Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-07 / 5. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 7. www.ujszo.com Nevem: Beke Stefiké Szeme színe: kék Hajam színe: barna Születési súlyom: 3650 g Lakhelyem: Tornaija 2007. május 18-án születtem szüleim és a rokonság nagy örömére. Beszélni még nem tudok, de az énekléssel már megpróbálkoztam. Szívinfarktus és agyvérzés vár a túlsúlyos gyerekekre 2-5 évvel élnek kevesebbet FELFEDEZÉS Két tanulmány kétféle nézőpont­ból is rámutatott arra, hogy a szinte járványszerűen terjedő iskoláskori elhízás világszerte emelni fogja az idő előtti infarktusos megbetegedé­sek és agyi érkatasztrófák számát. Az egyik tanulmány azt vizsgál­ta, hogy a túlsúly miképpen befo­lyásolta annak a több mint negyed- millió fiatalnak a sorsát, akiket 1930-tól fogva kísértek figyelem­mel felnőttkorukig. A másik egy számítógépes modellezőprogra­mot hívott segítségül, mely kimu­tatta, hogy 35 év felett a szív-és ér­rendszeri megbetegedések által okozott halálozás 19%-kal növek­szik majd a jövőben. Szakértők szerint a tanulmányok azt bizonyítják, hogy a túlsúly hos­szú távon igenis befolyásolja a gyermekek szívbetegségekre való hajlamát és az életkilátásaikat. Az előző tanulmányok ezzel ellentétes eredményeket hoztak. „Nem lesz értelme vitázni, ha majd szembesülünk a gyermekkori tömeges elhízás hatásaival” - állítja a Bostoni Gyermekkórház orvosa, David Ludwig. Megfigyelései sze­rint egy átlagos gyermek életét 2-5 évvel rövidíti meg a súlyfelesleg. Az ellentétes eredmények miatti félreértés oka, hogy az elhízás vi­lágméretű elteijedése ellenére csökken a szív- és érrendszeri halá­lozások száma az egyre javuló terá­piás lehetőségek miatt. A koleszte­rinszint- és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek azonban nem gyógyít­ják a cukorbetegséget, az elhízás egyik legfőbb kockázatát és a sú­lyos szívbetegségek egyik okát. A székrekedés a gyermekkori hasfájás leggyakoribb oka Legyen rendszeres a széklet AAED1PRESS Az Iowa Egyetem kutatói meg­állapították, hogy a gyermekkori hasfájás hátterében a legtöbbször a székrekedés áll, és a kivizsgálást legjobb a végbél vizsgálatával kezdeni. „A székrekedésre gyak­ran nem gondolnak az orvosok- akkor, amikor egy gyermek érke­zik hozzájuk változó súlyosságé hasi fájdalommal, mivel legtöbb­ször a tünetek nem a székrekedés irányába terelik a gondolatmene­tet. A székrekedés igenis nagyon sokszor áll a hasi fájdalmak hátte­rében, és emiatt az orvosnak nem elég csak megkérdeznie a szülőtől, hogy rendszeres-e a gyermek széklete, mert nem biz­tos, hogy erre pontos választ tud­nak adni” - fejtette ki Dr. Vera Lo- ening-Baucke gyermekgyógyász. Székrekedésre utal, ha hetente legfeljebb háromszor van a gyer­meknek széklete, vagy hetente legalább egy-két alkalommal el­marad a rendszeres széklet, vagy szokatlanul nagy adag székletet ürít, esetleg már fájdalommal is jár a székelés. Sok orvos gyakran azért nem végzi el a gyermekeken a végbél vizsgálatát, mert úgy vé­lik, hogy a fizikai kényelmetlen­ség mellett lelkileg is sérülhet a gyermek. Hatásukra'valamelyest csökkent az olvasással töltött idő, s a mozgás is eléggé háttérbe szorult... Ártalmasak-e a videojátékok? Gyakoribb a légúti probléma a forgalmas helyen élő gyerekeknél Kisebb a tüdő térfogata A közlekedés okozta lég- szennyezés