Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-29 / 297. szám, szombat
30 Presszó ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 29. www.ujszo.com A római és arab hódítók lerombolták az idegen vallás szentélyeit, csupán a Templomhegy nyugati oldalán maradt fenn egy falrészlet Heródes templomából Jeruzsálem, a varázslatos város Jeruzsálem látképe napfelkeltekor, az Olajfák hegyéről szemlélve a legvarázslatosabb. Elsőként hirtelen felizzik a Sziklamecset arany kupolája. Aztán fényleni kezdenek a minaretek és templomtornyok, a muszlim-, keresztény-, zsidó- és örménynegyed kocka alakú házai, s végül a városfal sárgás kváderkövei. Meg- ragadóan békés látvány; mintha a szent hely pihe- könnyűséggel lebegne ég és föld között a sötétségbe rejtőző Kidron-völgy fölött. ISMERTETÉS A festői látványhoz Ójeruzsálem egységes építőanyaga is hozzájárul. A 15 méter magas várfalhoz hasonlóan minden épületet világos helyi mészkőből emeltek vagy legalábbis azzal burkoltak. Ily módon a három világvallás zarándokhelye szinte érintetlenül őrzi a bibliai idők varázsát, és Jeruzsálem építészeti képét egységes műalkotásként észleli a szemlélő, melyet Isten - így áll a Talmudban - az egész földkerekség számára rendelkezésre álló szépség kilenctizedével ruházott fel. És sajnos minden fájdalom és bánat küenctizedével is... A zsidóság szent városa A hívő zsidók számára államuk története 3000 évvel ezelőtt kezdődött a Templomhegyen. Dávid, Izrael és Júdea király ekkor támadta meg a jebuzeusok által védett Jeruzsálemet, és a Templomhegyről a zsidóság szent városává kiáltotta ki. Utóda, Salamon király egy palota és a róla elnevezett legendás templom építésével egészítette ki az alapítás aktusát. Kr. e. 37-ben, a rómaiak által a zsidók királyává emelt I. Heródes uralkodása idején újabb nagy templomegyüttes épült a jeruzsálemi fennsíkon. Mindezekből a nagyszerű építményekből mára úgyszólván alig maradt valami. A római és Jeruzsálem már rég túlnőtt a templomokban, kápolnákban, kolostorokban és imaházakban bővelkedő Óvároson (Képarchívum) arab hódítók lerombolták az idegen vallás szentélyeit, csupán a Templomhegy nyugati oldalán maradt fenn egy falrészlet Heródes híres templomából. A hatalmas, faragott kövekből emelt 18 méter magas fal e darabja - a Siratófal - a zsidóság egyik szent helyévé vált. A próféciák szerint a vele szemben magasodó Olajfák hegyén jelenik meg egy napon Izrael népének a Messiás, és nyílik meg a Mennyei Jeruzsálem kapuja. A kereszténység kezdete Ám nem a zsidók hőn várt Messiása, hanem a keresztények Megváltója nézett le egykor sírva az Olajfák hegyéről a hódítók pusztításait elszenvedett városra. Jézus 30 éves volt, amikor tanításai miatt keresztre feszítették a szent városban. A születése utáni 70. esztendőben az első jeruzsálemi keresztény gyülekezet megalakulásával kezdődött meg az új világvallás térhódítása a vüág szinte minden országában. A 4. században a hívők Krisztus sziklasírboltja fölé kis „feltámadási templomot” emeltek; ennek maradványaira építtették a keresztes lovagok az 1149-ben felszentelt román stílusú Szent Sír-kápolnát. Azóta sok ezernyi zarándok járja végig súlyos fakereszttel a vállán a Megváltó utolsó útját, a Via Dolorosát. Jeruzsálem az iszlámnak is szent helye. A legenda szerint a Templomhegy egy sziklakiszögelléséről szállt az égbe Mohamed próféta al-Burák nevű csodalovával. Amikor a 7. században I. Omar kalifa meghódította a várost, a Templomhegy építményeit nagymecsetté alakíttatta át, mely a mekkai és medinai után a legjelentősebb iszlám vallási központ. Mohamed égbe szállásának helyén ma a nyolcszögletű Sziklamecset emelkedik, a korai iszlám építészet mesterműve. S mivel a mecsetet egyedül Mohamed emlékének szentelték, mellé egy másik, az iszlám vallás gyakorlására szolgáló templomot építettek, a hatalmas, hét hajóval büszkélkedő al-Aqsza-mecsetet. Jeruzsálem már rég túlnőtt a templomokban, kápolnákban, kolostorokban és imaházakban bővelkedő óvároson. Lakosainak száma meghaladja a hatszázezret, ennek kétharmada zsidó, mintegy 180 ezer muszlim vallású palesztin, és körülbelül 20 000 fő keresztény vagy egyéb vallású. A szent város birtoklásáért mindmáig harc folyik a vallási fanatikusok között, s bár fölöttébb kívánatos volna, nincs béke az Olajfák hegye alatt... (nag3n1tazas.hu) Az al-Aqsza-mecset hét hajóval büszkélkedhet (Képarchívum) A Siratófal a zsidóság egyik szent helyévé vált (Képarchívum] A Megváltó utolsó útja, a Via Dolorosa (Képarchívum) HETI ÉVFORDULÓK december 24., hétfő 85 éve született AVA GARDNER amerikai színésznő Már lányként felfigyeltek remek testi adottságaira. Húszéves volt, amikor a Metro-Goldwyn-Mayer szerződtette. Viharos kapcsolat fűzte Artie Shaw zenészhez, leghíresebb félje Frank Sinatra volt. „A világ legszebb bestiája” úgy káromkodott, akár egy kocsis. december 25., kedd 30 éve hunyt el CHARLIE CHAPLIN amerikai színész és rendező Tizenkét éves múlt, amikor elkezdődött fényes karrierje. Nemcsak maga rendezte a saját főszereplésével készült filmjeit, hanem ő írta a forgató- könyvet, gyakran a zenét is. Remekművei: A diktátor, A kölyök, az Aranyláz, a Modern idők. december 27., csütörtök 60 éves JANET PERRY amerikai operaénekesnő Tizenegy évesen énekelt először az Óz, a csodák csodájában. Képzett énekesnőként a Linzi Operában debütált: a Don Gio- vanniban énekelte Zerli- nát. Azóta világszerte népszerű szoprán lett, a híres néhai karmester, Herbert von Karajan egyik kedvenc énekese. december 29., szombat 35 éves JUDE LAW angol színész A jóképű, vüághúű színész az Oscar Wilde szerelmei, A tehetséges Mr. Ripley, az Ellenség a kapuknál, az A.I. - Mesterséges értelem, A kárhozat útja, a Hideghegy, az Aviátor és a Bűnös viszonyok című filmek szereplője. A csinos szívtipró sok hölgy szívét megdobogtatja.
