Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-14 / 11. szám, hétfő
Ók miért nem hiznak? IV. oldal egészségünkre Mi várható 20084>an az orvostudományban VII. oldal 2008. január 14., hétfő 6. évfolyam 2. szám Cukrom, cukrom, mondd meg nékem Ha a kockázati tényezőket nem hatástalanítják, szívbetegség alakulhat ki II. oldal A férfi és a szépség Sem a táncoló izmok, sem a gondolkodó arckifejezés nem hódít a hölgyeknél V. oldal Hat tipp fejfájás ellen Aki feszült, annak nemcsak az izmai, hanem a gondolatai is begörcsölnek VI. oldal A kevés telített zsírt tartalmazó ételek fogyasztásával és rendszeres mozgással csökkenthető Koleszterin, az alattomos... Évről évre nő azok száma, akiknek magas a koleszte- rinszintjük. A szakemberek szerint még mindig nem teszünk eleget csökkentéséért, vagyis - kissé leegyszerűsítve- egészségünkért. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ez a helyzet nemcsak Szlovákiára, hanem az egész világra jellemző. Az előrejelzések szerint 2020- ig a legtöbb ember szívbetegségben fog meghalni. Az egészségtelen életmóddal párhuzamosan az egyes kockázati tényezők száma is emelkedik. Ha ezeket sikerülne pozitív irányba megváltoztatni, meghosszabbíthatnánk az életet, javíthatnánk az életminőséget, s ezzel megakadályozhatnánk a szív- és érbetegségek kialakulását, vagyis a szívinfarktust, az agyi érkatasztrófát, a hirtelen szívhalált, a vesekárosodást és a szívelégtelenséget. Az Európai Unió stratégiája Két, egymástól független tanulmányból - az ún. stockholmi és az Euroaspire 1-3 tanulmányból - indul ki. Mindkét dokumentum egybehangzóan állapítja meg, hogy a magas koleszterinszint kezelése jelenleg nem megfelelő. Melyek azok az érvek, amelyek emellett szólnak? A legfontosabb érv, hogy a betegek általában figyelmen kívül hagyják az orvos tanácsait, amelyek az életmód megváltoztatására és a rendszeres gyógyszerszedésre vonatkoznak. Nagy hiba, hogy kommunikációs zavar van a elsődleges (körzeti orvos) és a másodlagos (kórházi) kezelés között, ami gyakran nem megfelelő együttműködésben nyilvánul meg. Nincs összhang az elmélet és a gyakorlat között, vagyis az ajánlott és a tényleges koleszterinszint között. Európában a szívbetegségek évente 1,9 millió ember halálát okozzák az olyan kockázati tényezőknek köszönhetően, mint a magas koleszterinszmt, ma gas vérnyomás, dohányzás és túlsúly. Évente e betegek kezelése 169 milliárd euróba kerül. Világszerte a szakemberek azon fáradoznak, hogy ezt a negatív irányvonalat megállítsák, de még inkább, visszafordítsák. Azt szorgalmazzák, hogy az orvos alaposan tájékoztassa a pácienset a helyes étkezési szokásokról és az egészséges életmódról, hangsúlyozza és ébressze rá a beteget a kezelés fontosságára. Nagyon fontos lenne javulást elérni az tin. másodlagos megelőzés és a kezelés terén. Ide egyebek mellett az új terápiák alkalmazása tartozik, vagyis a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése, az tin. rossz koleszterin csökkentése, a cukorbetegek és az ischémiás szívbetegek koleszterinszintjé nek csökkentése. Jó lenne, ha a beteg a gyógyszeres kezelés mellett lényeges változásokat hajtana végre az étkezésében és általában az életmódjában. Szem előtt kell tartani, hogy a szív- és érrendszeri betegségek nagymértékben megrövidítik az j életet, mégpedig elsősorban a kö- zépkorúakét. Amint azt már a fentiekben hangsúlyoztuk, az életmóddal óriási változásokat lehet elérni. Ehhez nem kell semmi más, csak akarat és következetesség. Hogyan hat a koleszterin? A koleszterin a trigliceridekkel együtt a legfontosabb zsírok közé tartozik, s mint olyan, az emberi szervezet számára pótolhatatlan energiaforrás. Az élelemből nyerjük az összes koleszterin egyhar- madát, a maradék rész pedig a májban és az emésztőrendszerben képződik. Amikor a „jó” és „rossz” koleszterinről beszélünk, a vérben a koleszterint szállító lipoproteinek szerepéről van szó. A nagy sűrűségű hpoproteinek, szakszóval HDL (high density lipoproteine) vagy „jó” koleszterin védi a szervezetet a betegségektől. A ,jó” koleszterin a lipoproteinek segítségével jut el a sejtekből a májba, majd az epébe, s ott epesavvá változik, amely az emésztéshez szükséges. A HDL optimális szintje férfiaknál 1,2 mmol/1 felett, nőknél pedig 1,4 mmol/1. Ha ez az érték 1,0 mmol/1 alatt van, ez már a szívás érrendszeri betegségek kialakulásának fokozott veszélyét jelzi. Minél magasabb ez az érték, annál jobb. Hogyan emeljük a, jó” koleszterin szintjét? ♦ rendszeres mozgással (hetente négyszer legalább 15 perc) ♦ súlycsökkentéssel ♦ minimális adag alkohollal ♦ a nikotin korlátozásával Ezzel szemben az alacsony sűrűségű lipoprotein, az ún. LDL, vagya „rossz” koleszterin hozzájárul a betegségek kialakulásához, vagyis minél alacsonyabb a szintje, annál jobb. Épp a magas LDL-szint vezet az oly rettegett érelmeszesedéshez. A következmény ismert: szívinfarktus, agyi érkatasztrófa, ischémiás szívbetegség. Felnőtt embernél az LDL-kolesz- terin szintjének nem szabadna meghaladnia a 3,0 mmol/l-t, az összkoleszterinnek pedig a 5,0 mmol/1 értéket. A cukorbeteg esetében ennek az értéknek még alacsonyabbnak, 4,5 mmol/l-nek kellene lenni. Kockázati tényezők Apoproten B-too LD L \ Chotosteryi ester Ha a családban valakinek magas a koleszterinszintje, előfordulhat, hogy bár egészségesen táplálkozunk, mégis magas lesz a koleszterinszintünk. A következő tényezők a legfontosab- Phospholipid bak: ♦ Öröklődés SS A génektől függ, milyen lesz a koleszterinszintünk. Ezt nem tudjuk befolyásolni, de mozgással és az étkezési szokások meg- j változtatásával sokat javíthatunk a helyzeten. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy ha a páciensek megfogadják az orvos tanácsait és megváltoztatják a szokásaikat, i lényegesen csökkenthetik a betegség kialakulásának esélyét. ♦ Táplálkozás A legnagyobb hatással a koleszterinszint alakulására a teh'tett zsírsavak vannak. Magában az ételben található koleszterinnek lényegesen kisebb a hatása, mint a telített zsírsavaknak. Háromszor károsabbak, mint az állati eredetű koleszterin, ezért korlátozni kell a zsíros hús és sajt, a szalonna és a vaj fogyasztását. A megfelelő ételkészítés az első lépés ahhoz, hogy ne emelkedjen a koleszterinszint. . ♦ Testsúly Ha ön túlsúlyos és magas a koleszterin- szintje, a legjobb megoldás a testsúly csökkentése. A súlycsökkenéssel a trigliceridek szintje is alacsonyabb lesz, ugyanakkor pedig emelkedik az ún. jó koleszterin szintje. ♦ Testmozgás és stressz A mozgás az, amely növeli a, jó”, és csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét, emellett csökkenti a vérnyomást, enyhíti a stresszt, javítja az erőnlétet, beleértve az erek és a szív erőnlétét is. ♦ Kor és nem A menopauza előtt a nőknek általában alacsonyabb a koleszterin- szintjük, mint a hasonló korú férfiaknak. A változókor után a helyzet teljesen megváltozik. Ilyenkor általában a rossz koleszterin szintje megnő, a jóé pedig csökken. Az általános koleszterinszmt általában 60-65 év után emelkedik. ♦ Alkohol Az alkohol emeli a HDL, de nem csökkenti az LDL koleszterin szintjét. Az orvosok ezért még mindig nem tudják, hogy az alkohol teljes mértékben jó-e a szívbetegségek kockázatának csökkentésére. A túlzott alkoholfogyasztás károsítja a májat, a szívet, emeli a vérnyomást és trigliceridek szintjét. Ki van veszélyben? A magas koleszterinszint következtében lerakódások, plakkok alakulnak ki az érfalakon. Szűkülnek az erek, romlik a vérkeringés, vérrög alakulhat ki, ami leválhat és elzárhatja az eret. Ennek következtében a szövetek nem kapnak elég tápanyagot, ischémia, vérellátási zavar alakulhat ki. Az állati eredetű fehérjék és zsírok egészségre káros hatását az Egészségügyi Vüágszervezet (WHO) és az Élelmezésügyi Vüágszervezet (FAO) számos tanulmánya igazolta. Bebizonyosodott például, hogy a vegetáriánusok körében 57 százalékkal kevesebben halnak meg ischémiás szívbetegségben. Általában elmondható, hogy a húsmentes étkezés hívei hosszabb életűek, mint a húsevők. Ebből is látható, hogy mennyire fontos a táplálkozás és a mozgás a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából, (ki) EGÉSZSÉGMONDATOK ♦ Kokain vakcina kifejlesztésén dolgozik a houstoni Baylor College két kutatója. Ha sikerül, ez lesz az első olyan oltóanyag, amellyel kezelni lehet a kokainfüggőséget. + A 65 évesnél idősebb emberek nem kevesebb, mint 10%-a szenved depresszióban. GYOGYTURMIX Napfénnyel a limfóma ellen A napozás segít a nyirokcsomókat érintő tumor megelőzésében - állítják ausztrál kutatók az International Journal of Cancer januári számában. A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A limfómák egyik fajtája a Hodg- kin-kór, az összes többi, úgynevezett nem-Hodgkin limfómának (NHL) több műit 30 típusát isméjük. A sydney-i egyetemen Anne Kricker kutatócsoportja készített tanulmányt arról, véd-e a napfény az NHL ellen. Azt tapasztalták, hogy a szabadidős napozás csökkenti a limfóma esélyét. Feltételezik, hogy ez a napfény hatására a bőrben keletkező D-vitaminnak köszönhető. A megállapítás azért érdekes, mert korábban a napsugárzásnak éppen ellenkező hatását feltételezték. Csökkenti a menopauza terheit Egyre több nő természetes gyógymódokat keres a menopauza kellemetlen tüneteinek kezelésére. Egy tanulmány szerint napi egy kiadós séta hatására csökkennek az olyan pszichés tünetek, mint az idegesség, a feszültség és a depresszió. A-tanulmány szerzője, Dr. Deborah Nelson szerint a fizikai aktivitás átsegítheti a nőket a változókori nehézségeken, és idősebb korban is hozzájárul a lelki egészség megőrzéséhez. A kutatás szerint azon nők, akik többet mozogtak, vagyis legalább heti ötször közepes tempójú, mintegy másfél órás sétát tettek, kevesebb feszültségről számoltak be. A résztvevők legtöbbje az utcán vagy a bevásárlóközpontokban ejtette meg rendszeres sétáját. A kutatók szerint tehát ahhoz, hogy a menopauza kellemetlen tüneteit csökkenthessék, nem kell edzőterembe járni. A dohányzás károsíthatja az agyat A tinédzserkori dohányzás különösen károsan hat a fiatalok agyfejlődésére és hallására, emellett tanulási nehézségeket is okozhat, állapította meg egy amerikai vizsgálat. A kutatók szerint legfőképpen a fiúk érintettek. Kamaszkorban az agy gyorsabban növekszik, ekkor különösen sérülékeny a dohányzással szemben. A Guardian szerint a brit dohányosok 80%-a, 12 millió ember tinédzserkora óta dohányzik. A lányok negyede, a fiúk hatoda 15 éves kora óta rendszeresen hódol e káros szenvedélynek. Új műszer az infarktus előrejelzésére A szív- és érrendszeri megbetegedések diagnosztizálására dolgoztak ki új, az eddiginél sokkal pontosabb adatokat szolgáltató, gyorsabb vizsgálatot lehetővé tévő és könnyen szállítható műszert Oroszországban. Míg a hagyományosan alkalmazott EKG-berende- zések mintegy 40 százalékos pontossággal működnek, a kardioví- zomak elnevezett új berendezés közel 100 százalékos pontossággal jelzi a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, és a vizsgálat alig 7 percet vesz igénybe. Csak Oroszországban mintegy 22 millió ember szenved szív- és érrendszeri betegségekben, s a halálozások 60 százalékát ezek okozzák. (Forrás: MTI, Medipress, Vitai)
