Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-08 / 6. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIP1M Elhunyt Stelczer Elemér Pozsony. Szombaton elhunyt a Pro Probitate - Helytállásért díj tavalyi kitüntetettje, Stelczer Elemér. Az MKP által alapított díjat minden évben annak a személynek ítélik oda, aki a legtöbbet tette a szlovákiai magyarságért. Stelczer Elemér 1925-ben született Pozsonyban. Édesapja munkatársa és jóbarátja volt Esterházy Jánosnak, így Stelczer Élemér személyesen is ismerte a két világháború közti legjelentősebb szlovákiai magyar politikust. Ez az ismeretség volt az oka annak is, hogy a Stelczer családnak a második vüághá- ború után el kellett hagynia az országot. Stelczer Elemér azóta Budapesten élt. Közvetelenül a rendszerváltás után, 1989-ben a Rákóczi Szövetség alapító tagja volt, 1991-ben pedig a civil szervezet keretein belül megalapította az Esterházy Emlékbizottságot, aminek ő lett az örökös elnöke, (ú) Bejegyezték Bósza szervezetét Pozsony. Bejegyezte a belügyminisztérium Bósza János civil szervezetét Nomos Regionalizmus néven. A társulás működését december 21-ei hatállyal hagyta jóvá a tárca. Bósza lapunknak elmondta: elégedett azzal, hogy negyedszerre sikerrel jártak a minisztériumnál. „Egy júliustól tartó féléves harcot sikerült megnyernünk, elégedett vagyok” - tette hozzá a Nomos Regionalizmus elnöke. Ugyanakkor leszögezte: függetlenül attól, hogy hívják a szervezetet, milyen név alatt szerepel a belügyminisztérium jegyzékén, eredeti célkitűzései nem változnak - területi autonómiát szeretne Dél-Szlovákiában. „A közeljövőben megtartjuk a szervezet közgyűlését, melyen megválasztjuk a tisztségviselőket” - mondta Bósza. Annak lehetőségét sem zárta ki, hogy belátható időn belül módosítják a szervezet alapszabályait. „Egyelőre viszont nem akarunk okot adni arra, hogy ismét kihúzzanak minket a nyilvántartásból” - tette hozzá, (dem) Klaus búcsúlátogatása Pozsony. Hagyományosan Szlovákiába vezet a cseh államfő utolsó külföldi útja. Ezt a szokást Václav Klaus, jelenlegi köztársasági elnök is tiszteletben tartja: holnapután két napig tartó munkalátogatásra érkezik Pozsonyba, majd a nagytapolcsányi elnöki rezidenciában is eltölt két napot. Nyugati szomszédunknál februárban választ új elnököt a parlament, Klaus ismét jó eséllyel indul, ellenfele Jan Švejnar közgazdász. (SITA) Fedor Gál és Hunčík Péter a vádlottak közt Železný bíróság előtt KOKES JÁNOS Prága. Újabb adócsalási vád miatt állt tegnap Prágában a városi bíróság elé Vladimír Železný, a cseh Nova kereskedelmi televízió egykori igazgatója. Železný és öt társa ellen - Ales Rozehnal, Fedor Gál, Josef Alan, Vlastimil Venclík és Hunčík Péter - az a vád, hogy a CET 21 Kft. üzleti részeinek átruházásakor több millió koronával kevesebb adót fizettek, mint amit a törvény előír. A rendőrség szerint mintegy 38 millió koronával károsították meg az államot. ítélet pénteken várható. Železnýt két további ügyben a hitelező megkárosításával, valamint külföldi festmények behozatalánál elkövetett adócsalással vádolják. A volt médiamágnás a bíróság előtt tagadta a vádakat. Železný jelenleg az Európai Parlament képviselője, és bejelentette: halaszthatatlan kötelezettségei miatt a tárgyalás további részén nem vesz részt. A cseh rendőrség azt állítja: Železný társaival megegyezett abban, hogy azok a CET 21 társaság tulajdonukban lévő 43,31 százalékos üzletrészét mintegy ötmillió dollárért ráruházzák A Nova főnöke fizetett nekik, de társai fiktív tranzakciókkal próbálták eltussolni a dolgot és az 1996-os adóbevallásukban valótlan adatokat állítottak. A rendőrség 2003-ban Železnýt és jogászát Rozehnalt, valamint a CET 21 részvényeseit Gált, Alant, Venclíket és Hunčíkot azzal vádolta meg, hogy az ügyben 53,5 millió koronával megkárosították az államot. Később ezt a kárt a hatóságok 38 millióra csökkentették, mert kiderült, hogy Hunčík szlovák állampolgár, így nincs adókötelezettsége Csehországban és nem károsíthatta meg a cseh államot. Hunčíkot és a jogász Rozehnalt ezért a bűncselekményben való segédkezéssel vádolják. Tagad az állítólagos felbujtó. A besztercebányai főügyész tegnap vádat emelt Igor Šajgal vállalkozó ellen, akit azzal vádolnak, hogy megölette volt üzlettársát, Ján Kubašiakot A bérgyilkos exrendőröket többnapos hajtóvadászat után sikerült elfogni. Sajgal állítólag azért ölette meg Kubašiakot, mert az megakarta fosztani üzletrészétől, amikor a mostani vádlott egy olajszőkítési ügyben rács mögé került (Ján Kroslók felvétele) Január 15-én kezdődik és egy hónapig tart a beiratkozás az alapiskolákban Kevesebb lesz az alapiskolás Pozsony. Egy hét múlva kezdődik a beiratkozási időszak az ország alapiskoláiban és pontosan egy hónapig, február 15-ig tart. A pontos időpontot az iskola- igazgatók határozzák meg. ÚJ SZÓ-HÍR Az iskolákba azok a gyerekek írathatóak be, akik a tanév kezdetéig betöltötték hatodik életévüket - a testileg és lelkileg nem megfelelő fejlettségű gyerekek esetében el lehet halasztani az iskolakezdést. A szülő szabadon választhat csemetéje számára iskolát, az iskola köteles az intézmény körzetében lakhellyel bíró tanulót befogadni. Ha nem a gyerek lakhelye szerinti intézménybe szeretnék beíratni a leendő elsőst, ehhez az iskolaigazgató beleegyezése szükséges ehhez. Attól, hogy az igazgatóság esetleg nem egyezne ebbe bele, aligha kell tartaniuk a szülőknek, a tanulók száma ugyanis évről évre csökken és most sem lesz másként. A mostani iskolai évben 53 ezer elsős koptatja az ország alapiskoláinak padjait, a 2008/09-es tanévben várhatóan csupán 49 és fél ezer elsős lesz. A demográfiai adatok alapján viszont a következő években enyhe emelkedés várható - 2010-ig 52 ezer fölé emelkedik az elsősök száma. A növekvő tendenciának a 2020-as évek elejéig kellene tartania, 2021-ben 58 ezer potenciális elsőssel számol az iskolaügyi prognosztikai intézet (UIPŠ). 2013-ig még csökkenni fog az alapiskolás kisdiákok száma (összesen 440 ezer tanulóval számol az intézet elemzése), utána viszont várhatóan emelkedő tendenciát mutat (2024 körül 480 ezer alapiskolás tanulóval számol a tanulmány), (msz) 5899 magyar gyerek szlovák iskolában Szlovákiában a prognosztikai hivatal legfrissebb kimutatása szerint jelenleg 2112 állami alapiskola működik, ezek közül 236 magyar tanítási nyelvű -116 teljes évfolyamú és 120 csak alsó tagozattal rendelkező alapiskola. 2007-ben 1797 osztályban 31 762 gyerek tanult magyar iskolában. A prognosztikai hivatal egy másik adata szerint összesen 37 661 magyar nemzetiségű tanuló jár alapiskolába ebben a tanévben, tehát 5899 tanul szlovák alapiskolában. Ők a magyar gyerekek 16 százalékát teszik ki. 32 szlovák történész, régész és nyelvész szerint lehet ószlovákokról beszélni Ficóval historizáló történészek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Közel három tucatnyi szlovák történész, régész állásfoglalásban tiltakozott a kormány január 2-i ülése után a médiában megjelenő, szerintük nem szakszerű kritika ellen. Mint arról korábban tájékoztattunk, Robert Fico kormányfő a Türócszentmártonban tartott ünnepi kormányülésen „ésszerű historizmus“ után kiáltott és az ószlovákok Nagymorva Birodalmáról beszélt. A sajtóban megszólaltatott történészek helytelennek tartották a miniszterelnök szavait, Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselője. A Smer szerint az EU szervei már nem hisznek az MKP-nak. Ha visszatekintünk az Európai Szocialisták Pártja (PES) képviselőinek őszi látogatása után kiadott közleményre, akkor az egyáltalán nem azt bizonyítja, hogy az MKP hiteltelen az európai intézményekben. Sőt, a fordítottja igaz. Az említett látogatás előtt a Smer propagandahadjáratot indított, melynek központi eleme az volt, hogy a szocialista párti küldöttség látogatása csak felteszi az i-re a pontot, a Smer rendes tagságának visszaállítása már eldöntött értelmetlenségnek nevezték az ószlovák név használatát az ószláv helyett, mert a 9. században még nem létezett a szlovákság. A sme.sk portálon közölt információ alapján tegnap 32 szlovák szakember (többségük történész) állásfoglalásában tiltakozik a médiák és az általuk megszólított szakemberek megnyüvánulásai ellen. Szerintük az ószlovákok léteztek. A szlovák történelemtudomány csupán azért nem használhatta az ószlovák kifejezést, mert mindig befolyás alatt állt (magyar vagy cseh - a szerk megj.), és az ószlovákokat ideológiai szemponttény, a látogatás csak ráüti erre a pecsétet. Az eredmény azonban ismert, teljesen más képet mutat a propagandában mondottaknál, a Smer még mindig vár rendes tagságának visszaállítására. Nem tudta meggyőzni az európai szocialistákat arról, hogy az MKP lenne hiteltelen, hogy az MKP az a párt, mely viszályt kelt. Vladimír Maňka, a Smer európai parlamenti képviselője azzal vádolta önt, hogy a napirend előtti felszólalással visszaélve félretájékoztatta az európai parlamentet a Szlovák Rádió magyar adásának sorsáról. Aznap ígérte meg a kulturális miniszter azt a támogatást, mely rendezte a Pátria rádió helyzetét, ok miatt nevezték el ószlávoknak. „A sloveni, illetve az ószlovák megnevezés a 19. századtól, a modem szlovák történetírás formálódásának kezdetétől használt kifejezés” - áll a szakértők nyilatkozatában. Helytelennek tartják, ha „egy-két történész akar jogot formálni arra, hogy kodifikálják a szakterminológiát, főleg akkor, ha véleményük mögött nem szakmai, hanem politikai célok állnak.” Az állásfoglalás aláírói között található Ladislav Deák, Müan S. Ďurica, a fiatalabb történészek közül Róbert Letzt és Martin Homza. (MSz) de reggel amikor felszólaltam, a magyar adás helyzete még teljesen bizonytalan volt. Ha ma kellene felszólalnom ugyanilyen helyzetben, akkor újra megtenném. Nem szabad várni akkor, amikor a 80 éve létező adás léte veszélybe kerül. A kormánynak is tudnia kell hogy ha otthon, több egyeztetéssel a sokadik ígéret után sem lehet eredményt elérni akkor az európai fórumok arra vannak, hogy az odahaza megoldatlan problémákra ott keressünk megoldást. Különben is naivitás azt hinni, hogy az unió szervei elsősorban a mi információinkra támaszkodnak, megvannak a saját hírforrásai. Arra azonban, amit mi, európai parlamenti képviselők nyilvános fórumokon mondunk, az európai szocialisták is odafigyelnek, (lpj) Az MDF felhívása Gyurcsány védje meg a szlovákiai magyarokat Budapest. Az MDF szerint a szlovák kormánykoalíció tagadja a szlovákiai magyar közösség létét, az ellenzéki párt ezért felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy védje meg a felvidéki magyarokat - mondta Csapody Miklós MDF-es politikus. Csapody szerint a szlovák kormánykoalíció a történelem programszerű meghamisítására törekszik és tagadja a szlovákiai magyar nemzeti közösség létét. Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy a hallgatás helyett tegye meg a megfelelő lépéseket a szlovákiai magyar közösség védelmében - fogalmazott közleményében Csapody Miklós. Hozzátette: a demokrata fórum felkéri az Európai Parlament képviselőit, ítéljék el a szlovák kormányt az európai elvekkel ellentétes magatartása miatt. Egyben reményünket fejezzük ki, hogy az Európai Szocialisták Pártja a Smer felfüggesztését nem csupán fenntartja, de a pártot ki is zárja abból a politikai közösségből, amely a szociáldemokrácia elveit vallja magáénak. A kommüniké szerint az MDF felkéri az Európai Parlament magyar képviselőit és az Európai Néppárt frakcióját, foglaljon állást a szlovák koalíció fenti törekvéseivel kapcsolatban. Az, hogy a Szlovák Nemzeti Párt szerint „Szlovákiában nem élnek magyarok, csak elmagyarosított szlovákok, akik magyarul beszélnek”, az egykori román diktátor, Nicolae Ceausescu politikai gyakorlatát idézi, ez pedig megdöbbentő - hangsúlyozta Csapody. (MTI) \ 'i \ uv ^ m \m Mmmmmmm ^ % r"> v * ufciBi* mm » MEGKÉRDEZTÜK „Az MKP nem hiteltelen Brüsszelben” Az állami egészségbiztosító nem közölte, mi alapján köt, vagy nem köt szerződést Világos kritériumokat akarnak a kórházak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Általános Egészségbiztosító (VŠZP) folytatja a tárgyalásokat a kórházakkal, Petra Balážová, az intézmény szóvivője azonban fejleményekről nem tudott tájékoztatni. „A tárgyalások folynak, részletekről egyelőre nem tudok beszámolni” - mondta lapunknak. A biztosító vezetése holnap tárgyal a Szlovákiai Kórházak Szövetségének (ANS) vezetőivel. „Azt szeretnénk elérni, hogy emelje a kórházi kezelésekért fizetett összeget a biztosító, mivel egyes osztályokon, például a baleseti sebészeten, a sebészeten, a traumatológián nagyobbak a költségeink, mint amennyit a biztosító fizet a kezelésért” - mondta lapunknak Marián Petko, az ANS elnöke. Követelni fogják azt is, hogy a szervezet tagjai összességében a tavalyihoz képest 10 százalékkal több pénzt kapjanak. „Ha előfordul, hogy egyes kórházakkal nem akar szerződést kötni a biztosító, akkor tudni akarjuk, hogy müyen kritériumok alapján döntöttek így, mivel eddig erről egyáltalán nem kaptunk tájékoztatást” - magyarázta álláspontját Petko. Ők a VŠZP vezérigazgatójának ígéretére hivatkoznak, aki karácsony előtt kijelentette, hogy az ANS minden tagjával szerződik 2008 első felében is a biztosító. „Akkor arról volt szó, hogy a második félévben egyes kórházakkal vagy egyes osztályokkal nem kötnek szerződést, de ez előre pontosan meghatározott feltételek alapján történne, egyelőre azonban semmilyen feltételeket nem láttunk” - mondta az ANS elnöke. A VŠZP tavaly karácsony előtt egyes kórházaknak olyan feltételeket javasolt az idei év első félévére, melyek a megszűnésükhöz vezethetnek. A vágsellyei kórház például csak a tavalyi kezelések felét végezhetné, az ipolysági kórházban pedig nem akar fekvőbeteg kezeléseket vásárolni ügyfeleinek a biztosító. A VŠZP tájékoztatása szerint a szerződések előkészítésekor eddigi tapasztalataikból, és a regionális igényekből indultak ki úgy, hogy minden ügyfelüknek biztosítsák a kórházi kezelést. Sajtóinformációk alapján a legnagyobb állami egészségbiztosító kilenc kórházzal és szanatóriummal egyáltalán nem akar szerződést kötni, ezek azonban nem az ország déli régióiban találhatók. Nem kap megrendelést például két kisebb pozsonyi kórház, a puhói kórház, néhány tátrai szanatórium és a kassai vasutaskórház. Opj)
