Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-09 / 7. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 9. www.ujszo.com Nem lesz Arany Glóbusz-gála, veszélyben az Oscar is Sajtótájékoztatón hirdetik ki az eredményeket A Csemadok Művelődési Intézete számára az egyik fontos cél a szakemberi és a menedzseri gárda kiépítése Munkával reklámozzák magukat MT1-TUDÓSÍTÁS Los Angeles. Immár véglegessé vált, hogy elmarad vasárnap az Arany Glóbusz-díj 65. gálája a hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkját támogató színészek bojkottja miatt. Ha a jelenlegi patthelyzet nem mozdul el a holtpontról, még akár a február 24-i Oscar-gála is veszélybe kerülhet. A hagyományos csillogó ünnepség helyett sajtótájékoztató keretében hirdetik ki a nyerteseket a Los Angeles-i Beverly Hiltonban, amely hatását tekintve korántsem ugyanaz, nem is beszélve a nézettségről, amely vélhetően messze elmarad a gála tévéközönségétől, holott ezt a rendezvényt is lehet majd követni világszerte a képernyők előtt, a gálák közvetítési jogával rendelkező NBC csatorna jóvoltából. A Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók szövetsége (HFPA) által alapított díjakat 1944 óta ítélik oda a legjobb filmeknek és színészeknek. Az első gálán a legjobb női alakítás díját Jennifer Jones kapta a Bernadette daláért - ez lett egyben a legjobb film is -, míg a legjobb férfi színész Arany Glóbuszát a magyar származású Paul Lukas (Lukács Pál) vihette haza az Őrség a Rajnán főszerepéért. Mindhárom díj esetében bejött az azóta is élő hagyomány, mely szerint az Arany Glóbusz az „Oscar előszobája”. Még soha nem volt példa arra, hogy a gála elmaradjon, és egyelőre bizonytalan az is, hogy az idén 80. születésnapját ünneplő Oscar-gálát megtartják-e. Márpedig nem sokat érne az egész világon közvetített csillogó esemény a hagyományos műsorvezetői poénok (az idén Jon Stewart MT1-HÍR Budapest. Előkerült Vaszary János korai korszakának egyik lappangó főműve, a Pihenő nő című festmény, az eddig csak fekete-fehér reprodukciókról ismert kép keddtől látható a festőművész életművét bemutató kiállításon Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kép, amelyen a művész ifjú feleségének, Rosen- bach Máriának pihenő alakja, a háttérben pedig kézimunkázó édesanyja, Hosszúfalusi Szabó Kornélia látható, 1906 elején született és Vaszary korai időszakának égjük jelentős főműveként tartja számon a szakma - mondta Plesznivy Edit, a tárlat egyik kurátora. Közlése szerint a nagy méretű, 120 x 80 centiméteres festmény hollétéről eddig nem tudott semmit a szakma, csak fekete-fehér reprodukciókból tudtak a létezéséről. A kiállítás kapcsán jelentkezett tavaly december komikus lesz a ceremóniamester) és a filmsztárok vörösszőnyeges bevonulása és köszönetképpen mondott bölcsességei nélkül. Az ünnepség sorsa azután vált kétségessé, hogy az amerikai írók céhének (WGA) a nagy filmstúdiókkal való jogdíj vitája miatt november 5. óta tartó sztrájkját támogató televíziós és filmszínészek céhe (SAG) pénteken leszögezte: tagjai nem fognak részt venni a díjátadón. Az HFPA még az utolsó pillanatban is mindent elkövetett, hogy megállapodásra jusson a rangos eseményt közvetítő NBC-vel, remélve, hogy az ünnepélyes díjátadó megtartása rá- kényszeríthetné az írócéhet a sztrájk átmeneti feloldására, és lehetővé tenné a sztárok megjelenését a rendezvényen. A sztrájk ellenére több neves színész megjelent hétfő este a kaliforniai Santa Monicában tartott amerikai kritikusi díjak gáláján, amelyet a sztrájk által nem érintett VH1 közvetített. Köztük volt Brad Pitt, Angelina Jolié és George Clooney, aki Don Cheadle-nek adta át a Joel Siegel-díjat humanitárius munkájáért. Az alkalommal élve felhívta a figyelmet arra, hogy Hollywood „egyiparú” város, és ha kitör egy ilyen sztrájk, az nemcsak a forgatókönyvírókat és színészeket érinti, hanem az éttermeket, a szállodákat és a különböző ügynökségeket is. Clooney felszólította az érdekelteket: zárkózzanak be egy szobába, és ki ne jöjjenek onnan, amíg meg nem állapodtak. Mellesleg Clooney és Pitték, továbbá Jodie Foster, Johnny Depp, Cate Blanche«, Denzel Washington és Tom Hanks lettek volna az Arany Glóbusz-gála várható nagy csillagai. végén a tulajdonos, aki kíváncsi volt a festmény eredetiségére is. Miután kiderült, hogy valóban Vaszary János (1867-1939) egyik főművéről van szó, sikerült rávenni a festmény tulajdonosát arra, hogy adja kölcsön a képet a kiállítás idejére. így a művet utólag emelték be az anyagba. Presznivy Edit a festmény története kapcsán elmondta, hogy maga a művész is nagyon fontosnak tartotta a képet, hiszen rendszeresen kiállította: az alkotás 1906-ban a Nemzeti Szalonban megrendezett tárlaton, 1907-ben a Nemzeti Szalon első csoportkiállításán, majd 1912-ben a Művészházban a festő gyűjteményes kiállításán is szerepelt. Akép reprodukciója 1906-ban és 1912-ben megjelent a Vasárnapi Újságban. A Vaszary János életművét bemutató kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel két héttel, február huszonnegyedikéig meghosszabbították. Működésének negyedik évébe lépett a Csemadok dunaszerdahelyi székhelyű Művelődési Intézete. Az intézet eddigi munkájáról, feladatairól és terveiről Huszár László igazgatóval, valamint Kiss Péntek Józseffel, az intézet tanácsának elnökével beszélgettünk. MISLAY EDIT Milyen céllal alakult meg 2004-ben a Csemadok Művelődési Intézete? Huszár László: Kicsit korábbról kell kezdenem. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, melynek tavaly júliusig titkára voltam, már az 1990-es évek elejétől igyekezett felvállalni az amatőr művészeti mozgalmakhoz kapcsolódó módszertani munkát. 1998-99-től Dusza István segítségével kezdtünk színjátszó- és bábjátszóképzéseket szervezni, s módszertani tevékenységünk folyamatosan bővült. Abban az időben fogalmazódott meg az elképzelés, hogy a többi határon túli kisebbség mintájára mi is létrehozzunk egy művelődési intézetet. Mi következett ezután? H. L.: Kidolgoztuk és jóváhagytuk a működési szabályzatot, végül 2004-ben hivatalosan megalakult a Csemadok Művelődési Intézete, és elkezdődött az intézmény gyakorlati kiépítése. Létrejött az intézet tanácsa, melynek Kiss Péntek József lett az elnöke. Egyik fő célunk az volt, hogy megtaláljuk azokat a polgári társulásokat, szakembereket, amelyekkel, illetve akikkel együtt tudunk működni. Decemberben például az Anima Polgári Társulással tartottunk közös képzést Kassán. Hasonló szellemben szeretnénk folytatni a tevékenységünket, folyamatosan keressük az együttműködő partnereket. Egy intézet működéséhez el- engedheteden az állandó, biztos hely. H. L.: A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya épületének tetőterét építettük be. Tavaly tavaszra úgy-ahogy sikerült befejeznünk, s miután meglett a konkrét székhely, júliusra „időzítettük” a területi választmány és az intézet végleges szétválását. Addig mindkét intézményt én képviseltem. Természetesen mindkettő önállóan gazdálkodott, és külön könyvelése volt, de idén január 1-től már csak az intézetet vezetem. Ez volt az oka annak, hogy lemondott a területi titkári posztról? H. L.: Igen, most teljes mértékben ezzel foglalkozom. Sokan úgy vélték, hogy elhagytam a Csema- dokot, de erről szó sincs. Ön milyen meggondolásból vállalta az intézet tanácsának elnöki tisztét? Kiss Péntek József: Huszár László kért fel, és a Csemadok Országos Választmánya, melynek tagja is vagyok, megválasztott. Azért vállaltam ezt a tisztséget, mert nagyon fontosnak tartom, hogy legyen egy intézmény, amely összefogja ennek a nemzetrésznek a kultúráját és közművelődését. Egy olyan intézmény, amely bizonyos szempontból koordinál vagy irányít. Nem direktívákra gondolok természetesen, inkább szakmai irányításra. Ennek az az előfeltétele, hogy a Művelődési Intézet egyes kulturális szekcióiban olyan elhivatott, gazdag tapasztalatokkal rendelkező, tekintélyes szakemberek dolgozzanak, hogy bizalommal, szívesen forduljanak hozzájuk azok, akiket szakmailag irányítani, esetleg bírálni vagy segíteni kell, és ezt az utóbbit hangsúlyoznám. Hogy a kisvárosokban és a falvakon működő magyar művészeti csoportok, közművelődési csoportosulások szakmai segítségért fordulhassanak a Művelődési Intézethez. Tévedés ne essék, nem valamiféle centralizációra törekszünk, hiszen 89 után ettől tartottunk a legjobban, nehogy újra visszatérjenek a direktívák. Akkor pontosítsunk. K. P. J.: Például annak idején a Pódium Színházi Társaság elnökeként beültünk Kamenár Évával az autóba, és végigjártuk az ország színjátszó együtteseit, a körzeti és kerületi szintű szavalóversenyeket, és ezáltal teljes áttekintésünk volt arról, hol tart éppen az adott művészeti ág. Amikor ez a gyakorlat abbamaradt, kezdett kaotikussá válni a helyzet, és ahol zavaros van, ott a nívótlanság nagyon tud halászni. Az európai integráció fontos dolog, egyről azonban nem szabad megfeledkeznünk: mi továbbra is egy nemzetrészt képviselünk, és az a feladatunk, hogy meg tudjuk mutatni Európának a szellemi, művészi erőnket. Én színházcsinálóként is mindig azt mondtam: ne elsődlegesen a színvonaltalan szórakoztatásra törekedjünk, inkább az legyen a feladatunk, hogy a környezetünknek közvetíteni tudjuk azt a szellemi, művészi és szakmai potenciált, ami bennünk van. Csak ezzel tudjuk megerősíteni az identitásunkat és a pozíciónkat is az adott kulturális-társadalmi környezetben. Akkor tudunk igazán szocializálódni mint közösség, ha erő van bennünk, és az erőt a minőség képviseli. H. L.: Talán a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny az, amin le lehet mérni ennek a módHuszár László szertani tevékenységnek az eredményeit, a létjogosultságát. Az utóbbi három évben ugyanis a rendezvény körüli szakmai munkát már az intézet végezte Kamenár Éva menedzselésével. Megmutatkozott, milyen nagy szükség van a koordinációra a szövetségben. De ha a civil szférában gondolkodunk, hozzávéve azokat a területeket, amelyek a Csemadok égisze alá tartoznak, akkor is ugyanarra a következtetésre jutunk: rengeteg még a munka ezeken a területeken is. Az elmúlt 20 év azt mutatta meg, hogy önállóan kell dolgozni, ugyanakkor nem szabad elhanyagolni egyfajta szakmai koordinálást sem. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a Művelődési Intézet képzett szakemberi gárdával dolgozzon az amatőr művészeti mozgalom valamennyi ágában, gondolok itt a bábozásra, a gyermekszínjátszásra, a versmondásra, a folklór területén a népdalkörös mozgalomra, a cite- rásokra. Némely területen egészen jó már az együttműködés. Mely területeken működik jól a szakmai segítségnyújtás, és milyen irányba szeretnének még nyitni? H. L.: A bábcsoportokkal jól működik a szakmai képzés, sőt, már kinevelődött egy olyan „bábcsoportvezető nemzedék”, amely a kezdőknek tanácsokat tud adni. Hasonló szintre szeretnénk emelni a színjátszókat is. A népdalkörök számára a népzenei adattárunk szolgáltat már több éve hangzóanyagot, meg a kottát, sőt, ha egy bizonyos vidékről kémek válogatást, a szakembereink eleget tudnak tenni a kérésüknek. További célunk az, hogy minden régióban egy-egy szakmai bizottságot, tanácsadó testületeket hozzunk létre, amelyek segítik a szakmai munkát. A kórusmozgalommal nem mi foglalkozunk, annak „gondnoka” a Csemadokon belül működő Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, de nagyon szorosan együttműködünk. Az „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” mondás ugyanis ránk is vonatkozik. Nem szabad többet felvállalni, mint amennyit bírunk. Amint megerősödünk, és tovább tudunk nyújtózkodni, akkor igen. Mindenképpen javulni” szeretnénk a klasszikus művelődési munka, tehát a kisközösség-fejlesztés területén, fontos lenne az együttműködés az önkormánya- tokkal, a művelődési házak vezetőinek szakmai segítése, képzése. Addig azonban, amíg csupán 2-3 ember tudja mindezt menedzselni, nagyon nehezen működik. Helytörténettel is szeretnénk foglalkozni, de még nem jutottunk el oda, hogy intézményi szinten fel tudjuk karolni ezt a területet. Az amerikai filmkritikusok díjai Santa Monica. Az amerikai filmkritikusok országos szövetségének (NSFC) legfőbb díjait a There Will Be Blood című dráma nyerte el. Az 1920-as években játszódó olajdrámát Paul Thomas Anderson rendezte. A súlyos erkölcsi kérdéseket boncolgató produkció a legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb színészi alakítás díját is megkapta. Utóbbit Dániel Day-Lewis érdemelte ki. A legjobb színésznő díját Julie Christie kapta egy Alzheimer-kórral küzdő asszony eljátszásáért Sarah Polley Egyre távolabb című filmjében. A legjobb epizódszereplők Casey Affleck (Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford) és Cate Blanche« (I'm Not There) lettek. A legjobb idegen nyelvű film díja a Cannes-ban diadalt aratott román produkciónak, a 4 hónap, 3 hét és 2 nap című alkotásnak jutott. (MTI) Előkerült a Pihenő nő, Vaszary János festménye Tovább tart a kiállítás (Somogyi Tibor felvétele) (Dömötör Ede felvétele Kiss Péntek József
