Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-14 / 11. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 14. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Szávay Ágnes teniszező? Mononukleózis volt az oka „Folyton fáradt voltam, már attól is, ha felmentem a lépcsőn, egyszerűen nem volt energiám. Azt mondták, lusta vagyok... Soha nem voltam úgy magam alatt, mint akkor. Aztán kiderült, hogy beteg vagyok.” URBÁN KLÁRA Nevét valójában 2005-ben az Australian Openen ismerte meg a teniszvilág, egyesben, majd párosban is döntős volt a junioroknál, utána a Roland Garros vörös salakkján duplázott. Megnyerte a szinglit és Azarenkával a párost is. Aztán tavaly, miután a magyar teniszrajongók hiába várták a sikert, kapott a fejére. Később kiderült, hogy mononukleózis vetette vissza. „Nagyon közel voltam ahhoz, hogy abbahagyjam a teniszt, mert nem tudtuk, hogy mi bajom van, mindig kikaptam. Amikor kiderült, hogy beteg vagyok, megnyugodott a lelkem, kipihentem magam, s azóta új ember vagyok.” Igen ám, de ez akkor nagyon fájt Áginak és az egész családnak. „Tanácstalanok voltunk - mesélte Ági mamája. - Valóban fellélegeztünk, amikor kiderült a diagnózis. Már legalább tudtuk, mi a teendő. Én most szembesültem először azzal a fogalommal, hogy mononukleózis. Az orvosok azt is elmondták, hogy élsportolók, akiknek az immun- rendszere nagy megterhelésnek van kitéve, hamarabb elkapják, s ráadásul látványosabb, mert elhagyja őket az erő. Hogy a mi Ágink mitől kapta, gőzünk sincs. Cseppfertőzés útján teljed, így repülőben vagy bárhol másutt is megfertőződhetett...” Ági kilábalt belőle, s ő és a család is csak utólag tudatosította, hogy nem csak a karrieije volt veszélyben, ő maga is. „Rámehetett volna a szívére, a veséjére - folytatja a mama. - Csakhát nem tudtuk, mi a baja. Nem vették észre az orvosok, mert minden eredménye negatív volt. Fél évig úgy teniszezett, hogy beteg volt. Nem tudtuk, miért nem tudja elvégezni az edzésprogramját, amit előző évben játszva végigcsinált. Iszonyú fáradt volt, az első labdameneteket megnyerte, utána sírva fakadt, hogy nem bír futni. S ráadásul a végkimerülésig próbált dolgozni, utána tíz-tizenkét órát aludt, s amikor fölébredt, megint ugyanolyan fáradt volt. S amikor azzal vádolták, hogy lusta, neki annál nagyobb sértés nem létezett.” A tehetetlenségnél, a tanácstalanságnál néha az igazság is jobb... „Emlékszem, egyszer azzal jött haza, hogy szeretné, ha valami nagy bajt találnának, mire én jól leteremtettem. Végül is ezért könnyebbült meg, amikor Olaszországban kiderült, hogy mi a baja. A kvalifikációból felkerült a főtáblára, de közben negyvenfokos láza lett. Akkor még olasz menedzserünk volt, és az elintézte, hogy a Milán orvosai megvizsgálják. Ennek alapján tudtak haladni tovább. Azonnal kapott pihenőt. Azóta többször is volt kivizsgáláson, mert asztmás és allergiás tünetek jelentkeztek nála. Néha úgy teniszezett, hogy sprayt kellett használnia, mert nem kapott levegőt, majdnem megfulladt a meccsen. Ezt ugyan a teniszben működő hivatalos orvos írta fel neki, mégis előre jelentem kellett, mert a készítmény a doppinglistán szerepelt. Anyaként szörnyű volt végigélni mindezt, de hála istennek most már utána vagyunk.” Ági mindig törékeny gyerek volt, a mama szerint a korosztályától általában tíz kilóval kevesebb. A húga, Blanka is ilyen. „Neki is volt egy éve, amelyik elég problémás volt, szerintem ő is átesett valamin. Csak hát tőle még senki nem vár profi teljesítményt, s amikor úgy jött haza az iskolából, hogy fáradt, naponta eleredt az orra vére, de az orvosok nem tudták, mitől - mondták, majd kinövi. Aludt egyet, megpihent, de ez sem volt elég, nála is csökkentem kellett a terhelést. Mostanában már csak verseny végén van gond, s leginkább éjszaka, olyankor pihenni sem tud igazán, de remélem, hogy ki fogja ezt nőni...” Szávay Ágnes - aki két éve még a 253. volt a világranglistán, 2007- ben a 185.-ről rajtolt - a 19. helyen zárta a tavalyi évet. Júliusban megnyerte a palermói tornát, New Havenben döntős, a US Ópenen negyeddöntős volt, majd pályafutása legnagyobb sikerét aratva, a pekingi verseny szeptember 23-i fináléjában legyőzte a világranglistán harmadik szerb Jeleňa Jan- kovicsot. Talán még nagyobbat is ugorhatott volna, ha nem kínozzák a sérülések. De hasonló problémákkal minden sportolónak meg kell küzdenie. Fájt neki, hogy lustának nevezték (Képarchívum) sztár es egészség Kylie a grépfrútban hisz... Kylie Minogue minden ebédre egy fél grépfrútot eszik. Az Ausztráliából származó, s mellrákból kigyógyult énekesnő hisz abban, hogy a gyümölcsben lévő enzimek elősegítik az emésztést és meggyorsítják a zsírok lebontását. Az ugyan való igaz, hogy általában a gyümölcs vagy a saláta nagyon jó előétel, megalapozza a főétkezést, de táplálkozási szakemberek szerint az, hogy a grépfrútban található enzimek meggyorsítják a zsírlebontást, sajnos csak álom... De mindenképp egészséges! Jót tesz a jótékonyság A kitűnő zongoraművésznő, Szentpéteri Csilla gyakran hangoztatja, hogy a lelkének is jó, hogy tesz valamit másokért. „Amit én kaptam a szüleimtől, azt úgy érzem, vissza kell adnom másoknak. Beteg gyerekeket segítek, mivel én magam is anya vagyok. A fiam asztmás, és átéltem, milyen az ágya mellett ülni és imádkozni, hogy túléljük az éjszakát. Engem az égiek nagyon szeretnek, kötelességemnek tartom, hogy nemes célokért tegyek valamit. Nemrég kaptam köszönőlevelet a pécsi klinikáról, hogy sikerült megvenniük a lélegeztető gépet az általunk adott koncert bevételéből. Ez melegséggel tölti el a szívemet.” (uk) TESTÜNK TITKAI Betegség és egészség ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A betegség az egészség megromlása. Az egészség pedig az az állapot, amikor a szervezet működését semmilyen külső vagy belső tényező nem zavarja meg. A betegség az egészség megszűnése, és ez az állítás megfordítva is igaz. Ám ezt a két egymással ellentétes állapotot nem mindig könnyű szétválasztani. Lehet valaki vak vagy félkarú és mégis egészséges, vagy szenvedhet nagyon, akárcsak Argan úr Moliére A képzelt beteg című színdarabjából, és az orvosok - miután a panaszoknak semmilyen szervi eredetű okát sem találták - finoman csak „szubjektív szindrómáról”, hipochondriáról beszélnek. A betegség abban különbözik az egyszerű szenvedéstől, hogy valamilyen szervi vagy működésbeli elváltozás a betegség kialakulásában meghatározhatónak tekinthető. A betegség jellemző tüneteit vagy a szerv elváltozását tehát fel lehet ismerni, és bizonyos szempontok alapján csoportosítani. így lehet például diagnosztizálni a betegnél tapasztalt tünetcsoportból a tüdőgyulladást (láz, köhögés, a hallgatózás, vér- vizsgálat és röntgen eredményei alapján). Egy betegség jellegzetes tünetcsoportját azok az elváltozások alkotják, amelyek minden betegnél közösek, és azok, amelyek a szervezetben a fertőző ágenssel való érintkezés folytán ugyanolyan jellegzetességekkel ismétlődnek. Az orvosi tankönyvek egy betegséget pontosan leírnak összes tünetével együtt, de az emberek szervezete a valóságban teljesen különbözően működik és reagál. A betegségek nem azonos erősséggel és tünetekkel jelentkeznek minden egyes betegnél. A patológia (kórtan) a normálistól eltérő állapotok tanulmányozása. A patomorfológia a szervezetben, a szervekben a betegségek során mutatkozó kóros alaki elváltozásokat, a patofiziológia pedig a kóros életműködést tanulmányozza. A betegségek okát az etiológia (kóroktan) kutatja. Különböző módszerekkel tárják fel azokat a mechanizmusokat, beleértve az időbeli lefolyást is, amelyek folytán a betegségek kiLelki eredetű fájdalmak Féljem állandó fejfájásra panaszkodik, pedig az orvosok szerint nem beteg. Panaszai akkor kezdődtek, amikor meghalt a bátyja. Lehet-e összefüggés a két esemény között? Fájdalomérzés jelentkezhet feltárható szervi okok nélkül stressz, lelki konfliktus hatására is. A beteg ilyenkor többnyire tudattalanul egy szimbolikus jelentésű szervet választ, és az lesz testi-lelki panaszainak „székhelye”. Férje még valószínűleg nem tudta feldolgozni az őt ért vesztséget. Egy családtag, ebben az esetben a szeretett testvér elvesztése rendkívül erős stresszhatással jár. Emiatt lehetnek a férjének állandó fáj dalmai. Ilyenkor érdemes pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni. alakulnak. Nem szabad összetéveszteni az etiológiát a pato- genézissel: előbbi az okokat kutatja és a fertőzés hordozóját, míg utóbbi a hogyant vizsgálja. Attól függően beszélünk általános vagy speciál patológiáról, hogy a beteg állapotát az alapvető kóros jelenségekből kiindulva, általánosságban tanulmányozzák-e, avagy egy különleges betegség jellemzői alapján. A szervezet rendszerint leküzdi az őt érő ingereket. Betegség akkor alakulhat ki, amikor a szervezet reakciója nem megfelelő. A betegség tehát két tényező egybeesésének a következménye: ♦ Valamüyen patogén ágens (pl. kórokozó) ingerlő hatása a szervezetre. ♦ A szervezet szokványostól eltérő vagy elégtelen reagálása. Betegség csak akkor alakul ki, ha a szervezet képtelen legyőzni a betolakodót. Ha a betegség kialakulásában külső ágens játszik uralkodó szerepet, akkor exogén, azaz külső okról beszélünk. A két tényező legtöbbször együtt játszik közre a betegség létrejöttében, alakulásában és együtt határozza meg annak súlyosságát is. így például a visszérgyulladás kialakulását a munkakörülmények is elősegíthetik, de többnyire olyan embereket sújt, akiknek visszérműkö- dése valószínűleg öröklött, alkati gyengeséget mutat. Forrás: Család és Egészség Az orvosi kivizsgálásra érkező betegek jól ismerik a fonendoszkó- pot, a kóros elváltozásra utaló jelek alapos tanulmányozására szolgáló, egyszerű eszközt. Mindenki máshogy éli át a szervezetében fellépő kóros elváltozásokat. Vannak, akik egy enyhe betegség hatására is ágynak dőlnek, míg mások panasz nélkül viselik el a fájdalmat, a súlyos rosszulléteket is.
