Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-05 / 279. szám, szerda
4 Régió ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 5. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Magyarországi fatolvajok Gesztete/Jeszte. Több mint húszezer koronás kárt okozott az a két magyarországi állampolgár, aki a Gesztete és Jeszte kataszterében lopta a tűzifát. A két tolvaj közel tizenhat köbméternyi tölgy- és cserfát termelt ki illegálisan a Szlovákia területén lévő erdőben. Az éppen arra járó környékbeliek érték tetten őkét, majd átadták a rendőrségnek a tolvajokat. A tolvajok magyarországi bíróság előtt fognak felelni tettükért, információink szerint akár két év szabadságvesztés is kiszabható rájuk. A tűzifalopás sajnos egyre gyakoribb ezen a vidéken, az sem ritka, hogy a határon túlról jönnek át a tolvajok. Tavaly késő ősszel Péterfalán fordult elő hasonló eset, akkor is több köbméternyi, már kitermelt és szállításra előkészített tűzifát tulajdonítottak el a tolvajok. Az ő kilétükre azonban nem derült fény, csupán a szállítóeszköz által hagyott nyomok alapján lehetett következtemi arra, hogy magyarországi látogatók vitték el a tüzelőt, (szász) Eltűnt nőt keres a rendőrség Pozsony. Már öt hónapja keresik a 46 éves Anna Novanskát. A pozsonyi nő június 13-án beszélt utoljára telefonon ismerősével, azóta nem tudnak róla. A nő 165 cm magas, vékony testalkatú, egyenes, őszes, vállig érő haja van. Szájának bal sarkában heg látható. A rendőrség kéri a lakosságot, a nővel kapcsolatos bármilyen információt jelentsék a 158-as rendőrségi telefonszámon. (SITA) Kigyulladt a szénatároló Felsősziklás(Vysní Skálnik). Kigyulladt egy szénatároló vasárnap éjfél után egy rimaszombati járásbeli településen. A szövetkezetnek kétmilliós kára keletkezett. A tűz okait egyelőre vizsgálják, a szakértők nem zárták ki a szándékos gyújtogatást sem. (SITA) Körözik a gyilkost Liptószentmiklós. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a februárban meggyilkolt Ivan L. feltételezett gyilkosa ellen. A 23 éves férfit egy utcai konfliktus során gyilkolta meg a 36 éves pozsonyi Patrik O. (SITA) Vádat emeltek az anya ellen Ólubló. Vádat emeltek a lányát felgyújtó asszony ellen. Az 56 éves nő gyúlékony anyaggal öntötte le, majd meggyújtotta 16 éves lányát. A lány első fokú égési sérüléseket szenvedett. A nő szintén égési sérüléseket szenvedett, majd öngyilkosságot kísérelt meg - felvágta az ereit és ismeretlen vegyi anyagot ivott. Az eset után a pincében bujkált, ahol a rendőrök találtak rá. (SITA) Hamisították a buszok motorszámát Turzófaiva (Turzovka). Öt hamisított motorszámú autóbuszt foglalt le a rendőrség a zsolnai járásban. A buszok egy magánvállalkozó tulajdonában vannak, a cég ügyvezetőjét akár öt évre is börtönbe zárhatják a hamisítás miatt. A Csehországban és Szlovákiában vásárolt autóbuszokkal munkásokat szállítottak. A rendőrség nem erősítette meg, hogy a járművek esetleg lopottak, az sem ismeretes, hol és milyen módon derült fény az ügyre. A rendőrség az elkövetkező napokban ellenőrzi a társaság gépparkját. (SITA) A szakemberek véleménye szerint csak nagyon kevesen fordulnak segítségért az illetékesekhez Minden negyedik nő veszélyben Kassa. „Azok a bántalmazott nők, akik a családi erőszak elől menekülve valamely szervezet segítségét kérik, csupán a jéghegy csúcsát képezik” - hangzott el azon a workshopon, melyet a Fenestra nonprofit szervezet rendezett a napokban Kassán. KOZSÁR ZSUZSANNA Az összejövetel elsődleges célja az volt, hogy kialakítsák a bántalmazott nőket segítő szervezetek hálózatát, és hatékonyabb, gyorsabb segítséget nyújthassanak a jövőben a rászorulóknak. A Fenestra ebből a célból együttműködik a megyei hivatal szociális osztályával, a kerületi rendőrkapitánysággal és a kassai munkaügyi hivatallal, ugyanis általában leggyakrabban ezeknek a szerveknek a segítségét kérik az áldozatok. Az egyes állami intézmények azonban csak saját, törvény adta kereteiken belül mozoghatnak, komplex szolgáltatás a bántalmazottaknak csak úgy nyújtható, ha hatékonyan együttműködnek egymással. Ezért létrejött egy munkacsoport, mely az említett hivatalok és a Fenestra képviselőiből áll. Az első körben megpróbálták meghatározni a családon belüli erőszak fogalmát, és felmérni, az áldozatoknak müyen konkrét segítségre van szükségük. A további találkozásokon a más országbeli tapasztalatok adták az inspirációt, a nyugati társadalmakban ugyanis ezzel a problémával már évek óta foglalkoznak. Az itthoni felmérések szerint a partner részéről tapasztalt erőszakkal minden harmadik-negyedik szlovákiai nő szembesül. Statisztikák ebben a témában még nem léteznek, ám a szakemberek véleménye szerint csak nagyon kevesen fordulnak az illetékesekhez segítségért. Bár az e problematikát érintő törvények már 2002-ben változtak, és pontosabban határozzák meg a családon belüli erőszak és a közeli személy fogalmát, a törvény érvényesítése a gyakorlatban még nem zökkenőmentes. Közrejátszanak ebben azok a társadalmi mítoszok is, melyek szerint a férfinak joga van az erőszak különböző formáira. „Meghatározni, hol van az erőszak határa, nagyon nehéz - magyarázta Sylvia Králová, az együttműködési projekt koordinátora. - Ha a partneMi a helyzet Franciaországban? Egy 2006-ban megrendezett kassai szakmai összejövetelen Marie- France Casalis franciaországi szakértő számolt be az aktuális helyzetről. A franciák már a nyolcvanas évek óta foglalkoznak a nők elleni erőszakos megnyüvánulásokkal. Egy 2000-ben Párizsban végzett reprezentatív felmérés szerint minden tizedik megkérdezett nő erőszakos cselekedet áldozata volt abban az évben, ami Párizs viszonylatában 350 ezer nőt jelent, és ebbe nem számolták bele a már menedékhelyen élő áldozatokat. Ehhez képest a bejelentések száma alig haladta meg a háromezret, a nők kétharmada a felmérésig senkinek sem beszélt az őt ért megrázkódtatásról. Az országban azóta is széles körű kampány folyik, számos plakáton olvasható például: „Férfi vagyok, ezért nem verek nőt”, „Szeretem, tehát nem bántom” és hasonló szlogenek. Kerületi szinten működnek erőszakellenes komissziók, melyek hivatali dolgozókból, rendőrökből, orvosokból, jogászokból és nonprofit szervezetek képviselőiből állnak, és komplex segítséget nyújtanak az erőszak elszenvedőinek, (kozs) rek egyike úgy érzi, joga van parancsolni, megalázni, kigúnyolni a másikat, és a másik úgy érzi, ezt el kell tűrnie, már erőszakról beszélhetünk.” A Fenestra munkatársai szerint téveszme az is, hogy a rossz gazdasági körülmények, az alkoholizmus vagy a vallási-etnikai berögződések okozzák a partner- kapcsolaton belüli erőszakot. Ezek a tényezők csupán felgyorsíthatják a folyamatot, ám például egy erőszakos alkoholista férfi az elvonókúra után sem viselkedik másképp, és a megváltozott anyagi helyzet szintén nem változtat a partnerkapcsolat minőségén. Elsődlegesen a férfi és nő társadalmi feladatát érintő régi mítoszokat kell lerombolni. Ez pedig hosszú folyamat, melyben nem lehet gyors és látványos sikereket elérni. A kis lépések közé tartoznak azok az intézmények, melyekben a bántalmazott nők ideiglenes otthonra lelhetnek. Ilyenből az országban csupán kettő van, ám a krízisközpontokban, egyedülálló szülők házában, menedékhelyeken szintén meghúzhatják magukat azok, akik partnerük bántalmazása elől menekülnek. A közeljövőben ezeket a létesítményeket és szolgáltatásaikat is javítani szeretnék a problematikával foglalkozó szakemberek. A kassai Gajda-víz hivatalosan nem ásványvíz, az átminősítés követelményei rendkívül szigorúak Fizetni kell a forrásvízért? JUHASZ KATALIN Kassa. Hat hét szünet után december 1-től ismét látogatható a népszerű kassai Gajda-víz (Gaj- dovka), amelyet az európai uniós higiéniai előírások alapján újítottak fel. A város 1,3 millió koronát különített el e célra, a teljes körű felújítás azonban sokkal többe kerülne. Az Anička üdülőövezetben található forrást 1863-ban fedezték fel, azóta a kassaiak kedvelt kirándulóhelye. A környékbeliek szinte kizárólag ezt a vizet isszák, de az egész város területéről, sőt távolabbról is járnak ide palackokkal és műanyag kannákkal. A jövő évtől meglepetés érheti a vízért érkezőket: a város vezetése bevételhez szeretne jutni, és pénzért akarják árulni a jellegzetes, savanykás ízű vizet. Információink szerint speciális adagoló automata üzembe helyezését tervezik, amelyből tíz koronás pénzérme bedobását követően két liter víz folyna ki. Néhány jogász már jelezte, hogy a tervezett lépés szerintük törvényellenes, és az illetékesek komoly bajba kerülhetnek, ha engedélyezik a víz árusítását. A forrás