Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-14 / 11. szám, hétfő
Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 14. www.ujszo.com Nevem: Somogyi Kiara Szemem színe: kék " " * Hajam színe: szőkésbarna Születési súlyom: 3220 g Testhosszam: 49 cm Lakhelyem: Bős Szerető szüleim örömére sokat eszem, s nagyon értelmes kislány vagyok. Imádok mozogni, játszani, nagyon ügyes vagyok. Puszilok mindenkit. Ajándékozza meg a nagyszülőket és ill SS Mivel sokan szeretnék látni gyermeküket ezen a helyen, felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a baba adatain kívül egy telefonszámot is tüntessenek fel, hogy értesíteni tudjuk Önöket, melyik számban jelenik meg a kép. így azzal a számmal megajándékozhatnák a nagyszülőket, a kereszt- szülőket vagy az ismerősöket is. Rosszabb képességűek az ágyba vizelő gyermekek Segít a gyógyszeres kezelés FELFEDEZÉS Kutatók véleménye szerint a rendszeresen ágyba vizelő gyermekek rosszabbul teljesítenek az összetett kognitív képességeket vizsgáló tesztek során Dr. Chung Kwong Yeung, a Hong Kong-i Kínai Egyetem gyermeksebészeti és gyermekurológiai osztályának vezetője és kollégái 95 ágyba vizelő gyermek kognitív funkcióit vizsgálták (ide olyan képességek tartoznak, mint az intelligencia, rövid távú memória és a figyelem). 46 hasonló korú, de ágytiszta gyermeket is több, széles körben elfogadott kognitív tesztnek vetettek alá. Mivel az alvás minősége kapcsolatban áll a napközbeni teljesítménnyel, ezért fontos megvizsgálni, hogy van-e kapcsolat az ágybavizelés és a kognitív teljesítmény között. Eddig erre még nem került sor. Az ágyba vizelő gyermekek csoportjában általában heti öt alkalommal történt „baleset” éjjel. Ők gyengébb eredménnyel teljesítették az értelmi képességeket vizsgáló teszteket. A krónikus ágyba vizelők hosszú távú memóriája és tanulási sebessége is elmaradt kortársaikétól. Hat hónapos gyógyszeres kezelést követően azonban jelentősen javultak a kognitív funkciók, sőt, az elalvás-ébredés képessége és az agyfunkció is. Az eredmény nagy jelentőséggel bír, hiszen így az ágyba vizelő betegek sokkal többet nyerhetnek annál, mint pusztán a szégyenérzettől való megszabadulást -jelentette ki Stuart Bauer bostoni urológus professzor. (Forrás: Medipress) A vizelettartás képtelensége léphet fel Sok a felesleges gátmetszés FELFEDEZÉS A szülésnél gyakran a hüvely és a végbélnyílás között bemetszik a gátat, ami megkönnyíti a szülést, megelőzi az újszülött sérülését, ám rutinszerű alkalmazása fölösleges és kerülendő, mert inkontinenciát okozhat. A gátmetszésnél sérülhetnek a végbél záróizmai is, a széklet vagy a vizelet tartásának képtelensége léphet fel. Az inkontinencia kockázata a korral együtt fokozódik, és nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. Mindkét nemet érinti azonban, a 65-74 évesek 5, a 85 felettiek 20 százaléka inkontinens. Bár az inkontinencia meglehetősen gyakori jelenség, a szakemberek szerint kezelése nem kielégítő. Ennek oka a betegséggel együtt járó szégyenérzet és megbélyegzés, ami megakadályozza a beteget, hogy segítséget kérjen. Bár a női magazinok gyakran közölnek a medencefenék izmait edző gyakorlatokat, ezeket a legtöbben nem helyesen alkalmazzák, ezért fontos volna a nők felvilágosítása e téren is. Az inkontinencia gyakori jelenség az ápolási otthonokban, de itt sokszor az emberi hanyagság is szerepet játszik, (mp) Kétségek, önvád és könnyek a földöntúli boldogság helyett - a család sokat segíthet leküzdésében Ki sír többet: a baba vagy a mama? A mama közérzete rajta is tükröződik (Képarchívum) Egy baba születése a legkülönfélébb érzéseket válthatja ki az izgatottságtól kezdve az örömön és félelmen át az aggodalmakig. Vagy olyasmit is okozhat, amire egyáltalán nem számítunk - depressziót. Kétségek és könnyek a földöntúli boldogság helyett. Ez az ún baby blues. FELDOLGOZÁS Nagyon sok újdonsült édesanya (50-80%) éh át a baby bluesnak, gyermekágyi lehangoltságnak nevezett állapotot néhány nappal vagy héttel a szülés után. Ez a fáradékonysággal, kialvatlansággal járó állapot olyan tünetekkel jár, mint például a gyakori sírás, ingerlékenység vagy félelem. Legfőbb jellegzetessége a változékonyság, például az eufórikus boldogságérzés hirtelen átváltása sírógörcsbe. Ez néhány nap alatt el is múlik, kezelést az esetek döntő többségében nem is igényel. Az állapot azonban mindenképpen figyelmet érdemel, mert előfutára lehet a súlyosabb szülés utáni depressziónak. Ezért az érzelmi hullámvölgyért a hormonokat szokás okolni, és a megfigyelések szerint gyakrabban fordul elő azoknál az anyáknál, akik első gyermeküket hozták világra, illetve akik a szülés előtt pre- menstruációs szindrómától szenvedtek. Földöntúli boldogság helyett A frissen szült mamák közül minden 10-15.-et érintik a szülés utáni depresszió tünetei. Kialakulhat „észrevétlenül”, de a baby blues állapota is átváltozhat súlyosabb állapotba. A tünetek nagyon hasonlóak a depresszió tüneteihez: lehangolt- ság, szorongás, az örömkészség elvesztése, érdektelenség, ingerlékenység, fáradékonyság, energiát- lanság, étvágytalanság, alvászavar, feledékenység, koncentrációs zavar, döntésképtelenség, bűntudat, önvád, értéktelenség érzése. Előfordulhat, hogy az anya visszahúzódó lesz, szociálisan elszigetelődik, túlzottan aggodalmaskodik a baba miatt, csökken a szexuális érdeklődése, hullámzó a hangulata. A tünetek kifejlődésekor sokszor magyarázatul szolgál a gyakori kialvatlanság, fáradtság az éjszakai ébrenlétek miatt. Ezt sokáig az anya és környezete is a helyzet természetes velejárójának könyveli el, ezért sokszor elmarad a segítségkérés, orvoshoz, pszichiáterhez, védőnőhöz való fordulás. Aztán a folyamatos fáradtság, rossz hangulat bűntudatot kelt. A beteg úgy érezheti, hogy ő rossz anya, aki még az anyai feladatok ellátására is képtelen, ezért gyermeke „sérül”. Ha az önvád és az elkeseredettség eluralkodik, önmagára és a gyermekre is veszélyeztető állapot keletkezhet. A környezet gyakran az elfogadó, segítségnyújtó magatartás helyett az édesanya biztatásával, anyasági feladatainak és örömeinek hangsúlyozásával igyekszik őt kimozdítani. Mindez további bűntudathoz és elkeseredettséghez vezet. Nincs védőburok Brooke Shields, a gyönyörű, derűs hollywoodi sztár szintén átesett a szülés utáni depresszión. Őszinte vallomásra vállalkozott. Könyvében életének borús napjairól mesél, a depresszióról, a szégyenérzetről és a tanácstalanságról, amely értheteden hangulatváltozásait kísérte. Nők milliói élik át ugyanezt életük legfontosabb eseménye kapcsán, és esnek mélységes zavarba tőle. Brooke Shields nyíltan mesél arról a harcról, melyet általában kínos hallgatás övez, noha minden tizedik anyukának szembe kell néznie vele. „Semmi bíztató nem jutott eszembe, csak csupa negatív gondolat: Vége az életemnek. Sose fogok kötődni a kislányomhoz. Nem kellett volna gyereket szülnöm. Rossz anya vagyok. Szörnyű hibát követtem el. Kudarcot vallottam. Senki se tudja, mit érzek. Én vagyok az egyeden ezen a földön, aki sose lesz boldog, és sose fogja szeretni a gyerekét. Utálom magam és utálok élni. A kislányom sose fog szeretni. A riasztó hangok szüntelenül kiabáltak a fejemben, én pedig egyre szomorúbb lettem.” (Brooke Shields) Önvád és könnyek Milyen tényezők „segítik elő” a szülés utáni depresszió kialakulását? A szülés egy nagy, visszafordít- hatatían életesemény, mely pszichés stresszeljár együtt. A stresszel való megküzdés képessége azonban egyéni hajlam kérdése, örökletes tényezőkön, illetve a korai gyermekévek tapasztalatain múlik. Természetesen a hormonális változások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni. Müyen kockázatai varrnak ennek az állapotnak? Ha már volt életében depressziós epizódja, ha előző szülése után is jelentkezett depresszió, ha premenstruációs szindrómától szenvedett, ha szövődményes terhessége volt, ha problémás a házassága, vagy ha a terhesség nem várt, nem tervezett volt. Boldog a mama, boldog a baba A házastárs támogató és együttérző figyelmének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Enyhe depresszió esetében egy orvos vagy védőnő alkalmankénti támogató jelenléte igen gyorsan, nyom nélkül megszüntetheti a problémát. A gyógyszeres kezelést csakis pszichiáter szakorvos kezdeményezheti, és ő az, akinek folyamatos feladata felügyelni az anya állapotát. A gyógyszeres kezelés kiegészítését vagy teljes kiváltását jelenthetik a különböző terápiás módszerek. Ezek a terápiák segítenek az anyának feldolgozni a múlt konfliktusait, lehetővé téve azt, hogy a i szülés, a születés élménye valóban érzelmi újjászületés lehessen számára. Ha a dolgok nagyon elfajulnak Igen ritka, de minden esetben kórházi kezelést igényel a szülés utáni pszichózis. A kisbaba ellátását gyakran lehetedenné tevő állapot. Kezdődhet a szülés utáni napokban is, de általában később, a 34. hónapban jelentkezik súlyosabb , formájában. Ha a környezet azt tapasztalja, hogy az újdonsült anyu- * ka dezorientált, viselkedése bizarr, hangulata szélsőséges, vagy éppen hallucinációk gyötrik, netán bántalmazza a kicsit, késlekedés nélkül szakemberhez kell fordulni. Nem érdemes az időre bízni az olyan furcsaságok megoldódását sem, ha például a kismama szélsőségesen túlzásba viszi a gyermek ellátását, az érzelmi kontaktus rovására. A szülés utáni pszichózis súlyosságát jelzi, hogy szélsőséges esetben az öngyilkossági illetve gyü- kossági késztetések miatt veszélyeztetheti mind az édesanya, mind a gyermek életét. Kialakulásánál kockázati tényező, ha az anyának korábban volt már ilyen pszichoti- ( kus epizódja. A tapasztalat azt mutatja, hogy a leendő anyukáknak nincsenek 1 pontos ismereteik a szülés utáni depresszióról. A kismama ugyanis, ha tisztában van vele, hogy ez egy létező, pontosan körülírható tünetegyüttes, az ilyenkor oly jellemző bűntudatot és önvádat félretéve hamarabb képes segítséget kérni. A megfelelő, ám rémhírkeltéstől mentes tájékoztatás ezért rendkívül fontos, ugyanakkor nem jellemző a szülésre felkészítő irodalmakra. Forrás: ( C. Molnár E, Füredi J., Papp Z. (szerkj (2006) Szülészet-nőgyógyászati pszichológia és pszichiátria. Budapest: Mediána Könyvkiadó Rt. i Shields, B. (2005) És hullott az eső. Szülés utáni depresszióm és boldogságom naplója. KVHáz Könyvek. www. mayoclinic. com/print/post partum-depression/DS00546/ Öngyógyítás ♦ Meg kell próbálni pihenésre is időt szakítani, sportolni, naponta sétálni a babával. ♦ Természetesen egészségesen kell étkezni. ♦ Reális elvárásokat kell kitűznie maga elé. ♦ Nem kell tökéletesen funkcionáló háztartásra törekedni, csinálja meg, amit tud, és persze meijen segítséget kérni, ha úgy érzi, szüksége van rá. ♦ Legyen ideje saját magára is. Legyen a baba nélkül is, és csinálja azt, amihez kedve van. ♦ Törekedjenek partnerével a kettesben töltött időre, együttiétekre, programokra. És ami a legfontosabb, ne szigetelődjön el! ♦ Beszélgessen partnerével, családjával, barátaival arról, hogyan is érzi magát. Keressen hasonló cipőben járó kismamákat, mert higgye el, problémájával nincs egyedül! ♦ Ne feledje, úgy tud kisbabájára a legjobban vigyázni, ha önmagára is vigyáz! egészségünkre Szerkeszti: Kovács Hona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
