csak koronában feltüntetni az árat például a pénz­tárgépek, mérlegek elektronikus kijelzőin vagy az ajándékutalvá­nyokon. (sán, sme, akt) A tízcentesnek is súlya lesz (Reute rs-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents