Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-29 / 297. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 29. Presszó 27 Amikor Európa nagy részében december 31. kerekedett fölül az esztendő utolsó napjaként, a 33. pápáról szilveszternek nevezték el Jeles Szilveszterek Miért nevezik az év utolsó napját éppen szilveszter­nek? Kik e keresztnév legis­mertebb viselői?1 MT1-PRESS Amikor Európa nagy részében - a katolikus egyház szorgalmazásá­ra - december 31. kerekedett fölül az esztendő utolsó napjaként, I. Szilveszter pápáról (az ő pápasága idején lett a kereszténység a Római Birodalomban államvallás) szil­veszternek nevezték el. Három római pápának is Szil­veszter volt a neve. I. Szent Szil­veszter, akit 314. január 31-én vá­lasztottak meg a keresztény egyház vezetőjének, és egészen 335. de­cember 31-éig töltötte be ezt a hi­vatalt, a 33. pápa volt a történe­lemben. A történetírók szerint ki­gyógyította I. Constantinust a lep­rából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva neki. A csá­szár ezután olyan hálás volt a pápá­nak, hogy felvette a keresztséget. A hagyomány Constantinus megke- resztelését is Szilveszternek tulaj­donítja, ez azonban történelmileg vitatott tény. Viszont annál bizo­nyosabb, hogy ez volt a nyolcadik nap Krisztus születése után, amikor a fiúgyermeket régi szokás szerint körülmetélték, így ezt a szent alkal­mat lehetett magasztalni. A Szent Korona küldője A magyarság szempontjából leg­jelentősebb n. Szilveszter, aki 999- től 1003-ig volt pápa. Korának ta­lán legműveltebb embere, filozófi­ával, matematikával, irodalommal is foglalkozott. Eredetileg Gerbert d’Aurillac néven született, 945 kö­rül, a mai Franciaország Auvergne tartományában. Már ifjú szerzetes korában a későbbi II. Öttó császár tanítómestere. A pápaválasztó zsi­nat 999. április 2-án választotta meg egyházfőnek. Felszentelése után I. Szüveszter pápa emléke előtt tisztelegve felvette a II. Szil­veszter nevet. Ő küldte államalapí­tó királyunknak, Szent Istvánnak a királyi koronát. Az évezredforduló tájékán született Giovanni di Sa­bina a száznegyvennyolcadik egy­házfőként lépett a pápai trónra III. Szüveszter néven. Erdő mellett lakó A latin Süvester személynév je­lentése: erdei, erdő mellett lakó (férfi). Alighanem üyen lehetett a vidubecki kolostor vezetője, Szü­veszter apát is. Ö azzal írta be a ne­vét a történelembe, hogy - szó sze­rint - történelmet írt. A legrégebbi orosz évkönyv, a Poveszty vre- mennih let (Régmúlt idők króniká­ja, a szakirodalomban előfordul még Nyesztor krónika vagy Őskró­nika néveh is) eredeti, 1113-ban el­készült változatának a vége ugyan­is nem maradt fenn, az akkori idők mind zavarosabbá váló politikai vi­szonyai miatt. Ezért Vlagyimir Monomah, az utolsó kiemelkedő kijevi uralkodó 1116-ban Szüvesz­ter apáttal íratott új befejezést. A magyar kultúra és tudomány történetében halhatadan hely illeti meg az 1504 körül született és 1551 után elhunyt Sylvester Já­nost. Az erdélyi Szinyérváralja szü­lötte alighanem Erdősi János né­ven látta meg a napvüágot, csak az­tán vette fel - a kor szokását követ­ve latin nevét - a Johannes Sylvestert. Ő írta 1538-ban az első magyar nyelvű ábécéskönyvet. A volt krakkói és wittenbergi egyete­mi haügató, később a sárvár-újszi- geti nyomda kezdeményezője, aki a reneszánsz műveltség tévedésé­ben - szamosháti í-ző nyelvjárását a héber nyelv bécsi professzoraként is megőrizve - fölfedezte, hogy ma­gyar nyelven is lehet időmértékes verseket írni. Sylvester latin-ma­gyar nyelvtankönyvét, amely 1539- ben jelent meg Grammatica Hungaro-Latina címmel, még a XIX. század elején is lelkesen má­solták tudós honfitársaink. Ismerős történet? Valójában talán sohasem léte­zett, mégis híressé vált Bonnard Sylvester, aki a XIX. század vége fe­lé dolgozószobájában, könyvei II. Szilveszter szobra Aurillacban. Ez a pápa küldte Szent Istvánnak a ki­rályi koronát Sylvester Stallone, alias Rocky (Fotók: Reuters és képarchívum) közt gyönyörködik a tudományok nyújtotta kutatnivalókban. És egy­szer ráeszmél, hogy szorgos mun­kálkodása közepette elfeledkezett valamiről: az életről. Nagy tudását céltalannak érzi, s lázasan küzdeni kezd az elherdálni vélt élet értel­méért. Megnyugvást keres, boldog­ságot, a szépségek örömét. Amikor azután - szinte váratlanul - talál­kozik a szerelemmel, felismeri, hogy semmiről se késett el. Ismerős történet? Hát persze hogy! Magántudósunk regényhős, annak az Anatole France-nak (1844-1924) a toüából, akit kor­társai közt G. B. Shaw, Thomas Mann és Gorkij a kor legnagyobb írójának és gondolkodójának val­lott. France 1881-ben, 37 éves ko­rában ért el kirobbanó sikert a Bonnard Sylvester vétke című regé­nyével. A nagyon szép stílusú, egy­szerre szórakoztató és elgondol­koztató olvasmány tanulsága nem több és nem kevesebb, mint hogy minden lehetséges, de semmi se biztos. Rocky alakítója Annál bizonyosabb viszont* hogy egy Szüveszter, az őrült Matuska, sohasem kaphat helyet a jeles Szü- veszterek panteonjában. Az eszement bécsi kereskedő és gyá­ros 1931. szeptember 12-ről 13-ra virradóra, éjfél után 20 perccel fel­robbantotta a Bécsbe tartó nemzet­közi gyorsvonat alatt a biatorbágyi vasúti hidat. A tragédiának 22 ha­lálos áldozata és 17 sebesültje volt. A merénylő e hídrobbantásával - amelyről Viadukt címmel film is készült - hírhedtté vált, nem pedig híressé, mint druszája, a Rocky- és Rambo-filmek véres pusztítások­ban ugyancsak jeleskedő sztárja, Sylvester Stallone, az olasz szár­mazású amerikai filmszínész. A jeles Szüveszterek felsorolásá­ból nem lenne ülendő kifelejteni CsoUány Szüveszter sportolót, olimpiai bajnokot, Galambos Szü­veszter humoristát, Ókovács Szü­veszter operaénekest vagy Ördögh Szüveszter írót sem. I. Szent Szilveszter és I. Constantinus. A történetírók szerint a pápa ki­gyógyította a császárit a leprából, egy vérrel telt medencében való für­déstjavasolva neki. A világsztárok is rájöttek, hogy hol van bőven pénz, és nem nagyon kéretik magukat - egy hollywoodi csillag általában úgy 200 ezer dollárba kerül egy estére Rongyrázás az oroszországi vállalatok évzáró bulijain MTl-PANORÁAAA Madonna, Bruce Willis, John Travolta, Christina Aguüera - üyen vüágsztárok díszítik manapság egy-egyjól menő orosz vállalat év végi buliját. Régen egyszerű volt: a dolgo­zók összejöttek, ittak, ettek a szomszédos boltban vett saláták­ból, táncoltak, s ha elég józanok voltak, hazamentek. Manapság minden másképp van: egy cégnek áz év végi céges bulin is bizonyíta­nia kell. A nem túl nagy vállalatok olyan együtteseket hívnak meg desz- szertnek, műit például a Boney M, amelyből már több csapat is fellép vüágszerte, és egy fél órára 10-15 ezer euróért kapható. De moszkvai rendezvényszervezők állítják, hogy vannak egykor népszerű együtte­sek, amelyek kizárólag azért állnak össze újra, hogy szüveszter táján Oroszországban keressenek egy kis pénzt. A vüágsztárok is rájöttek, hogy hol van bőven pénz, és nem na­A rekorder az árat tekintve valószínűleg Jennifer Lopez: 1,5 millió dollárt kapott jelenlétéért egy moszkvai vállalati bulin (SITA/AP-felvétel) gyón kéretik magukat. Madonna például már jóval első moszkvai koncertje előtt „szerepelt” az orosz fővárosban: egy váüalati estélyen, még csak nem is énekelt, hanem pusztán jelenlétével tüntetett, nem tudni, mennyiért. Bruce Willis amerikai filmsztár első ízben mindössze 50 ezer euróért lépett fel, de másodjára már 600 ezer dollárt kért, és meg­kapta. Egy igazi nyugati sztár álta­lában úgy 200 ezer dollárba kerül egy estére, ennyiért kapható példá­ul John Travolta. A kisebb cégeknél népszerűek az orosz sztárok is, akik valamivel ol­csóbbak. Az eddigi legdrágább orosz szü- veszteri váüalati buli kb. 50 millió koronának megfelelő összegbe ke­rült 14 ismert művész feüépésével, fantasztikus dekorációval, egzoti­kus étkekkel. Átlagosan a legna­gyobb cégek 200-300 ezer doüárt költenek a nemes célra. Az Oroszországban működő külföldi vállalatok vezetői átlag­ban 30 ezer dohárból igyekeznek megúszni az év végi bulit, de úgy járhatnak, mint az a száüítmányo- zó cég, amelynek rakodói saját vodkával jelentek meg, s végül a bútort dobálták az utcára az abla­kokon át. A sztárok divatja azonban múló- ban van. Idén inkább az érdekesség a fontos: az egyik nagyváüalat est­jén például a dolgozók egy sikeres tudományos-fantasztikus film nyo­mán kosztümökben, különleges ef­fektusokkal mentették meg a vüá- got... A leglátványosabb rendezvények közül a pálmát a TNK cég vitte el. A 700 vendég között voltak a vüág számos jelentős olajcégének veze­tői, akik közül néhányan a virtuális színpadon megjelenő holografikus önmagukkal folytattak párbeszé­det. A kisebb cégeknél azonban mindez lassan a múltba vész: egy­szerűen elviszik egy pár napra kül­földre munkatársaikat, ami sok­szor érdekesebb és főleg feltétlenül olcsóbb, mint valami sztár meghí­vása.

Next

/
Thumbnails
Contents