vize ugyanis hivatalosan állami tulajdon, vagyis a város csak abban az esetben inkasszálhatna pénzt érte, ha a forrást bérbe vennék az államtól, és a bevétel egy részét visszautalnák az állami környezetvédelmi alapba. A törvény értelmében ez az összeg ásványvíz esetében köbméterenként 25 korona, forrásvíz esetében pedig 70 fillér. „A bérlő köteles továbbá rendben tartani a forrást és környékét, valamint rendszeresen ellenőriztetni a víz minőségét. Ez nem olcsó mulatság. Egy kémiai elemzés ötvenezer koronába kerül” - tudtuk meg Alžbeta Janusovától, a Minerálne vody Prešov részvénytársaság igazgatójától. A Gajda-víz ráadásul hivatalosan nem is számít ásványvíznek, csupán forrásvíznek. Az A forrás ismét látogatható, egyelőre ingyenesen (A szerző felvétele) átminősítéshez szükséges követelmények rendkívül szigorúak, az árusításhoz elengedhetetlen szűrőberendezés, valamint az ezzel járó átépítés költségei pedig elérhetik az egymillió koronát. Kérdés tehát, megéri-e a városnak a befektetés a majdani szerény nyereség reményében. „Nem hiszem, hogy az emberek továbbra is ide járnának vízért, ha fizetniük kellene érte. A forrást épp azért szeretjük, mert ingyenes. Pénzért a boltban is vásárolhatunk ásványvizet” - véli Pavol Debnár környezetvédő, aki évtizedek óta issza a forrás vizét. A forrás a téli időszakban naponta 8-18 óra között látogatható, információink szerint a város vezetése hamarosan dönt a továbbiakról. Aláírásgyűjtést kezdeményeztek a falu lakosai, mert nem szeretnék, ha a közeli városból kilakoltatott lakbérhátralékosokat a községükbe költöztetnék Naprágyban tiltakoznak, Tornaiján nem értik SZASZl ZOLTÁN Naprágy/Tomalja. Idegenek beköltözése ellen szerveztek aláírásgyűjtést a Rimaszombati járásbeli Naprágy községben. Petíciójukat november közepén juttatták el Tornaijára. A 240 lelkes kisközség 160 választópolgára közül 116-an írták alá az íveket, amelyben egyértelműen ellenzik, hogy Tornaijáról bárkit falujukba költöztessenek. Az aláírásgyűjtést azok az állítólagos hírek indították el, amelyek szerint Tornaija képviseletében valakik házvásárlás céljából néhány hete Naprágyban jártak, és több naprágyi háztulajdonos felkínálta ingatlanát a tornaijai városvezetésnek. A helyiek nem nyilatkoztak szívesen a történtekről, abban azonban egyetértenek, nem lenne jó, ha idegen, összeférhetetlen, rossz hírű emberek jönnének falujukba. A kezdeményezést éppen a naprágyi roma lakosság támogatta leginkább. Mint azt Kovács Katalintól, Naprágy polgármesterétől megtudtuk, a helyi romák szeretnének ingatlant vásárolni a faluban családjuk számára. A polgármester asszony szerint legföljebb háromnégy eladó ház van jelenleg a településen. Azt is elmondta, Naprágyban példásan jó a viszony a lakosok között, semmilyen összetűzésről vagy problémáról nincs tudomása. Elmondása szerint a falu roma lakossága aktívan bekapcsolódik a település társadalmi és kulturális életébe. A Tornaijáról kapott válaszlevelet, amelyben azt ajánlják a naprágyi- aknak, hogy petícióírás helyett más, közérdekű tevékenységekkel foglalják el inkább magukat, a polgármester egyrészt nevetségesnek, másrészt sértőnek érzi. Szerinte, és a lakosok nagy része szerint sehol nem folyamodhatnak olyan megoldáshoz, hogy egy nagyobb településről más, kisebb községbe költöztetik ki a problémás családokat. Tornaiján viszont a naprágyiak felháborodását nem érti a város- vezetés. Mészáros Gyula, Tornaija alpolgármestere lapunknak elmondta, sem a város képviselőtestülete, sem jogi képviselői nem tárgyaltak arról, hogy Naprágyban ingatlanokat vásárolnának, amelyekbe esetleg tornaijai lakosokat lakoltatnának ki. Erről ön- kormányzati határozat sincs. Mészáros szerint Naprágy önkormányzatának és polgárainak egyáltalán nem kell ilyesmitől tartania, éppen ezért fölösleges volt megszervezni az aláírásgyűjtési akciót is. „El sem tudom képzelni, miért kezdtek el foglalkozni ezzel a kérdéssel Naprágyban. Az, hogy néhány hónapja a szomszédos Keszi községben vásároltunk ingatlanokat, még nem jelenti azt, hogy náluk is akarunk. Tornaijának meg kell oldania a nem fizető lakosok kérdését, de megpróbálunk a lehető legméltányosabban eljárni, hogy ne maradjanak fedél nélkül” - mondta Mészáros. Naprágyban nem kívánnak változtatni a mostani renden (Szekeres Éva felvétele)
