Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-09 / 7. szám, szerda
r DIGITALIA 2008. január 9., szerda 12. évfolyam 2. szám A cél mindenképpen az értéknövelt- és többletszolgáltatások általi ARPU növelése Mobilvilág: mit hoz 2008? Míg hazánkban a 2007 a mobilinternet és a harmadik szolgáltató megjelenésének éve volt, addig 2008 várhatóan a nemzetközi trendeknek megfelelően az alkímiára, illetve a felhasználói élményre koncentrál és tartogat új meglepetéseket a felhasználók számára. ELEMZÉS 2007 leginnovatívabb és leginkább szárnyra kapott mobilos szolgáltatása a mobilinternet volt, melynek köszönhetően ma már felhasználók százezrei használják a szélessávú mobilhálózatot országszerte. A szélessávú 3G, illetve az ennél jóval gyorsabb, elméletben akár 7,2 megabit/s sebességű HSDPA valamint a T-Mobile által kínált Flash OFDM mobilinternet ma már a lakosság több mint 80%-a számára elérhető. Míg 2008-ban várhatóan tovább nő a mobilinternetezők száma, addig egyre nagyobb szerepet kap idén az infrastruktúrára épülő szolgáltatás, illetve tartalomfejlesztés. A mobil szélessávú hálózatok megjelenése és elteijedése legalább akkora boom-ot készít elő a tartalompiacon, mint ahogyan azt a szélessávú vezetékes interneméi a videotartalmak esetében láttuk, látjuk. Azon felül, hogy a mobüte- lefonra optimalizált képek, videók, hangok egyrészt egyre jobb minőségben és gyorsabban jutnak el a felhasználóhoz, a SÍM kártyán lesz az egyre nagyobb hangsúly a jövőben. A kis kártyán keresztül ugyanis szinte valamennyi településén, a lakosság számára elérhetővé válik a mobil szélessáv. Ennek köszönhetően a SÍM kártyát akármilyen, mobiltelefonos adóvevővel ellátott készülékbe belecsúsztatva azt akár videó közvetítésre is tudjuk használni a jövőben, mely olyan forradalmi kommunikációs csatornáknak nyit teret, melyet sokan mai ésszel még el sem tudnának képzelni. Egyre többet hallani az SMS, RFiD illetve NFC technológiákon alapuló mobü vásárlási megoldásokról is, melyek közül az előbbiről leginkább a városi tömegközlekedésre szóló jegyek valamint vonatjegyek megvásárlásával kapcsolatosan esik szó. Az Európai Unió által is támogatott NFC (Near Field Communication) szabvány azonban lehetővé teszi, hogy a mobiltelefonba épített chipbe több kártya (hitelkártyák, vásárlói kártyák, klubkártyák) adatait felvigyük és a mobiltelefon fizikai jelenlétével érintés nélkül a billentyűzeten keresztül bevitt megerősítést követően vásároljunk digitális és hagyományos termékeket - például egy buszjegyet - a mobütelefonon keresztül. Mindennek eredményeképpen - ugyan várhatóan nem idén, de hamarosan - egyre több .hagyományos” termék válik digitálissá, mely már rövidtávon is hordoz magában úgy új üzleti lehetőségeket, mint az egyébként szükséges környezettudatos szemléletváltást. A mobil vásárlási megoldások előrevetítik: a mobütelefon egyre inkább abba az irányba tart, hogy sok tekintetben a felhasználó egyedi azonosítójává váljon. A készülékbe integrált fizetőeszköz, a kamera, MP3 lejátszó, egyre nagyobb memória, navigációs rendszer és a világháló akár egygom- bos, netán hanggal való elérése mellett a tér dimenzió új szerepének folyamatos kialakulása mellett az emberi tudást és az informatikai adatot teszik napról napra konvertibilisabbá, mely tíz éven belül szintén olyan meglepetéisek- kel szolgálhat a mai felhasználók számára, mint ötven éve az a rádió, melyben látni lehet a bemondót. Azaz a tévé. Az elmúlt tizennégy év a hazai mobil távközlésben más iparágakhoz hasonlítva akár harminc évvel is felér, annyi minden történt és annyi piaci szereplő összehangolt munkája kellett ahhoz, hogy a mai állapotot eléijük. A nemzetközi és hazai piaci adatokat, helyzeteket, információkat és felhasználói szokásokat folyamatosan követve évről évre, hónapról hónapra új üzleti és kommunikációs stratégiai elemeket kell latba vetniük a szolgáltatóknak ahhoz, hogy az elmúlt években megszerzett előfizetői tábort megtartsák, igényeiket kielégítsék és szolgáltatásaikat fejlesz- szék. Ehhez pedig egy éve jött a harmadik szolgáltató, azaz az 02, amely még jobban felkavarta a piacot. így továbbra sem csitul az új előfizetők megszerzését célzó kommunikáció, mely az új játékos belépését nézve több mint magától értetődő. A három hazai szolgáltató, azaz a T-Mobile, az Orange és az 02 célja mindenképpen az értéknövelt- és többletszolgáltatások általi ARPU (egy felhasználóra jutó átlagos bevétel) növelés. Ezt a mobüin- ternet és az ahhoz kapcsolódó tartalmak mellett olyan plusz szolgáltatások megjelenése is elősegítheti, mint a már létező és előzőleg tárgyalt mobilfizetési megoldások, vagy éppen a mobil tévé. A közép- és hosszútávon való ARPU növekedést szolgáló új tartalmak és szolgáltatások bevezetése mellett a szolgáltatók közötti ügyfélvándorlás is meghatározhatja az elkövetkezendő éveket. Ebben a többletszolgáltatások megjelenése mellett a közösségek, illetve az egyre kisebb célcsoportoknak kínált különféle csomagok és szolgáltatók kapják majd a fő szerepet. Ennek jegyében például olyan lehetőségeket tudunk elképzelni erre az évre, mint a külön diákok számára, általuk előfizethető olcsóbb mobilinternet csomag, vagy éppen a speciális mobiltelefon tarifacsomag különböző közösségek számára. Mindezek mellett a 2008-as év nagy újdonsága - hasonlóan a tavalyi EU-s beszéd- és SMS-roaming díjak szabályozásához - az adat roaming árának mérséklése lesz, melynek köszönhetően minden valószínűség szerint már csak hónapok kérdése, hogy megabájtonként ne 100 vagy ennél is több koronáért internetezhes- sünk mobühálózaton nyaralásunk alatt. Mindezek jegyében talán az elmúlt öt év legizgalmasabb éve elé nézünk. Los Angelesben már zajlik a CES 2008 kiállítás és vásár, majd az új termékek bemutatása február 11-14. között a barcelonai Mobüe World Congress kiállítón folytatódik. A tavaszi események sorát a március 4-9. között a hannoveri CeBIT-záija. (m, szí) (Képarchívum) Szupervékony, mindössze 3 milliméter vastag OLED-televíziót mutatott be a Sony a Las Vegas-i Szórakoztató-elektronikai Szakkiállításon (CES). A 11 colos (28 centiméter képátlójú), XEL-1 márkanevű televízió lesz az első, amelynek képernyője a szerves fénykibocsátó diódákból (Organic Light-Emitting Diode, ÖLED) áll. Az új technológia rendkívüli képminőséget tesz lehetővé, a kijelző ráadásul igen vékony és kis tömegű, gyakorlatilag a hordozó üveg- vagy átlátszó műanyag vastagsága és súlya a meghatározó. Az XEL-1 igen borsos áron lesz kapható: 2500 dollárért (55 ezer koronáért) kerül majd a boltokba. (Reuters-felvétel) Az LTE rendszer hasonlít az UMS-hálózatokhoz, ám nagyobb sebességre képes Jön az UMTS utódja! FELDOLGOZÁS A WiMAX vezeték nélküli technológia bevezetését hátráltathatja, hogy a Nokia és a Siemens mérnökei egy új adatkommunikációs megoldás kifejlesztésén dolgoznak. A Long Term Evolution (LTE) rendszerek nagymértékben hasonlítanak az UMS-hálóza- tokhoz, miközben akár 173 Mbit/ sec-os sebességre is képesek. A Nokia Siemens Networks Berlinben sikeresen végrehajtotta az első LTE-rendszerteszteket. A szélessávú megoldás első, próbajelle- gű bázisállomását a berlini Heinrich Hertz Intézet tetején helyezték el. A helyszínválasztás szimbolikus üzenetnek is tekinthető - az Intel, a Google, a Cisco és a Samsung által preferált WiMAX- megoldással szemben. A tesztben résztvevő ügyfeleknek feladata az volt, hogy egy küométeres körzetben egy arra alkalmas vevőegységgel - autóban ülve - a lehető legtöbb adatot töltsék le az LTE- adótorony segítségével. A próba után minden felhasználó pozitív élményekről számolt be: főleg a nagy sávszélességet és a stabil kapcsolatot emelték ki. Az LTE hátterében egy jelenleg 2.6 GHz-es frekvenciatartományban működő megoldásról van szó. Egy állomás a környezetében elhelyezett négy darab, egyenként J20 fokot lefedő egységből áll, amely az úgynevezett Multiple Input - Multiple Output (MIMO) - antennákra épül. Az új adatkommunikációs technológia igen nagy mértékben hasonlít az UMTS-nél már megismert, 2,1 GHz-en működő rendszer alapjához - a mérnököknek „mindösz- sze” csak annyi a feladatuk, hogy 2.6 GHz helyett 2,1 GHz-en is hasonló minőségű jelet tudjanak továbbítani az adóvevők. így az LTE bevezetése során fel lehetne használni a korábban már alkalmazott UMTS-tornyokat. Az Intel vezetésével kifejlesztett WiMAX megoldást már sokan eltemették, látva a HSDPA sikereit, és a processzorgyártó partnereinek késlekedését - a Sprint és az Intel legfrissebb bejelentése alapján csak 2009 tavaszán kezdődhet meg a WiMAX kereskedelmi bevezetése. Az LTE további hátránya, hogy egyelőre csak a Nokia Siemens Networks szakemberei állnak ki mellette teljes mellszélességgel, illetve a rivális technológiával szemben nem tud nemzetközi, több országra kiterjedő pozitív teszteredményekről beszámolni. Az iparági szakértők véleménye szerint az LTE kereskedelmi bevezetése nem kezdődhet meg 2010 előtt, és félő, hogy a WiMAX ekkorra már valós, piaci tapasztalatokkal is rendelkezni fog. Ellenben 173 Mbit/s-os letöltési sebességet egyelőre csak a Nokia által kifejlesztett vezeték nélküli megoldás tudott produkálni, (o)
