Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-02 / 1. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 2. Szülőföldünk 25 Az MKP elnöke elfogadja, hogy ne bolygassák a dekrétumokat, de a szlovákiai magyaroknak jár bocsánatkérés Szili hallgatott, Csáky beszélt . NemeShÚdOS • ZlZToZT' Nyékvárkony •W» Oroszvár-Őrsújfalu-Padany Pat Perce y pereszlény • Pódatejed • Pósfa * Pozsony * Pozson Pozsonyvezekény • Prága • Rárásmujad * Rété • I Siksöony • Somorja • Szemet • Szene • Szimő * Szódó W Taliós • Tardoskedd • Tejfalu * Tergenye • Tesmag Töbcréte • Tőre • Tőrincs • Udvard • Újbars • Újbori ágfarkasd • Vághosszúfalu • Vágkirályfa • Vágsely 1 ''ereknye • Viselet • Zalaba • Zeherje • Zselíz .; Szili Katalin a kitelepítéseket dokumentáló történelmi vándorkiállításon (Somogyi Tibor felvétele) Pozsonypüspöki. ígéretéhez híven nem tartott beszédet és a sajtónak sem nyilatko­zott szombati nem hivata­los pozsonypüspöki magán­látogatásán Szili Katalin magyar házelnök. A rendez­vényen Csáky Pál MKP- elnök korábban felkért elő­adóként beszédet mondott. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsonypüspökiben a helyi Cse- madok rendezésében engesztelő szentmisével, kopjafaavatással, történelmi kiállítással és műsoros múltidéző beszélgetéssel emlékez­tek a hat évtizeddel ezelőtti jog- fosztottságra és annak következ­ményeire. Szili Katalint egy hónap­pal ezelőtt hívták meg a szervezők, tehát jóval Sólyom László magyar elnök komáromi magánlátogatása előtt, amely szlovákiai politikai és sajtókörökben felháborodást kel­tett. Az Országgyűlés elnökét az öt magyar parlamenti frakció egy-egy képviselője is elkísérte. „Eredetileg úgy terveztük, hogy az elnök asz- szony beszédet is mond, de azért, hogy ne lehessen akárcsak a beszéd egyetlen mondatát is provokatív célokra felhasználni, úgy döntött, ettől eltekint” - indokolta Szili hall­gatását kabinetfőnöke, Kerényi György az Új Szónak. Csáky Pál a rendezvénysorozat utolsó részéig nem mondott beszé­det, és érdemben nem nyilatkozott az őt is ostromló újságíróknak sem. A megemlékezés kultúrházi záró­részében azonban a szlovák-ma­gyar viszonyt elemző beszéddel lé­pett a több száz fős hallgatóság elé. „Csáky Pál pozsonypüspöki lakos­ként és Csemadok-tagként van je­len. Jó fél éve kértük fel az ünnepi beszédre” - mondta ezzel kapcso­latban lapunknak Nagy Elza helyi Csemadok-elnök. „A beneši dekrétumokat való­színűleg nem érdemes támadni - hangsúlyozta beszédében az MKP elnöke. - A Beneš-dekrétumok lé­te és kérdése a csehek és a szlová­kok számára is a történelmi folyto­nosság kérdése (...). Lényegében annyit jelent, hogy a Cseh-Morva Protektorátust vagy a Beneš által behazudott, nem létező Csehszlo­vákiát fogadják el 1945-ben tár­gyalópartnernek. Lényegében a Beneš-dekrétumok léte és nem lé­te azt jelenti, hogy a Tiso-féle Szlovákiát, vagy pedig megint csak az összetákolt és összehazu­dott Csehszlovákiát fogadják-e el 1945-ben tárgyalópartnernek. Ezért reagál érzékenyen erre a kérdésre a cseh és a szlovák politi­ka” - mondta az MKP elnöke. Hangsúlyozta, fontos és egyszerű volna a bocsánatkérés a szlovákiai magyaroktól. „A kedves szlovák politikus kollégáknak is mondom és üzenem, nem azzal segítik és erősítik a szlovák társadalmat és annak kohézióját, hogy bennün­ket támadnak, hanem azzal erősí­tenék, ha békejobbot nyújtaná­nak, az itt élő magyar közösséget egyenrangú partnerként fogadnák el - fogalmazott Csáky. - És ha eh­hez még annyi lelki erőt és jóaka­ratot is találnának magukban - és találnánk együtt, politikusok ma­gunkban -, hogy egy kárpótlási törvényt is el tudnánk fogadni, ak­kor elegáns, emberi megoldást ta­lálnánk erre a kérdésre.” A beszéd után Szili Katalin kezet