Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-05 / 279. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 5. www.ujszo.com BÖViPIH 14. havi fizetés is jár a bíróknak Pozsony. Tegnap az alkotmánybíróság megerősítette, hogy a bírókat megilleti a tizennegyedik havi fizetést. A Kassa-vidéki és az első számú pozsonyi járásbíróság emelt kifogást az ellen, hogy a bírói fizetésekről szóló törvény 2002-ben elfogadott paragrafusa még midig nem lépett hatályba. A törvény értelmében a bíróknak félévente jár egy plusz fizetés, tehát 14 havi bér illeti meg őket évente. Ha az állam ezentúl sem fizeti ki a bírók tizennegyedik fizetését, akkor követelni fogják ezek 2002-től való visszamenőleges kifizetését. (SITA) Valkóval is hibázott a rendőrség Pozsony. A minisztériumi ellenőrzés szerint szabályellenesen zajlott Ernest Valko ügyvédi irodájának tavalyi átkutatása. Mint a Hospodárske Noviny tájékoztatott, a minisztérium döntése alapján a rendőrség hibázott ugyan, de nem követett el bűncselekményt. Valko fellebbezett a határozat ellen, mivel szerinte a házkutatást elfogadhatatlan módon vitték véghez, (ú) Csak a szavak szintjén szociális a kormány Minden ellenzéki javaslatot lesöpörtek a kormánypártok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlamenti vitában 57-en szólaltak fel, az ellenzéki képviselők közel 20 módosító indítványt tettek. Ezek közül számunkra talán a legfontosabb, hogy az MKP javasolta: a Pátria rádió jövőre 45,3 millió koronás pénzinjekcióban részesüljön. Farkas Iván (MKP) lapunkkal közölte: a kormánykoalíció valamennyi ellenzéki indítványt lesöpört az asztalról, olyanokat is, amelyek nem növelték volna a költségvetés hiányát, olyan javaslatokra is nemet mondtak, amelyek például valamennyi önkormányzat számára kedvezőek lettek volna. Ebből adódóan a Pátria rádiónak javasolt pénzinjekció is elmarad, információink szerint a háttérben üzletpolitikai megfontolások (a középhullámú sávok eladása) állnak. Az ellenzék főleg az kifogásolta, hogy a Fico-kormány csak szavakban szociális és oktatáspárti, a gyakorlatban a 9 százalékos gazdasági növekedés ellenére jövőre csak 2 százalékkal nő a munka- és szociális ügyi minisztérium kerete, a pedagógusok átlagbére 2008-ban sem éri el a nemzetgazdasági ádagot, a felsőoktatáshoz és a tudományhoz pedig kimondottan szűkmarkú a kabinet. Sárközy Klára (MKP) arra mutatott rá, hogy az özvegyek és árvák nem kapnak ún. karácsonyi nyugdíjat, ami nem vall szociális érzékenységre. Pavol Paška parlamenti elnök felszólalásában azt a megállapítást tette: a költségvetésről folyó vita a baloldal és a jobboldal legitim küzdelme. „A piac nem cél, hanem csak a növekedés útja. Ezért keresték Európában a konszenzuson és szolidaritáson nyugvó modellt, így született meg az európai szociális állam modellje” - fejtegette Paška, akit Pavol Frešo (SDKÚ) rögvest bírált okfejtéséért, amikor azt mondta: „Az a tézis, miszerint a baloldal képviseli a dolgozókat, a jobboldal pedig a termelőket, egyértelműen marxista”. Egy esetben kormánypárti képviselő is bírálta a költségvetés egy tételét, a HZDS ragadta meg az alkalmat, hogy kritizálja Ivan Gašpa- rovič államfőt Ján Kovarčík (HZDS) szerint a büdzsé túl sokat nyújt az eböki hivatabak a tulajdonában levő épületek tatarozására, átépítésére. „Időnként úgy tűnik, hogy Szlovákiának nem eböki bvatala van, hanem eböki ingat- lanügynöksége” - sziporkázott a képviselő, akbek szemét az építkezésekre szánt 18 millió koronás tétel csípte. Hozzátette, Gašparovič kampányában szociális érzékenységét hangoztatta, dé ennek semmi nyoma. Szerinte legközelebb már nem kellene jelöltetnie magát az elnökválasztáson, és elmehetne b- gatlanügynöknek. (shz) A helyszín bejárásakor is bizonytalankodtak a támadás után több héttel tanúként jelentkező magánnyomozók Újabb kísérlet a Malina-tigyben Nyitra. Tegnap újabb nyomozási kísérletet végeztek Nyitrán a Maiina Hedvig-ügyben. Ezúttal azt vizsgálták a főügyészség emberei a lány ügyvédje és újságírók jelenlétében, mennyi idő alatt tehette meg Hedvig az utat a támadás helyszínétől, a Nyírfaligettől az egyetemig. A néhány héttel ezelőtti kísérletnél a buszállomás és a Nyírfaliget közti utat járták be. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ * 4 A nő, aki Hedviget helyettesítette, gyors léptekkel 3 perc 38 másodperc alatt, lassú tempóban 4 perc 40 másodperc alatt vágott át a parkon, de nem állt meg azon a helyen, ahol Hedvig levetette a cipőjét. A kísérlet második részében azt vizsgálták, mikor találkozhatott a diáklány azzal a két tanúval, akik állításuk szerint látták őt. A két említett személy a ligetben működő magánnyomozó iroda munkatársa és csak a támadás ügyében folytatott vizsgálat lezárása után nyilatkoztak a bulvársajtónak, hogy láttak egy lányt mezítláb lépegetni a parkban, de verés nyomait nem észlelték rajta. A második időmérő edzés, avagy séta a múltba. Az ügyészség és a rendőrség emberei tegnap Maiina Hedvig útját járták végig egy dublőrrel a támadás helyszínétől az egyetemig. Hogy mi volt a kísérlet célja, azt nem árulják el. (Miriam Hojčušová felvétele) Bizonytalan szemtanúk A két tanút október végén a főügyészségen is kihallgatták, vallomásaik több részletben is ellent- mondtak egymásnak. A nő, Denisa P. azt mondta: a jobb oldali járdán látta Hedviget, a férfi, Peter M. a baloldalon, a nő úgy emlékezett, kollégája autóval megelőzte őt, a férfi ezt cáfolta. A tegnapi kísérlet során elsősorban azt ellenőrizték, müyen távolságból láthatták a tanúk Maiina Hedviget, megelőzték-e őt, és láthatták- e a nyomozóiroda ablakából a levetett cipőit, ahogy azt állították. Denisa P. a kihallgatás során azt állította, mintegy 15 méterrel ment a lány mögött, és nem előzte meg, de tegnap az általa megjelölt távolság 42 méter volt és már úgy emlékezett, hogy megelőzte Hedviget. Peter M. egyáltalán nem volt biztos abban, hol előzte meg a diáklányt, a levetett cipők helyét pedig mindketten máshol jelölték meg, mint ahol a támadás napján voltak, és ahol a tévéfelvételek is megörökítették azokat. A nyomozási kísérletet vezető ügyész, Jaroslav Kozolka nem árulta el, mi volt a célja a reggel kilenctől délután négyig tartó akciónak, és arra a kérdésre sem válaszolt, lesz-e még ilyen kísérlet a nyomozás során. Maiina Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica a tegnap történtekkel kapcsolatban azt mondta, továbbra sem tudja ugyan, hogy a hatóságok szerint miben hazudott védence, de abban biztos, hogy a kísérlet eredményei semmiben sem cáfolták a lány által elmondottakat. Átadták a videofelvételt Az ügyész tegnap búcsúzóul átadta Roman Kvasnicának a Maiina Hedvig 2006. szeptember 9-i kihallgatásán készült hat órás videofelvételt. Ez a felvétel is a vizsgálat része, annak kell kiderülnie róla, hogy a rendőrök valóban nyomást gyakoroltak-e a lányra és kényszerítették-e arra, hogy vallja be, a támadást csak kitalálta. (vrabec) Telekügyek: a vágújhelyi asszony hálából adta el a földeket az ügyvédnőnek és a Smer politikusának Államtitkár is közvetített a földügyben ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A vágújhelyi „nagymamát”, akinek restituált földjeinek egy részét Robert Fico kormányfő 2002-ben vette meg Anna Cukanová ügyvédnőtől, Dušan Muňko smeres politikus képviselte a földalapnál. A környezetvédelmi minisztérium jelenlegi államtitkára a helyzet mostani állása szerint kulcsszerepet játszott az évekkel ezelőtt lebonyolított teleküzletekben. Nem csak Anna Čukanovát, hanem a smeres politikust is megbízta ügyének intézésével a most 75 éves Marta Hykaníková, aki 1993-ban és 1994-ben kapta vissza az őseitől 1948-ban elvett erdőket és szőlőültetvényeket. A restituált földek egy részét 1997- ben adta el az ügyvédnőnek, aki ezek egy részét a piaci ár alatti összegért továbbadta Robert Fico akkor ellenzéki politikusnak. A restituens elmondása szerint hálából adta el földjei egy részét az ügyvédnőnek és a későbbi politikusnak, amiért segítettek neki visszaszerezni a telkeket. Abban az időben a jelenlegi államtitkár már birtokolta a restituens által korábban visszakapott földek egy részét. Muňko a Smer alapító tagjai közé tartozik, az első években a párt egyik fő mecénásának számított. Annak ellenére, hogy nem tartozott a Smer ismert és meghatározó politikusai közé, 2002- ben befutó helyre került a párt listáján - a 9. pozíciót kapta, a Smer a választásokon végül 25 képviselői helyet harcolt ki. 2006-ban Muňko a szintén befutónak számító 23. helyet kapta a választási listán (akkor a Smer 50 képviselői helyet harcolt ki), majd a választások után a környezetvédelmi minisztérium államtitkára lett. Az államtitkár lányai a po- zsonyújvárosi szőlőhegyen Robert Fico szomszédai, a Muňko család tagjai összesen több mint 60 ár nagyságú szőlőültetvény birtokosai. A politikus még a 90- es évek végén vásárolta meg telkeit a vágújhelyi restituenstől, így elképzelhető, hogy ő adta annak idején a tippet pártbeli főnökének a jutányos telekvásárlásra. Az ügy hátteréhez tartozik az is, hogy Muňko felesége a Merk Reality nevű ingatlan- ügynökség igazgatótanácsának elnöke, egyik lányuk a tanács al- elnöke. (msz) A minisztériumi rendelet, mely szerint a 24. hétig végezhető abortusz genetikai rendellenesség esetén, pusztán azért alkotmánysértő, mert rendelet, s nem törvény A terhesség 12. hetéig minden indoklás nélkül elvégezhető az abortusz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra is lehetséges a művi terhességmegszakítás a 12. hétig, ezután viszont nem. Az interrupciós törvény az alkotmánybíróság tegnapi döntése értelmében összhangban van az alkotmány 15-ik paragrafusával, mely szerint „az emberi élet már a születés előtt méltó a védelemre”. Az indoklás szerint a magzatot már a 12. hét előtt is védik különböző törvények. A 12. hét, mint a terhességmegszakítás végső határideje, nem önkényes döntés alapján lett meghatározva, hanem a „magzati fejlődés szenzibilitásából következik.” A magzat védelmét biztosítják azok a terhességmegszíktással procedúrák is, amelyet a terhes nőnek abszolválnia kell: a kérvény beadása, orvosi vizsgálatok vagy az abortusz költségei - áll az alkotmánybírósági döntés indoklásában. Öt alkotmánybíró azonban - Ján Auxt, Peter Brňák, Ján Luby, Mészáros Lajos és Rudolf Tkáčik - megjegyzést fűzött az indokláshoz. Szerintük ugyanis a magzat jogi védelme minimális szinten sem biztosított, mert a nő nem köteles feltüntetni az okot, ami miatt a terhességmegszakítás mellett döntött. Azt a minisztériumi rendeletet, amely szerint a terhesség a 24. hétig is megszakítható súlyos genetikai rendellenesség esetén, az alkotmánybíróság azért találta az alaptörvénnyel ellentétesnek, mert pusztán egy rendeletről van szó, amely alacsonyabb jogi értékű, mint a törvény. A döntés azonban nem jelenti azt, hogy a parlament ezután nem fogadhat el egy olyan törvényt, amely megengedi a 12. héten túli művi vetélést. Miroslav Abelovský ügyvéd szerint, aki a törvényt támogatókat képviselte az alkotmánybíróságon, az alkotmány- bíróság nem vonja kétségbe a 12. héten túl elvégzendő terhességmegszakítás jogosultságát. „A parlamentnek a döntéstől számított hat hónapon belül módosítania kell a törvényt, különben az alkotmány- bíróság döntése érvényét veszti. A döntés nem azt jelenti, hogy genetikai okokból nem lehet megszakítani a terhességet. Ha a parlament nem fogadna el törvényt, akkor elméletileg a gyermek születéséig elvégezhető az abortusz” - fejtette ki Miroslav Abelovský. A parlamentre bonyolult törvényhozási folyamat vár ezzel kapcsolatban. Ugyanis már 2003. júliusában elfogadta az ANO által be♦ František Cisarik genetikus: Horrorisztikus törvényi ellentmondás, ha a terhességet súlyos genetikai hibák esetén sem lehet a 12. hét után megszakítani. Lényegében tehát az évi 12 ezer, gyakorlatilag egészséges magzat elvetetése összhangban van az alkotmánnyal, néhány tíz súlyosan sérült magzat interrupciója viszont nem. ♦ Vladimir Palkó (KDH): Részleges győzelmet arattunk, ám a KDH a terhességmegnyújtott módosító javaslatot, mely alapján lehetővé vált volna az abortusz a 24. hétig. Törvényerőre azonban nem emelkedett, mert Rudolf Schuster volt államfő nem írta alá, újratárgyalásra visszaadta, de a parlament azóta nem foglalkozott vele - az alkotmánybírósági döntésre várt. Erről a javaslatról azonban már nem tárgyalhat a parszakítás teljes betiltására törekszik. ♦ Daniel Lipšic (KDH): A Kereszténydemokrata Mozgalom megvizsgálja a határozatot, és fontolóra veszi, hogy előterjeszti az interrupciós törvény módosítását. ♦ Sárközy Klára (MKP): Ellenzem az abortuszt. Orvosként az emberi élet védelme a feladatom és a célom, ezért nem értek egyet a terhességmegszakítással. ♦ Szlovák Püspöld Kar: Salalament, újat kell előterjeszteni, mert az előző választási időszakban tárgyalt törvényekről nem lehet a folyó választási időszakban dönteni. A képviselők többsége úgy véli, ilyen törvényjavaslat benyújtására egyhamar nem kerül sor, mert most mások a prioritások. Az ország egyik legismertebb genetikusa, František Cisarik szerint moni, de nem jó döntés született. Mindent elkövetünk, hogy a törvény a jövőben megváltozzon. ♦ Olga Pietruchová, a Család- tervezési Társulás elnöke: Ezzel a döntéssel Szlovákia a fejlett Európában maradt, amely a nőnek lehetőséget ad a választásra. ♦ Jana Tütková, a Jog az életre polgári társulás elnöke: Az alkotmánybíróság valószínűleg egy szocialista, és nem a mai alkotmányból kiindulva döntött. annak, hogy a 12. héten túl genetikai okok miatt nem végezhető el az abortusz, súlyos következményei lehetnek. A genetikai hibák szerinte ugyanis csak 12. hét után állapíthatók meg, Nálunk ezeket a vizsgálatokat csak ezután végzik el, de külföldön néhány vizsgálatot már hamarabb is. Ez oda vezethet, hogy a nők, ha Szlovákián kívül hamarabb elvégeztetik ezt a vizsgálatot, mire az eredményt megkapják, a szlovák törvény alapján már „kifúrnak” a 12 hetes határidőből. Az alkotmánybíróság tárgyalásán egyébként csak 12 bíró vett részt, Horváth György ellen ugyanis Dániel Lipšic volt igazságügyi miniszter, a beadvány egyik előterjesztője elfogultság miatt panaszt emelt, amit a plénum jóváhagyott: így a komáromi alkotmánybíró nem szavazhatott a terhességmegszakításról. Horváth Györgyöt október végén felszólította az alkotmánybíróság, hogy mondjon le posztjáról, mert 1996-ban feltételes szabadságvesztésre ítélték adócsalás miatt - az ügy azóta elévült, (sán) Vélemények a döntésről:
