Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-09 / 7. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2008. január 9., szerda 5. évfolyam, 2. szám Stefan Š utaj: a történelemben sok a paradoxon „A Beneš-dekrétumok eltörlésére törekedni értelmetlen" - állítja a történész 28-29. oldal Egy mederben a komáromi sakkélet Nyártól szorosabb a kapcsolat a Duna-parti város két klubja között 31. oldal Jancsi bácsi pusztája Egy napon katonák jelentek meg a parcelláikon, mint később kiderült, az új országhatáron 32. oldal Az Anjou-házból való uralkodó 1372. október 6-án kelt okiratával emelte szabad királyi várossá a települést Együttműködnek a mezőgazdászok a falu vezetésével Nagy Lajos király szobra Szakolcán I. (Nagy) Lajos magyar királynak (1342-1382, élt 1326-1382) emelt szobrot lepleztek le mült vasárnap a nyugat-szlovákiai, a csehszlovák határ közelében álló Szakolcán (Skalica). ÚJ SZÓ-HÍR Vladislav Plekanec alkotását ünnepélyes keretek közt adták annak a rendezvénysorozatnak a részeként, amellyel - főképp tavaly és részben idén - arra emlékeznek a városi ön- kormányzat szervezésében, hogy I. (Nagy) Lajos 1372. október 6-án kelt okiratával szabad királyi várossá emelte a települést. Az Anjou- házból való uralkodó pallosjogot is adományozott a városnak, vagyis az igazságszolgáltatás eme kitüntető jogkörével is jelezte, milyen rangúnak ismeri el a borászatán és szőlő- művelésén kívül céhes iparával, kereskedelmével is egyre jelentősebbé váló várost. Bár jóval későbbi a jellemzés, mégis részben a városi fénykorának számító középkorról is sokat elárul az, ami Fényes Elek 1851- ben kiadott Magyar geographiai szótárában olvasható: .Lakosai 6176 főre mennek, s ezek közt 5157 kath., 841 evang., 178 zsidó van. - Nyelvökre nézve többnyire tótok, kevés németek; egyébiránt vagyonosok; Morvaországba erős kereskedést űznek; 109-re menő posztósai jó közönséges kék posztót csinálnak; délkeletre fekvő szőlőhegyeiben bort termesztenek, s tágas kiterjedésű határokban szép szántóföldeket, réteket bírnak. A Morvában való halászat s a városon kívüli szélmalmok is szép jövedelmet hoznak be.” Az átadási ünnepségen jelen volt Dušan Čaplovič kormányalelnök is, aki a város polgármesterével, Stanislav Chova- neccel együtt leplezte le a szobrot a városközpontban lévő Szabadság téren. Az ünnepségen fellépett a világhírű Moyzes-kvartett (Moyzesovo kvarteto) is, amely 2008-tól hivatalosan a város művészeti együttesének számít, (kor, mm) Nagy Lajos szakolcai szobra Vladislav Plekanec alkotása (Miroslav Minďáš felvétele) Polgármesteri díj az Agrostaar Kft.-nek GAÁL LÁSZLÓ Királyrév. Polgármesteri díjjal tüntették ki a helyi Agrostaar Kft-t., amit egyebek mellett azzal érdemelt ki, hogy a mezőgazdasági üzemek TopArgo elnevezésű versenyében az ország legjobb mezőgazdasági Kft.-jének bizonyult. Az Agrostaar Kft. decemberi évzáró ünnepségén Szikura Ferenc igazgató Racskó Pál polgármester kezéből vehette át a kitüntetést. „Már többször, több fórumon elhangzott, hogy a mezőgazdaságot és a falvakat nem lehet szétválasztani. Azt hiszem, erre nagyon jó példa a mi esetünk, hiszen az önök üzeme és a község az elmúlt esztendőkben egymást segítve, támogatva haladt a fejlődés útján, így biztosítva az alkalmazottaknak munkát, megélhetést.” - szólt a polgármester a Kft. alkalmazottaihoz. A községben az idén elvégzett és a jövő évre tervezett feladatokról is beszélt: „Az idei évben főleg adminisztratív feladatokat láttunk el, a futballpálya tulajdonjogának rendezése céljaiból földterületeket vásároltunk, elkészültek a tanulmányok az árvízvédelmi gátak megépítéséhez, valamint a csatornázás kiépítéséhez és a szennyvíztisztító-állomás megépítéséhez. A 60 milliós beruházás munkálatai 2008 tavaszán kezdődnek. Készülőben vannak a szélerőművek telepítésének tervei, és folyamatban van az építkezési engedély kiadása 23 bérlakás megépítéséhez. A képviselő-testület jóváhagyta a község gazdasági és szociális programjának tervét, ami a jövő és a pályázatok szempontjából is fontos.” Hogy a TopAgro-ba bejelentkezett 70 üzem közül hogyan lett a legjobb az Agrostaar Kft., erről Szikura Ferenc nyilatkozott lapunknak: „Úgy próbálunk jó eredményeket elérni, hogy csak akkora befektetést vállalunk, amekkorát elbír az üzem. Jó pár éve igyekszünk a földről úgy gondoskodni, hogy nem alkalmazzuk azokat a modern technológiákat, amelyek szerint sem szántani, sem trágyázni nem kell, hanem igyekszünk a régi bevált agrotechnikát követni. Minden évben 300-400 hektárt megtrágyázunk, a kötött földjeinknek nagyon jót tesz az altalajlazítás. Ha takarékoskodunk is a műtrágyával, ez az agrotechnika azért meghozza a várt eredményt. Kiegyensúlyozott gazdaságunk van, az 1800 hektáron folytatott növénytermesztés mellett vannak szarvasmarháink, sertéseink és van baromfiállományunk.” Az Agrostaar eredménye annál is értékesebb, mert tavaly a térséget sújtó árvíz is nehezítette a munkájukat. „Igaz, hogy az árvíz hozott bizonyos betegségeket, de talán valaNem alkalmazzuk a modern technológiákat, hanem igyekszünk a régi bevált agrotechnikát követni. mi pluszt is adott a földeknek. Szerencsére a terméskiesés nem volt akkora, amekkorától tartottunk. A gyümölcsfák fele átvészelte az árvizet, persze azok a növények, amelyek teljesen víz alá kerültek, kipusztultak. Ott később vethető növényeket, siló- kukoricát, repcét vetettünk, úgyhogy végül azok a parcellák sem maradtak parlagon, amelyeket jó pár hétig víz borított.” Az igazgató bevallotta, meglepte a polgármesteri díj. Mint mondta, évek óta nagyon jó az együttműködés a falu önkormányzatával, elsősorban a polgármesterrel, mert mindannyian tudatosítják, hogy a falu mezőgazdászok nélkül és a mezőgazdaság a falu nélkül nem tud létezni. JEGYZET Kis ország nagy kilátásokkal LŐRINCZ ADRIÁN Ilyentájt, év elején nagy dolgok szoktak kiderülni még az olyan kis országokról is, mint amilyen Szlovákia. Egyrészt azért, mert az újév hajnalán illik lehetőleg pozitív mérleget vonni, másrészt meg, mert tényleg kezdünk olyan jól élni, mint kisded a kukoricásban (vagy disznó az anyja ölén, tökmindegy) - legalábbis hosszú téli álmukban olykor nyugtalanul forgolódó, fel-felriadó országló politikusaink szerint. Robert Fico kormányfő például az év végi pezsgő mellett közölte velünk, hogy „... mindenünk megvan, amit akartunk, így más feladatunk nincs, mint utolérni az Európai Unió régebbi tagországait”. Nem tudom, Id hogy van vele, de én hiszek neki - tényleg mindene meglehet, amiről valaha is álmodott; s hogy a régen hajszolt Európai Uniót nem tudja utolérni, annak csakis egyetlen oka lehet: nem jó helyen keresi. A Kárpátoktól keletre, ott, ahol ma Ukrajna és Oroszország található, ugyanis még egy darabig hiánycikk lesz az európaiság - de hát ezt jó egy évezrede Szent István királyunk is tudhatta, ezért fordult a Nyugat felé. Bár tudom, nem jókor hozakodom elő vele, mégis megkockáztatnám: nem lehetne a szlovákiai középiskolákban kötelező olvasmánnyá tenni Szent István Intelmeit? Persze, kellőképp „megbuherálva”, rögtön a bevezetőjében leszögezve, hogy Uhorszkó királyát a Kárpát-medencében élő szlávságtól - elsősorban a szlovákoktól - átvett tör- ténelmi-államszervezési tapasztalatok késztették műve megírására; s miképp egy veretes (mellesleg a Szlovák Túdományos Akadémia által támogatott) tanulmányból kiderül, hogy Liszt Ferenc anyja, Hrúz Mária szlovák volt, úgy szent királyunkról is kimutatnák, hogy bölcsességét az anyatejjel együtt szláv emlőből szívta magába. Pogány gondolat így első olvasatra, de a cél - jelen esetben egy másfél évtizede reményteljesen bimbózó jóléti társadalom létrehozása - szentesít műiden eszközt. Apropójólét. „Gazdasági szempontból nehéz bármit is felróni a Szlovák Köztársaság jelenlegi kormányának, a szociális politikáról már nem is beszélve, hiszen az előző kormány gyakorlatilag semmilyen szociális politikát nem folytatott” - szögezte le évzáró (égrázó?) eszmefuttatásában a miniszterelnök, s akinek szeme van, látja: a kormány megalkotta, s a gyakorlatban is sikeresen alkalmazza a fából vaskarikát! Egy olyan miniszterre bízva a nép jólétét, aki körül éppen biztosítási illeték elmaradása miatt robbant ki tavaly botrány. A mérlegvonásnál persze annak sincs semmi súlya, hogy az ország több tízezer lakosa nem a Fico-garnitúra által Szlovákiába telepített tőkések gyáraiban lelt munkára, s hogy nem az általuk átjárhatóvá tett országhatároknak köszönhetően ingázhatnak Csehországba, Magyarországra. 2007 októberében végre 8100 koronára emelkedett a minimálbér - ez talán az egyetlen számszerűsíthető adat, mellyel a jelenlegi kormány dobálózhatna, ha nem kívánkozna ide két további megjegyzés. Az egyik, hogy 1998 óta minden évben legalább négyszáz, olykor viszont hatszáz koronával is emelkedik ez a mutató; a másik, hogy az országnak az Édentől keletre fekvő kétharmadában egy-egy becsületesen dolgozó melós már tényleg majdnem keres ennyit. „Továbbra is egyértelmű politizálást fogunk folytatni” - fejezte be eszmefuttatását a kormányfő, ami alatt bárki érthet bármit, csak az ne legyen kétértelmű. Itt tartunk tehát 2008 legelején; s hogy ma- gasröptűség tekintetében ne maradjak el a miniszterelnök mögött, azért ide jegyzem: ne csüggedjünk, hiszen életünk hátralévő része éppen elkezdődött...!