rázott Csáky Pállal, (kor) [Új Szó, 2007.10.08.] Ötpárti delegáció Budapestről Az MKP elnöke nagyra értékelte, hogy Szili Katalin és kísérete je­len van a pozsonypüspöki megemlékezésen. Október 6-ra utalva tör­ténelmi párhuzamot vont, kifejtve, hogy az aradi vértanúk sorsközös­séget vállaltak a magyar néppel. „Nem akármi történik ma, mert az, hogy a magyar parlament többpárti delegációja jön ide, az azért szin­tén történelmi - mondta Csáky Pál. - És azt hiszem, itt is nyugodtan fogalmazhatjuk meg azt, hogy talán a magyar szolidaritás, a magyar vállalás, magyar kölcsönösség napját is ünnepeljük.” (korp) Zatykó János, a magyarországi Komárom polgármestere szerint 2010-ben megtartható az alapkőletétel Már elkészült a leendő komáromi Duna-híd terve ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A híd megépítésének szükséges­sége néhány évvel ezelőtt merült fel, mivel a több mint 110 eszten­dős Erzsébet híd egyre kevésbé fe­lelt meg az egyre növekvő forga­lomnak. A szándéknyüatkozatot 2003 tavaszán írta alá a két polgár- mester, akik az elmúlt években többször is kijelentették: alulról jö­vő kezdeményezésről van szó, amelyet mindkét önkormányzat szívügyének tekint. Ennek megfe­lelő lendülettel láttak hozzá az elő­készületekhez: először is azt kellett elérniük, hogy a híd tervezete be­kerüljön mindkét város, továbbá Nyitra megye és Komárom-Eszter- gom megye területfejlesztési tervé­be. A hatástanulmányok, a feltárási munkálatokat, valamint a hídter- vek kidolgozásához szükséges összeget elsősorban pályázati for­rásokból teremtették elő. A terve­zetet támogatásáról biztosította a szlovák közlekedési és a magyar gazdasági minisztérium is. A Duna- híd, valamint a hozzá csatlakozó úthálózat megtervezését - a kiírt versenypályázat győzteseként - a pozsonyi Dopravoprojekt Rész­vénytársaság készítette el. A terve­zőcsoport egyedinek nevezhető, egyoldalasán felfüggesztett hidat álmodott meg, amelyhez hasonló csupán egy létezik a világon, még­pedig Kanadában. A kétsávos, 11,5 méter úttestszélességű és 600 mé­ter hosszú hídhoz a magyar olda­lon 1,2 kilométer, a szlovák oldalon 800 méter hosszú bekötőút tarto­zik majd. Időközben elkészült a projekt ré­szét képező környezetvédelmi mi­nisztériumi állásfoglalás, az illeté­kes építési hivatal pedig október elején kiadta az elvi építkezési en­gedélyt. A következő lépés a kivite­lezési tervek előkészítése és az épít­kezési engedély megszerzése lesz. „A két város az elmúlt években minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy felépülhessen a Duna-híd, és bár egyeseknek hosz- szúnak tűnhetett az idő, amíg a ter­vezési szakasz végére értünk, a szakemberek egybehangzó véle­ménye szerint eddig sikertörténet­ről beszélhetünk - mondta Bastr­nák Tibor. - A továbblépéshez vi­szont már a két állam kormányai­nak megegyezésére lesz szükség. Éppen ezért Zatykó Jánossal közö­sen levélben fordultunk az illetékes szaktárcákhoz, hogy kezdjék meg az egyeztetést a további lépések­ről.” Megjegyezte: sok energia és pénz fekszik már az eddigi munká­latokban ahhoz, hogy az elkészült tervek és dokumentumok egy asz­talfiók mélyére kerüljenek. Éz nem lehet egyik ország kormányának sem érdeke. Zatykó János optimis­ta az ügy kimenetelét illetően, a sajtótájékoztatón kijelentette: az alapkőletételre még ebben a vá­lasztási időszakban, 2010-ben sor kerül, (vkm) [Új Szó, 2007.11.22.] Érsekújvárban van az ország tizenegyedik legveszélyesebb kereszteződése A megye támogatja az Ipoly-hidak megépítését ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Érsekújvár. Egymilliárdos hi­telből kívánja Nyitra Megye Ön- kormányzata felújíttatni a fenn­tartása alá tartozó, többnyire má­sodosztályú utakat. A két