Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-06 / 280. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 6. Külföld 9 Szájkosarat adnának az albánoknak a szerbek Jól felkészült a NATO ÖSSZEFOGLALÓ New York/Brüsszel. Szerbia ENSZ-nagykövete arra kérte az ENSZ BT-t, ne adjanak szót a ko­szovói vezetőknek a testület de­cember 19-i, kulcsfontosságú ülé­sén. Ez derült ki egy, a sajtóhoz el­jutott levélből. Ezen az ülésen tűzi napirendre a BT azt a jelentést, amelyet a szerb és a koszovói fél közötti tárgyalásokon közvetítő diplomatáknak december 10-ig kell benyújtaniuk az ENSZ-főtit- kámak. A BT soros elnökségét ellá­tó olasz diplomatának küldött le­vélben Pavle Jevremovics azt írta: a Koszovóra vonatkozó jelenlegi alkotmányos szabályok szerint Koszovó képviselője nem szólalhat fel a BT ülésein. Koszovó függetlenné nyilvání­tása nem képezi alku tárgyát, és Washington, valamint Brüsszel teljes támogatása mellett fog meg­történni - mondta a koszovói mi­niszterelnök Brüsszelben. Ágim Ceku hangsúlyozta: a független­séget kinyilvánító lépésre az USA- val és Európával való teljes együtt­működés jegyében kerül majd sor, vagyis „nem egyoldalú független­ségi nyilatkozatról beszélünk, ha­nem összehangolt függetlenségi nyilatkozatról”. Azt nem közölte, mikor kerül rá sor, csak annyit mondott, hogy a december 19-re tervezett BT-vita után. A NATO felkészült arra, hogy reagáljon az esetleges erőszakra Koszovóban az elkövetkező he­tekben - jelentette ki John Crad­dock, a NATO európai erőinek fő- parancsnoka. A lehetőségek kö­zött szerepel, hogy a Koszovóban állomásozó 16 ezer főnyi NATO- erő létszámát szükség esetén gyor­san megnövelnék. (MTI, ú) Öngyilkos merénylet történt tegnap az afgán fővárosban, 14 ember életét vesztette. A merénylő a reggeli csúcs- forgalomban nekivezette robbanószerrel megrakott autóját egy katonákat szállító kisbusznak. A halottak kö­zött civilek és katonák is vannak, sokan megsérültek. Az áldozatok száma még nőhet. (SITA/AP-felvétel) Megosztja a nemzetközi közvéleményt az iráni atomprogramról szóló amerikai titkosszolgálati jelentés Újabb figyelmeztetés Iránnak Földközi-tengeri unió Merkel bírálja a Sarkozy-tervet Berlin. Angela Merkel szerint a Nicolas Sarkozy francia elnök ál­tal szorgalmazott földközi-tengeri unió hosszú távon az Európai Unió széteséséhez vezethet. A kancellár asszony egy berlini Eu- rópa-politikai konferencián kifej­tette: a francia terv hosszú távon az EU központi elemeinek működését veszélyeztetheti, és nem kívánatos robbanóenergiá­kat szabadíthat fel. Sarkozy tervei között szerepel egy új szervezet jövő évi megalapítása, amely a Földközi-tenger menti országokat tömörítené. A francia elnök már májusi hivatalba lépésekor is utalt arra: egyik fő törekvése a dél-eu­rópai országok és a Földközi-ten­ger térségében fekvő, Dél-Euró- pával szomszédos államok közötti kapcsolatok, illetve együttmű­ködés erősítése. Német részről már akkor is fenntartásokkal fo­gadták ezeket a felvetéseket, egy­ben elutasították azt a közvetett francia indoklást, hogy mindez az unió és a kelet-európai térség kö­zötti együttműködést ellensú­lyozná. Utóbbit Párizs szerint el­sősorban Németország szorgal­mazza. Merkel legújabb nyilatko­zata közvetlenül azután hangzott el, hogy Sarkozy Algériában kije­lentette: szeretné, ha országa és Algéria a földközi-tengeri unió motorjává válna. A német kancel­lár óva intett az olyan fejlődéstől amelynek keretében Franciaor­szág egy földközi-tengeri, Német­ország pedig egy kelet-európai uniót építene ki. (MTI) Teherán/Moszkva/Washing- ton. Mahmúd Ahmadinezsád szerint Irán számára győ­zelmijelentés az amerikai titkosszolgálatok értékelése. Az oroszok pedig nem is hal­lottak arról, hogy Iránnak valaha is lett volna katonai atomprogramja. ÖSSZEFOGLALÓ „Ez egy győzelmi jelentés Irán számára nukleáris ügyekben a vi­lághatalmakkal szemben” - mond­ta több ezer ember előtt tegnap Ahmadinezsád iráni elnök. A 16 amerikai hírszerző szervezet kö­zös értékelésére utalt, amely sze­ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Ukrajnában többször is meg kellett szakítani a házelnök­választás folyamatát: a titkos, ur- nás szavazáson ugyanis a koalíciós pártok és az ellenzéki képviselők dulakodni kezdtek. Végül a lekö­szönő kormány külügyminiszte­rét, Arszenyij Jacenyukot válasz­tották meg kedden késő este az új parlament elnökévé. A 33 éves po­litikust a minimálisan szükséges­nél csak eggyel több, szavazattal választotta meg a 450 fős képvise­rint Irán 2003 végén nemzetközi nyomásra felhagyott atomfegyver­programjával, s nincsenek arra utaló jelek, hogy felújította volna ezt a tevékenységét. A fejleményt Irán úgy értelmezte, mint amely igazolja állítását, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál. Tisztségviselői úgy vélekedtek, az USA kénytelen lesz feladni Tehe­ránnal szembeni keményvonalas fellépését és azokat a próbálkozá­sait, hogy az iráni atomdossziét a BT elé vigye újabb szankciók elfo­gadtatása céljából. De az amerikai jelentésben az is szerepel, hogy Irán folytatja azoknak az eszkö­zöknek a fejlesztését, amelyek fel- használhatók atomfegyver létre­hozására. George Bush elnök to­lóház. Ez volt az első próbatétele a Juscsenko elnök mögött álló Mi Ukrajnánk-Nemzeti Önvédelem mozgalom és a Julija Timosenko volt kormányfő nevét viselő párt- szövetség (BJuT) alkotta koalíció­nak, amely együttesen 228 man­dátumot szerzett a 450 fős parla­mentben a szeptember végi válasz­tásokon. A két nyugati irányultságú tö­mörülés következő feladata a kormányfő megválasztása lesz; a tisztségre Julija Timosenko az esélyes, hivatalosan a parlament Amerikai rakétapajzs Kemény orosz kritika Moszkva. Moszkva szerint a vi­tatott amerikai rakétapajzsra vo­natkozó amerikai javaslatok írá­sos változatában visszalépés fi­gyelhető meg azokhoz a szóbeli ígéretekhez képest, amelyek ko­rábbi orosz-amerikai találkozó­kon hangzottak el. Ezt tegnap mondta Szergej Lavrov külügy­miniszter. „Kiábrándítónak érez­zük azt, ahogyan a nem rossz irányba mutató elképzelések pa­píron megfogalmazódtak.” Az írá­sos változatban „már nincs szó ar­ról, hogy orosz tisztek állandóan jelen lehetnének a csehországi és lengyelországi támaszpontokon, és látogatásokról sincs már szó”. Moszkva szerint az amerikai rendszer fenyegetné Oroszország biztonságát. (MTI) vábbra is nyomást fog gyakorolni annak érdekében, hogy Teherán leállítsa urándúsító programját. Tegnap pedig felszólította Iránt, tisztázza a nemzetközi közösség előtt, mire terjed ki atomprogram­ja, különben elszigetelődik. Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter tegnap hangsúlyozta: Moszkvának nincs olyan informá­ciója, hogy Iránnak valaha is lett volna katonai atomprogramja. „Számos tényező figyelembe véte­lével fogjuk megítélni egy új BT- határozat kérdését. Figyelembe vesszük a nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzési jelentést is.” Hozzátette: Putyin elnök kedden felszólította Iránt urándúsító programjának befagyasztására. Julija Timosenko (SITA/AP KOKES JÁNOS Prága. Túlélte a képviselőházi bizalmi szavazást tegnap a Mirek Topolánek vezette jobbközép cseh kormány. Az ellenzéki szociálde­mokrata párt (ČSSD) javaslata a kormány leváltására a 200 tagú testületben nem kapta meg az eh­hez szükséges 101 szavazatot. Az egy éve hatalmon lévő kormány el­len ez volt a második sikertelen bi­zalmatlansági indítvány. A ČSSD azért kezdeményezte a hárompár­ti kormány leváltását, mert szerin­te válságba viszi Csehországot, s a kormány januárban életbe lépő pénzügyi reformcsomagja megká­rosítja a lakosság döntő többségét. Az ellenzék szerint a kormány el­veszítette a lakosság bizalmát is, a legutóbbi felmérés szerint a meg­kérdezettek mindössze 27 száza­Tegnap már a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok is össztüzet zúdítottak Bushra Irán-politikája miatt. Ezért is érdekes, hogy több tekintélyes amerikai lap is inkább óvatosságra intett, arra figyelmez­tetve, hogy Teheránnak még le­hetnek titkolt szándékai. „Iráni tu­dósok ma is azon fáradoznak, hogy megszerezzék azt az ismeretanya­got, amely az atomfegyverek előál­lításához szükséges” - áll a The New York Times szerkesztőségi cikkében. A The Washington Post kiemelte: Irán nem hagyott fel az atombomba előállításához elen­gedhetetlen urándúsítással, s 2009 és 2015 között szert tehet az atom­fegyverhez szükséges mennyiségű hasadóanyagra. (MTI, ú) következő ülésén - talán ma - vá­lasztják meg miniszterelnök-je­löltté. Ezt követően - Timosenko asszony szerint szerint - két héten belül megalakulhat az új kor­mány. A testület egyik fő feladata az lesz, hogy hozzáigazítsa Ukrajna jövő évi költségvetését az Orosz­országból érkező importgáz árá­nak csaknem 38 százalékos emel­kedéséhez, amelyről éppen ked­den írt alá megállapodást az uk­rán energiaügyi miniszter az orosz Gazprommal. (MTI, ú) léka bízik Topolánekékban. A szo­ciáldemokraták és a kommunisták élesen bírálták a kabinetet azért is, mert szerintük hatalmi beavatko­zással akadályozta meg, hogy a korrupcióval gyanúsított Jirí Čunek volt kormányfőhelyettes ügye bíróság elé kerülhessen. A vi­ta helyenként nagyon indulatos volt, s időnként személyeskedé­sekbe, veszekedésbe csapott át. Az alsóház igent mondott arra is, hogy az Irakban állomásozó száz cseh katona közül 80-at jövő­re hazahívjanak, a 20 maradó az iraki hadsereg tisztjeinek kiképzé­sében vesz majd részt, de ők is csak 2008 végéig maradnak. Karel Schwarzenberg külügyminiszter szerint ezzel véget ér Prága iraki küldetése. Növelik viszont a NATO afganisztáni és balkáni missziói­ban való cseh részvételt. POLITIKAI BOTRÁNY Pottering, a túl drága Brüsszel. Egyre több bírálat éri Hans-Gert Pötteringet, aki nem egész egy éve áll az Euró­pai Parlament élén, s még egyetlen elődjének a hivatala sem került annyiba, mint az övé: 3,4 millió euróba. Ennyi a német konzervatív politikusból lett EP-elnök