Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)
2007-12-29 / 297. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 29. Régió 5 A városban este tíztől tilos az utcán alkoholt inni, tizenkettőkor minden bár bezár Nyitrán éjfélkor záróra „Tűrhetetlen, hogy minden este részeg gyerekekkel legyen tele a város" (Pavol Funtál felvétele Nyitra. Január elsejétől éjfélkor minden nyitrai étteremnek, bárnak és szórakozóhelynek be kell zárnia éjfélkor, csupán pénteken és szombaton tarthatnak nyitva hajnali négyig. Kivételt csak a játéktermek és az erotikus szalonok képeznek, épp ezért sokan attól tartanak, a szórakozni vágyó fiatalok éjfél után ezekbe fognak átmenni. ÚJ SZÓ-HÍR A városi képviselő-testület általános érvényű rendelete ellen mintegy hatvan vendéglátóhely tulajdonosa petícióban is tiltakozott. Ezt még karácsony előtt átadták Jozef Dvonč polgármesternek, de ő csak januárban tudja fogadni őket, ezért a rendelet Újévkor érvénybe lép. Hogy később a városatyákban is lesz-e hajlandóság meghallgatni a vendéglátósok érveit és megváltoztatni a rendeletet, az kérdéses, mert a szigorítást szinte teljes egyetértésben hagyták jóvá. Míg a Smer képviselői főleg az éttermek közelében lakó és a hangos mulatozások ellen tiltakozó polgárok panaszaival érveltek, a KDH frakció tagjai szerint az is megengedheteden, hogy a legtöbb szórakozóhelyre tizenhat éven aluli fiatalok is gond nélkül bemehetnek, sőt, alkoholt is felszolgálnak nekik. „Tűrhetetlen, hogy minden este részeg gyerekekkel legyen tele a város, és a bárokból hazafelé tartva töije- nek-zúzzanak, verekedjenek” mondta František Baláž alpolgármester a városban az utóbbi hónapokban történt verekedésekre és támadásokra utalva. Ezzel ellentétben a szórakozóhelyek tulajdonosai úgy vélik, az, hogy a gyerekük meddig kap kimenőt, és mit iszik, elsősorban a szülők felelőssége. Azt állítják, az éjféli záróra tönkreteheti őket, hiszen ha diszkót, koncertet szerveznek, épp éjféltájra van telt ház, és a rendezvény nélküli napokon is csak két óra után kezdenek elszállingózni a vendégek. Az éjféli záróra mellett még egy szigorítást vezetett be a nyitrai önkormányzat - december elsejétől tilos a városközpontban és a vár alatt - összesen küenc utcában - 22 és reggel 6 óra között alkoholt fogyasztani az utcán. Ennek a rendeletnek a jóváhagyását is lakossági panaszokkal indokolták, de azt már nem részletezték, hogyan fogják bizonyítani a nyíltszíni ivászatot. A rendelet szerint az ellenőrzéseket a városi rendőrök és képviselők fogják végezni, ám arról nem esik szó benne, hogy a kapatosnak látszó személyeknél talált üvegek címkéje alapján szabják-e ki a bírságot, vagy bele is kóstolnak a fiaskók tartalmába. Megkeresésünkre a városi rendőrség parancsnoka, Miloš Hajnovič azt mondta, minden esetben úgy járnak majd el, ahogy szükségesnek tartják, még az sem kizárt, hogy megszondáztatják a részegeknek tűnő egyéneket, vagy mintát vesznek a gyanús folyadékból. Noha a rendelet, már december elejétől érvényes, a színház előtti téren felállított karácsonyi vásárvárosban az elmúlt hetekben este tíz után is lehetett látni puncsot vagy forralt bort iszogató személyeket - köztük olyan városatyákat is, akik megszavazták a tiltást. Lapunknak egyikük azt mondta, karácsonykor magunkkal és másokkal szemben is engedékenyebbnek kell lennünk, és különben is, még este tíz előtt volt idejük becsípni, (vrabec) Az lpoly-lpeľ Eurorégió lehet megfigyelői státusú tagja az Európai Határrégiók Szövetségének Előny lehet a hátrány az Ipoly-mentén? ÚJ SZÓ-HÍR lpolynyék. A Középső Ipoly- mente természeti és kulturális értékeinek feltárása címmel rendezett konferenciát az Ipoly Eurorégió, az Ipoly-Garam és a Középső Ipoly-mente Régiófejlesztési Ügynökségekkel karöltve. A szakmai tanácskozás annak a projektnek a záró rendezvénye volt, mely ezt a kevéssé ismert területet igyekezett feltérképezni és bemutatni. A kutatómunka, három népszerűsítő kiadvány kiadása és a konferencia az építésügyi és régiófejlesztési tárca Spera programján (Eurorégiós aktivitások támogatási rendszere) keresztül nyert 300 ezer koronából jöhetett létre. Hrubík Béla, az Ipoly Eurorégió elnöke bejelentette, az Ipel’-Ipoly Eurorégió, elsőként a magyarországi és szlovákiai társszervezetek közül, megfigyelői státusban tagja lett az Európai Határrégiók Szövetségének, vagyis valóban kilépett a nemzetközi porondra, pályázhat azokra a támogatásokra, melyeket az Európa Parlament kifejezetten az Eurorégiók számára elkülönített alapból ítél meg, két év után pedig, ha kérvényezi, teljes jogú tag lehet. A 2003-ban a balassagyarmati és az ipolysági székhelyű eurorégiók összefogásával létrehozott szervezet szlovák-magyar viszonylatban jelenleg az egyetlen, mely megfelel az Európa Uniós Territoriális Együttműködésnek, vagyis nemzetközi jogi személy. Wollent József, az Ipoly-Garam Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója szerint a legfontosabb vázolni azokat az elképzeléseket, melyek előbbre vihetnék és élhetőbbé tehetnék ezt a fejlettnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető térséget. Hrubík Béla úgy gondolja, a régiónak éppen előnyére válhat a hátránya, vagyis, hogy nem épültek itt iparai parkok, érintetlen maradt a természet. Ehhez viszont az itt élőknek maguknak kell megismerni, kiaknázni és megőrizni ezeket az értékeket. A konferencián Wollent Ida, az Ipoly-Garam Régiófejlesztési Ügynökség munkatársa ismertette azokat a kiadványokat, melyek a projekt részeként jelennek meg. Két háromnyelvű füzet (magyar, szlovák, angol) 13 középső Ipoly- menti települést mutat be, közülük 8 szlovákiai - Tesmag, Ipolyhídvég, Ipolynagyfalu, Ipolyba- log, Ipolykeszi, Kiscsalomja és Nagycsalomja, valamint Kóvár és 5 magyarországi - Hont, Dré- gelypalánk, Ipolyvece, Dejtár és Ipolyszög. Wollent Ida hangsúlyozta, ennek a határ menti vidéknek a természeti és kulturális értékeivel kevés turisztikai kiadvány foglalkozik, kevés az információ, az itt élők sem tudnak eleget egymásról a határ két oldalán, s ezen a helyzeten kívántak változtatni. A harmadik kiadvány pedig a több mint 400 hektár területű Ipoly menti Ramsari Területről szól. A területen átvezető 14,5 kilométeres tanösvény 7 állomását Nyustin Ágnes, az Ipoly Unió munkatársa mutatta be. Ugyancsak szó esett az Ipoly Unió tulajdonában levő, várhatóan 2009-ben megnyíló Jégmadár Oktatóközpontról és az innen induló Veréb-hegyi turistaösvényről is. A tanácskozáson a turizmus több válfajáról esett szó: a gyűgyi gyógyfürdőturizmus, az ipolyve- cei és hont-csitári farmturizmus, a Drégelypalánk és környékének örökségturizmusa, a hrusói (Ma- gosmajtény) fesztiválturizmus, az ipolyszakállosi mézturizmus, a kemencei helyi termékek piaca mind jó példa arra, egy-egy vidék hogyan próbálhatja eladni magát, hogyan lehet vállalkozást építeni egy-egy helyi érték köré. Bemutatkozott a Magosfa Alapítvány, a Sugárkankalin egyesület, szó esett a zöld utakról, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található Páskom-legelő és Apró- dok útja tanösvényekről, arról, hogyan lehet eljutni az egynapos látogatóturizmustól a 3-4 napos pihenőturizmusig, (fm) Wollent József (balra) szerint nemcsak a külföldieknek, hanem a környékbelieknek is be kell mutatni ezt a gyönyörű vidéket. Hrubík Béla úgy gondolja, az Ipoly-mente olyan erőforrás, mely többet ér minden ipartelepnél (Zoller Viktória felvétele) Jövőre hatvan új autóbuszt állít üzembe az SAD Januártól emelkednek a viteldíjak ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Párkány. Január elsejétől - távolságtól és tarifától függően - a jelenlegi árakhoz képest 2-3 koronával emelkedik a buszjegyek ára mind a városi, mind a helyközi autóbusz-közlekedésben - tájékoztatta lapunkat Csepregi Zoltán, az érsekújvári SAD párkányi kirendeltségének vezetője. Ugyanakkor az utazási kártyával rendelkezők minden járaton és minden jegyvásárláskor két koronával kevesebbet fizetnek, mint eddig. Az érsekújvári SAD november végén hat darab vadonatúj Iris típusú autóbuszt szerzett be, ezek közül kettőt az érsekújvári központ, kettőt a lévai kirendeltség, két új járművet pedig a párkányi részleg állított üzembe. A párkányi régióban az egyenként ötmillió korona értékű két új busz az Ipolyszakállos-Párkány és a Párkány-Nagyölved vonalon közlekedik. Csepregi Zoltán lapunknak elmondta, az új buszok beszerzése a vállalat géppark-felújítási programjának részét képezi, 2008-ban pedig az érsekújvári SAD várhatóan további mintegy hatvan üyen járművet vásárol, (buch) Fotografie 2+1 - kiállítás a reneszánsz kastélyban Igazi fotográfiai csemegét is láthatunk GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Két fotóklub tagjainak alkotásai és egy 19. században élt gróf fotográfiái láthatók január végéig a galántai reneszánsz kastélyban. Á városi művelődési ház mellett működő galántai fotóklub a város első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából állította össze a kiállítást, amelyen főleg a várossal kapcsolatos fényképek láthatók. A galántaiakkal évtizedek óta baráti kapcsolatokat ápoló Győri Fotóklub megalakulásának 50. évfordulója alkalmából mutatkozik be. Ahogy a kiállítás címe, a „Fotografie 2+1” is jelzi, a két kiállítás mellett egy harmadik is látható, mégpedig egy fotográfiai csemege. Első alkalommal mutatják be a Galántán eltemetett gróf Esterházy Mihály fotográfiáit, amelyeket 1880-81-ben egy afrikai oroszlánvadászaton készített. A fotóklub elnöke, Keppert József arról is beszélt, milyen rendkívüli tehetség volt Esterházy gróf. „Az atlétikai klub és a hajósegylet elnöke volt, a balatoni jégvitorlázás népszerűsítője, az Ibusz utazási iroda megalapítója. Ő volt a bu- aapesti fotóklub elnöke, a magyar autóklub első alelnöke, később haláláig elnöke. Azt is kevesen tudják, hogy Magyarországon az elsők között vezették be a rendszámtáblát, és éppen Esterházy Mihály gépkocsija kapta az első rendszámot. Híres fotós volt, a guminyomású technika nagy híve. Nemzetközi fotópályázatokon, Berlinben, Londonban, Franciaországban nyert díjakat.” Mivel a most kiállított Esterházy- fotók eredetijét több mint 120 ével ezelőtt, az akkori kezdetleges módszerekkel rögzítették, azoknak pontos másolatai láthatók a kiállításon. Az anyag iránt már Ausztriából és Magyarországról is érdeklődtek, ott is szívesen bemutatnák a fotográfiai csemegének számító képeket. A térség tizennyolc települést foglal magába Nyitra megyében készülnek a Leader programra ÚJ SZÓ-HÍR Ipolyság. Nyitra megyében is folyik a felkészülés az EU által meghirdetett, a kistérségek felzárkóztatását, fejlődését megcélzó Leader programra. A megyében a Hont-Ipoly menti régió is anyagi támogatást kapott, hogy felméije a térség településeinek helyzetét, igényeit, lehetőségeit, adottságait, és egy átfogó vidékfejlesztési stra- tégiátkészítsenelő. A régió meglehetősen nagy: tizenhét falu (Ipolypásztó, Ipolybél, Ipolyszakállos, Lontó, Szete, Százd, Ipolyvisk, Kistompa, Alsó- szemeréd, Felsőszemeréd, Szalat- nya, Egeg, Gyerk, Nagytúr, Felsőtúr, Palást, Ipolyfödémes) és egy város (Ipolyság) tartozik ide. Á Hont-Ipoly menti Települések Társulása túllép a Lévai járás és Nyitra megye határán, hiszen kilenc falu a Nagykürtösi járásban, vagyis Besztercebánya megyében található, de azok az előkészítő programban nem vehettek részt, hiszen azt Nyitra megye finanszírozza. A 18 település több mint 18 ezer lakost számlál, területe közel 33 ezer hektár. A térség maga is több részre osztódik, hiszen teljesen más gazdasági, kulturális, infrastrukturális helyzetben van az Alsó- vagy a Középső Ipoly mente, vagy éppen az északi részen a Gyűgy fürdővároshoz közelebbi települések. Gubiš Ágnes, az ipolysági városi hivatal projektmenedzsere elmondta, az első fázisban több témakörben vizsgálták a régiót, főként a 2001-es népszámlálási adatokra támaszkodtak. A régióban hivatalosan 619 fizikai és 239 jogi személy vállalkozik. Különböző statisztikák készültek a demográfiai, szociális és társadalmi mutatókról, a kulturális lehetőségekről és a történelmi emlékekről, a települések műszaki és infrastrukturális ellátottságáról, vagyoni helyzetéről, a házak és lakások számáról és az idegenforgalmi szolgáltatásokról. A projekt részeként több lakossági találkozót is szerveztek Ipolyszakálloson, Paláston, Kis- tompán és Ipolyságon, itt analízisek is készültek, kérdőíveket tölthettek ki az érdeklődők. A különbségek szemmel láthatók voltak, Ipolyszakállos környékén a csatornázás és az vízvezeték-hálózat kiépítése is gond, kevés a munkalehetőség, Kistompa és a környező falvak viszont a nemzetközi főút mellett az idegen- forgalomra készülnek, sokkal alacsonyabb a munkanélküliség. Gubiš Ágnes szerint az eddigi eredmények alapján kijelenthető, hogy a térség lehetőségei az idegenforgalom fejlesztésében vannak, az ipari fejlesztésekkel csínján kell bánni, mert szakképzett munkaerőből hiány van. (fm)
