Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-08 / 6. szám, kedd
14 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 8. www.ujszo.com ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A tejtermelő fejőstehenek nemesítésében az elmúlt évtizedekben a fejlődés elsősorban a kitermelt tej fehérjetartalmának és zsírtartalmának növelésére irányult. Az utóbbi pár esztendőben ez a trend a vizsgálatok eredményei alapján fokozatosan csökken. A tejtermelés szempontjából meghatározó országokban a szarvasmarhák nemesítésében immár ötödik esztendeje a szelekciós indexet alkalmazzák, amely matematikai módszerek alapján igyekszik a lehető legpontosabban meghatározni az állatok tenyészértékét. Az indexek kiszámításánál az egyes fajtajegyeknek és tulajdonságoknak, mint például a kitermelt tej fehérjetartalma, zsírtartalma, az állat életkora, a szaporasága, a tőgy jellemzői stb. különböző fontosságot tulajdonítanak, s ezt számokban is kifejezik. A tejtermelésben meghatározónak számító tizenhét országban, ahol holstein teheneket tenyésztenek a szelekciós indexek összehasonlítása során meglepő eredményeket tapasztaltak: az egyes fontossági mutatók szerepe az utóbbi években az állatok tenyészértékének meghatározásában gyorsan változik. Az állatok nemesítésében a fejlődés irányát jelenleg az ún. skandináv minta határozza meg, amely az állatok szelekciós indexében nagyobb szerepet tulajdonít a fajtának, az állat egészségi állapotának és a hasznossági mutatóknak, ugyanakkor a fehérjetartalom, mint szempont fokozatosan a háttérbe szorul. Mindezt az irányt számadatok is alátámasztják. Míg 1996-ban a szelekciós indexekben a tej fehérje- és zsírtartalmának még 79 százalékos fontossági szerepe volt Jelenleg e tényezők fontossági mutatója 60 százalék körül mozog. A gyors változások a neme- sítőket is új és meglehetősen bonyolult helyzet elé állították. Ismeretes, hogy a nemesítés hosszú távú folyamat, amelynek eredménye csak a következő generációkban mutatkozik meg. A nemesítés csak az adott elképzeléseknek megfelelő tenyészbikák kiválasztásával, majd az ő utódaik vizsgálatával és összehasonlításával hozhat az elképzelt célnak megfelelő eredményt. Ez pedig időigényes, több évig tartó folyamat. (forrás: holstein news) Az Európai Bizottság összesen 2,84 millió tonnányi tejkvóta növelésére tett javaslatot Áprilistól 2%-kal nőnek a kvóták (Illusztrációs felvétel) Csökken a tej fehérjetartalmának fontossága Új trendek a tenyésztésben A tej iránt az Európai Unióban és a világpiacon egyaránt növekvő igény kielégítése érdekében az Európai Bizottság 2008. április 1-jétől kezdődően javaslatot tett a tejkvóták 2 százalékos növelésére. EU-1NFORAAÁCIÓ Az összesen 2,84 millió tonnát jelentő növelés egyenlő feltételek mellett alkalmazandó a 27 tagállamra. A javaslatot az EU tejágazatának kilátásairól szóló jelentés kíséri, amelyet a Tanács a 2003-as KAP-reform idején kért. Ebből kiderül, hogy a tej iránti igény 2003 és 2007 között növekedett és várhatóan tovább növekszik 2007 és 2014 között. A világpiaci kereslet és árak tekintetében egyaránt kedvezőek a kilátások. A jelentés alapján teljes mértékben indokolt a 2 százalékos emelés. A Bizottság reményei szerint a Tanács és a Parlament képesek lesznek gyorsan határozatot hozni, lehetővé téve a növelés április 1-jei hatálybalépését. „A KAP-reformot követően a gazdálkodók szabadon termelhetnek a piacra, a korlátozó tejkvóták azonban nem egyeztethetők össze ezzel a céllal - mondta Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. - Az elmúlt években tanúi voltunk a tejárak ugrásszerű emelkedésének és a magasabb kvóták iránti növekvő igényeknek. Az elkövetkező években Európában és vüágszerte tovább emelkedik a nagy hozzáadott értékű tejtermékek - különösen a sajtok - iránti kereslet. Fel kell készíteni gazdálkodóinkat a fokozott kereslet kielégítésére.” A Bizottság a 2003-as KAP-re- form részeként eredetileg a kvóta további 2%-os növelését javasolta az Agenda 2000-ben 11 tagállamra már megállapított 1,5%-os emelésen felül. A Tanács a további növelés ellen döntött, de felkérte a Bizottságot, hogy a reform teljes végrehajtása után, a végleges határozat meghozatala előtt nyújtson bejelentést a piaci helyzetről. A 2003-as reform számos más változást is hozott a tejpiaci rendszerbe annak érdekében, hogy az jobban reagáljon a piac jelzéseire - többek között a vaj és a sovány tejpor intervenciós árának csökkentését. Arról is megállapodás született, hogy a kvóták 2015 áprilisában megszűnnek. A pozitív piaci fejlemények és a reform együtt eredményezték azt a 2007-es helyzetet, amelyben a rendszer 1968-as létrehozása óta először nulla az export-visszatérítések mértéke és üresek az intervenciós raktárak. A belső értékesítési támogatások szintje szintén nulla, ahogyan azt a reformot követően előirányozták. A piaci kilátásokról szóló jelentés következtetései szerint a bővülő sajt- és ffisstej-termelés 2003 és (Illusztrációs felvétel) 2007 között további 5,5 millió tonna tejet emésztett fel, miközben összességében nem változott a tejtermelés. A Bizottság elemzése alapján 2007 és 2014 között további 8,0 millió tonna tejre lenne szükség a növekvő - főként sajt iránti - belső kereslet kielégítésére. Ugyanakkor a világpiaci kilátások pozitívak, különösen a kialakulóban lévő piacokon növekszik az uniós élelmiszerek iránti kereslet. A kvóták változatlanul hagyása megakadályozná az EU-t a növekvő kereslet kiaknázásban és az egészséges árszintek kialakításában. A Bizottság elemzése szerint a piac bőséges lehetőségeket kínál a 2 százalékos kvótanövelés elnyelésére. Noha az elemzés a kvótatöbblet teljes fel- használását veszi alapul, a többlet- termelés valós hatása valószínűleg ennél korlátozottabb lesz, figyelembe véve a mostani helyzetet, amelyben több tagállam nem használja fel teljes kvótáját, (eu-info) Áz alábbi táblázatban kivonatosan a közép-európai tagországok és néhány meghatározó tejtermelő ország tejkvótáit ismertetjük. Ország Kvóta (kg-ban) Csehország 2 792 689620 Magyarország 2 029861 200 Lengyelország 9 567 745 860 Szlovákia 1 061 603760 Ausztria 2 847 478 469 Románia 3 118 140000 Németország 28 847420391 Franciaország 25091 321 700 Olaszország 10 740661 200 Hollandia 11 465 630280 Egyesült Királyság 15 125 168 940 A hizlalási forma egyben lehetővé teszi a teljes gépesítést és az automatizálást, ugyanakkor a beruházási költségek 60-65%-kal növekedtek (Illusztrációs felvétel) A bárányok ketreces gyorshizlalása ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Statisztikai adatok alapján a világ juhállománya az utóbbi évtizedben mintegy 20%-kal növekedett, és létszámban a sertések után ez az állomány a második helyen áll. Az előrejelzések szerint a juhászaton belül a bárányhizlalás az elkövetkező időszakban intenzívebb fejlődésnek indul. Már jelenleg is a juhásza- tok árbevételének kb. 65%-a származik a pecsebárányok eladásából. Meghatározó tényező az is, hogy a világpiac jelenlegi felvevő képessége a bárányhús- export ugrásszerű növekedését is lehetővé teszi. A pecsenyebárányok tartásában alkalmazott technológiák (mélyalmos, rácspadlós) eddig főleg a nagycsoportos juhtartásra épültek. Ennek hátrányai, hogy az állatok felesleges mozgása nem korlátozott, továbbá szükség van falkásításra és válogatásra is. Ez mind negatív hatással van a súly- gyarapodásra. A pecsenyebárányok hizlalásának különböző módjai alakultak ki. A szoptatással vagy mesterségesen felnevelt, korán elválasztott bárányok 30-35 kg súlyig tartó gyors hizlalása a legáltalánosabb formája a juhhústermelésnek. A gyorsított hizlalás tulajdonképpen óvatos átmenet mellett folytatása a szoptatásos és a mesterséges báránynevelés módszerének. Ezért előkészületi része a hizlalást megelőző felnevelés. Szakemberek ajánlásai alapján elválasztáskor a bárányok ne legyenek négyhetesnél fiatalabbak, hathatesnél idősebbek, 10-11 kg- nál kisebb súlyúak. Elválasztáskor a bárányok napi tápanyagfogyasztása a 40 dekát érje el. Tiszta víz és nyalósó állandóan legyen a bárányok előtt. Az express módon hizlalt bárányokkal komplett takarmánytápot etessünk. A tápban lévő fehérjének 4-6%-a a biológiailag értékes, ezenkívül ásványi anyagokat és vitaminpremixeket is tartalmaz. A gyakorlatban mindjobban terjed az a nézet, hogy az üyen jellegű pecsenyebárány-hizlalásnál lehet a leggazdaságosabban felhasználni a komplett granulátumokat, amelyekbe az abraktakarmányokon kívül lucernaliszt is bedolgozható. Ez utóbbiból mindig tetszés szerinti mennyiséget fogyaszthatnak a bárányok az önetetőkből. Az express eljárással hizlalt bárányoknál szerzett tapasztalatok alapján a ketrecegységekben a 13-14 kg választási súlyú bárányokat 10-es csoportokba helyezték el. A hizlalás ideje alatt állandóan az állatok rendelkezésére állt a granulált juh-hizlalótáp, az ivóvíz és a nyalósó. A takarmánykiosztás, az ivóvíz-ellátás és a trágyaeltávolítás teljesen automatizált, gépesített volt. A ketreces bárányhizlalás előnyei a hagyományos mélyalmos bárányhizlaláshoz képest az alábbiakban foglalhatók össze:- a hizlalási idő 10 nappal lerövidíthető,- a napi súlygyarapodás 300 gramm, ami 35-40 grammal több a hagyományosnál,- az 1 kg testtömeggyarapodásra felhasznált takarmány mintegy 15%-kal kevesebb a hagyományosnál (számokban kifejezve 3,8 kg/élősúlykg). Végezetül: a bárányok bundája tisztább, küllemi megjelenésük és vágási százalékuk jobb, az elhullás csupán 0,5 körüli. Tapasztalatok alapján a ketreces bárányhizlalással mintegy 60%-kal csökkenthető az élőmunkaigény. Vágáspróbák alapján a nemzetközi szabványokat figyelembe véve - a ketrecben hizlalt bárányok - „extrém” minőségnek feleltek meg. A ketrecben tartott bárányok mozgása korlátozott és a hizlalás ideje alatt felesleges mozgásra nincs is szükség. A kísérletek során beigazolódott, hogy ez a hizlalási forma egyben lehetővé teszi a teljes gépesítést és az automatizálást is. Hozzá kell azonban tenni, hogy mindezen előnyökkel szemben a mélyalmos bárányhizlaláshoz viszonyítva a fajlagos - férőhelyre vonatkozó - beruházási költségek 60-65%-kal, míg az energiafelhasználás mintegy 20%-kal növekedtek. (lászl) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