légzési nehéz­séghez és megnövekedett tüdőtérfogathoz vezethet az asztmás gyerekeknél, ál­lítják azok a kutatók, akik az úthálózat és a forgalom sűrűségének a gyerekek tü- dőfunkciójára gyakorolt ha­tását vizsgálták egy mexikói határvárosban. FELDOLGOZÁS „Az eredményeink azt mutatják, hogy a közlekedési szennyező for­rások közelsége otthon vagy az is­kolában hosszú távú hatással lehet az asztmás gyerekek légzőszervei­re.” - mondta el Fernando Holguin tüdőgyógyász, a tanulmány első szerzője. A közlekedés okozta légszeny- nyezés köztudottan összefüggés­ben áll az asztma súlyosságával, de eddig nem volt ismeretes, hogy ho­gyan befolyásolják a légúti fertőzé­seket és a tüdőtérfogatot asztmás és nem asztmás gyerekeknél. „Az Amerikai Egyesült Államok na­gyobb, északi és déli határvárosai­ban gyakran nagy a forgalom, kü­lönösen a határátkelőknél. Az eb­ből eredő szennyeződés károsan hathat a közelben lakók egész­ségére” - mondta el dr. Holguin. Annak vizsgálatára, hogy a köz­lekedésből származó szennye­zőanyagok hogyan befolyásolják a gyerekek tüdejének működését és légúti tüneteit, a kutatók a tanul­mányhoz 200, korban és nemben egyező asztmás és nem asztmás, 6 és 12 év közötti iskolás gyereket vizsgáltak. Egy éven át mérték az út- és forgalomsűrűséget valamint a forgalom-eredetű szennyezőa­nyagokat a gyerekek otthonai és is­kolái közelében, majd minden gyermeket tüdőfunkció-vizsgálat- nak vetettek alá és vizsgálták a lég­úti tüneteiket négy egymást követő hónapon át. Az asztmás gyerekek sűrű úthá­lózattal rendelkező környékeken laktak, a nem asztmások viszont nem. Az asztmások több nitrogén- monoxidot lélegeztek ki, valamint kisebb volt a tüdőtérfogatuk és a mért légáramlásuk. Ha az asztmás gyerekek 50 méterre laktak a sűrű úthálózattal átszőtt területektől, a légúti tüneteik kialakulásának esé­lye 50%-kal nagyobb volt. A kuta­tók szerint ezek az eredmények ajánlásokkal szolgálhatnak az em­lített körülmények között élő aszt­más gyerekek számára, mert rájuk nagyobb hatása lehet a járművek által kibocsátott anyagoknak. „Míg az iskolák környékén a nagy forgalom a vizsgálatok szerint az asztmás és a nem asztmás gyere­kek légzőrendszerére egyaránt ha­tott, a tanulmány adatai nem értek el statisztikai szignifikanciát. Ezek az eredmények mégis jelentős köz­egészségügyi ajánlásokkal szolgál­hatnak, mert számos országban a nagy forgalmú utak közelében talá­lunk iskolákat” - jelentették ki a szerzők. Ez az első üyen tanulmány, amely a közlekedésből származó szennyezőanyagok hatását vizsgál­ta asztmás és nem asztmás gyere­kek nagy csoportjában egy éven át. A kapott eredmények alátámaszt­ják és kiegészítik korábbi tanulmá­nyok eredményeit, amik a közleke­dés gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálták, de nem voltak elegen­dők a specifikus szennyezőanya­gok és a légúti tünetek közti szigni­fikáns kapcsolat megállapítására. A szerzők szerint az eredmények azért jelentősek, mert mérhetően mutatják, hogy a forgalmas utak közelsége idült légúti gyulladáshoz vezet. (Medipress) (Archív felvétel) Dühroham kiskorban Figyelmeztető jelek Műiden szülő tudja, hogy a kis­gyerek néha dührohamot kap. Ám van öt olyan jel, ami arra figyel­meztet, hogy esetleg pszichiátriai betegség állhat a hiszti hátterében. Dr. Andy Beiden és dr. Joan Luby washingtoni kutatók 279 anyát kér­deztek ki 3-6 éves gyerekeikről, aki­ket pszichiátriai szempontból is megvizsgáltak. „A dührohamnak lényegében öt fajtáját különböztettük meg - mondja dr. Beiden -, és ezek mind­egyike bizonyos konkrét diagnózis­hoz volt köthető.” Ezek normális gyerekeknél is né­ha előfordulhatnak, de a problé­más gyerekek minden dühroham­kor mutatják ezeket a figyelmezte­tőjeleket. ♦ Agresszió a gondozó, egyes tár­gyak vagy mindkettő irányában. Ha az utolsó 10-20 dühroham több mint felénél ez előfordult, az ún. diszruptív rendellenességre utal. ♦ Önagresszió. A depressziós kis­gyerek vagy a diszruptív rendelle­nesség és a depresszió együttesé­ben szenvedő gyerek harapja vagy felsérti magát, a falba veri a fejét, vagy azért rúg bele valamibe, hogy fájdalmat okozzon magának. ♦ Gyakori dührohamok. Azok az óvodáskorúak, akiknek havonta 10-20 alkalommal van dühroha­muk otthon vagy naponta öt vagy annál több idegen helyen, kockáza­tos esetnek számítanak komoly pszichiátriai betegség szempontjá­ból. ♦ Nagyon hosszú ideig tartó düh­rohamok. ♦ A gyerek képtelen megnyugodni a dühroham után. Az üyen gyereke­ket csak külső hatásra sikerül le­csendesítem, a figyelem elvonásá­val vagy akár megvesztegetéssel. Ha a gyereknél a fentiekre utaló jeleket tapasztalunk, vigyük el ideggyógyászhoz, ahol őt és a kör­nyezetét is kivizsgálják, (mp) Az asztma hosszú ideig befolyásolja a gyermek életét FELDOLGOZÁS Sokan nagyon károsnak tart­ják, ha a gyerekek videojátékok­kal játszanak, ahelyett, hogy az udvaron labdáznának. Bár a játé­kot a szabadban valóban nem he­lyettesíti, újabb kutatások arra utalnak, hogy a veszély mégsem akkora. Az ún. aktív videojátékok, mint pl. a legújabb Wii, még csak nem is hasonlítanak az Atari-generáció játékaihoz, ezek ugyanis arra késztetik a gyerekeket, hogy tán­coljanak, ugráljanak, miközben akár meg is izzadnak. Bár az aktív játékok bevezetése mindenképpen fejlődést jelent, aggodalomra ad okot, ha a gyerek túl sokat játszik, az erőszakot su­galló játékok pedig agressziót szülhetnek. Az is igaz, hogy a játé­kok hatására valamicskét csök­kent az olvasással töltött idő. Egyes új játékokkal több kalóriát lehet elégetni, mintha valaki a fu- tópadon gyakorolna, írja az Ame­rikai Gyermekgyógyászok Szövet­sége, a táncos játékok pedig még eredményesebbek. Jelenleg vizs­gálják ilyen szempontból a Nin­tendo Wii-t. Lorraine Lanningham-Foster, a Mayo-klinika professzora tudja, hogy a legtöbben kétkedve fogad­ják majd a kutatások eredményeit. - Vannak, akik szerint mindegy, müyen új köntösben jelennek is meg, ezek mégis csak videojáték­ok, és a gyerekeknek nem kellene a TV vagy a számítógép előtt ücsö­rögniük - mondja. - A helyzet azonban az, hogy ezek a gyerekek nem ülnek, hanem mozognak. Kutatásokkal bizonyították, hogy általában nem töltenek ke­vesebb időt barátaikkal és a szüle­ikkel a videojátékok szerelmesei, és nem is sportolnak kevesebbet. A kutatások tovább folynak, annyi azonban bizonyos, és a gyermekgyógyászok állítják, hogy 3 éves kor alatt sem a televízió, sem a számítógép előtt nem sza­bad, hogy bármüyen kevés időt is töltsön a gyerek. (The New York Times) Hasznos dolgokat szoríthat háttérbe (Archív felvétel) egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona, reklámmenedzser: Erdőfy Olga Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents