Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-03 / 277. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Visegrádi Szalon Pozsony. Holnap 17 órától kerül sor a Magyar Köztársaság Kul­turális Intézetének székházában a Visegrádi Szalon következő vi­tadélutánjára, melynek témája: Etnikai kérdés vagy szegénység­kérdés? A szakmai kerekasztal vendégei: F. Havas Gábor szocioló­gus (MTA Szociológiai Kutatóintézete), Karel A. Novák szocioló­gus (A Bajbakerültek integrációs program igazgatója, Csehor­szág), Dobieslaw Rzemieniewski (a Lengyel Belügyminisztérium Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Részlegének vezetője), Zuzana Kusá szociológus (SZTA Szociológiai Intézet). Vitavezető: Ladi­slav Oravec (Milan Šimečka Alapítvány). Főszervező a Védcölöp Alapítvány, társszervező a Cseh- és a Lengyel Intézet, (ú) Hajdú Péter előadása Pozsony. A magyar irodalom története címmel Hajdú Péter iro­dalomtörténész tart előadást holnap 10 órakor a Szlovák Tudo­mányos Akadémia Világirodalmi Intézetében (Konventná 13.). Hajdú Péter a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudomá­nyi Intézetének munkatársa. A Neohelicon című tudományos lap, valamint a Litaratura című folyóirat szerkesztője. Irodalomelmé­lettel, régi irodalommal, a magyar modernizmussal és Mikszáth Kálmán munkásságával foglalkozik. Részt vett a magyar irodalom legújabb történetét összefoglaló gyűjtemény összeállításában, (ú) Múzeumi Szalon Gombík Róberttel Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma tár­salgóműsora, a Múzeumi Szalon vendégszékében december 5-én, szerdán Gombík Róbert plébános, a Charta 77 első csehszlovákiai magyar aláírója foglal helyet. Életéről, pályájáról a rendezvény házigazdája, Miklósi Péter közíró faggatja. Közreműködik a zsi- gárdi Arcok Énekegyüttes. A beszélgetés 16.30-kor kezdődik a Brämer-kúriában (Zižkau. 18.). (m) Hamvainak egy részét szülei sírjába helyezték Eltemették Szabó Magdát MTl-TUDÓSÍTÁS Debrecen. Több százan vettek végső búcsút szombaton a Debre­ceni Köztemetőben a 90 éves ko­rában elhunyt Szabó Magda Kos- suth-díjas írótól. A központi ravatalozó előtt, a szabadban elhelyezett urnánál Bölcskei Gusztáv, a Magyaror­szági Református Egyház zsina­tának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület püs­pöke búcsúzott az elhunyttól. „Ha Isten velünk, kicsoda elle­nünk?” - idézte „az igazi refor­mátus mondatot” a püspök, hoz­zátéve, hogy Szabó Magda meg­találta és élte e mondatot. Az élet vállalás - tette hozzá Bölcskei Gusztáv, aki szerint Szabó Magda életének ez lehet a foglalata. Szabó Magdától, a Tiszántúli Református Egyházkerület egy­kori főgondnokától Kocsis Elemér nyugalmazott református püspök vett végső búcsút. Felidézte, a Magyarországi Református Egy­ház zsinata 1984-ben hozott tör­vényt arról, hogy a nők minden megkülönböztetés nélkül tölt­hetnek be tisztségeket az egyház­ban, s egy év múlva már Szabó Magdát egyhangúlag választották meg a Tisztántúli Református Egyházkerület főgondnokává, s a Nagytemplom presbiterévé. Megemlítette azt is, milyen nagy szerepe volt Szabó Magdá­nak abban, hogy az 1988-ban építészetileg megrendült Nagy­templomot német, svájci és hol­land adományok összegyűjté­sével renoválhatták. Kosa Lajos Debrecen város ne­vében emlékezett meg a cívis vá­ros egykori díszpolgáráról. Na­gyon szerencsés az a város, aki­nek ilyen szülöttje van - mondta Kosa Lajos, hozzátéve, hogy Sza­bó Magda volt Debrecen nagykö­vete. A város nevét ugyanis Fran­ciaországban vagy Németország­ban az ő műveiből ismerhették meg. A debreceni Csokonai Szín­ház művészei nevében Csikós Sándor színművész búcsúzott az írótól, akinek darabjait éveken át játszotta, illetve játssza a társulat. A Szabó Magda hamvainak egy részét tartalmazó urnát szülei sír­jában helyezték el végső nyuga­lomra. Végakaratának megfelelő­en hamvainak másik felét Buda­pesten, néhai férje sírjába helye­zik december 10-én. Pályázat szlovákiai magyar koreográfusok részére Táncírók 2008 Új SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes pályázatot hirdet Táncí­rók 2008 címmel. A pályázat célja, hogy a szlová­kiai magyar néptáncmozgalom koreográfusait új alkotások elké­szítésére ösztönözze, s ezzel lehe­tőséget biztosítson a művek szín­házi körülmények között történő bemutatására. A pályázaton meg­felelt koreográfiák szerkesztett műsorként Táncírók címmel ke­rülnek bemutatásra 2008 májusá­ban. Pályázni csak új alkotással le­het, amelyet az Ifjú Szivek tánc- és zenekarával kell megvalósítani. A produkcióban részt vevők létszá­ma maximum 12 fő (6 férfi, 6 nő), az időtartam maximum 7 perc le­het. Az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes a kiválasztott pályázók részére biztosítja a próbatermet, a tánckart, a zenei szerkesztést, a szállást és az útiköltséget. Az alkotói tiszteletdíjat az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes szer­ződés alapján biztosítja, melynek maximális összege 15 ezer korona. A pályázatok beküldésének ha­tárideje: 2008. január 10. A pályázókat az eredményről legkésőbb 2008. január 20-ig érte­sítik. Érdeklődni az alábbi elérhető­ségeken lehet: Cím: Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes - MUS Mladé srdcia Mostová 8,81102 Bratislava e-maü: info@iOuszivek.sk telefon: 0903-246-503 A pályázati űrlap letölthető a www.ifjuszivek.sk honlapról. Nemzetközi szakmai konferenciával ünnepelték Komáromban a színház 55 éves jubileumát Tudni egymásról kultúrák között Balázs Attila, a temesvári színház igazgatója Kövesdy István, a marosvásárhelyi társulat művészeti vezetője Határon túli színházak MA­HOLNAP címmel rendezett konferenciát a komáromi Jókai Színház, fennállásá­nak 55. évfordulóját ünne­pelve a szakmai tanácsko­zással. FORGÁCS MIKLÓS Tóth Tibor igazgató köszöntőjé­ben kifejtette: az a fontos tevékeny­ség, mely egy-egy kisebbségi ma­gyar színházban folyik, nem min­den esetben kapja meg a megfelelő elismerést, sem az anyaországi szakmai fórumokon, de a hazai színházi közegtől sem. Tóth szerint kisebbségi béklyóinkat még mindig nem tudtuk lerázni, és feltette a kérdést, eléggé odafigyelnek-e ránk és mi eléggé odafigyelünk-e egymásra. AVasmacska Stúdióban erdélyi, vajdasági és a felvidéki színházak mutatkoztak be, kiderült, mi min­dent jelenthet színházi szempont­ból a kisebbségi helyzet, hányféle hagyomány, út létezik, mik a kü­lönbségek, s mik a hasonlóságok, mi mindennel küzdenek az egyes magyar régiók színházai, mennyire sokféle arca lehet a határon túli- ságnak. A Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta a világ talán egyetlen ki­sebbségi operaszínháza jövőre lesz 60 éves, 250 állandó tagja van, műfajilag nagyon változatos prog­ramot kínál a közönségének, az operettől, a klasszikus operán át a kortárs művekig, és ők rendezik meg az egyedülálló nemzetközi operakarmester-versenyt is. A Sep­siszentgyörgyi Tamási Áron Szín­ház is jövőre jubilál, szintén 60 éve létezik és nemzetközi fesztivállal szeretne ünnepelni. Pál Attila gaz­dasági igazgató elmondta, olyan zónában jött létre, ahol nem léte­zett társulat, csak befogadó épület, a 109 alkalmazottból 37 színész, évente 150 előadást tartanak, költ­ségvetésük 846 ezer euro, és ennek 17 százaléka saját bevételből szár­mazik. A Kolozsvári Állami Magyar Színházat Keresztes Attila aligaz­gató képviselte, mint mondta, a nagy igényekhez sok pénz kell, s ha sok pénz van még nagyobbak az igények. A színház valószínűleg jö­vőre tagja lehet az Európai Színházi Uniónak, melynek anyagi és szel­lemi hozadéka is lesz. Interferenci­ák címmel Kolozsváron is fesztivált terveznek, mivel idén 215 éves a magyar színjátszás a városban, és erre szinte lehetetlen pénzt pá­lyázni, ezért ilyen sokat mondóan kellett elnevezni a rendezvényt. A Szatmárnémeti Északi Színház Ha­rag György Társulatát Kulcsár Edit dramaturg mutatta be, ők „iker­kistestvérként” 2008-ban ünnepli 55 éves fennállásukat ebben a „régi színházi város”-ban. Jelenleg Czin- tos József színész az igazgató, és mindig is jellemző volt a színházra, hogy színészigazgatók vezették, és a jelentős előadások főleg „szí­nészbástyákon” nyugodtak. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatá­nak júniustól Kövesdy István ren­dező a művészeti vezetője, aki, mint megjegyezte, eddig minden erkölcsi és anyagi támogatás nélkül próbálta tenni a dolgát. Szerinte máig nem tudta kiheverni a román társulattal való, 70-es évekbeli ösz- szevonását a valaha az erdélyi ma­gyar színjátszásban vezető szere­pet betöltő színház. A nézőszám vé­szesen csökkent, a városban 51-49 százalék a magyar-román arány, most már az utóbbi javára, de még így is a 75 ezres magyarság a legna­gyobb számarányú Érdélyben, van magyar egyetem, a legnagyobb ha­gyományú színművészeti főiskola is itt található, tehát stratégiailag is fontos, müyen színház működik a városban. A Temesvári Csiky Gergely Szín­háznak, a Bánság mindig is több­nemzetiségű, román-német-ma- gyar-szerb vidékét szolgáló intéz­ménynek is új igazgatója van Balázs Attila színész személyében. A fiatal társulatot 26 színész alkotja, sok ismert jelentős magyar színházi al­kotónak szolgált ugródeszkaként. A Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház szervezője Farkas Ida kí­sérletező, progresszív szókimondó színházként jellemezte magukat. Mint mondta, főként középisko­láknak és egyetemistáknak játsza­nak szervezett előadásokat, de a „spontán színházlátogatók száma is gyarapszik”. Nemrég 93 férőhe­lyes „saját albérletbe” költöztek és az eddigi havi egy-két előadás he­lyett már 15-ször játszanak egy hó­napban. A bezárkózott vajdasági emberek újdonságra való igényét kívánják kialakítani. Vajdaság má­sik három színháza, a Szabadkai Népszínház, az Újvidéki Színház, valamint a Szabadkai Gyermek­színház képviselői levélben mutat­koztak be. Tóth Tibor, a Komáromi Jókai ■ Színház igazgatója (Dömötör Ede felvételei) A kassai Thália Színház igazga­tója, Kolár Péter elmondta, hogyan alakult meg 1969-ben a színház. A két év múlva esedékes évforduló kapcsán vetette fel a megye mint fenntartó, hogy a Thália csak 1990-től önálló, tehát innen kelle­ne számítania történetét, hiszen addig a komáromi színház része volt. Tóth Tibor mint házigazda foglalta össze színháza 55 éves tör­ténetét és ismertette jelenét. Meg­említette, hogy költségvetésük ke­vesebb, mint a fele egy hasonló nagyságú magyarországi vidéki színháznak, hogy nincs megfelelő létszámú felnőtt közönség, hogy minden törekvése ellenére nem képes minden közönségréteget megszólítani, főként a kifejezetten az ifjúságot célzó előadások hiá­nyoznak. A színház továbbra is a felvidéki magyarság kulturális fel­legvára kíván maradni, de európai kitekintéssel, „szórakoztató jellegű művész-színház”-ként határozza meg magát. A színházak bemutat­kozása után következett maga a konferencia, mely egyrészt magát a kisebbségi helyzetet, másrészt az egymáshoz való viszonyt, végül a finanszírozás kérdésköreit járta körül. (A konferenciáról nemsoká­ra külön tudósítunk). Christian Mungiu 4 hónap, 3 hét és 2 nap című, dupla győzelmet arató alkotása harcba száll az Oscarért is Román filmé lett az Európai Filmakadémia fődíja Christian Mungiu a legjobb európai filmnek és a legjobb rendezőnek járó díjjal (Reuters-felvétel) MTl-TUDÓSÍTÁS Berlin. A 4 hónap, 3 hét és 2 nap című román film nyerte az Európai Filmakadémia fődíját, a legjobb európai filmnek járó díjat. A ren­dező, Christian Mungiu egyben a legjobb európai rendezőnek járó díjat is megkapta. A film egy fiatal nő történetét mutatja be, aki Ro­mániában a Ceausescu-diktatúra idején tiltott abortuszra kénysze­rül. A film a május végi Cannes-i Filmfesztiválon már ugyancsak fő­díjat, Arany Pálmát nyert, s harcba száll a jövő évi Oscar-díjért is. Tizenöt kategóriában osztották ki szombaton Berlinben az Euró­pai Filmakadémia idei díjait, ame­lyeket az európai filmipar Oscar- díjának tekintenek. A világhírű francia filmrendező, a 76 éves Jean-Luc Godard életműdíjat ka­pott, de nem jelent meg az ünnep­ségen. A 77 éves német operatőrt, Michael Ballhaust szintén életmű­díjjal tüntették ki. Az Európai Filmdíjak ez évi, immár 20. díjátadó gálaestjét a Treptow Arénában rendezték. Az ünnepi műsor két házigazdája Emmanuelle Beart francia szí­nésznő és Jan Josef Liefers német színész volt. Az ünnepség nyitá­nyaként Wim Wenders rendező, az Európai Filmakadémia elnöke köszöntötte a mintegy 1400 meg­hívott vendéget, köztük a filmvilág néhány kiemelkedő személyisé­gét, mindenekelőtt Jeanne Mo­reau francia, valamint Liv Ullmann norvég színésznőt. A legjobb európai forgatóköny­vért járó díjat a török származású német rendezőnek, Fatih Akinnak ítélték A másik oldalon című, Né­metországban és Törökországban játszódó, hat ember tragikus sor­sát, illetve egymás közötti kapcso­latait bemutató filmjének saját maga által írt forgatókönyvéért. A közönség díját az olasz Giuseppe Tomatore kapta Az ismeretlen című filmért, míg a legjobb rövid­filmért járó díjjal a spanyol Eduar­do Chapero-Jackson „Alumbra- miento” című filmjét jutalmazták. A legjobb európai színésznő- nekjáró filmdíjat a brit Helen Mir­ren kapta a Stephen Frears által rendezett A királynő című film fő­szerepéért, míg a legjobb férfiala­kítás díját az izraeli Sasson Gaba- inak ítélték, a The Band's Visit című film főszerepéért. II. Erzsé­bet angol királynő alakjának meg­formálásáért Helen Muren ko­rábban már „valódi” Oscar-díjat és Arany Pálmát is kapott. A legjobb európai operatőrnek járó díjat a német Frank Griebe kapta a Parfüm: egy gyilkos tör­ténete című film operatőri mun­kájáért.

Next

/
Thumbnails
Contents