hivatalának éves költségvetése. Pottering stábja 46 fős, van benne három sofőr, tizenhárom tanácsadó és hét sajtos is. A 3,4 milliónak majd­nem a fele a bérekre megy el, amihez hozzá kell adni az uta­zási költségeket és egyéb kiadá­sokat. Az is szemet szúrt, hogy az EP-elnök kabinetfőnökének hatszámjegyű - pontosabbat Hans-Gert Pottering (Reuters) nem tudni - a fizetése, és az osztályvezetők sem panasz­kodhatnak. A külföldi média összehasonlításként felhívta a figyelmet arra, hogy az unió kormányának számító Európai Bizottság elnökének, Jósé Ma­nuel Barrosónak a stábja 29 emberből áll. (ú) Julija Timosenko hamarosan visszaülhet a bársonyszékbe - két héten belül lehet kormány? Dulakodó honatyák az ukrán parlamentben Minimálisra csökken a csehek részvétele Irakban Topolánekék túlélték RÖVIDEN Lemondott a lett kormány Riga. Agars Kalvitis lett miniszterelnök tegnap, ígére­tének megfelelően, hivatalo­san is beadta kormánya le­mondását. Kalvitis jobboldali koalíciós kormánya a bírála­tok össztüzébe került a kor­rupcióellenes hivatal népsze­rű vezetőjének később vissza­vont felmentése miatt. Aek- sejs Loskutovsot szeptember 24-én függesztette fel tisztsé­géből a kormányfő a hivatal könyvvitelében mutatkozó rendellenességekre hivat­kozva. Lépését sokan politi­kailag motiváltnak tekintet­ték, mivel a hivatal előzőleg utánajárt a Kalvitis vezette Néppárt (TP) tavalyi kam­pányadományai körüli sza­bálytalanságoknak. A felfüg­gesztés ellen tiltakozások robbantak ki országszerte, amelyeken a kormányfő tá­vozását követelték. A volt szovjetköztársaságban ez volt az egyik legnagyobb megmozdulás a függetlenség 1991-es elnyerése óta. (MTI) Új RMDSZ-es miniszter Bukarest. Borbély Károly államtitkárt, a romániai iíjú- sági hatóság vezetőjét java­solja az RMDSZ vezetősége az informatikai és távközlési minisztérium élére. Markó Béla pártelnök szerint Bor­bély végleges kinevezéséről Calin Popescu Tariceanu mi­niszterelnöknek kell dönte­nie. Az informatikai minisz­teri tisztség azt követően ürült meg, hogy Winkler Gyula eddigi tárcavezető eu­rópai parlamenti képviselői mandátumot nyert (a vissza­lépett Frunda György he­lyett, aki más, európai tiszt­séget fog betölteni). (m, ú) A Közel-Keletre megy Bush Washington/Gáza. Hiva­talos látogatást tesz január­ban a Közel-Keleten George Bush. A Fehér Ház szűkszavú tájékoztatása szerint az ame­rikai elnök valamikor a jövő hónap elején utazik a térség­be, de egyelőre még azt sem lehet tudni, mely országokat fogja fölkeresni. A Gázai öve­zet északi részén, Bét-Lahíja városában egy tegnapi izraeli katonai akcióban meghalt három palesztin, legalább öt további pedig megsebesült. Az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette: a légierő csa­pást mért „egy terroristákból álló csoportra, amely izraeli területre készült aknagráná­tokat kilőni”. (MTI) Kurdellenes török offenzíva Ankara. Török katonák egy tegnapi összecsapásban megölték a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadó­szervezet nyolc tagját Tö­rökország délkeleti részén. Ezzel két napon belül 14 főre nőtt a PKK vesztesége. Az összecsapás a Simák tarto­mánybeli Küpeli-hegynél történt, ugyanott, ahol a keddi incidens, amelyben hat lázadó halt meg és egy katonatiszt is elesett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents