Új Szó, 2007. december (60. évfolyam, 277-298. szám)

2007-12-28 / 296. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. DECEMBER 28.

Vélemény És háttér 7

TALLÓZÓ

NÉPSZABADSÁG

Karácsony előtt lezárta a nyomozást Kármán Irén ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda, amely megállapította, az újságírónőt nem rabolták el június 22-én este tíz után, ahogy állította, bár egy-két nappal korábban erős ütésektől vagy rúgásoktól életveszélyes hasi sérüléseket szenvedett - írta a tegnapi Népszabadság. Az állítása szerint a nyűt utcán bántalmazott, s onnan elrabolt, és összekötözött kézzel-láb- bal a Duna-parton kidobott Kármán Irén újságírónő ügyében annak idején élet- veszélyes sérülést okozó bántalmazás miatt indult eljárás, a lap információi szerint az eljárást azzal zárta le a rendőrség, hogy a tettes kilétét nem sikerült megállapítani, s eredmény az eljárás folytatásától sem remélhető. Az újságírónő miatt elrendelt eljárást bűncselekmény hiányában szüntették meg.- Dehogy loptam, biztos úr! Az új évi fogadalmaimat cipelem ebben a zsákban.

(Peter Gosányi karikatúrája)

KRONOLÓGIA

2007 súlyos természeti katasztrófái

Rekordszámú, hozzávetőleg félezer természeti katasztrófa történt idén a világban, legalábbis a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaság (IFRC) még nem végleges összesítése szerint. Az adat mintegy 25 százalékos növekedést mutat 2006-hoz képest, ami részben a klímaváltozással áll összefüggésben.

MT1-PANORÁMA

♦ Január, BANGLADES: A több napos hideghullám közel 100 ember életét követelte, főként a Himalája lábánál fekvő északi vidékeken.

4 Január 13., COMORE-SZIGE- TEK: Kitört a 2360 méter magas Karthala vulkán, de a lábánál elterülő főváros, Moroni lakosai nem kerültek veszélybe.

4 Január 14-17., EGYESÜLT ALLAMOK: 54 ember vesztette életét az ország középső részét sújtó ítéletidőben. Az ónos esővel kísért széllökések és hóviharok sok körzetben áramkimaradásokat okoztak, autóutakat tettek járhatatlanná és repülőterek forgalmát bénították meg.

♦ Január 18-19., EURÓPA: Legalább 47 emberéletet követelt az Európán végigsöprő Kirill orkán. A helyenként több mint 200 kilométer/óra sebességű szélvihar miatt légi járatokat kellett törölni, fennakadások keletkeztek a vasúti közlekedésben, háztartások ezrei maradtak áram nélkül.

♦ Január-február, ANGOLA, MOZAMBIK: Az özönvízszerű esőzések okozta áradások, sárlavinák és hurrikánok mintegy 150 ember életét követelték, százezrek kényszerültek elhagyni otthonukat.

4 Február 2-5., INDONÉZIA: Jakartában a szakadatlan eső és felhőszakadás okozta, öt év óta legsúlyosabb áradásokban 44-en meghaltak, a város háromnegyede víz alá került.

4 Március 2-3., EGYESÜLT ÁLLAMOK: Legkevesebb 20 ember halt meg a déli országrészen végigsöprő tornádókban, az északi

és középső részen fekvő államokban hóvihar oltotta ki 15 ember életét.

4 Március ó., INDONÉZIA: A Richter-skálán mért 6,3-as fokozatú földrengés rázta meg Szumátra szigetét, majd egy órával később újabb, 6-os fokozatú rengés következett be, a tragédiának legkevesebb 70 halálos áldozata volt.

♦ Március 10., MADAGASZKÁR: 88 ember vesztette életét, 30 eltűnt és több mint 137 ezren földönfutóvá váltak az ország északi részén végigsöpört forgószél miatt.

4 Március 21., PAKISZTÁN: Legkevesebb 67 ember vesztette életét földcsuszamlások miatt Kasmír Pakisztán által ellenőrzött részén és egy Afganisztánnal határos tartományban.

♦ Március 25., JAPÁN: A Richter-skála szerinti 7,1-es fokozatú földrengés rázta meg Honsu nyugati partjait.

♦ Március 31—április 1., AFGANISZTÁN: A szokatlan meleg okozta hóolvadás és a rendkívüli esőzés miatti áradások és lavinák 114 ember életét oltották ki.

4 Április 2., SALAMON-SZIGE- TEK: Szökőár zúdult a Csendesóceán déli részén fekvő szigetek több településére egy, a Richter- skála szerint 8-as erősségű földrengés következtében. A cunami 52 embert ölt meg és tizenhárom települést söpört el.

4 Április 16-17., EGYESÜLT ÁLLAMOK: Szakadó eső kísérte heves vihar csapott le az Egyesült Államok keleti partvidékére, amely 17 ember életét követelte. New Yorkban a hömpölygő víztömeg elárasztott számos utcát és metróállomást. Utoljára 30 éve esett ilyen kiadós eső a metropolisban. 4 Április 18., KOLUMBIA: Ötszáz év után kitört a Névadó de Huila vulkán, a lávafolyam és a földcsuszamlások 19 hidat romboltak le és több hegyi települést elszigeteltek a külvilágtól.

4 Április 28., NAGY-BRITAN- NIA: A Richter-skála szerinti 4,3-es erősségű földrengés volt Délkelet-Angliában, ahol a legnagyobb brit atomerőmű működik, és itt található az Eurotunnel is. Ezekben nem esett kár, de gázszivárgásokról és kiterjedt áramkimaradásokról számoltak be.

4 Május 17., INDIA: 128 halálos

áldozatot követelt egy hőhullám, Andra Prades államban 49,8 fokot is mértek. A júniusban pusztító újabb hőhullám szintén több mint száz életet oltott ki.

4 Május 22. DÉL-AFRIKA: Legkevesebb 20 ember halálát okozta a hirtelen jött tél, 54 településen dőlt meg az addigi hidegrekord.

4 Június 21-22., EURÓPA: A kontinens nyugati és középső részén pusztító vihar tombolt, ugyanakkor Dél- és Kelet-Euró- pát hőhullám árasztotta el, Romániában 28-an vesztették életüket a hőség miatt.

4 Június-július, KÍNA: Több mint százan életüket vesztették, több ezren hajlék nélkül maradtak az özönvízszerű esőzések okozta áradásokban és fölcsu- szamlásokban.

4 Július 16., JAPÁN: 9 halálos áldozata és 1000 sebesültje volt a 6,8-as erősségű földrengésnek- az ország északkeleti részén, a Kasivazaki közelében működő atomerőműben is radioaktív szivárgást észleltek a rengés után.

4 Július 16-24., MAGYARORSZÁG: Először kellett érvénybe léptetni a legmagasabb, hármas fokozatú hőségriadót, miután a nappali felmelegedés 37-38 fok körül volt. 20-án megdőlt az országos abszolút melegrekord, amikor Kiskunhalason 41,9 Celsius fokot mértek.

4 Július-augusztus, DÉL-EU- RÓPA: A rendkívüli meleg és szárazság miatt erdőtűz pusztított több dél-európai államban. Görögországban augusztus 25-én rendkívüli állapotot hirdettek ki a 64 ember halálát okozó, 190 ezer hektárnyi növényzetet felemésztő erdőtüzek miatt. Július az elmúlt évtizedek egyik legpusztítóbb hónapja volt az erdőtüzek szempontjából a kontinensen.

4 Augusztus eleje, DÉL-ÁZSIA: Meghaladta a kétezret az Indiában, Bangladesben, Nepálban és Vietnamban pusztító áradások halálos áldozatainak száma.

4 Augusztus 2., OROSZORSZÁG: Szahalin szigetén a Richter-skála szerinti 6,8-es erősségű földrengés 4 ember halálát okozta és mintegy 8 000 ember vált hajléktalanná.

4 Augusztus 7-16., ÉSZAK-KOREA: Áradások pusztítottak több tartományban, a halálos áldozatok száma elérte a 220-at, 80 ember eltűnt, 300 ezer hajléktalanná vált.

4 Augusztus 16., PERU:ARichter- skála szerinti 7,9 erősségű földrengés rázta meg az ország tengerparti területeit. 437-en meghaltak, 16 700 épület összedőlt.

4 Szeptember 4., NICARAGUA: Közel 100 ember halálát okozta a Közép-Amerika felett átvonuló Félix hurrikán, több mint százan eltűntek.

4 Szeptember 12-14., INDONÉZIA: Hét nagy erejű földrengés rázta meg Indonéziát, amelyekben 17 ember veszett oda, a rengések után szökőárriadót hirdettek ki.

4 Október 6., VIETNAM: A Le- kima tájfun 32 ember életét oltotta ki.

4 Október 21-31., EGYESÜLT ÁLLAMOK: Bozóttüzek pusztítottak Dél-Kalifomiában, ahol több megyében szükségállapotot kellett kihirdetni. A pusztító tűz, amelyet egy játszadozó kisgyermek okozott, az erős sivatagi szelek nyomán gyorsan terjedt a kiszáradt növényzetben. A lángok 14 ember halálát okozták, 2100 házat romboltak le, 2 ezer négyzetkilométernyi területet perzseltek fel, és mintegy 640 ezer ember kényszerült otthonának elhagyására Los Angeles- től a mexikói határig.

4 Október vége-november közepe, VIETNAM: Az ország középső részét sújtó áradásokban 227 ember vesztette életét, a folyók vízszintje meghaladta az

1999-ben regisztrált rekordértékeket, országutak és vasútvonalak kerültek víz alá.

4 Október 31. HAITI, DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG: A két országban 80 halottat szedett a Noel trópusi vihar, amelyet áradások, földcsuszamlások kísértek.

4 November 15., BANGLADES: Az ország déli részén végigsöprő Szidr trópusi vihar 3 500 áldozatot követelt, s legalább hárommillió ember maradt fedél nélkül.

4 November 16., PÁPUA-ÚJ- GUINEA: Több mint 150 ember veszett oda a csendes-óceáni Guba ciklon okozta áradásokban.

KOMMENTÁR

Emil, az okos

MOLNÁR IVÁN

A Fico-kormánynak jövőre nemcsak az euró bevezetésével kell megküzdenie, hanem - legalábbis látszatra - a szakszervezetekkel is. A Kovo szakszervezet vezetője, Emil Machyna már most azzal fenyegetőzik, ha nem teljesítik a bérköveteléseiket, januárban sztrájkkészültséget hirdetnek. Robert Ficónak azonban korántsem lesz olyan nehéz dolga, mint az előző kormánynak, hiszen Fico és a szakszervezetek viszonya jelenleg is olyan, mint a választások előtt, és ami leginkább az okos lányról szóló mesére emlékeztet. Ebben Mátyás király megparancsolta, hogy a lány jelenjen meg a színe előtt felöltözve is, nem is, lóháton is, nem is, hozzon is ajándékot, ne is. A leány végül meztelenül egy halászhálóba burkolva, szamárháton, két szita közt galambbal jelent meg. Mivel nemcsak okos, hanem szép is volt, a király feleségül vette, de azzal a feltétellel, hogy a kormányzásba nem szól bele... Fico már a választások előtt támogatta a szakszervezeteket, azzal a feltétellel, ha győz, tiltakozhatnak is, nem is, követelőzhetnek is, nem is, és támogatják őt. Ennek megfelelően Machyna sem kíván lehetetlent. Míg a munkáltatók 4,5 százalékos béremelést kínálnak az elektrotechnikai és gépipari cégek alkalmazottainak, a szakszervezet 7 százalékos fizetésemelést követel, miközben ezekben az ágazatokban a havi bruttó átlagbér 20 700 és 21300 korona között mozog. A szakszervezetek nem hajlandók engedni a követeléseikből, amiben szerepet játszhat az is, hogy már rég nem mutattak ki semmilyen érdemi tevékenységet. Hogy megtartsák a szakszervezeti tagok bizalmát, kénytelenek néha-néha felemelni a szavukat. Miután sztrájkkal fenyegetőztek, Machyna rögtön igyekezett megnyugtatni a kormányfőt, hogy dédelgetett álmát, az euró bevezetését nem szeretnék meghiúsítani. Az ágazatban az elmúlt egy évben 15 százalékkal nőtt a termelékenység, a 7 százalékos béremelésnek így nem kellene veszélyeztetnie az euró bevezetése érdekében kötött stabilitási paktumot. Hogy Fico mennyire nem fél a szakszervezetektől, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nemrég épp ő biztatta őket a bérkövetelésekre. Fico szerint ugyanis Szlovákiában a bérek mélyen a munkatermelékenység növekedése alatt vannak, így akár nagyobb béremeléseket is el tud képzelni. Ha ellenzékben lett volna, ezt bizonyára megtoldja azzal, hogy az alacsony bérekért természetesen a Dzurinda-kormány felelős. Ami késik, nem múlik. Ha a jövő év első hónapjaiban valóban sor kerül a sztrájkra, addigra bizonyára kidolgozzák a stratégiát, hogyan lehetne a felelősséget, ha nyaka- tekert módon is, de az előző kormányra kenni. Egy azonban már most biztos: a szakszervezetek Mátyás királyáról a tüntetéseken csak jót hallunk.

Csodára várva

LOVÁSZ ATHIA

A szlovákközmédia-fogyasztó akár karácsonyi ajándéknak is tekinthetné Radim Hreha visszahívását a köztévé éléről. Tekinthetné, ha a köztévébenajelenlegihelyzetbenbármitisjelentenea vezérszemélye. Az ugyanis a Napnál világosabb, hogy a regnáló kormánykoalíció nem tűri el, hogy a rádióhoz hasonlóan ne az ő emberei irányítsák az ország egyébként egyrejelentéktelenebb televízióját.

Radim Hreha kompromisszum eredménye volt, s akár jó tévéelnökis válhatott volna belőle. Richard Rybníčeket, az előző elnököt lehet szidni, mint a bokrot, de egy biztos: konszolidált céget, eltörölt adósságállományt és 23 millió korona készpénzt hagyott maga után. A televízió alkalmazottai felének ez az állásába került, az ottmaradottak keményen megdolgoztak ajó gazdasági eredményért, miközben botrányosan csapnivaló sem lett a köztévé műsora. Rybníčekbeen- gedett ugyan olyan kereskedelmi formátumokat, amelyek nem a köztévébe valók, a másik oldalon viszont a kettes csatornát megpróbálta valódi közmédiummá varázsolni, amelyen a profit vagy a nézettség öt percre sem volt szempont, a minőség viszont alapkövetelménnyé vált. Erre építhetett volna az új elnök, ha feladata nem politikai, hanem szakmai lett volna. Igazi nagy eredményt Hreha nem könyvelhetett el: politikai lojalitásának nem lett anyagi hozadéka, hiszen a kulturális kormányzatból a szubvenciót még akkora sikerrel sem tudta kicsalogatni, mint az ellenlábasnak minősülő rádióelnök. A tévé gazdasági helyzete újra katasztrofális, az elektronikus médiapiacon lassan behozhatatlan lemaradással küzd a maradék nézőkért. Mindez viszont nem, vagy nem csak Hreha bűne. Nemegyszer írtuk meg, hogy a közmédia siralmas helyzete egy olyan szabályozás és politikai rátelepedés eredménye, amelynek következménye nem a hatalmon levők ingyenes PR-terepe, hanem a nézők távozása és a piaci térvesztés. Annakpedigtovábbi következménye a mégnem beállt, de igenis várható állapot: a televíziós beltenyészet, amelyben már csak a munkahelyek nyugdíjig való megtartása lesz fontos, nem a műsor.

A politikai hatalom nagyon ostobán bánik a közmédiával. Ostobán, hiszen legalább öt közeli ország tapasztalata bizonyítja ugyanazt, mint a pozsonyi televízió: a közmédium soha nem volt képes senki- nekválasztásokatnyerni.ErreleggyorsabbanPrágábanébredtekrá, ahol az előfizetői díj mellett kiutalt állami szubvenció kizárólag fejlesztésre. Van is eredménye. De a lengyel és a magyar politikai elit is rájött, a közmédiára való rátelepedés kontraproduktiv, még Zágrábban sem jön be, hogy a demokratikusabb ORF-ről ne is beszéljünk. Hreha távozása egyrésztajándék.mertmégmenedzserneksem volt jó. Másrészt viszont meghosszabbítja a televíziózás agóniáját a Malomvölgyben, még később jövünk rá arra, hogy a digitális átállásra nem készült fel a köztévé, a YouTube mint konkurrens technológa előretörésével pedig az alkotók sora még nem is találkozott. A televízió nem várhatmásra, csak csőd ára. Vagyegy teljesen új közszolgálati televízió létrehozásával, vagy olyan médiaszabályozással, amely a közmédiát kiveszi a politikai játszótér homokozójából és oda teszi, ahovávaló: amédiapiacra. 2007végén mindkét lehetőség a tudományos-fantasztikus kategóriába sorolható.