Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-03 / 2. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Tegnaptól vizitdíj Csehországban Prága. Tegnap életbe lépett Csehországban az a gazdasági re- formacsomag, amitől a Mirek Topolanek vezette jobbközép kor­mányzat az államháztartás hiányának csökkentését, egyben az eurózónához történő csatlakozás feltételeinek teljesítését remé­li. Ezek közül a vizitdíj érintheti a szlovák polgárokat is. Az or­vosokat felkeresők minden alkalommal 30 cseh korona vizitdí­jat kötelesek fizetni, ám ha 17 óra és másnap reggel 7 óra között keresik fel az orvost, a díj összege 90 korona. A kórházban eltöl­tött napok után 60 koronát kell fizetni, a gyógyszerfelírási díj pedig 30 korona. Az alacsonyabb, 5 százalékos forgalmi adók egy részét is 9%-ra emelték, ami elsősorban az élelmiszereket, gyógyszereket, könyveket, újságokat érinti. A kormány arra szá­mít, hogy a kereskedelmi láncok nem hárítják át teljes mérték­ben az adóemelést a vásárlókra. (MTI) Három halott az utakon Pozsony. Péntektől tegnapig 424 közúti balesetet jegyzőkönyve­zett a rendőrség az ország területén. A szerencsétlenségeknek három halálos áldozata volt, tizennégyen súlyos, hatvanan könnyebb sérü­léseket szenvedtek. A keletkezett anyagi kár meghaladja a 30 millió koronát. (SITA) „Nem fizettek az adósaim” Kassa. A Kassai Kerületi Bíróság feltehetően februárban hozza meg ítéletét a Dexterity Financial pénzügyi intézet ügyében. Az öt éve húzódó eljárást február 13-án folytatódik: meghallgatják az utol­só három tanúvallomást, aztán meghozzák az ítéletet. A vállalat hűt­len kezeléssel vádolt tulajdonosa, Ján P. az intézet ügyfeleinek közel 13,8 millió korona kárt okozott. A férfi a tárgyalás során nem volt hajlandó a vallomást tenni. A rendőrségnek előtte azt nyilatkozta, hogy nem érzi magát bűnösnek: azért került bajba, mert az adósai nem teljesítették fizetési kötelességeiket. (SITA) Rekordösszegű bírságok Pozsony. Több mint egymilliárd korona pénzbírságot rótt ki tavaly a gazdasági versenyhivatal (PMÚ). A hivatal 107 rendeletet adott ld és 104 esetben folytatott vizsgálatot a piaci korlátozásokkal és más ügyekkel kapcsolatban. A gazdasági versenyhivatal tavaly 900 ezres pénzbírságot rótt ki a kulturális minisztériumra, mert előnyben ré­szesítette a TASR hírügynökséget más hasonló vállalatokkal szem­ben. Hatalmi visszaélés miatt 11 millió koronát kellett fizetnie a Szlo­vák Vasutaknak (ŽSR) és 75 mülió koronás bírságot a Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozó társaságnak. (SITA) Kevesebb érvénytelen árverés várható Pozsony. Január elsejétől érvénybe lépett az árveréseket érintő új törvénymódosítás. A törvény célja, hogy megakadályozza az ön­kéntes árverésekkel való visszaélés lehetőségét. A gyakorlatban ugyanis gyakran előfordult, hogy a valódi értéküknél sokkal ala­csonyabb áron adnak túl a különböző értéktárgyakon, ingatlano­kon. Štefan Harabín igazságügyi miniszter szerint „a változások főként az érvénytelen árverések és az utólagos bírósági tárgyalá­sok számának csökkenésében lesznek majd tapasztalhatók”. A tör­vény szerint kötelező lesz az árverezőnek jelentést írnia, és a nyil­vánosság számára is hozzáférhetők lesznek majd az árverésekről szóló tájékoztatások. (SITA) Ellentmondások a Langos-ügyben Kassa. Ján Langoš halálának újravizsgálását kérte az ügyész­ség - az esettel foglalkozó ügyész szerint ugyanis még mindig nem sikerült feloldania az üggyel kacsolatos ellentmondásokat. A Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) elnöke 2006. június 16-án ütközött neki egy teherautónak. Langoš a helyszínen éle­tét vesztette, a teherautó vezetője pedig súlyos sérüléseket szen­vedett. A rendőrség szerint a baleset az ÚPN elnökének hibájá­ból történt, ezért az ügyészség 2007januárjában leállította a te­herautó vezetője ellen folyó eljárást. Langoš özvegye ezután újabb szakvéleményt kért, aminek alapján újraindították a vizs­gálatot, a rendőrség azonban ugyanarra a következtetésre ju­tott, aminek annakelőtte. (SITA) Horváth György önként nem távozik, az alkotmányjogász szerint a köztársasági elnök sem hívhatja vissza A döntés az elnök kezében van? Pozsony. Ivetta Macejková, az alkotmánybíróság elnö­ke december végén elküldte a köztársasági elnöknek Horváth György ügyében hozott 1996-os bírósági végzést, amellyel akkor jog­erősen elítélték a jelenlegi alkotmánybírót. ÚJ SZÓ-HÍR A testület vezetője levelében ar­ra hivatkozik, hogy az alkotmány- bíróság elnökeként nem áll jogá­ban visszahívni a testület egyetlen tagját sem, viszont az alkotmány- bíróságról szóló törvény idevágó passzusai szerint a köztársasági elnök ezt megteheti. Az alkot­mány 138. cikkelye kimondja: a köztársasági elnök köteles az al­kotmánybírót visszahívni, ha a bí­róság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéli. Amint azt Ľuba Mackovičová, az alkotmánybíróság elnökének irodavezetője elmondta, „a testü-- let elnökének nincs joga vissza­hívni az alkotmánybírót”. Ezzel egyetért Radoslav Procházka al­kotmányjogász is, aki szerint vi­szont ebben az esetben a köztár­sasági elnök sem hívhatja vissza Horváthot. „Véleményem szerint nem teljesültek a visszahívás fel­tételei” - nyilatkozta lapunknak Procházka. Arról nem nyilatko­zott az alkotmányjogász, mi tör­ténne akkor, ha mégis visszahívná őt Ivan Gašparovič elnök. Pro­cházka szerint legitim volt Macej­ková lépése, levelével ugyanis csak informálta a köztársasági el­nököt. „Ha Horváth György nem mond le önként, nem hívhatják vissza” - foglalta össze vélemé­nyét az alkotmányjogász, aki sze­rint nem csak az elnök, más sem hívhatja vissza az adott körülmé­nyek között a korábban hibázó al­kotmánybírót. Horváth szerint ilyen formában nem mentheti őt fel Ivan Gašpa­rovič. „Csak jogerős ítélet alapján hívhat vissza, az 1996-ban meg­hozott bírósági ítélet viszont az­óta már rég elévült, 2002-es jelö­lésem s megválasztásom idején sem volt már aktuális” - nyilat­kozta lapunknak Horváth György. Horváth szerint „valakinek nem Horváth György (SITA-felvétel) felelek meg, illetve valakinek jót tenne, ha távoznom kellene a tes­tületből”. Az alkotmánybíró nem akart arról nyilatkozni, mit tesz, ha a köztársasági elnök mégis visszahívja. „Megvárom Gašpa­rovič határozatát, majd döntök: vagy elfogadom, vagy védekezek ellene” - mondta Horváth. „Tiszta voltam s jelenleg is annak érzem magam, nem vagyok hajlandó ön-' ként lemondani az alkotmánybí­rói posztról” - tette hozzá. Grigorij Mesežnikov politoló­gus szerint az lenne a legkézen­fekvőbb megoldás, ha Horváth le­mondana. A politológus nem zár­ja ki annak a lehetőségét sem, hogy az ügynek politikai háttere van. „Koalíciós nyomás is elkép­zelhető abból az irányból, amer- ről nem voltak elégedettek a tes­tület által korábban hozott dönté­sekkel” - nyilatkozta lapunknak Mesežnikov. Az alkotmánybíró­ságnak a következő időszakban több nagyobb politikai horderejű ügyben is döntenie kell - már a ta­láros testület előtt hever többek között az egészségbiztosítókról szóló törvény módosítása, a felső- oktatási törvény és a nyugdíjtör­vény módosítása, illetve a sztrá­daépítéseket meggyorsítani hiva­tott telekkisajátításokról szóló törvény. „Veszélyes tendencia, hogy a kormányzó politikusok egyre gyakrabban mondják meg, hogyan is kellene döntenie az al­kotmánybíróságnak, amelyre az­tán így nem kívánatos politikai nyomás nehezedik” - mondta Mesežnikov. (MSz) Litvánia csak 0,1 százalékkal lépte túl az infláció megengedett határát, de lecsúszott az euróról Szigorúak, de teljesíthetők a maastrichti feltételek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az euró kapcsán min­dig szóba kerülnek az ún. maastrichti kritériumok, melyek teljesítése nélkül nem lehet legáli­san bevezetni az Európai Unió kö­zös pénzét. Például Litvánia 2006- ban csak 0,1 százalékkal lépte túl az infláció megengedett határát, így nem nyert bebocsátást a kedd­től 15 államot számláló klubba. Ezek után lássuk, miről szól a Maastrichti Szerződés, és Szlová­kia jelenleg holt tart a feltételek teljesítése terén. Az 1992. február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés döntései szerint a közös pénz öve­zetéhez csak azon tagállamok csatlakozhatnak, amelyek gazda­sága teljesít egyes, a gazdaság sta­bilitását, valutaunióra való érett­séget bizonyító, a legjobb monetá­ris eredményeket felmutató tagál­lamok teljesítményéhez konvergá­ló, a monetáris unió szempontjá­ból kiemelkedően fontos feltétele­ket. A meglehetősen szigorú, a kö­zös pénz egyes tagállamokban tör­ténő bevezetéséhez szükséges fel­tételek, az ún. maastrichti konver­gencia kritériumok a következők: ♦ Árstabilitás: A fogyasztói ár­szint (infláció) emelkedése a vizs­gált évben 1,5%-nál jobban nem haladhatja meg a három legala­csonyabb inflációs rátájú tagál­lam átlagindexét. ♦ Kamatok konvergenciája: A hosszú lejáratú kamatláb a vizs­gált évben 2%-nál többel nem ha­ladhatja meg a három legalacso­Szlovákia és a maastrichti kritériumok Kritérium Referencia Szlovákia Megfelelés Államháztartási hiány 3,0 2,5-2,7* igen* Államadósság 60,0 30,4 igen Éves infláció (%) 2,7 2,0 igen Hosszú lejáratú kamatláb (%) 6,4 4,5 igen Árfolyamok stabilitása Két év az ERM ll-ben igen Az államháztartási hiány és az államadósság nagyságát a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítják és százalékban fejezik ki. A * azt jelzi, hogy csupán becsült értékről van szó, a többi adat 2007 novemberére vonatkozik. (Forrás: nemzeti bank, HN) Igor Barát, az euró bevezetésének szlovák kormánybiztosa tegnap vágni kezdte a „centit" (SiTA-felvétel) nyabb inflációval rendelkező tag­állam átlagát. ♦ Árfolyamok stabilitása: az EMS árfolyam-mechanizmusán (ERM) belül a nemzeti valutát az utóbbi két évben nem értékelik le. ♦ Stabil kormányzati pénz­ügyi pozíciók: A vizsgált évben az államháztartási hiány a GDP 3%- át, az államadósság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg (utóbbi az esetben elvüeg elfogad­hatónak tekintik a 60%-nál maga­sabb szintet is, ha adósságállo­mány folyamatosan csökkenő ten­denciát mutat). (eu, shz) Jelenleg 42 jogi norma hivatkozik a minimálbérre, a kivetési alap, a különböző járulékok, kedvezmények, fizetések, támogatások nagyságának meghatározásánál Leszámolás a minimálbérrel - mással helyettesítenék a törvénykezésben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az érdekegyeztető ta­nács egyik feladata erre az évre annak megvizsgálása, mennyire „választható le” a különböző tör­vényekről a minimálbér. Sok törvény ugyanis a minden­kori