legfor- galamasabb szakaszra, az Érsekúj­várból Kamocsára és a járási szék­helyről Vágsellyére vezető másod- osztályú utakra 18 millió koronát szánnak. Farkas Iván parlamenti és megyei képviselő elmondása szerint a Kisgyarmat és Garam- kövesd közti szakasz felújításához 11,5 millió koronára lesz szükség, és ugyanennyi pénzt igényel a Béla-Libád közti út felújítása. Va­lamivel több mint 6 millió koroná­ra van szükség a Szalka-Párkány közti útszakasz megjavításához, és a köbölkúti út kiépítése további 13 milliót emészt fel. Nyitra me­gye a közlekedés tekintetkében ki­emelten támogatja az Ipoly-hidak megépítését. A magyar és szlovák oldalon tükörpályázat készül, és a képviselők reményei szerint 2009 és 2010 között megépülhetnek a hidak IpolyszakáUas-Vámosmiko- la és Helemba-Ipolydamás között. Nyitra megye képviselőit továbbra is foglalkoztatja az Érsekújvárból Vágsellyére vezető, rendkívül for­galmas útszakasz felújítása. Tót- megyernél az utak korszerűsítésé­re 6,5 millió koronát szánnak, ugyanakkor Vágsellyén egy újabb körforgalom megépítésére lesz szükség. Felújításra vár továbbá a Tolmács-Léva és Farnad-Cseke közti út, az utóbbi beruházásra 12 millió koronát fordítanak, ha a megye megkapja a remélt hitelt. Pavel Prokopovič, a közlekedés- ügyi tárca egykori vezetője két év­vel ezelőtti, érsekújvári látogatá­sakor megjegyezte, a járási szék­helyen, az autóbusz-pályaudvar közelében található az ország ti­zenegyedik legveszélyesebb köz­lekedési csomópontja. Ezt a sza­kaszt azóta már sikerült átépíteni, ám továbbra is súlyos a helyzet a Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat érsekújvári igazgatósága közelében található keresztező­désben. Forró László megyei kép­viselő szerint problémás terület­ről van szó, a volt tejüzem mellett vezet egy harmadosztályú út Bánkeszi irányába, és egy másod- osztályú Udvard felé. A tervezett körforgalom megépítéséhez há­rom tulajdonossal kell tárgyalni­uk, és nem lesz könnyű az egyez­tetés. (száz) [Új Szó, 2007.12.13.] MIRŐL ÍRTUNK 2007-BEN? Érsekújvár. A szlovákiai magyarok kitelepítésére emlékeztek a vá­rosban, a koszorúzás a Szózat eléneklésével fejeződött be, ám ekkor egy közeli ház ablakaiból néhány férfi elkezdte ordítani a szlovák himnuszt. A koszorúzási ünnepséget az erőszak áldozatainak emelt emlékműnél tartották, az incidens főleg azoknak a magyarországi vendégeknek volt kellemetlen, akiket közvetlenül érintett a kitelepí­tés, és most emlékezni jöttek haza szülőföldjükre. [2007.07.30.] Ipari park épül Losoncon. A kormány vállalkozásserkentéssel megbízott SARIO ügynökségétől közel kilencvenhárommillió ko­ronát kap a város az ipari park infrastruktúrájának kiépítésére. [2007. 08. 01.] Csata. A második világháború idején elhurcolt romákra emlé­keztek a lévai járásbeli Csatán. 1944. augusztus 2-án 3000, az auschwitz-birkenaui haláltáborba deportált romát öltek meg. [2007. 08.04.] Deáki. Sólyom László magyar államfő a mátyusföldi településen megkoszorúzta Szent István szobrát. Az államfő gyakoribb látogatá­sokat és hatékonyabb érdekképviseletet ígért. A megemlékezésen az MKP csaknem teljes vezetése is jelen volt. Érsekújvár. A városban tartották a szlovákiai magyar iskolák nyolcadik országos tanévnyitóját. A Szlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége rendezvényén ötvenöt magyar elsős mutatkozott be. [2007. 09. 03.] Baraca. Aláírásgyűjtés indult a Tornaijáról kiköltöztetettek ellen. Tornaija önkormányzata júniusban döntött arról, hogy az életveszé­lyessé vált lakóházat lebontatja. Ekkor kezdődött meg az ott lakók ki­lakoltatása is; zömüknek ekkor már lejárt a bérleti szerződése. Azok­nak a családoknak, amelyeknek nincs nagyobb adósságuk, akik rendszeresen fizették a városnak a bérleti díjat és a szolgáltatások dí­ját, a város pótlakást biztosított. [2007. 09.05.] Nagytárkány. ATisza-parti község önkormányzata majd 10 millió korona támogatást kapott, hogy megépíttesse azt a 648 méter hosz- szú közutat, mely a falu és a közeli szlovák-magyar államhatár kö­zött húzódik majd. A beruházás költségeinek 75 százalékát az Euró­pai Uniótól, 20 százalékát pedig a szlovák államtól nyert támogatás­ból fedezik, a településnek csak az 5 százaléknyi ún. önrészt (13 ezer eurót) kell kifizetnie. [2007.09.10.] Garamkissalló. Felháborodott és döbbent hangon telefonáltak többen szerkesztőségünkbe a lévai járásbeli kisközségből. Kiderült ugyanis, hová költöztették ki azokat a roma családokat, akikkel Ér­sekújvárban csak annyit közöltek, valahová Léva és Zselíz környéké­re viszik őket. [2007.09.12.] Nagykapos. Aláírásgyűjtés indult a nagykaposi gimnázium be­zárása ellen. Ha bezár az intézmény, a járás egyetlen szlovák és ma­gyar nyelven is oktató gimnáziuma szűnik meg. Arról, hogy a 2008/2009-es tanévtől megszűntémé a településen 50 éve műkö­dő kétnyelvű középiskolát a fenntartó, augusztusban értesülhettek az érintettek. Ha a jövő évben a nagykaposi középiskolát - százezer korona költséggel - a királyhelmeci intézménybe költöztetnék át, a tervezet szerint a fenntartó 2009-ben 2,118 milliót takarítana meg. A nagykaposi a Nagymihályi járás egyetlen szlovák és magyar nyel­ven is oktató gimnáziuma, 120 százalékos kihasználtsággal műkö­dik. [2007.09.18.] Kassa/Kisbári. Kassa megye önkormányzata nem helyesli a perlit bányászatát a tokaji borvidéken, és semmilyen más tevékenységet sem, mely a terület elértéktelenedéséhez vezetne. A Kassai Területi Bányahivatal viszont engedélyt adott a perlit külszíni bányászatához a kitermelési terület kijelölésére Kisbári határában. [2007.10.17] Pozsony. Újra ropja az Ifjú Szivek. Tíz hónap kényszerszünet után Tornaiján, a Hagyományok Napján lépett fel először a művészegyüt­tes, és telt ház előtt nagy sikert aratott, vastapssal fogadták. A tornai­jai Hagyományok Napján a csoport Felföldi levelek című műsora rö­vidített változatát hozta el a város polgármestere, Dubovský László meghívására. A polgármester lapunknak elmondta, a meghívással Tornaija egyfajta példát szeretne mutatni más önkormányzatoknak, hogy minél több helyen tudják népszerűsítem a kényszerszünet után újrainduló együttest. [2007.10. 22.] Olichov. Negyvenhat éve él ismeretlen személyazonossággal az olichovi (Aranyosmaróti járás) szociális intézetben egy asszony, aki­ről senki sem tudja, kicsoda. A nő süketnéma és mentálisan sérült, az egyetlen biztos adat róla az, hogy 1961. szeptember 15-én a Győr és Medve közötti határátkelőnél fogták el a határőrök. [2007.10.24.] Léva. Három gyerek fertőződött meg a lévai kórházban. Mind­három páciensnek csontrögzítő fémeket távolítottak el a karjából aznap, és a beavatkozásnál használt anesztetikum volt fertőzött. [2007.10.30.] Léva. Feloldották a tilalmat, ismét operálhatnak a lévai kórház­ban. Az októberben történt baktériumfertőzéses esetek után a lévai Regionális Közegészségügyi Hivatal felfüggesztette az intenzív osz­tály műtőjének működését, amíg a vizsgálati eredmények ki nem zárták a fertőzésveszélyt. A mintákban nem mutattak ki kórokozó­kat. [2007.11.09.] Az MKP Nyitra megyei frakciója komoly problémát lát abban, hogy lényeges különbség mutatkozik a megyei közgyűlés által a magyar és a szlovák tanintézmények számára jóváhagyott üzemel­tetési költségek között. A komáromi Selye János Gimnázium tá­mogatására szánt összeget például 6,6 százalékkal, míg a helyi szlovák gimnáziumnak szánt támogatást 22 százalékkal emelték. [2007.12. 08.]

Next

/
Thumbnails
Contents