Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-05 / 279. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 5. Európai unió 11 A teljes költséget a közösből fizetik - a rendszer alkalmazási lehetőségeinek száma végtelen Zöld utat kapott a Galileo-program 30 műhold három különböző pályán kering a Föld körül (Képarchívum) Brüsszel. Megtalálták a pénzt, majd hosszas alku­dozás után, Spanyolország tiltakozása ellenére az unió tagállamainak közlekedési miniszterei a múlt pénte­ken megállapodtak abban, hogy folytatják a Galileo műholdas helymeghatáro­zó rendszer fejlesztését. ÖSSZEFOGLALÓ Az volt a legfontosabb, hogy a tagállamok egyezségre jussanak abban, honnan teremtik elő a Gali­leo fejlesztéséhez szükséges, összesen még mintegy 2,4 milliárd eurót. Az egyezség szerint az összeg nagy része a mezőgazdasá­gi költségvetés fel nem használt maradványkeretéből származik majd. A szakminiszteri megálla­podást sokáig gátolta, hogy Spa­nyolország új követeléssel állt elő: a kivitelezésben korábban közvet­lenül érintett nagy tagállamként Olaszországhoz és Németország­hoz hasonlóan egy irányítóállo­mást szeretett volna magának. Ezt a kérését péntek délután csak félig- meddig hagyták jóvá, olyan komp­romisszummal, hogy a spanyol bá­zis csupán egyetlen részterületen, a katasztrófavédelemben műkö­dik majd. Madrid ezért - egyedüli­ként - nemmel szavazott. Azért kellett mindenképpen közösségi forrást találni a prog­ram finanszírozásához, mert a koncessziós szerződésről folyta­tott tárgyalások, amelyek az inf­rastruktúra kifejlesztését és üze­meltetését a magánszektor kezé­be helyezték volna, idén tavasszal elakadtak. Egyszerűen fogalmaz­va: a magánszektor azért vonult ki a programból, mert úgy ítélte meg, hogy a befektetett tőke nem térül meg elég gyorsan. Ezért ja­vasolta az EB, hogy a Galileo ki­építési szakaszának teljes költsé­gét a közösből fizessék. Egyéb­ként a beruházás összköltsége 3,4 milliárd euró. Jacques Barrot közlekedési biz­tos pénteken, még a megállapo­dás előtt bejelentette: „képesek vagyunk 2013-ig üzembe helyez­ni a Galileót és számos szolgálta­tást nyújtani az európaiaknak”. A 24 000 km magasságban keringő, 30 műholdból álló navigációs rendszert - amely az amerikai GPS párja és riválisa is kíván lenni - az eredeti tervek szerint 2009-től kellene működtetni, 2012-től pedig már valamennyi műholddal. Eddig azonban mind­össze egyetlen műholdját állítot­ták pályára. A Galileo-rendszer alkalmazási lehetőségeinek száma végtelen. Elasznot hoz majd a biz­tonságos és hatékony közlekedés minden területén (légi, tengeri, közúti, vasúti, sőt még a gyalogos közlekedésben is), a krízisek és vészhelyzetek kezelése során, va­lamint a különböző kereskedelmi ágazatokban is (mezőgazdasági tevékenység, az online pénzügyi tranzakciók biztonsága, az elekt­romos áram optimális elosztása stb.). A Galileót tehát civil felhaszná­lásra tervezték. Szakértők szerint a Galileo és az amerikai GPS együt­tes használata világszerte javítja majd a navigációs és helymeghatá­rozó szolgáltatások megbízható­ságát, elérhetőségét. A gyakorlat­ban ezt úgy kell elképzelni, hogy a vevőkészülék használója a több műholdról érkező jelek vételével nagy pontossággal és minden pil­lanatban meg tudja határozni a helyzetét. Még néhány érdekesség: a 30 műhold három különböző pályán kering a Föld körül. Valamennyi műholdra atomórát szerelnek majd, így az idő mérése rendkívül pontos lesz. A Galileo két előnyét szokták emlegetni a szakembe­rek: 1. folyamatos és garantált je­let biztosít, 2. két méteres pontos­ságú helymeghatározást tesz le­hetővé, a GPS közel tíz méteres pontosságával szemben. Ez lehe­tővé teszi a meglévő szolgáltatá­sok javítását, illetve újak kialakí­tását. (mti, s, ú) Az európai audiovizuális média új korszakának kezdetéről beszél az Európai Bizottság Felhígították a televíziós reklámozás szabályait ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Óránként legfeljebb 12 perc reklám lehet majd, a műsorokat pedig félóránként lehet hirdetésekkel megszakítani. Ez is szerepel azokban az új uniós sza­bályokban, amelyeket a múlt hé­ten fogadott el az Európai Parla­ment. A múlt heti szavazással lehető­vé vált, hogy az új irányelvet a te­levíziós reklámokról és a ter­mékelhelyezésről még az év vége előtt kihirdessék. Az EU a techno­lógiai és reklámipari változások­hoz igazodva vizsgálta most felül az 1997-es Televíziózás határok nélkül irányelvet. A jogszabályt éppen a változások miatt keresz­telték át Audiovizuális média­szolgáltatások irányelvre, amely­nek hatálya így kiterjed például az internetén közvetített televíziós programokra is. Óránként 12 perc A módosítás csak szigorú felté­telekkel és csak bizonyos műsoroknál, de engedélyezi a te­levíziós termékelhelyezést. Itt arra kell gondolni, amikor egy szap­panoperában az egyik szereplő jól láthatóan például X típusú mosó­port, autót, kenyérpirítót stb. használ. Tilos ezzel a hirdetési módszerrel élni híradásokban, is­meretterjesztő, valamint gyerek­műsorokban és tanácsadási prog­ramokban. A műsor elején és vé­gén, meg a reklámszünetek után fel kell hívni a nézők figyelmét ar­ra, hogy az adott programban ter­mékelhelyezéssel találkoznak. Reklámszünetekkel 30 percen­ként lehet majd megszakítani a té­véfilmeket, filmeket, híradásokat. Korábban az Európai Bizottság 35 perces, az EP kulturális bizottsága pedig 45 perces időközöket java­solt. Gyerekműsorok közben nem lehet reklámozni, kivéve, ha a program hosszabb 30 percnél. Egyéb műsortípusok, például a té­vésorozatok esetében nem vezet­nek be hasonló szabályokat. Összességében óránként legfel­jebb 12 percnyi hirdetés mehet adásba. Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő módosító indítvá­nyára a jogszabályba beépült, hogy a digitális gazdaság előnyei­ből a közszolgáltatók is részesülje­nek. Ennek részletes kidolgozása ugyanakkor további intézkedése­ket igényel az EU és a tagállamok részéről. A magyar képviselő rossz döntésnek tartja a reklámozás szabályainak felpuhítását. Hegyi Gyulának és képviselőtársainak nem sikerült elérniük, hogy a rek­lámok automatikus felhangosítá­sát tiltsák meg. Magatartási kódex A képviselők arra szólították fel a tagállamokat és az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, hogy fogadjanak el magatartási kódexet a gyer­mekműsorok közben történő rek­lámozásról. Ez foglalkozna a gyerekműsorok reklámokkal tör­ténő megszakításával, a szponzo­rálással, az egészségtelen ételek és italok - például magas zsír-, cukor- sótartalmú élelmiszerek, alkohol - hirdetésével is. Két év haladék Az EP tavaly decemberben sza­vazott első olvasatban a jogsza­bályról, Ezután a parlament és a Tanács képviselői egyeztettek a szövegről. Az idén májusban szü­letett megállapodás után, október 15-én a Tanács, majd november 12-én az EP kulturális szakbizott­sága második olvasatban szavazta meg a jogszabályt. Most pedig az egész Európai Parlament elfogad­ta az irányelvet, a tagállamoknak pedig két évük van arra, hogy át­ültessék a nemzeti jogrendjükbe. Az Európai Bizottság nyilatko­zatban üdvözölte „az európai au­diovizuális média új korszakának kezdetét”. Viviane Reding, az EB információs társadalomért és mé­diáért felelős tagja azt mondta, „ma virrad Európa egyesülő au­diovizuális szolgáltatási iparának hajnala”. Szerinte ezekkel a korszerűsített szabályokkal, ame­lyek javítják a jogbiztonságot, Eu­rópa audiovizuális szakpolitikái jobban alkalmazkodnak a gyorsan változó és dinamikus iparhoz, mi­közben magas fogyasztóvédelmi szabályokat tartanak fenn. „Keve­sebb szabályozás lesz, javul a tar­talmak finanszírozása, és több láthatóságot kap a kulturális sokszínűség és a kiskorúak védelme”-állította, (mti, ú) Stoiber görgeti a sziklát - 150 milliárdos megtakarítást és 1,5 százalékos plusz növekedést jelenthet Megkezdődik a bürokrácia leépítése az unióban MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az átláthatatlan uniós bürokrácia egyszerűbbé tétele, vagyis a brüsszeli vízfej felszámo­lása a feladata annak a munkacso­portnak, amely az Európai Bizott­ság megbízásából, Edmund Stoi­ber volt bajor miniszterelnök irá­nyításával a napokban kezdte meg munkáját. A hároméves mandá­tumé független testület elsősor­ban a vállalati adminisztratív ter­hek leépítésével kapcsolatos am­biciózus uniós célok elérésében látja majd el tanácsokkal az EU végrehajtó szervét. Korábban tu­catnyi olyan területet soroltak fel, ahol az uniós illetékesek elképzel­hetőnek tartják a szabályozás egyszerűsítését, a terhek csökken­tését. Az EU tavaszi csúcsértekezletén a tagországok állam- és kormány­fői is jóváhagyták azt a programot, amelynek célja, hogy 2012-ig a kö­zösségi jogszabályok, illetve azok alapján a vállalkozókra rótt terhek 25 százalékkal csökkenjenek. A brüsszeli bizottság korábban kö­zölt adatai szerint 2012-ig össze­sen mintegy 150 milliárd eurós megtakarítást és 1,5 százalékos plusz gazdasági növekedést je­lenthet az unióban a vállalatok bü­rokratikus terheinek csökkentésé­re szolgáló terv. Uniós szinten je­lenleg a bruttó össztermék mint­egy 3,5 százaléka az átlagos teher. A 66 éves Stoiber 14 év után tá­vozott a bajor miniszterelnöki székből. Új munkakörét Sziszü- phoszéhoz, a nehéz sziklát görgető görög mitológiai alak tevékenysé­géhez hasonlította, de ígéretet ar­ra, . hogy megpróbál megfelelni feladatának. Az EB már korábban jelezte, hogy az elkötelezetten uniópárti Stoiber egyértelműen alkalmas az EU-intézményektől függetlenül tevékenykedni tudó testület irányítására. Szigorúbban védené az utazók érdekeit az EP Feketelistára tennék a felelőtlen utazási irodákat ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az utasaikat külföl­dön hagyó utazási irodákat ke­ményen büntetné az Európai Par­lament. Az EU új idegenforgalmi politikájáról készített parlamenti jelentést a múlt héten fogadták el Brüsszelben. Ebben az EP arra ké­ri az Európai Bizottságot, „fontol­ja meg, mi lenne az a megfelelő megközelítés, amelynek révén az EU védelmet tudna kínálni az olyan utasoknak, akik külföldön ragadnak, mert csőd vagy szán­dékos visszaélés miatt a charterjá­rat üzemeltetője, a közvetítők vagy menetrend szerinti fuvaro­zók a szolgáltatást megtagadják”. A képviselők mindenesetre azt javasolják, hogy az ilyen üzemel­tetők számára hozzanak létre az egész EU-ra kiterjedő feketelistát. A szöveg emlékeztet: egyre töb­ben egyénileg, utazási irodák közreműködése nélkül szervezik meg útjaikat - ez utóbbiak piaci részesedése 1997 óta 98-ról 60 százalékra esett vissza. Míg azon­ban a szervezett utazási formákat irányelvben szabályozzák, hason­ló fogyasztóvédelmi előírások nem vonatkoznak például bizo­nyos fapados légitársaságokra. A képviselők szerint az anomáliát úgy kell orvosolni, hogy az irány­elvet ki kell terjeszteni az üyen in­ternetes honlapokra is. A jelentés kiemeli: „kölcsönösen egysze­rűsíteni kell a vízumkérelmi eljá­rásokat, és csökkenteni kell a tag­államokba való belépésre jogosító turistavízumok árát”. A képvise­lők ezen túl a kishatárforgalmi szabályokat a szomszédos har­madik országokból érkező ide­genforgalom elősegítésének új eszközeként is alkalmaznák. Az EP az uniós vízumpolitika alapel­veként a többszöri belépésre jogo­sító vízumok kiadását ösztönöz­né. A képviselők európai szinten egységesítenék a szálláshelyek minőségi követelményrendszerét, hogy a külföldre utazók egyértelmű és ellenőrizhető krité­riumok alapján tudjanak válasz­tani. A jelentés szerint meg kell fontolni annak lehetőségét, hogy ifjúsági közlekedési igazolványt hozzanak létre az Erasmus-, Le­onardo- vagy Comenius-ösztön- díjban részesülő vagy az EU-ban önkéntes polgári szolgálatot telje­sítő európai fiatalok számára. Továbbá érdekes újdonságnak számít: a képviselők „figyelembe véve. az európai turisták által eu­rópai idegenforgalmi célponto­kon elkövetetett erőszakos cse­lekményeket”, mérlegelnék, be lehetne-e vezetni egy „az európai turistákjogairól és kötelezettsége­iről szóló chartát”, ületve „az ide­genforgalmi vállalkozásokra vo­natkozó európai magatartási kódexet”, (mti, ú) Meg akarja nehezíteni a bűnözők dolgát az EU Szigorított lőfegyvertartás ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az új uniós szabályok megnehezítik a bűncselekmé­nyekhez felhasználható fegyve­rekhez való hozzáférést, de nem rontják a fegyvereket törvényesen birtoklók helyzetét. Az EP a múlt héten szavazott az EB javaslatá­ról, amely szigorítja a fegyverek adásvételét, korlátozza az inter­netes érékesítés lehetőségét és elektronikus regisztrációt kíván bevezetni. Az új irányelv szabá­lyozza a lőfegyverek, fegyveral­katrészek és lőszerek birtoklását, harmadik országból történő be­hozatalukat, fellép az illegális gyártás és a csempészet ellen. A szöveg a bűnözők által előszere­tettel használt átalakított fegyve­reket is lőfegyvernek tekinti. A jobb nyomon követhetőség érdekében az EP szakbizottsága betűjeles és számkombinációs je­lölés bevezetését szorgalmazza. A gyártó nevét, a származási helyet, valamint a gyártás évszámát és a sorozatszámot tartalmazó jelölést a fegyver fő alkotóelemén kell el­helyezni. A képviselők szerint a tagállamoknak az irányelv hatálya alá tartozó lőfegyverek minden azonosító adatát elektronikus adatbázisban kell rögzíteniük. Az EP - figyelembe véve a fegyverek hosszú élettartamát -, 20 évig őrizné meg az adatokat. Az Euró­pai Bizottság az ENSZ-jegyző- könyv minimumkövetelményét követve csak 10 évet javasolt. A képviselők a nyilvántartásban is többféle adatot tárolnának: a tí­pust, a gyártmányt, a modellt, a ka­libert, a sorozatszámot, a birtokos és az eladó nevét, címét. Az EP-képviselők elősegítenék, hogy a tagállamok tapasztalatot cseréljenek a jelölési technikákról, a szállításról, a helyi jogalkotásról, a fegyverkészletek és elkobzott fegyverek kezeléséről. A gyakori információcsere támogatására, va­lamint az illegális fegyvergyártás és -csempészet visszaszorítása ér­dekében létrehoznának egy speciá­lis EU-csoportot, amelynek fela­data a lőfegyverek nyomon köve­tése lenne. Az irányelv a lőfegyve- rek4kategóriájáthatározzameg: a tiltott, az engedélyhez kötött, a be­jelentéshez kötött, valamint az en­gedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött fegyvereket. A tagállamok a szubszidiaritás elvének megfelelő­en megtarthatják az irányelvnél szigorúbb nemzeti fegyvertartási előírásaikat. (mti,ú) (ČTK/AP-fotó Illusztrációs felväel

Next

/
Thumbnails
Contents