minimálbérre hivatkozik a ki­vetési alap, a különböző járulékok, kedvezmények, fizetések, támoga­tások, elvonások, segélyek nagysá­gának meghatározásánál. Jelenleg 42 olyan törvény vagy rendelkezés létezik, amely valamilyen formá­ban a minimálbérből indul ki. A munka-, szociális és család­ügyi minisztérium még tavaly tár­caközi egyeztetésre bocsátotta a minimálbér „leválasztására” vo­natkozó elképzeléseit, hogy az egyes hatáskörök ítéljék meg, me­lyek azok a törvények, amelyeknél a minimálbér, mint kiindulási alap eltörölhető, és felcserélhető valami mással, például a munkavállaló bérével, a nemzetgazdasági átlag­bérrel vagy a létminimummal. Je­lenleg a legáltalánosabb, minden­kit érintő törvény, hogy az egész­ségbiztosítási és szociális biztosítá­si elvonások kiszámításánál a mi­nimálbért veszik alapul. A másik két szociális partner - a szakszervezet és a munkáltatók - viszont azt szeretnék, ha nem ez lenne a kiindulási alap, így erről ebben az évben még tárgyalnak az érintett minisztériumok - a szociá­lis, az egészségügyi és a pénzügyi tárca illetve a KOZ és a munkál­tatók képviselői. A minisztériumok 42 törvény­ből 13 esetben tartják elképzelhe­tőnek, hogy a minimálbért mással helyettesítsék. Ide tartozik példá­ul a szeptembertől érvényes mun­katörvénykönyvnek az a rendelke­zése, hogy a munkahelyen kívül készültségben töltött minden egyes óráért a minimálbér 20 szá­zaléka jár. A szociális tárca elkép­zelhetőnek tartja, hogy a minimál­bér 20 százaléka helyett a munka- vállaló ne a minimálbér, hanem a bérének 20 százalékát kapja. A minisztérium elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a munkanélküli­eknek járó különböző támogatá­sok, amelyek összege jelenleg szintén.a minimálbérre kötődik, a készülő foglalkoztatási törvény alapján már a nemzetgazdasági átlagbérből induljon ki. Például ma egy nyilvántartott munkanél­küli a minimálbér huszonnégysze- resét kaphatja állami segítség­ként, ha például önálló vállalko­zásba fog. Ez a tárca szerint a jövő­ben változhatna, s nem a minimál­bért, hanem az érvényes országos átlagbért vennék alapul, tehát en­nek legfeljebb 24-szeresét kaphat­ná az igénylő támogatásként. A környezetvédelmi tárca azt javasolja, hogy a minimálbér he­lyett szintén az országos átlagbér­ből induljon ki a törvény akkor, amikor egyszeri kártérítést fizet a halálos munkabalesetet szenvedő férj vagy feleség után az állam. Ez jelenleg a minimálbér harminc- szorosa, ennyi egyszeri támoga­tást kap az özvegy illetve az árvák zemélyenként. Ä minisztérium szerint változhatna a törvény úgy is, hogy az országos átlagbér felé­nek harmincszorosára legyenek jogosultak. A jelenlegi rendelke­zések értelmében, ha valakinek az adott adózási időszakban a mi­nimálbér hatszorosát meghaladó jövedelme volt, minden eltartott gyermek után évi 6480 korona adóbónuszra jogosult, vagyis eny­nyivel kisebb lesz az adója. A pénzügyminisztérium szerint eb­ben az esetben a minimálbér he­lyett a létminimumból, esedeg a nemzetgazdasági átlagbérből le­hetne kiindulni. A minimálbérről szóló törvény egyébként ebben az évben lépett érvénybe. Ennek értelmében, ha a szociális partnerek nem egyeznek meg a minimálbér nagyságáról, akkor az minden év január elsején emelkedik, olyan arányban, mint amennyivel a nemzetgazdasági át­lagbér növekedett. A törvény alap­ján a jelenlegi, októbertől érvé­nyes 8100 koronás minimálbért legközelebb tehát csak 2009. ja­nuár 1-jén emelik, (sán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents