Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-29 / 297. szám, szombat

30 Presszó ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 29. www.ujszo.com A római és arab hódítók lerombolták az idegen vallás szentélyeit, csupán a Templomhegy nyugati oldalán maradt fenn egy falrészlet Heródes templomából Jeruzsálem, a varázslatos város Jeruzsálem látképe napfel­keltekor, az Olajfák hegyé­ről szemlélve a legvarázsla­tosabb. Elsőként hirtelen felizzik a Sziklamecset arany kupolája. Aztán fény­leni kezdenek a minaretek és templomtornyok, a muszlim-, keresztény-, zsi­dó- és örménynegyed kocka alakú házai, s végül a város­fal sárgás kváderkövei. Meg- ragadóan békés látvány; mintha a szent hely pihe- könnyűséggel lebegne ég és föld között a sötétségbe rej­tőző Kidron-völgy fölött. ISMERTETÉS A festői látványhoz Ójeruzsálem egységes építőanyaga is hozzájá­rul. A 15 méter magas várfalhoz hasonlóan minden épületet világos helyi mészkőből emeltek vagy leg­alábbis azzal burkoltak. Ily módon a három világvallás zarándokhelye szinte érintetlenül őrzi a bibliai idők varázsát, és Jeruzsálem építé­szeti képét egységes műalkotás­ként észleli a szemlélő, melyet Is­ten - így áll a Talmudban - az egész földkerekség számára rendelkezés­re álló szépség kilenctizedével ru­házott fel. És sajnos minden fájda­lom és bánat küenctizedével is... A zsidóság szent városa A hívő zsidók számára államuk története 3000 évvel ezelőtt kezdő­dött a Templomhegyen. Dávid, Iz­rael és Júdea király ekkor támadta meg a jebuzeusok által védett Jeru­zsálemet, és a Templomhegyről a zsidóság szent városává kiáltotta ki. Utóda, Salamon király egy palo­ta és a róla elnevezett legendás templom építésével egészítette ki az alapítás aktusát. Kr. e. 37-ben, a rómaiak által a zsidók királyává emelt I. Heródes uralkodása idején újabb nagy templomegyüttes épült a jeruzsálemi fennsíkon. Mindezekből a nagyszerű épít­ményekből mára úgy­szólván alig ma­radt valami. A római és Jeruzsálem már rég túlnőtt a templomokban, kápolnákban, kolostorokban és imaházakban bővelkedő Óvároson (Képarchívum) arab hódítók lerombolták az ide­gen vallás szentélyeit, csupán a Templomhegy nyugati oldalán ma­radt fenn egy falrészlet Heródes hí­res templomából. A hatalmas, fara­gott kövekből emelt 18 méter ma­gas fal e darabja - a Siratófal - a zsi­dóság egyik szent helyévé vált. A próféciák szerint a vele szemben magasodó Olajfák hegyén jelenik meg egy napon Izrael népének a Messiás, és nyílik meg a Mennyei Jeruzsálem kapuja. A kereszténység kezdete Ám nem a zsidók hőn várt Messiása, hanem a keresztények Megváltója nézett le egykor sírva az Olajfák he­gyéről a hódítók pusztításait el­szenvedett városra. Jézus 30 éves volt, amikor tanításai miatt ke­resztre feszítették a szent városban. A születése utáni 70. esztendőben az első jeruzsálemi keresztény gyü­lekezet megalakulásával kezdődött meg az új világvallás térhódítása a vüág szinte minden országában. A 4. században a hívők Krisztus szik­lasírboltja fölé kis „feltámadási templomot” emeltek; ennek ma­radványaira építtették a keresztes lovagok az 1149-ben felszentelt ro­mán stílusú Szent Sír-kápolnát. Az­óta sok ezernyi zarándok járja vé­gig súlyos fakereszttel a vállán a Megváltó utolsó útját, a Via Dolorosát. Jeruzsálem az iszlámnak is szent helye. A legen­da szerint a Templomhegy egy sziklakiszögelléséről szállt az égbe Mohamed próféta al-Burák nevű csodalovával. Amikor a 7. században I. Omar kalifa meghó­dította a várost, a Templomhegy építményeit nagymecsetté alakít­tatta át, mely a mekkai és medinai után a legjelentősebb iszlám vallá­si központ. Mohamed égbe szállá­sának helyén ma a nyolcszögletű Sziklamecset emelkedik, a korai iszlám építészet mesterműve. S mivel a mecsetet egyedül Moha­med emlékének szentelték, mellé egy másik, az iszlám vallás gya­korlására szolgáló templomot épí­tettek, a hatalmas, hét hajóval büszkélkedő al-Aqsza-mecsetet. Jeruzsálem már rég túlnőtt a templomokban, kápolnákban, ko­lostorokban és imaházakban bővel­kedő óvároson. Lakosainak száma meghaladja a hatszázezret, ennek kétharmada zsidó, mintegy 180 ezer muszlim vallású palesztin, és körülbelül 20 000 fő keresztény vagy egyéb vallású. A szent város birtoklásáért mindmáig harc folyik a vallási fanatikusok között, s bár fölöttébb kívánatos volna, nincs bé­ke az Olajfák hegye alatt... (nag3n1tazas.hu) Az al-Aqsza-mecset hét hajóval büszkélkedhet (Képarchívum) A Siratófal a zsidóság egyik szent helyévé vált (Képarchívum] A Megváltó utolsó útja, a Via Dolorosa (Képarchívum) HETI ÉVFORDULÓK december 24., hétfő 85 éve született AVA GARDNER amerikai színésznő Már lányként felfigyeltek remek testi adottságaira. Húszéves volt, amikor a Metro-Goldwyn-Mayer szerződtette. Viharos kapcsolat fűzte Artie Shaw zenészhez, leghíre­sebb félje Frank Sinatra volt. „A világ legszebb bestiája” úgy káromko­dott, akár egy kocsis. december 25., kedd 30 éve hunyt el CHARLIE CHAPLIN amerikai színész és rendező Tizenkét éves múlt, ami­kor elkezdődött fényes karrierje. Nemcsak maga rendezte a saját főszerep­lésével készült filmjeit, hanem ő írta a forgató- könyvet, gyakran a zenét is. Remekművei: A diktá­tor, A kölyök, az Arany­láz, a Modern idők. december 27., csütörtök 60 éves JANET PERRY amerikai operaénekesnő Tizenegy évesen énekelt először az Óz, a csodák csodájában. Képzett éne­kesnőként a Linzi Operá­ban debütált: a Don Gio- vanniban énekelte Zerli- nát. Azóta világszerte népszerű szoprán lett, a híres néhai karmester, Herbert von Karajan egyik kedvenc énekese. december 29., szombat 35 éves JUDE LAW angol színész A jóképű, vüághúű szí­nész az Oscar Wilde sze­relmei, A tehetséges Mr. Ripley, az Ellenség a ka­puknál, az A.I. - Mester­séges értelem, A kárho­zat útja, a Hideghegy, az Aviátor és a Bűnös viszo­nyok című filmek szerep­lője. A csinos szívtipró sok hölgy szívét megdo­bogtatja.

Next

/
Thumbnails
Contents