Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-09 / 7. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Vizsgáztathat a Vöröskereszt Pozsony. A Vöröskeresztnek van megfelelő engedélye arra, hogy elsősegély-tanfolyamokat vezessen az autósiskolák diákjainak, illetve hogy a kurzusokat vezető tanárokat oktassa - szögezte le tegnap Silvia Balázsiková, az egészségügyi minisztérium szóvivője. A még tavaly elfogadott rendelet szerint idén januártól csak az kaphat jogosítványt, aki levizsgázik az elsősegélynyújtás alapszabályaiból. Az viszont eddig nem volt nyilvánvaló, kinek van meg a megfelelő engedélye a kurzusok vezetésére, (s) Óvatoskodó KDH Pozsony. Nem helyesli a Lisszaboni Szerződés gyors elfogadását a KDH. A kereszténydemokraták szerint csak azután szabadna jóváhagyni a szerződést, miután tájékoztatták a nyilvánosságot annak tartalmáról. „Ebben a tekintetben a Smer teljesen mellőzi a lakosságot. A polgárok tájékoztatását a reformszerződés hozadé- kairól lényegtelennek tartja” - jelentette ki Martin Frone, a KDH alelnöke. (SITA) Slota a turulok ellen Pozsony. „Szlovák kettőskereszteket fogunk emelni országszerte, még a déli területeken is, hogy ne kelljen Szlovákia déli része felett idiótán repkedő magyar turulokat néznünk” - tájékoztatott Ján Slota. Az SNS frontembere hozzátette, hogy Komáromban is szeretnének felállítani egy kettőskeresztet, és nem vennék jó néven, ha megismétlődnének a Cirill és Metód szobrának felállításával kapcsolatos bonyodalmak. (SITA) Gašparovičot támogatná az SNS Pozsony. Az SNS feltehetően Ivan Gašparovičot fogja támogatni a közelgő elnökválasztáson - jelentette be Ján Slota az SNS tegnapi csörgői (Čerhov) elnökségi ülés után. A végső döntés azonban csak azután születik meg, hogy Slota személyesen is tárgyalt Gašparovičcsal. (SITA) Újabb pénzbírság a JOJ TV-nek Pozsony. Kétmillió koronás pénzbírságot szabott ki tegnap a frekvenciatanács a JOJ televíziós csatörnát üzemeltető MAC TV- nek. A bírságot azért szabták ki, mert az október 23-án sugárzott Noviny Plus című műsorában a JOJ vallást becsmérlő nézeteknek adott teret. (SITA) Idén még drágulhat a távhő és a gáz Pozsony. Januárban alig 0,5%-kal emelkedett a lakossági távhő ára, a földgáz ára pedig változadan maradt. Ez még viszont nem jelenti azt, hogy 2008-ban menet közben ne kerülne sor áremelésre, aminek oka: az árszabályozási hivatal (ÚRSO) túl alacsony energiaárakból indult ki, amikor megszabta a drágítás idei mértékét - konkrétan a földgáz köbmétere azóta legalább 10 százalékkal kerül többe. Nem kizárt tehát, hogy 2008 második felében néhány százalékos ármódosításra kerül sor, a távhő esetében 5-10 százalék volna reális. Azért nem hamarább, mert Szlovákiának májusig teljesítenie kell az euró bevezetéséhez szükséges szigorú, az infláció mértékét is kordába kényszerítő pénzromlás mértékét, így a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a megadott határidőig ne kerüljön sor fájdalmas árugrásokra. (P, ú) Sztrájkra készülnek a vasasok Pozsony. Sztrájkkészültséget hirdetett a KOVO Vasas Szakszervezet. Emil Machyna elnök szerint a lépésre azért szánták el magukat, mert megakadtak a kollektív szerződésről szóló tárgyalások a Gépipari Vállalatok Szövetségével. A szakszervezet ugyanis hétszázalékos munkabér-emelést szeretne elérni, a munkáltató három százalékos emelésre hajlandó. A KOVO OZ elnöke szerint aláírásgyűjtő akcióba kezdtek, s közvetítőként felkérték a munka-, szociális és családügyi minisztériumot. Ha a tárca segítségével sem sikerül megegyezniük, sztrájkba lépnek. (SITA) Az új tervezet a helyreigazítás mellett tartalmazza a válaszadásra való jogot is A kormány előtt a sajtótörvény Pozsony. Ma tárgyalja meg a kormány a kulturális minisztérium által kidolgozott új sajtótörvényt. Zuzana Krútka, a Szlovák Újságíró Szindikátus (SSN) elnöke elégedett a jogszabállyal. „Már csak abban bízom, hogy ebben a formában fogják elfogadni, és hogy a szorgalmas képviselők nem fognak jelentősen változtatni rajta, nem fogják »javítgatni« az egyes paragrafusokat” - mondta lapunknak Krútka. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A jogszabályba foglalt utolsó módosító javaslatokat is pozitívan értékek. „Elsősorban azért, mert belefoglalták az információk immunitásáról szóló paragrafust. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a sajtó nem felel azért az információért, amelyet hiteles forrástól vett át, például egy állami intézmény honlapjáról” - magyarázta Krútka. Pozitívan értékeli azt is, hogy a sajtótörvény módosításának köszönhetően az információk immunitásáról illetve a hőforrások védelméről szóló paragrafusok az összes újságíróra vonatkozni fognak. „Függedenül attól, hogy az újságíró mely sajtóorgánumnak, tévétársaságnak, rádiónak vagy hír- ügynökségnek dolgozik. A jelenleg hatályos törvényben ez ugyanis nem volt kellőképpen meghatározva” - vélekedik Krútka. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) tegnap közzétett sajtónyilatkozatában viszont azt javasolja, hogy bizonyos esetekben lehetőség legyen felfedni a hírforrások kilétét. Például olyankor, amikor egy információ átadásával vagy közlésével bűncselekményt követtek el, vagy ha például titkos információkat közöltek. A törvényjavaslat rendelkezik a helyreigazításra való jogról is. Eszerint a kiadó nyolc napon belül köteles térítésmentesen közölni a kért helyreigazítást, abban a formában, ahogy ezt az érintett kéri, vagy ahogy megegyezett a kiadóval, ugyanazon az oldalon, ugyanazzal a betűnagysággal, s jelezni kell, hogy helyreigazításról van szó. A kiadó ezt ráadásul semmilyen formában nem kommentálhatja, az újság más oldalán sem. Nem kell helyreigazítást közölnie, ha bizonyítékai vannak az eredeti hír valódiságáról, igazságtartalmáról, vagy ha a helyreigazítást már magától megtette. A törvény értelmében a károsultnak harminc napja van arra, hogy ezt írásban megtegye, ezen az időn túl már nincs joga helyreigazítást kérni. Az új sajtótörvény-tervezet a válaszadásra való jogot is tartalmazza. „Ha a sajtótermék olyan állításokat közöl, amelyek érintik a természetes személy méltóságát, magánéletét, a jogi személy jó hírét vagy az államigazgatási szervet, joguk van kérni a térítés- mentes válasz leközlését” - áll a törvényjavaslatban. Ezt a kiadónak három napon belül kell megtennie, ugyanazon a helyen, ugyanakkora terjedelemben kell közölnie a választ, mint az eredeti hírt. „A törvény módosítását kezdetektől fogva figyelemmel kísértem. A legfontosabb, hogy javaslataink többségét beledolgozták. Azt senki sem várta, hogy tökéletes törvényt fogadnak el. Mi például a cenzúra meghatározását is bele akartuk volna dolgozni a törvénybe, viszont ebben nem sikerült megegyezni, így meg kell elégednünk azzal, hogy a cenzúra be van tiltva annak ellenére, hogy valamilyen törvényben meg lenne határozva” - zárta le Krútka. A jelenleg hatályos sajtótörvényt 1966-ban fogadták el, számtalan módosításon esett át. Az új törvény hatályosságát 2008. május 1-re tervezik, (dem, s) Fico nem nyüatkozik a Smenek Pozsony. Túl elfogult a Sme - vélekedik Robert Fico kormányfő, ezért úgy döntött, újságíróinak kérdéseire nem fog válaszolni. Süvia Glendová kormányszóvivő múlt csütörtöktől a napüap munkatársainak minden kérdésére írásban azt válaszolja, hogy a Sme elfogult, ráadásul szüntelenül teret biztosít a szerkesztők gyűlöletkeltő személyes nézeteinek közlésére. Azokra a kérdésekre, hogy meddig fog hallgatni a kormányfő és konkrétan melyik cikk kapcsán döntött úgy, hogy nem fog nyilatkozni, a szóvivő nem akart válaszolni. Jogászok szerint Fico ezzel akár a sajtótörvényt is megsérthette, hiszen a jogszabály egyértelműen kimondja, hogy az állami intézmények és szervezetek kötelesek válaszolni az újságírók kérdéseke, (dp, s) Az ellenzék szerint a jogszabály ingatlanügynökséggé alakítja a Szlovák Földalapot Állami földeket értékesítene a kormány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állam tulajdonában és kezelésében lévő földek eladására készül a kormány, pontosabban a mezőgazdasági minisztérium, mely elkészítette a vonatkozó törvény módosítását. A javaslat azonban újabb problémákat okozhat koalíciós partnerek között is. A tervezet szerint az állami tulajdonban lévő földeket megvásárolhatnák azok aktuális bérlői. Az ellenzék szerint ezzel a kormánypártok saját holdudvarukat juttathatnák állami földekhez, mivel a bérleti szerződéseket a kormánypártok által ellenőrzött Szlovák Földalap köti meg. Az adásvételt szintén a földalap intézné, mely jelenleg még csak bérbe adhatja azokat. Ebből a földvagyonból rendezi a restitúciós igényeket is, illetve szigorúan szabályozott feltételek mellett eladhatja, például állami beruházásokhoz, útépítésekhez, valamint ipari parkok létesítésének céljaira. A Zdenka Kramplová mező- gazdasági miniszter által előterjesztett javaslatról várhatóan ma dönt a Fico-kabinet. A földvagyon eladása ellentétben áll a kormány eddig deklarált irányvonalával is, mely szerint nem folytatják az állami vagyon privatizációját. „Csak egy miniszter által előterjesztett javaslatról van szó, a kormány még csak most fog tárgyalni róla, és nem biztos, hogy elfogadja” - áll a kormányhivatal állásfoglalásában. A mezőgazdasági minisztérium ugyan elképzelhetőnek tart bizonyos módosításokat, de a jogszabályhoz ragaszkodik. „A javaslat tárcaközi egyeztetésen esett át, és jóváhagyta a kormány törvényelőkészítő tanácsa is - tájékoztatta lapunkat Zdenka Kramplová mező- gazdasági miniszter. - A törvényt a kormány döntése alapján december végéig kellett előterjesztenem, amit meg is tettem.” Az ellenzék szerint a jogszabály ingatlanügynökséggé alakítja a Szlovák Földalapot, melynek vezetéséből az őszi koalíciós válság után még csak Branislav Bríza igazgatóhelyettes távozott. Bríza azonban még mindig a felügyelőtanács elnöke, tehát ellenőrzi az alap tevékenységét. , A jogszabály elfogadásával folytatódna a mečiari korszak vadprivatizációja” - mondta lapunknak Simon Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselője. Hasonlóan vélekedik Pavol Frešo, az SDKÚ parlamenti képviselője is. „Ha a földet a bérlők vásárolhatják meg, akkor előre kiválasztott tulajdonosok privatizálhatják az állami vagyont” - kifogásolja Frešo. Simon szerint a restitúciós folyamat befejeződéséig nem lenne szabad eladni az állami földvagyont, mivel ellenkező esetben nem tudja az állam teljesíteni a volt tulajdonosok igényeit. Azt nem tartja eleve elvetendőnek, hogy a bérlők megvásárolhassák a megművelt földet, de ehhez szigorú szabályozást kellene bevezetni. Értesüléseink szerint a több mil- liárdot érő állami földek eladásáról szóló javaslat előkészítése során a minisztérium nem konzultált az agrárszervezetekkel. Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója meglepetését fejezte ki, hogy üyen javaslat egyáltalán napvilágot látott. „A termőföld nemzeti kincs, ezért az államnak nem lenne szabad túladnia rajta” - mondta Patasi, aki szerint kifogásolható, hogy csak azok vásárolhatnák meg a földeket, akik jelenleg éppen bérlik őket. Pavol Bottka, a Szlovákiai Föld- tulajdonosok és Agrárvállalkozók Szövetségének elnöke ellenben támogatja az állami földek eladását lehetővé tevő tervezetet, még mielőtt külföldi személyek is szabadon vásárolhatnak földet országunkban (a EU-csatlakozási tárgyalások során hétéves átmeneti időszakot alkudott ki Szlovákia, mely idő alatt külföldi személyek nem vehetnek földet, ez 2011-ben érvéget). Bottka szerint Szlovákiában a mezőgazdászok kevesebb, mint 10%-a gazdálkodik saját földjén, ami az EU-n belül nagyon alacsony arány. „Bérelt földön dolgozni állandó bizonytalanságot jelent az agrárvállalkozóknak” - véli Bottka. (lpj, czk) Nem egységes az ellenzék az euró bevezetésének kérdésében, a Kereszténydemokrata Mozgalom egyedüli parlamenti pártként ellenzi Bizalmatlansági indítványt tervez az ellenzék Robert Fico ellen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismét bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a miniszterelnök ellen. Az ellenzéki pártok már december elején, a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványról szóló parlamenti szavazás után jelezték, újra megteszik ezt a lépést. Pavol Paška házelnök december 6-án este hét órára hívta össze a parlament rendkívüli ülését, a késői időpont miatt azonban az ellenzék bojkottálta az ülést. Mikuláš Dzurinda SDKÚ-elnök akkor tette emlékezetes kijelentését: „éjszaka csak a tolvajok dolgoznak”. Arról, hogy mikor nyújtják be az indítványt, egyelőre nincs döntés, az SDKÚ - a bizalmatlansági indítvány kezdeményezője - csütörtökön dönt, arról is, milyen formában akarják a polgárokat tájékoztatni a kormány tevékenységéről. Az azonban biztos, hogy a három ellenzéki párt még a parlament január végén kezdődő rendes ülése előtti időpontban akarja a rendkívüli ülést, azért, hogy a vitára napközben kerülhessen sor - december elején Pavol Paška ugyanis épp a parlament feszített munkatempójával és a miniszterelnök elfoglaltságával indokolta az esti időpontot. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője szerint pártja javaslatára a leváltási indokok „listája” bővült, szerintük ugyanis nemcsak a földalap körüli botrányok és Robert Fico tisztázatlan körülmények között vásárolt szőlőskertje miatt nyújtják be a bizalmatlansági indítványt. A parlamenti vitában rá akarnak kérdezni például Maiina Hedvig ügyére, vagy a készülő sajtótörvényre is, a polgári társulások működését megnehezítő módosító javaslatra, de elfogadhatatlannak tartják például a miniszterelnöknek azt a - már a decemberi ülés óta tett - kijelentését, hogy a jelenlegi ellenzéknek börtönben a helye. Nem tartják elfogadhatónak az ellenzéki pártok azt sem, hogy a közszolgálati médiák tanácsába a kormány a saját embereit akarja ültetni. Az SDKÚ bizalmatlansági indítványát tehát mind az MKP, mind a KDH támogatja, holott még hétfőn a KDH elnöke kijelentette, véleménye szerint az ellenzéknek nem kell minden kérdésben egységesnek lennie. Pavol Hrušovský szerint természetes, hogy például a jobboldali liberális politikát képviselő SDKÚ és a konzervatív kereszténydemokrata párt bizonyos kérdésekről másképp vélekedik. Stanislav Janiš SDKÚ-frakcióvezető szerint alapjában véve elfogadható, hogy az ellenzéki pártoknak bizonyos dolgokban lehet eltérő véleményük, ám szerinte - így vélekedik Bárdos Gyula is - alapvető, stratégiai kérdésekben egyet kell értenie. Ilyen kérdés most az államfőjelölt kérdése is, Bárdos Gyula szerint rendkívül fontos egy közös jelölt állítása, itt azonban az SDKÚ és a KDH viaskodik egymással. Nem egységes az ellenzék az euró bevezetésének kérdésében sem. A Kereszténydemokrata Mozgalom, egyedüli parlamenti pártként, nem ért egyet azzal, hogy Szlovákia már 2009-ben bevezesse az eurót. Julius Brocka alelnök lapunknak azt nyilatkozta, az euró bevezetésével egyetértenek, de annak időpontját túl korainak tartják. Brocka szerint pártja már 2004- ben is azon a véleményen volt, hogy az eurót 2011-ben, és nem 2009-ben kellene bevezetni. Az alelnök lapunknak úgy nyüatkozott, félő, hogy a 2009-es bevezetés a gazdaságra is negatív hatással lehet, és az átlag állampolgár élet- színvonala csökkenhet. „Az előrejelzések azt mutatják, s eddig is ez volt a tapasztalat, hogy a korona egyre erősödik az euróhoz képest. Tudatosítani kell, hogy ez a pozitív folyamat, tehát a korona erősödése, az euró bevezetése után értelemszerűen megszűnik. Meg kellene tehát várni, amíg az árfolyam még kedvezőbb lesz, tehát az átváltás az átlag állampolgár számára is előnyös legyen” - mondta Brocka. Sem az SDKÚ, sem az MKP nem osztja a KDH félelmeit, Bárdos Gyula frakcióvezető szerint a makrogazdaságra kifejezetten pozitív hatással lesz az euróövezetbe való belépés. Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet szakembere szerint azonban nem teljesen megalapozatlan a KDH állítása. „Nem gondolom, hogy Szlovákia előnyére válik az euró minél korábbi bevezetése. A koronának még erősödnie kellene. A legnagyobb kockázat az, hogy a szlovákiai és európai árszint nem a korona erősödéséből következően közeledik majd, hanem csak az áremelkedéssel, tehát Szlovákiában nőni fog az infláció- mondta lapunknak a szakértő. (sán, sita)
